Csongrád Megyei Hírlap, 1970. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-10 / 160. szám
Apró Antal elvtárs képviselői látogatása Szegeden (Folytatás az 1■ oldalról.) párt- és állami vezetésének, az üzemek vezetőinek és dolgozóinak, a különböző intézmények és szervezetek, valamint a fegyveres szervek tagjainak. — Természetesen óriási károk keletkeztek az országban — lakóházakban, gazdasági épületekben, utakban és vasutakban, a mezőgazdaságban és a gyárak termelési kiesésében. A közvetlen károk mellett nagy kiesést jelentettek a védekezésben felhasznált építőanyagok, a gépek és az emberek ezrei. Ehhez hozzá kell számítani a védekezés és a kitelepítések költségeit. — Társadalmunk egészében széles körű mozgalom bontakozott ki az árvízkárosultak megsegítésére és a keletkezett károk mielőbbi pótlására. Ennek ezernyi szép példájával találkozunk, ami mutatja szocialista társadalmunk erejét és összeforrottságát. Az elmúlt időszakban a kormány gazdasági munkájának alapvető célja a gazdasági növekedés folyamatosságának biztosítása a népgazdaság egyensúlyának javítása és a gazdasági reform kibontakoztatása volt. Ezt a célt sikerült elérnünk, és a népgazdaság a tervnek megfelelően fejlődött. A továbbiakban a készülő ötéves terv irányelveiről és gazdasági kapcsolatainkról beszélt, majd így folytatta: " A III. 5 éves tervidőszakban Csongrád megyében az építési szükségletek és a meglevő kapacitások között még jelentős feszültség volt tapasztalható. Az elvtársak helyileg és mi a központból, a kormányban is megteszünk mindent, hogy ez a feszültség a negyedik, ötéves tervben csökkenjen. Jelenleg a megyében három jelentős egyedi nagyberuházás van folyamatban: a szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmények (ez óriási beruházási program, összesen 6,5 milliárd forintos volument jelent, amelyből eddig kb. 2 milliárd forintot építettünk be), a szegedi házépítő kombinát, amely évente közel 2500 darab lakást fog kibocsátani és a Tudományos Akadémia biológiai kutató telepének építése. Az utóbbi két beruházás a negyedik ötéves tervidőszakban fejeződik be. Az igények kielégítése a megyei építőipar szervezeteinek gyors, az országos átlagot meghaladó fejlesztését teszi szükségessé. A megyei székhelyű állami építőipari vállalatok és szövetkezetek — a tanácsi építőipari vállalatokat kivéve — a negyedik ötéves tervidőszakban mintegy 95 százalékkal kívánják termelésüket növelni. Erre feltétlenül szükség is van. Emellett indokolt, hogy a megyén kívüli építőszervek is részt vegyenek az igények, elsősorban az egyedi nagyberuházások igényeinek kielégítésében. Szükség van a megye építőanyag-iparának további jelentős fejlesztésére. Gondolok a tégla- és cserépiparra (9 téglagyár üzemel a megye területén), a kerámiaiparra, és más, az építőanyag-iparhoz kapcsolódó üzemek tevékenységére. — Jelenleg folyik a negyedik ötéves terv lakásépítési lehetőségeinek kialakítása — figyelembe véve az árvíz okozta károkat. Kormányunk mindent megtesz a lakásépítés meggyorsítására, hisz ezért is szorgalmazzuk, hogy mielőbb épüljön fel itt Szegeden is az új házgyár. Ez az új házgyár sokat fog jelenteni Szegednek, hisz az eddigi erőfeszítések is — amikor Dunaújvárosból hozott panelekből épült egy egészen új városnegyed — már kézzelfogható eredménnyel jártak. Tarjántelepen összesen 6 ezer lakás fog épülni, ebből kb. 1800 darab el is készült. Ennek többsége a dunaújvárosi panelek felhasználásával készül. Nagy feladatot jelent országosan és itt a megyében is az aratási, illetve a megfelelő mezőgazdasági munkák elvégzése. Ebben az esztendőben összesen 3,1 millió hold kalászos gabonát,ezen belül 2,1 millió hold kenyérgabonát kell betakarítani országosan. Az aratás időszaka alatt kell elvégezni a szalmabetakarítást, a tarlószántást, a különböző tarlóvetéseket, valamint a nyári mélyszántást. Ebben az időszakban kell