Csongrád Megyei Hírlap, 1970. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-13 / 10. szám
CSONGRÁD NEEYEI Fegyveresek köszöntése Szentesen Egy év munkájáról, eredményeiről, önkéntes fegyveresek helytállásáról hangzott el beszámoló a szentesi „Árvai Bálint” Munkásőregység január 11-én megtartott ünnepi ülésén. A város és a járás társadalmi életének e fontos megnyilvánulásán megyénk, valamint a szentesi járás és a város számos politikai, társadalmi, állami, gazdasági és fegyveres testületi vezetője megjelent, közöttük Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Mákos István, a Munkásőrség Csongrád megyei parancsnoka. Jelen volt a Munkásőrség Országos Parancsnokságának képviselője, Hajdú Alfréd is. Felemelő, ünnepi hangulat uralkodott a városháza zsúfolásigmegtelt nagytermében. Szatmári Bálint egységparancsnok olyan eredményekről adott számot, amelyek kiemelkedőek az egész megyében. Beszélt az egységtörzs magas színvonalú irányító, szervező munkájáról, az alegységek parancsnokainak példás helytállásáról és a beosztott munkásőröknek a szolgálat teljesítésben, a tanulásban, a termelő munkában és a politikai munkában tanúsított nagyszerű magatartásáról. Az Árvai Bálint Munkásőregység évről évre erősödő kommunista közösség, amelyben a párton kívüliek aránya 13 százalék, az újonnan felvettek között pedig 40—45 százalék. Kimagasló eredményeket értek el az általános, valamint a politikai művelődésben, az egységen belül, valamint a munkahelyeken folyó szocialista munkaversenyben. Nagyon fontos momentum az is, hogy sem különösebb fegyelemsértés, sem rendkívüli átlag több mint 96,2 százalék. Az egész egység közrendvédelmi munkájának elismerését jelenti az a „Közbiztonsági Érdemérem” arany fokozatú kitüntetés, amelyet Juhász Mihály munkásőr kapott 1969-ben. Szatmári Bálint parancsnoki beszámolóját követően Mészáros Sándor, a törzs tagja ismertette Papp Árpádnak, a Munkásőrség Országos parancsnokának parancsát a „Szolgálati Érdemérem” kinyozott különböző kitüntetéseket is. A megyei parancsnokság „Kiváló Parancsnok’’ kitüntetésben részesítette Szatmári Bálintot, az egység parancsnokát, valamint Jusztin Mihályt, Bozó Pált, és Katona Károlyt. „Kiváló Munkásőr” jelvény kitüntetésben részesítette a megyei parancsnokság Klein Géza villanyszerelőt, Eszes Mátyást, a MÁV szentesi állomás személyzetijét, Gál Sándort, az MNB szentesi vezetőjét és Kapus István gépkocsivezetőt. A megyei parancsnokság által adományozott kitüntetéseket Győri Imre és Mákos István nyújtották át. Az Árvai Bálint munkásőregység parancsnoksága a ,,,Zászlóalj Legjobb Szakasza” kitüntetést adományozta annak az alegységnek, amelynek parancsnoka Horváth János üzemigazgató, Papp Ferenc traktorosgépész és Cs. Tóth István állami gazdasági munkás brigádvezető, rajparancsnokok alegységei a „Század legjobb raja” címet érdemelték ki. Továbbá az egységparancsnokság 15 munkásőrt részesített a kiváló kitüntetésben. Megható jelenete volt az eseménynek a tartalékállományba vonulók búcsúztatása, valamint az új harcosok eskütétele. A tartalékosok nevében Rácz János tsz-elnök köszönte meg a búcsúztatást, majd képletesen átnyújtotta a fegyvert az újoncok képviselőjének Orosz István kontaktagyári munkásnak. A megyei pártbizottság nevében Győri Imre, a szentesi városi pártbizottság nevében Labdás Sándor köszöntötte az Árvai Bálint Munkásőregység parancsnokait, harcosait. A fiatalság nevében a szentesi Deák Ferenc utcai iskola úttörői hoztak virágot és Mucsi Ibolya mondott köszöntőt. A Szentesi Szövetkezeti Bizottság énekkara ünnepi dalcsokorral tolmácsolta a város üdvözletét. Vezényelt: Balázs András, KACZOR ISTVÁN Legjobb az „Árvai Bálint** Munkásöregység Győri Imre köszöntőjét mondja eset sem történt az egység esetében. S az egység tagjait munkahelyeiken is tisztelet, megbecsülés övezi, kommunista emberhez méltó helytállásukért, igyekezetükért, magatartásukért. Egyre több a „Kiváló Dolgozó” és „Kiváló Munkásőr” jelvénnyel rendelkező. Szinte valamenynyien törzsbeliek a munkahelyeken és