Csongrád Megyei Hírlap, 1967. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-13 / 216. szám
2 OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA FELNŐTTEKNEK Fiatalok —ről, jóról ..Minden héten kétszer be kell járnom az SZTK-ba, borzasztó, hogy milyen lassú a kivizsgálás. A sok várakozásban az asszonyok nem tudnak mivel foglalkozni, így van idő megtárgyalni a mai fiatalságot. Micsoda kritika hangzik el! Próbáltam óvatosan meggyőzni őket arról, hogy a bírálat nagyon, erős, de az álláspontjukat ,képtelenség, megváltoztatni’' — írja tanárához levelében egy 17 éves középiskolai kislány. .. Nemcsak orvosnál várakozó, unatkozó betegek ilyen könyörtelenek a fiatalokkal kapcsolatban. Nagyon sok az olyan ember, aki megingathatatlan , meggyőződéssel ítélkezik róluk. NEVEL A TÁRSADALOM Pedig nemcsak, és talán nem is elsősorban az iskola nevel. A legtöbb gyerek magatartására az iskoláénál nagyobb hatással van a közvetlen környezet, az otthon, az utca, a mindennapi élet. Ez sokszorossá fokozódik a nyári szünetben. S hogy a gyerekek mennyire nyitott szemmel és füllel járnak abban a bizonyos nagybetűs Életben, amelyről olyan megható szavakat szoktak nekik mondani ünnepi alkalmakkor, azt bizonyítsa néhány alább következő levélrészlet. Valamennyi a nyáron íródott, munka közben szerzett diáktapasztalatokról beszél. KITŐL TANULNAK BESZÉLNI? Utcán, moziban ki ne hallgatta volna már megdöbbenve,. hogy fiatalfiúk egy csomóban ..milyen ■ ocsmány trágárságokat mondanak egymásnak: minden ok, harag nélkül, a legtermészetesebb hangon ? Senki nem születik teljes szókészlettel a világra. Honnan tanulják a szavakat, amelyektől a nyomdafesték álszemérmesen visszariad, csak kimondva élnek? De úgy azután annál virulensebben! íme két levél a közbeeső kategóriákról. Az elsőt 18 éves fiú írta a békéscsabai téglagyárban végzett nyári munka idején: „Eleinte elég nehéz volt számomra a munka, de két héten belül megszoktam, a teljesítményem is nőtt. Felnőttek, állandó alkalmazottak között dolgozom néhány diákkal együtt. A munkát viszonylag hamar megszoktam, de azt a beszédmódot, amit a munkások egymás között használnak, elviselni is lehetetlen. Már előzőleg, amikor még nem dolgoztam a gyárban, hallottam erről a városszerte hírhedtté vált régi anyelvről. Fiatalok és idősebbek, nők és férfiak egyaránt káromkodnak, sőt a csoportvezetők, művezetők is használják ezt a trágár nyelvet. Nekem, de általában a többi középiskolásnak visszataszító volt ez a modor. Beszélgettünk téglagyári ismerőseinkkel arról, hogy vajon miért vált divattá ez a fajta »társalgás«. Egyesek szerint az az oka, hogy nagyon különböző rétegekből kerültek ki az itt dolgozó emberek. Mások véleménye szerint a nehéz fizikai munkások között ez máshol is mindig így szokott lenni. Ez törvényszerű?” A MUNKAERKÖLCS IS ERKÖLCS A másik levelét 17 éves diáklány írta, akit szintén felnőttek tanítanak beszélni is, dolgozni is. Egyik erdőgazdaságunkban dolgozott a nyáron. „A csemetekertben gyomtalanítunk, metszünk, leltározónk. Az összes dolgozó, 20—25 fő, együtt dolgozik, és így jól megfigyelhettem, mennyire nem nézik a gazdaság érdekeit a munkában. Fákat vernek ki, rosszul kapálnak és azt tartják, nem a minőség, hanem a rhemgnyiség számít. Ez akkor igaz, ha csak a munkabért nézik, de a lelkiismeretük megszólalhatna a nagyfokú barbárság ellen.,, A lányokkal próbáltam erről , beszélni, de mindenre, azt mondták: — Elbírja" a gazdaság, ' és ‘mi közöd hozzá! A bér a lényeg, nem ,az elismerés. A beszédük, amilyen, szinte fölháborító. . Mondatonként megy a káromkodás, mindért ok nélkül.'Még szerencse, hogy nagyon érdéklel és leköti afigyelmem a ■ faápolás, így.'kellemes is várt az itt eltöltött időben. Olyan, elgondolkodtató dolgok ezek,, de nem tudok mit tenni,' makacsok' az emberek.” HALASAK a jóért A következő levél a Szegedi Építőipari Vállalat egyik telephelyén szerzett Osztrolenka ■— nevét jól ismerjük a történelemből, sőt, a magyar irodalomból is, hiszen Petőfi Sándor örök emléket állít egyikversében