betakarítani a gyümölcs egy részét, a zöldségféléket, valamint a takarmánynövények egy részét. — Emellett további feladataink közé tartozik, hogy különböző erőfeszítéseket tegyünk a lakosság ellátásának megjavítása és a kereskedelem, valamint a különböző szolgáltatások fejlesztése érdekében. — A kép nem lenne teljes, ha nem utalnék még a következő — nem kevésbé fontos — tennivalókra. Az ezeken való munkálkodás egyaránt lényeges feladata mind a helyi, mind a központi szerveknek. Mire gondolok konkrétan: nagyobb gondot kell fordítani minden ipari és mezőgazdasági üzemben a munka jobb megszervezésére, az irányítás színvonalának emelésére és a munkafegyelemre, amely lazult az utóbbi években; további erőfeszítéseket kell tennünk termelésünk műszaki színvonalának emelése, a termelékenység növelése és gazdálkodásunk jobb hatékonysága érdekében. Ez ma már nem egyszerűen központi feladat, hisz például a negyedik ötéves tervben az összes népgazdasági beruházások mintegy 55 százaléka vállalati erőforrásokból fog megvalósulni. Tehát nagyon sok múlik a helyi vezetésen! Fokozni kell termékeink versenyképességét, hogy jobban megállják helyüket a nemzetközi piacon. Természetesen szükséges a minőség és a választék javítása a jobb hazai ellátás szempontjából is. Nem kis feladatot jelent jelenlegi létszámgazdálkodásunk tökéletesítése, a rendelkezésre álló munkaerővel való sokkal észszerűbb gazdálkodás. Beszámolója második részében Apró Antal elvtárs nemzetközi kérdésekről beszélt, majd befejezésül hangsúlyozta, hogy hazánkban a politikai helyzet szilárd, felszabadulásunk 25. évfordulójának megünneplése nagyban segítette társadalmunk politikai-erkölcsi egységének erősítését. Az utóbbi hónapokban végzett széles körű ideológiai, politikai munkánk, a megtett 25 év értékelése nagyban hozzájárult az ország politikai légkörének további javításához, a párt tekintélyének erősítéséhez, az internacionalizmus érzésének erősítéséhez. Növelte társadalmunk minden rétegében azt a felismerést, hogy egész előrehaladásunk alapvető tényezője a Szovjetunióval való szövetség és szoros részvétel a szocialista országok katonai, politikai és gazdasági összefogásában. — Jelenleg pártunk X. kongresszusára készülünk. Ennek során mérlegre teszszük a IX. kongresszus óta elvégzett munkát, népünk előrehaladását a szocializmus útján. A X. pártkongreszszus meghatározza társadalmunk további fejlődésének irányát, munkánk továbbfolytatásának egész menetét, kijelöli szocialista építőmunkánk programját a következő évekre. Mindez lehetővé teszi, hogy újabb eredmé- nyeket érjünk el a szocialista építés terén mind gazdaságilag, mind politikailag. 2- Kekkonen fogadta Kállai Gyulát Hazautazott Helsinkiből a magyar küldöttség, elutazott Budapestről a finn küldöttség A finn—magyar és a magyar—finn barátsági hét alkalmából a Finnországbantartózkodó magyar politikai küldöttséget fogadta Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. Helsinkiben csütörtökön délután, a magyar nagykövetség épületében, sajtókonferenciát szervezett a Finn- Magyar Társaság és a barátsági hét előkészítő bizottsága. Kállai Gyula, a barátsági hét finnországi eseményein részt vett politikai delegáció vezetője, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a magyar országgyűlés elnöke a finn sajtó, rádió és televízió képviselőinek, valamint a magyar újságírók jelenlétében beszámolt a finnországi látogatás tapasztalatairól, azokról a hasznos és kellemes élményekről, amelyeket a hét finn városban lebonyolított barátsági találkozókon szereztek a magyar vendégek. Ugyancsak csütörtökön a hazánkban tartózkodó finn küldöttség megtekintette a Parlamentet. Egyidejűleg a barátsági hétre érkezett finn politikai delegáció Jaakko Numminen oktatásügyi miniszterrel az élen találkozott a magyar sajtó, a rádió és a televízió képviselőivel. Numminen igen hasznosnak