az egység tagjainak több mint 40 százaléka részt vesz a szocialista brigádmozgalomban. Az úgynevezett üzemi, termelőszövetkezeti „vándormadarak” között viszont elenyészően kevés munkásőr található és azok a közösségi nevelés tüzében vagy megváltoznak, vagy levetik az egyenruhát. Kimagaslóak az Árvai Bálint Munkásőregység eredményei a harci jellegű feladatok elsajátításában, végrehajtásában, a tartalékosokkal való foglalkozásban és az állomány építésében. A kiképzés magas színvonalon szervezett és tervszerű. A foglalkozásokon, valamint a szolgálatban a megjelenési tüntetések odaítéléséről. Ezt a kitüntetést kapta tízéves szolgálatáért Finta István téglagyári munkás, Gábor János állami gazdasági szb- titkár, Janó Imre tejipari munkás, Molnár József tanácsi dolgozó, Molnár Ferenc traktoros, Patkós József asz- italos, Szőcs Kálmán tsz-tag, Vass Péter tsz-gépkocsivezzető, Váradi Antal traktoros és Virágos Kiss Mihály könyvelő. Ötévi szolgálatáért összesen 47-en kapták meg a „Szolgálati Érdemérem” kitüntetést. Eredményei alapján az Árvai Bálint Munkásőregység elnyerte a „Megyei Parancsnokság Legjobb Önálló Egysége” címet. Az ezzel járó serleget és oklevelet ünnepélyes keretek között nyújtotta át az egységgyűlésen Győri Imre, a megyei pártbizottság első titkára és Mákos István, a munkásőrség Csongrád megyei parancsnoka. Egyben átnyújtották a megyei parancsnokság által, valamint a szentesi egységparancsnokság által adomá- Fejlődés és átrendeződés A reform premierje, az 1968-as esztendő — az előző éekhez hasonlóan — rendkívüli események nélkül telt el. A második évben, 1969-ben, határozottabban érvényesültek az új módszerek előnyei és hátrányai is. Úgy tűnik, hogy az eredmények ritkábban kerülnek szóba. Pedig nem kis ügyekről van szó. (Meggyorsult például a mezőgazdasági termelés, s vele együtt a nemzeti jövedelem növekedése. Több mint másfél évtized után egyensúlyba került az ország külkereskedelmi, fizetési mérlege. Viszont gyakrabban kerülnek terítékre a reform nyomán mutatkozó hibák. Sűrűn ismétlődő beszédtéma, hogy mérséklődött az ipari termelés és termelékenység növekedési üteme. Széles rétegeket közvetlenül érintett, hogy számos fontos termékből csökkent az árukínálat, szűkült a választék, emelkedtek az árak a fogyasztási javak piacán. Zavarok támadtak a lakosság tüzelő és a kohászat kokszellátásában. Kár volna tagadni: az események menetében időnként váratlan, kiszámíthatatlan fordulatok adódtak. Többen ezért a spontán elemek gyarapodását, a tervszerűség gyengülését látják a reformban. Valójában szó sincs erről. Máris bebizonyosodott, hogy a központi tervezés párosítása a piaci mechanizmussal növeli a tervszerű irányítás hatékonyságát. De a jelenlegi átmeneti időszakban óhatatlanul adódhatnak váratlan helyzetek, előre ki nem számítható gazdasági folyamatok. Mint minden mélyreható, átfogó reform, úgy a megreformált gazdasági mechanizmus is begyakorlást kíván. Időbe telik, amíg a vállalatok és az állami irányító szervek helyzete, feladata, munkamódszere pontosan kialakul az új irányítási rendszerben. A vállalatok például megtanulják az önálló tervezést és a piackutatást, tisztázhatják fejlesztési irányaikat, jövőbeni profiljukat, megszilárdíthatják egymás közötti termelési és kooperációs kapcsolataikat ebben az átalakulási időszakban. Mindennek elengedhetetlen feltétele az új, közvetett irányítási módszerek hatásának érvényesülése, a gazdasági szabályozó rendszer főbb elemeinek a szükséges finomításokkal történő véglegesítése. Hogy az átállás és a velejáró bizonytalansági tényezők pontosan mennyi időt igényelnek, ezt nehéz megmondani. Ez rajtunk, igényességünktől, az általunk diktált ütemtől is függ. Az idei, az 1970-es év még minden bizonnyal ennek az átrendeződésnek jegyében telik el. És remélhetőleg a negyedik ötéves tervet, 1971. esztendőt már kiforrottabb módszerekkel, kialakultabb viszonyok között kezdhetjük. A reform módszereinek viszonylagos begyakorlása azonban a népgazdaság belső átrendeződésének, intenzív fejlesztésének