Csongrád Megyei Hírlap, 1971. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-01 / 153. szám
г V. Ii mai számunk tartalmából: MAGYAR—ROMÁN AUTÓIPARI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÖTVENÉVES a kínai KOMMUNISTA PÁRT ÉRDEKES ÖNTUDAT SZOVJET JOGTUDÓS LÁTOGATÁSA MEGYÉNKBEN MOZDONYVEZETŐK A CS. M. H. VENDÉGKÖNYVE RENDŐRSÉGI HÍREK KOCSIST KIZÁRTÁK A LABDARÚGÓVÁLOGATOTT KERETBŐL SZEGEDEN GYOPÁR-KUPÁJA Losonczi Pál Felső-Ausztriában Szerdán délelőtt kilenc órakor Losonczi Pál, felesége és kíséretének tagjai Felső-Ausztriába utaztak az osztrák főváros nyugati pályaudvaráról. A különvonat délelőtt Linzbe érkezett, ahol Losonczi Pál a hazánkkal jelentős gazdasági kapcsolatokat folytató Egyesült Acél- és Vas- gyárat tekintette meg. A gyár főépülete előtti fellobogózott téren, a gyár dolgozói, vezetői, a felső-ausztriai tartománnyi kormány képviselői fogadták a magas rangú vendéget. Dr. Herbert Koller vezérigazgató adott tájékoztatást az üzemről. Elmondotta, hogy a VOEST (Egyesült Osztrák VAS és ACÉLMŰVEK) Ausztria legnagyobb kohászati és gépgyártó üzeme. 1946-ban került az osztrák állam közvetlen tulajdonába. A kibocsátott termékek mintegy hatvan százalékát exportálják, csaknem kilencven országgal állnak kereskedelmi kapcsolatban. A vezérigazgató utalt arra, hogy a 26 ezer dolgozót foglalkoztató konszern a magyar vállalatokkal hasznos együttműködést fejt ki. A vezérigazgató kíséretében Losonczi Pál megtekintette az üzemet, majd a gyár vezetői díszebédet adtak az Elnöki Tanács elnöke és kísérete tiszteletére. Délután Losonczi Pál tovább utazott Kremsbe, majd Dürnsteinbe látogatott el. Onnan a késő esti órákban tért vissza az osztrák fővárosba. Főnk Janis látogatása Bács-Kiskun megyében Szerdán Bács-Kiskun megyébe látogatott Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Reggel Kecskeméten a miniszterelnököt a megyei pártbizottság székházában dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta az alföldi megye gazdasági, politikai és kulturális helyzetéről, a vezetőket és a lakosságot egyaránt foglalkoztató gondokról. Az elmondottakból kitűnt többek között, hogy az egykor tipikusan mezőgazdasági megye ipara 1970- ben már többet termelt, mint mezőgazdasága. A továbbiakban szó esett a megye 40 000 tanyájáról, s 170 000 tanyai lakójáról. A miniszterelnök érdeklődésére külön is tájékoztatást kapott az egyes tájegységekről, az öt városról és a leendő hatodikról, a városjelölt Kiskőrös járási székhelyről. Fock Jenő a délelőttöt Kecskeméten töltötte. A városi tanácsházán Reile Géza városi tanácselnök ismertette a felsőfokú regionális központtá nyilvánított megyeszékhely kommunális fejlesztésének eredményeit és távlati terveit. FockJenő sok kérdést tett fel az új tanácstörvény és a lakástörvény végrehajtásával kapcsolatban. Ezután megtekintette a Műkertváros „félkész" házait, az itt lakók alakították meg az ország első lakásépítő és fenntartó szövetkezetét. Végül felkereste a gépipari és automatizálási műszaki főiskolát, a város modern vízművét, majd a kialakulóban levő új városközpontot és az épülő Széchenyi*- városrészt tekintette meg. Fock Jenő a délutáni órákban Kiskunfélegyházára utazott. Ott a vegyipari gépgyárba látogatott el. Programja a Kunfehértói Állami Gazdaságban fejeződött be. 28. évfolyam, 153. szám 1971. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon ARA: 80 FILLÉR A Földre történt visszatérés körúten • Életüket vesztették a Szojuz—11 asztronautái TASZSZ-jelentés a három űrhajós haláláról A TASZSZ szerdán hajnalban kiadott közleménye szerint életét vesztette a Szojuz—11 szovjet űrhajó személyzetének mindhárom tagja: Georgij Tyimofejevics Dobrovolszkij alezredes, Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov fedélzeti mérnök és Viktor Ivanovics Pacajev kísérletező mérnök. A közlemény szerint 1971. június 29-én Föld körüli pályán mozgó Szaljut tudományos űrállomás személyzete maradéktalanul befejezte a repülési program teljesítését és utasítást kapott a leszállásra. Az űrhajósok tudományos