mondotta a delegáció budapesti látogatását és megelégedéssel nyilatkozott a baráti fogadtatásról. A delegáció tegnap utazott vissza hazájába. Kállai Gyula, a magyar politikai küldöttség vezetője Urho Keikonen finn köztársasági elnöknél Víz árvízkárosultak helyzete Kiszombó Első olvasásra is megdöbbentő Kerekes Istvánná (Kiszombor, Táncsics M. u. 31.) levele. Második olvasás után némi kétely támad. Hát lehetséges ilyen, hogy a vízkárosultak magukra hagyatottak, kiszolgáltatottak legyenek Kiszomboron, amikor az egész ország megmozdult érdekükben? Mindenki kínálja a segítséget — írja Kerekes Istvánná —, de az ajtó és ablak nélküli fészer tapasztásához a föld köbméteréért még a kiszombori József Attila Tsz elnöke is 30 forintot kért. A házunk június 25-én összerogyott. Mi építenénk, de miből? Pénz és pénz mindenkinek. Még ígérni sem ígérnek pénz nélkül ... Elhiszi ezt valaki, hogy így van? Pedig így van! Kerekes Istvánná megszépítve írta le a kiszombori állapotokat. A kételkedő menjen oda reggelente a kiszombori tanácsházához, hallgassa végig hogyan és mit beszélnek az emberek, vagy menjen el a Halászba — így nevezik Kiszombor Makó felé eső mélyen fekvő részét —, a Táncsics, a Szántó Kovács, a Kör, a Tisza utcákban, ahol láthatja majd a valóságot: az összedőlt és a rogyadozó házakat, a szúnyogfelhőket. Érezheti a possadó víz szagát, s hallhatja a szóáradatot, az egyszerű emberek vádiratát. Hogy egyedi eset ez? Az, de vádirat is, melyet nálamnál az ügyész szakszerűbben tud fogalmazni. A halesziak kiszolgáltatottjai az építésztechnikusoknak, atervezőknek, és a pénzhajhászó szívtelen embereknek. A tervezők ceruzája túl vastagon fog Sok az ígérgetés és nagy akadály a bürokrácia Többféle terv — többféle ár Kezdjük Rácz János építésztechnikusnál — a makói járási tanács költségvetési üzemének dolgozója —, aki még a legbecsületesebb. Egyegy típustervért és annak adaptálásáért 800—1200 forintot kér. (140 ház dőlt össze Kiszomboron.) Fizetni előre kell. Kerekes Istvánná is ezt tette. Március 25-én kifizette a pénzt ugyanúgy, mint Juhos Lajosné, Kolompár Miklósné, Kádár Antalné, ifj. Rácz Imréné és a többiek. A 78/65-ös típusterv (hátlapján az ár is: 120 forit) alapján az építési engedélykérelem azonban csak június 10-én érkezett a kiszombori községi tanácshoz. Két és fél hónap. Sok munkája lehet Rácz Jánosnak. Bárdos Zoltán már drágább ember. Vízhányó Mátyástól (Kör utca 5.) 1800 forintot kért. Kákai István (Kör u. 9.) már 3 ezer 200 forintot fizetett Bárdos Zoltánnak! Lovas Ferencnének (Táncsics M. u.) a makói Erdei Béla építésztechnikus adaptálás nélkül ezer forintért adta a típustervet. Gáspár Ede, a kiszombori községi tanács vb építési csoportjának vezetője jóindulatúlag megsúgta Lovas Ferencnének, hogy Erdei Béla még ezer forintot kér majd a számításokért. Ő azonban 600 forintért elvégzi mindazt és személyesen kihozza majd az építési engedélyt. Lovas Ferencné fizetett. — Miért ne fizettem volna? Nézze, összerogy a ház. Ede bácsi (Gáspár Edéről van szó) megmondta, hogy a villanyt is kikapcsoltatja. Leveszik a póznáról a drótot, ő nem vállalja tovább a felelősséget. Mikor mondta ezt? — Most vasárnap, július 5-én. De még bent laknak . .. — A bútor egy részét már kivittük az istállóba. Ede bácsi azt mondta, hogy nem sürgős, " most már maradhatunk mindaddig, míg megjön a bontási és az építési engedély ... vesek. Méregdrágán vállalják csak az építkezést. Külön pénz a fal felrakásáért, külön a tetőért, a padozatért, a mennyezet beemelésért. Ki sem futja az a 130 ezer forint, amit adnak, ha megadják. — Miért nem kér segítséget a MÉK-től? Van annak is építőbrigádja! — Nem ér az rá ilyen dolgokkal foglalkozni. Rájöttem én a magam kárán, hogy a vállalatnál nagyon kis pontok vagyunk. Férjem 17 éve dolgozik a vízügynél, mint kubikos. Azt kérte csak, hogy a tapasztáshoz földet adjanak és kedvezményes