Bem apónak, „Osztrolenka csillagá”-nak. Ez a lengyel kisváros a sajátos folklórral rendelkező Kurpie-vidék központja. A varsói vajdaság egyik járási központja, tizennyolcezer lakossal. Varsótól északkeletre, a Mazuri-tavak felé vezető forgalmas országút mentén. Három tényező: a víz, az erdő, s a gyengén fejlett ipar döntötte el a város jövőjét: azt, hogy Osztrolenkában cellulóz- és papíripari kombinát létesül. Az építkezés 1957-ben indult meg. Két év elteltével üzembe helyezték az első termelő részleget, megindult a papírzsákok gyártása. . Osztrolenkai papírgyár ennek az iparágnak legnagyobb és legkorszerűbben felszerelt üzeme egész Lengyelországnak. .. .. ■ .... . .. tapasztalatokról számol be. 18 éves fiú írta, szép bizonyítékául annak, hogy a fiatalok friss szemmel fedezik fel a jót is. „A munkások régi ismertősként, fogadtak, és szívesen vettek be maguk közé, a brigádba, mert már tavaly is itt dolgoztam. Az öreg dolgozók szívesen fogadták a fiatalokat. Ta■valy engem is sokat támogattak, tanítottak. Az idén -máregészen egyenrangú-félként kezeltek, a jó munkát elismerték. A munkásszállóban találkoztam egy megható esettel. • A munkások írni, olvasni tanítottak egy írástudatlan fiatal munkást, • aki eddig elitta a pénzét. Támogatták, védelmezték”. Bár minden fiatal csak ilyen tapasztalatokat szerzett volna a nyári munkában! CSONTOS MAGDA Új típusú cellulózüzem A termelés úgyszólván teljesen automatizált. A farönköket gépesített berendezés emeli fel, gépek bontják le róluk a kérget, majd darabokra hasogatják. Mindenféle termék gyártása automatizálva van, az ember mindössze irányító szerepet tölt be A papírgyár évente körülbelül félmillió köbméter faanyagot használ fel. Népgazdasági szempontból igen lényeges, hogy az üzem gyárt úgynevezett félvegyi cellulózmasszát is, amelyet nem az elsőrendű, hanemaz alacsonyabb kategóriákba tartozó tófajtákból állítanak elő.. A rélvegyi massza a hullámpapírgyártás ’ alapanyaga. mini'jBErv' Közismert, hogy a papírgyárak a folyók és tavak vizét leginkább szennyező üzemek közé tartoznak. Osztrolenkára azonban ez sem vonatkozik. A szennyvízcsatornák vegyi és mechanikai tisztaberendezésein kívül itt helyezték üzembe Lengyelország legelső biológiai tisztarendszerét, amely a szennyeződés elleni harcban baktériumokat alkallloz. Az üzem egyik másfajta, vegyi jellegű kuriózuma a cellulózmassza előállításához felhasznált lúgok tisztítója. A használat után a lúgok bekerülnek a tisztítóberendezésbe, ahonnan teljes értékű termékként térnek vissza a cellulózgyártó részlegbe. Ez az eljárás komoly megtakarítást eredményez a népgazdaságnak. Osztrolenkában ma már minden üzemrész normális tempóban dolgozik A korszerű berendezések teljes kihasználásának köszönhető, hogy az üzemben az átlagos munkatermelékenység közel duplája annak, amit az egész ország cellulóz- és papíripara felmutat. A termelés megindulásától a múlt év végéig számított együttes akkumuláció egyenlő volt a kombinát építési költségeivel. Osztrolenka tehát visszaszolgáltatta már az államnak a létesítésére fordított összeget. A mai napig több mint 1500 embert képeztek itt ki. Ha a cellulóprészlegben, vagy a papíriszemben megkérdezzük, melyik dolgozó szerzett szakmát itt, helyben, a kombinátban, meglepett tekintetekkel találkozunk. Mindenki! Az osztrolenkai üzem dolgozóinak 96 */1-a helyi lakosságból rekrutálódik, amelyeknek legalább ugyanekkora százaléka fiatal. Az üzem iskolái ma már a testvérüzemek számára képeznek szakembereket. Osztrolenka 18 500 lakosából több mint 2000 ember dolgozik a papírgyárban. KRYSTYNA NIEDZIELSKA Képünkön: részletek»j típusu r«nu!Őrszemböl Színhely egy másodosztályú étterem, ahol éppen egy népes kiránduló csoport ebédel. Nagy- fehér tálakban tálalják a pincérek a gőzölgő húslevest, melyben cérnametélt jelentené a tartalmat. A csoport tagjai az öblös szedőkanállal halászszák a léből a tésztát, de azok a komisz hosszú szálak visszacsúsznak minduntalan tálba. 