csupán kezdetét, feltételét, kiindulópontját jelenti, nem pedig betetőzését. Olyan viszonyok kialakulására számítunk, amelyben meggyorsul a műszaki fejlődés, s bizonyos termékek 3 1 év alatt teljesen kicserélődnek. A tartósan veszteséges cikkek gyártása megszűnik, olcsóbban szerezzük majd be őket, importból. Fokozódik az idehaza és külföldön egyaránt keresett és gazdaságosan értékesíthető termékek előállítása. A gazdasági hatékonyság növelésének lényeges tényezőjévé válik a termelés szerkezetének gyorsuló ütemű gyökeres átalakulása. A termelés struktúraváltozása már elkezdődött. Mindenekelőtt a korszerűtlen, a gazdaságtalan, a kevéssé keresett cikkek gyártása csökkent. Alapjában véve ezért mérséklődött az ipari termelés növekedése is. De a korszerű, gazdaságos és keresett cikkek gyártásának növelése gyakori esetben már hosszabb időt, műszaki fejlesztést, kapacitásbővítést igényel. A reform kapcsán minduntalan szóba kerülnek az iménti hatékonysági feladatok, szerkezeti változások. Tulajdonképpen mit is értünk ezen? Népgazdasági méretekben a tervülés-, vállalati szinten pedig a gyártmányösszetétel változásairól beszélhetünk. Ami a népgazdasági szintű folyamatokat illeti, a várható változások egy része többé-kevésbé már tisztázódott. Közéjük tartozik például a szénhidrogének (kőolaj és földgáz) felhasználási arányának növekedése a szén rovására. Vagy például a vegyipar gyors fejlődése, a műanyagok térhódítása, a nitrogén műtrágyagyártás növelése. Azt is ismerjük, hogy a hazai bauxitvagyon jobb hasznosítása végett gyorsan fejlesztjük — egyebek közt szovjet kooperáció segítségével — a hazai alumíniumipart. A változások valamennyi irányát — különösen a vállalatok profilmozgásait — pontosan, részletekbe menően nem ismerhetjük előre. A műszaki fejlődés gyártmányonként különböző iránya, a kereslet változása, s ezzel együtt a számtalan komponensből összetevődő hazai adottságaink, a vállalatok felkészültségének alakulása a központi tervezés számára gyakran megválaszolhatatlan kérdések maradnak. Egyebek közt ezért is szükséges tervgazdaságunkban a piaci módszereket kellő érzékkel és következetességgel alkalmazni. A piac és a terv kapcsolatában azonban ez utóbbi játssza a meghatározó szerepet. Csak így lehetett a piac egyes negatív jelenségeit elhárítanunk, a termelés nagyobb zavaroktól mentes folyamatosságát fenntartanunk. Azok a spontán és váratlan elemek, amelyek mégis jelentkeznek vagy esetleg még ezután jelentkezhetnek az átmeneti időszak sajátosságaiból, a gyakorlat hiányából és nem a reform lényegéből következnek. KOVÁCS JÓZSEF Eskütétel. (Fotó: Kaczur I.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA ■ ! Mai számunk tartalmából: • Befejezés előtt a nigériai polgárháború • Ha temetik el Beljajev szovjet űrhajóst • A kínai kormány „vádol” Államellenes szervezetet lepleztek le Csehszlovákiában A román kormányfő Jugoszláviában RÉSZLETES JELENTÉSEINK A 2. OLDALON Hazánkba érkezett Mirko Tepavac jugoszláv külügyminiszter Mirko Tepavac jugoszláv külügyminiszter hétfőn délelőtt elutazott Budapestre. Kíséretében van Jaksa Petrics külügyminiszter-helyettes és Djuka Vokolics, a jugoszláv Külügyminisztérium politikai főosztályának vezetője. A belgrádi Topcsider-pályaudvaron Mirko Tepavac és kísérete búcsúztatására megjelent — többek között — Anton Vratusa, a jugoszláv külügyminiszter helyettese, valamint a belgrádi magyar nagykövetség képviselői. Hétfőn a kora esti órákban Budapestre érkezett Mirko Tepavac, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere. A vendég — akit a Keleti pályaudvaron Péter Jánossal az élén a Külügyminisztérium vezetői fogadtak — hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban. Bajbakov látogatása Magyarországon N. K. Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, aki szabadságának egy részét családjával együtt hazánkban töltötte, hétfőn elutazott Budapestről. Magyarországi tartózkodása során fogadta Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Párai Imre, az Országos Tervhivatal elnöke.