szállítást. A szakállas mérnök mosolygott: jól van öreg, majd ha . .. Így maradtam negyedmagammal magamra itt, a féltetejes ajtó, ablak nélküli fészerben. Nem tudom, hogy ki építi fel a házat. Ede bácsi azt mondta, olcsóbb lesz, ha magam gondoskodom az anyagról, meg az építőről. Mennék én, de nincs még pénz. Június 29-én bevittem az OTP makói fiókjához az összes iratot. Benne volt mind, amit kértek. Elmúlt egy hét és még két nap. Se értesítés, se semmi. Ígéret, mindig csak ígéret. A szegedi TOVÁLL persze a makói és kiszombori dolgozóinak felépíti a megrongálódott és összedőlt házakat. Nekünk nem segít senki... Könnyek, panaszok és vádak. És még egy: — ígéretek. Aki csak tud, az ígér. Az OTP megyei központja azt, hogy 36 óra alatt intézi a vízkárosultak ügyét. A CSOMITERV meg, hogy ingyen végez minden adaptálást, a valóság viszont... Lesznek kételkedők. Kérem őket, ne sajnálják a fáradságot, keressék fel Kiszombort. Álljanak oda az emberek elé és mondják el, miért kérhetnek a típustervért annyit, amennyit nem szégyellnek. Mondják el, miért kell a segélyt visszafizetni, s hogy ezért vagy azért szegény a KPVDSZ-szakszervezet. Magyarázzák meg, hogy az öreg kubikos, aki 17 éve vigyázza már a töltéseket árvízveszély idején, miért csak akkor kap a tapasztáshoz földet, ha . . . Kerekesné munkatársai Szőregről kimennek megásni a fundamentumot .. . Amikor a megyei szervek minden erőfeszítése arra irányul, hogy biztosítsák az árvízkárok mielőbbi leküzdését, alsóbb szinten ilyen állapotok is találhatók. Nem így áll mindenütt a helyzet , s a következő napokban lapunk több cikkben visszatér a helyreállítás kérdésére - de a kiszombori tapasztalatok közreadását lelkiismeret ébresztőnek szántuk azok számára, akiket nem ért kár, s akik túl gyorsan elfelejtették, milyen katasztrófa fenyegette még néhány hete is megyénket. Visszafizettették a segélyt Egymást csittítgatják a síró asszonyok. Van, aki lepisszenti a másikat, mondva, hogy csak bajt csinnál, mert a pénzről nem adtak nyugtát, az amolyan kenésre való borravaló. Az elkeseredettség azonban nem hallgat a lepisszentésre. Kerekes Istvánné is elmondja a maga kálváriáját. — A Csongrád megyei MÉK szöregi tartósító üzemében dolgozom. A kitelepítéskor Szentesre vittek bennünket. Ott azt mondták, hogy aki a MÉK valamelyik telepén dolgozik, keresse fel azonnal a szentesi kirendeltséget. Ötszáz forint segélyt adtak. Amikor hazajöttünk, nem telt bele egy hét sem, jött a felszólítás a MÉK piakói kirendeltségétől. Téves volt a segély, fizessem azonnal vissza. Visszafizettem, nyugtám is van róla. A Táncsics Mihály utcai asszonyok most már biztatják. Mondjon el mindent, a szakszervezetet is, a vízügyi igazgatóságot is, az OTP-t is. — Munkatársaim a szőregi tartósítóban nagyon megértőek. Elvállalták, hogy kiássák a ház fundamentumát és még cementet is adnak. Biztattak, hogy kérjek a szakszervezettől (KPVDSZ) segélyt. Kértem, de. . . Azt mondtál, szegény, nagyon szegény a szakszervezet, ilyenre nincsen pénze . . . — De bezzeg az MTK-hoz játékos vásárlásra ... — kiált közbe egy fiatalember, majd hátat fordítva ott hagy mindenkit. — Megértőek a MÉK szőregi telepén — folytatja Kerekesné. — Amikor összedőlt a ház, kiborultam idegileg. Három hétig voltam táppénzen, még most is oltásra járok. Mondtam, hogy intézni kellene a ház ügyét. Adtak is két hét fizetés nélküli szabadságot. A kubikos kért és nem kapott! Sajnos, ez is letelik már. Szívtelenek nagyon a kőmű FÖRGETEG SZILVESZTER Több mélyhűtött áru A Hűtőipari Országos Vállalat a tavalyi 28 000 tonnával szemben az idén 45 000 tonna mirelit gyümölcs, főzelék és készétel gyártását tervezi. Belföldön kereken 50 százalékkal több, összesen 12 000 tonna mélyhűtött élelmiszer kerül forgalomba. Újdonságként kerül forgalomba többek között a sárgabarackos gombóc és a bélszínroló. (MTI) PÉNTEK, 1970. JÚLIUS 10.