kutatásaik anyagát és a fedélzeti naplókat átvitték a Szojuz—11 szállítóűrhajó kabinjába, hogy visszahozzák őket a Földre. E művelet végrehajtása után az űrhajósok elfoglalták helyüket a Szojuz—11 űrhajóban, ellenőrizték a fedélzeti rendszereket és előkészítették űrhajójukat a Szaljut űrállomástól való elválásra. Moszkvai idő szerint 21 óra 28 perckor a Szojuz—11 űrhajó és a Szaljut űrállomás elvált egymástól és külön-külön folytatta a repülést. Az űrhajó legénysége közölte, hogy a szétkapcsolás művelete zökkenőmentesen zajlott le, s az űrhajó valamennyi rendszere szabályszerűen működik. Június 30-án, moszkvai idő szerint 1 óra 35 perckor az űrhajó orientációjának végrehajtása után bekapcsolták a fékező berendezést, amely az előre kiszámított ideig működött. A fékezőhajtóműműködésének befejeződésekor megszakadt a kapcsolat az űrhajó legénységével. A leszállási programnak megfelelően a légköri aerodinamikai fékezés után üzembe helyezték az ejtőernyőrendszert és közvetlenül Földet érés előtt a sima leszállás hajtóműveit. A leszálló egység simán ért földet a megadott körzetben. Az űrhajóval egyidejűleg helyszínre érkező kutatóhelikopter személyzete a Szojuz—11 kabinjának felnyitásakor a kabin ülésében élettelenül találta a Szojuz—11 legénységének mindhárom tagját. Halálunk okainak tisztázására vizsgálat kezdődött. Dobrovolszkij, Volkov és Pacajev űrhajós pilóták a bonyolult kozmikus berendezések kipróbálásában végzett önfeláldozó munkájukkal óriási mértékben hozzájárultak a Föld körüli űrrepülések fejlesztéséhez. A szovjet nép mindörökre megőrzi emlékezetében a három bátor űrhajóspilóta — Georgij Tyimofejevics Dobrovolszkij, Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov és Viktor Ivanovics Pacajev — hőstettét. Az SZKP Központi Bizottsága és a Minisztertanács határozatot hozott arról, hogy kormánybizottság alakul a három űrhajós halálát okozó körülmények tisztázására. Az SZKP Központi Bizottsága és a Minisztertanács határozata alapján kormánybizottság alakult a három űrhajós temetésének megrendezésére. A bizottság tagjai: Andrej Kirilenko (elnök), Dmitrij Usztyinov, Ivan Kapitonov, Leonyid Szmirnov, Msztyiszlav Keldis, Andrej Grecsko, Vlagyimir Satalov és mások. Az elhunyt űrhajósokat a Vörös Téren, a Kreml falánál fogják eltemetni. Georgij Dobrovolszkij alezredes, parancsnok Vlagyiszlav Volkov fedélzeti mérnök Viktor Pacajev kísérleti mérnök Holdanként öt mázta hat Ezerötszáz holdas tórendszert helyeztek üzembe Tömörkényen Nagyszabású állattenyésztési beruházás üzemi átadására került sor szerdán a tömörkényi Alkotmány Tszben. A község északi részén nagy kiterjedésű, de holdanként csupán egy birka eltartására képes területek feküdtek, melyeknek intenzívebb hasznosítását tűzte ki célul a szövetkezeti vezetés. A mórahalmi úttörőjellegű szövetkezeti próbálkozás a terméketlen szikes területek leggazdaságosabb hasznosítása 1964-ben kezdődött: az 1400 holdas öntöző- és az 1500 holdas haltenyésztő, szaporító tórendszer építésével. A tegnapi üzembe helyezési ünnepségen Kiss Tamás, az Alkotmány Tsz elnöke köszöntötte a közreműködő vállalatok, a vízügyi igazgatóság képviselőit, s a megyei felügyeleti hatóság részéről megjelent Gyuris Szilvsztert, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezető helyettesét. Szokatlan módon, hajóúttal történt a létesítmények megtekintése és a szakvezetés nevében Törsik István halászmérnök, valamint Móricz Miklós, megyi halászati felügyelő adott tájékoztatást a beruházás gazdaságosságáról. Már az út elején kiderült a motoros hajóról, hogy telenként jégtörőként is szolgálatot tesz lélegző utat vágva a halaknak. Az 1500 holdas tórendszer egyébként 15 egységből áll, amit kiegészít 32 kisebb telelő medence. Figyelemre méltó újításokat vezetett be az Alkotmány Tsz a kivitelezésnél, mert elkészülési sorrendben megkezdte a ponty, a harcsa, az amur és — kisebb mennyiségben — a csuka tenyésztését az új tavakon. Ugyanakkor 14 kilométer hosszúságban vasútrendszert épített ki a takarmány ki- és a kifogott