'Csak. a, lévét % Cérnametélt kerül kimeríteni. Némelyek ötszörhatszor kísérleteznek, de alig akad kanalukba néhány szál tészta. Pedig van ebbena húslevesben elég. A kijáró adagot beleetették a konyhán. ' Zsémbeskednek, bosszankodnak a kudarc, miatt. .... . Most,, jön a fór’..dulópont. Az asztal végénél egy vékonydongájú parasztbácsira kerül a sor. Ő nem kísérletezik. Formát bont. A világ legnagyobb természetességével villával nyúl a tálba, így szedi a cérnametéltet, majd utána a merőkanállal a levet, Így is nyakalja be az adagot. Jólakik... Hát így kell a cérnametélt húslevest a villával enni.! .. . V ^ (párfyonyi) hírlapOT. SZEPTEMBER 13., SZERDA A százéves „Tőke" Ezekben a hónapokban a tudományos ülésszakok hoszszú sora, tanulmányok és cikkek százai emlékeznek meg Marx Károly fő művének, a „Tőké”-nek százéves évfordulójáról. De a jubileumi megemlékezéseknél is többet mond az a tény, hogy alig két emberöltő alatt ,,A tőke” eszméinek megvalósulása százmilliók életét formálta át. „A tőke” megjelenése után ötven év elegendő volt ahhoz, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a Föld egyhatodán valóra váltsa a marxi gondolatokat. A századik év, fordulón pedig már Földünk népességének 36 százaléka, a Föld területének több miit egynegyedén megdöntötte az öröknek hitt kapitalizmust, és a kommunista társadalom felé halad. A társadalmi törvények Marx „A tőke” előszavában azt írta: „Ha egy társadalom, nyomára is jött mozgása természettörvényének — és e mű végső célja nem egyéb, mint a modern társadalom gazdasági, mozgási törvényeinek feltárása — természeti fejlődési szakaszokon nem, ugorhat keresztül, sem parancsszóval el nem tüntetheti azokat. De megrövidítheti és enyhítheti a szülési fájdalmakat”. Nem Marx idézte elő a kapitalizmus bukását, de ő volt az, aki egyszemélyben egyesítve a lángeszű tudós ismereteit és a gyakorlati forradalmár tapasztalatait, negyedévszázados szívós kutató munkával feltárta a kapitalista társadalom mozgástörvényeit Művében bebizonyította, hogy „A tőkemonopólium bilincsévé válik annak a termelőmódnak, amely vele és alatta virágzott fel. A termelőeszközök centralizációja és a munka társadalmasítása olyan fokra hágnak, ahol már nem férnek meg tőkés burkukban. A burkot szétrepesztik. Ütött a tőkés magántulajdon végórája. A kisajátítókat kisajátítják”. Marx azt is felfedezte, hogy a „kisajátítók kisajátítására” hivatott társadalmi erő a munkásosztály. Közgazdaságilag megalapozta az osztályharc elméletét és gyakorlatát. Iránytűt adott a nemzetközi munkásosztálynak, és ezzel megrövidítette az új társadalom, születésének idejét. Az eszme győzelme A megváltoztatott világ képe a legmeggyőzőbb válasz azokra a támadásokra és kétségekre, amelyek „A tőké”-t első kiadásától hoszszú időn keresztül kísérték. Amikor Marx élete fő művét befejezte — a firenzei költőt, Dantét idézve — a következő mondattal indította útnak: „Menj, utadon, és ne bánd, hogy mit beszélnek!” Ez az út a burzsoázia szakadatlan rágalmai között vezetett a mű eszméinek megvalósulásához. A megvalósulás cáfolhatatlan bizonyítékai kényszerítették a burzsoáziát arra, hogy ideológusainak erőfeszítéseit most már ne „A tőke” cáfolatára fordítsa, hanem új taktikát kövessen. Mi ennek az új taktikának a lényege? Már nem cáfolják „A tőke” megalapításait, hanem azt állítják, hogy ezek csak Marx korának kapitalizmusára érvényesek. Hiszen Marx nem láthatta előre a monopolkapitalizmus, különösen az állammonopolista kapitalizmus konkrét viszonyait Ez valóban így is van. De mi sem lenne idegenebb Marx szellemétől, mint a kapitalizmust örökké azonosnak, változatlannak tekinteni, és „A tőkédben minden korikű,rét történelmi helyzetre alkalmazható ■ kész neeéptét 'keresni.Az azonbanma is cáfolhatatlan, hogy a kapitalizmus minden változásai ellenére is a tőkemonopóliumon, a kizsákmányoláson alapszik. A mai valóság tényei tehát ugyanarra a sorsra fogják juttatni az új taktikát követő burzsoá ideológusokat, mint elődeiket. A kapitalizmus lényegének tagadhatatlansága azonban nem menti fel a marxista közgazdászokat attól a kötelességtől, hogy a kapitalizmus új jelenségeinek marxista elemzését elvégezzék. Ehhez a legnagyobb segítséget Marx fő műve: ,,A tőke”, elsősorban az abban alkalmazott módszer adja. Ma is aktuális ■ Napjaink nemzetközi ■ és belpolitikai eseményei kiemelkedő jelentőséget adnak „A tőke” több megállapításának. Marx a társadalom mozgástörvényeinek feltárásával, a gazdasági viszonyok tudományos elemzésével a munkásosztály politikai célkitűzéseinek tudományos megalapozását segítette elő. Az átlagprofitráta kialakulásának végigkövetésénél bebizonyította, hogy ....... minden egyes tőkés és minden egyes termelési terület tőkéseinek összessége nemcsak általános osztályegyüttérzésből, hanem közvetlenül gazdaságilag is érdekelt az összmunkásosztálynak az össztőke által történő kizsákmányolásában ... Íme itt a matematikai pontosságú magyarázata annak, hogy a tőkések — bármily kevéssé testvéri módon viselkednek is egymás irányában a konkurenciában — miért alkotnak mégis valóságos szabadkőműves-szövetséget az egész munkásosztállyal szemben". Ezt az egész munkásosztályllyal szemben kialakított szövetséget mi sem bizonyítja jobban, mint a nemzetközi tőke mai magatartása. Vietnam és Dominika, Közel- Kelet és Nigéria, és más példák sora figyelmeztet arra: a nemzetközi tőke semmmiféle eszköz használatától nem riad vissza, ha a profit-' ról van szó. Korunk bonyolult nemzetközi viszonyai egyben arra is figyelmeztetnek, hogy a nemzetközi méretekben fellépő tőke ellen a munkásosztálynak is nemzetközileg egységesen kell fellépni. „A tőke“ és a szocialista gazdaság „A tőke” százéves jubileuma során annak a számbavétele is szükséges, hoggyan alkalmazható Marx fő műve a szocialista gazdaság viszonyaira. Ez esetben nemcsak arról van szó, hogy „A tőke” nem ad kész választ a mai kapitalizmus valamennyi kérdésére, hanem arról is, Marx „A tőkédben a tőkés termelési mód kritikai elemzését végezte el. A szocialista gazdaság elemzésével Marx nem is foglalkozhatott Ennek ellenére „A tőke” mégis fontos segítője előrehaladásunknak. Elsősorban Marx módszere az, ami a szocialista gazdaság viszonyai között is felbecsülhetetlen segítségként alkalmazható. Ez a módszer arra tanít, hogy csak a szocializmus törvényszerűségeinek feltárása adhat tudományos alapot a helyes gazdaságpolitika kialakításához. Amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt célul tűzte a gazdasági mechanizmus reformját, újabb jelentős lépést tettelőre ,azop az úton..._amek a gazdasági törvények igényei, és a gazdaságpolitika'jobb összehangolásához" Vezet. . Külön figyelmet érdemel Marxnak az áruról, az áru-, termelésről szóló tanítása Bár Marx más műveiben a szocializmusról több vonatkozásban is úgy ír, mint olyan társadalomról, amelyben már nincsenek meg az árutermelés feltételei . „A tőké”-ben bebizonyítja, hogy az árutermelés évezredekkel megelőzte a kapitalizmust, s annak ellenére, hogy a tőkés termelési módban vált a legáltalánosabb jelenséggé, mintegy a kapitalizmus sejtjévé, léte nincs feltétlenül a tőkés termelési módhoz kötve. A szocialista országokban — így hazánkban is — megvalósulásra kerülő gazdasági reformok egyik fontos kiindulópontja annak a felismerése, hogy az árutermelés feltételei a szocializmusban is megtalálhatók, így az árutermelés is szükségszerű, s a szocialista piac megfelelő szabályozással, a tervutasításoknál, hatékonyabban képes egybekapcsolni a vállalatokat. A szocialista gazdaság irányításában nemcsak lehetséges, hanem szükséges az árutermeléssel összefüggő kategóriákat felhasználni. „A tőke” megjelenésének századik évfordulóján számot adhatunk arról, hogy amikor pártunk harcot folytat a nemzetközi munkásmozgalom helyreállításáért, s a gazdasági mechanizmus reformjával közelebb hozza a gazdasági cselekvést a szocializmus törvényszerűségeinek követelményeihez, nemcsak korunk alapvető kül- és belpolitikai szükségleteit szolgálja, hanem „A tőke” eszméihez való hűséget is bizonyítja. Dr. ZSARNÓCZAI SÁNDOR kandidátus, a Társadalmi Szemle munkatársa