halak beszállítására. A gátrendszert védő fal is újításnak számít, mert a tavasszal lemetszett szőlővenyigét használták fel a rőzsefonat helyett. Az etetőkarokhoz motorcsónakokról szórják ki a napi 150—160 mázsányiszemestakarmányt és így igen magas fokú a tenyésztés gépesítettsége is. Bizonyítja ezt, hogy országos viszonylatban általában 2,6—27 munkaerő jut 100 holdnyi tóegységre, ugyanakkor az Alkotmány Tsz-ben nem éri el az egy főt. A tömörkényi halgazdaság az ország legnagyobb szövetkezeti halászati üzemága. A beruházás 58 millió forintot követelt átlagosan 50 százalékos ártámogatással. Az arányokat mutatja, hogy 14 millió köbméter víz kell a tórendszer évi üzemeléséhez, de a Tiszából átemelt víz egy részét az öntözéshez is felhasználnák. A számok máris mutatják, hogy gazdaságos a halászati üzemág fenntartása. Az évi , bruttó termelési érték meg-haladja a 16 millió forintot, ami a tsz árbevételének 40 százalékát adja. Az élőhal tekintélyes része exportra kerül, így a belföldi igény, valamint a külföldi értékesítési lehetőségek miatt bizttos jövője van a halászati üzemágnak. A belterjes gazdálkodásra való törekvés célszerűségét bizonyítja, hogy most 5 mázsa húst dilit elő a tsz, azon a holdankénti területen, ahol a halászati üzemág megalapítása előtt csupán 20 kiló hús volt az évi termelési eredlmény. A természeti adottságok jelentősen elősegítették a halastavak létesítését, mert mélyen fekvő területeket láttak el gátrendszerrel, ami olcsóbbá tette a beruházást. Mindenesetre a szövetkezeti vezetés gazdálkodási előrelátásáról tanúskodik a mintegy hat esztendő alatt megtérülő beruházás megvalósítása, melyet az állam — éppen a gazdaságosság miatt — megfelelő mértékű ártámogatásban részesített. A beruházó egyébként elismeréssel nyilatkozott a Csongrád megyei Beruházási Vállalat, bonyolítási közreműködéséről . TÓTH JÓZSEF Magyar vezetők részvéttávirata L. I. BREZSNYEV elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, N. V. PODGORNIJ elvtársnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökének, A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva Kedves elvtársak! A magyar nép, amely osztatlan érdeklődéssel és rokonszenvvel kíséri figyelemmel a Szovjetunió, a szovjet tudósok, mérnökök, munkások és űrhajósok hősi erőfeszítéseit a világűrnek az emberiség javára történő meghódítása érdekében, mély megrendüléssel értesült a Szojuz—11 űrhajó kozmonautáinak tragikus haláláról. Dobrovolszkij, Pacajev és Volkov elvtársak, a kiváló űrhajósok, akik részesei voltak az első emberlakta űrállomás megteremtésének, példázzák a szovjet nép hősiességét, áldozatkészségét, alkotó tehetségét, az emberi haladást szolgáló kutatási törekvéseit. Az MSZMP KB, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány, valamint egész népünk nevében mély részvétünket fejezzük ki az SZKP KB-nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának. Népünk átérezve a nagyszerű űrhajósok áldozatát, osztozik a szovjet nép és a gyászoló családok fájdalmában. KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP KB első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A szovjet írókongresszus megemlékezése A Kreml nagy palotájában szerdán folytatta munkáját a szovjet írók V. kongreszszusa., Vagyim Kozsevnyikov író, megnyitva a szerda délelőtti ülést a következőket mondotta: „Mély fájdalommal értesültünk a világűr nagyszerű, merész kutatóinak , Georgij Dobrovolszkijnak, Vlagyiszlav Volkovnak, Viktor Pacajevnak a haláláról. Még kedden hallottuk lelkesítő szavaikat, hozzánk intézett felhívásukat. Alakjukban mindörökre megörökítést nyernek azok a dicső hősi vonások, amelyek jellemzik népünket és amelyek olyan magasrendű kifejezést kapnak, amikor népünk a világ minden emberének nevében hőstettet hajt végre. Szívünkben, minden ember szívében, az egész emberiség szívében és tudatában mindörökre élni fog az ismeretlen bátor úttörőinek ragyogó emléke.” A kongresszus résztvevői egyperces néma felállással adóztak Dobrovolszkij, Voltaj és Pacajev emlékének.