Csongrád Megyei Hírlap, 1971. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-22 / 171. szám

II mai számunk tartalmából: MAGYAR Államférfiak üdvözlő távirata LENGYEL VEZETŐKHÖZ SZOVJET—MONGOL TÁRGYALÁSOK MOSZKVÁBAN A KÍNAI MINISZTERELNÖK NYILATKOZATA AMERIKAI KÜLDÖTTSÉG ELŐTT A SZEGEDI IPARI VÁSÁR ESEMÉNYEI KÖNYVSZEMLÉ • KERTÜNK — UDVARUNK Kedvező termelékenység (K. J­.) A közeljövőben várható, hogy megjelenik a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos statisztikai ér­tékelése a népgazdaság 1971. I. félévi fejlődéséről. Egyebek között a munka termelékenységének alakulá­sáról. Az év első öt hónapjának végleges, valamint a VI. hónap becsült adatai alapján azonban már most viszonylag megfelelő képet adhatunk a termelékeny­­ség féléves fejlődéséről. Az elmúlt félévben a termelékenység gyorsabban növekedett, mint a termelés. Az állami ipar napi át­lagos termelése kb. 4,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, miközben a foglalkoztatott létszám csökkent. A létszámcsökkenés az említett időszakhoz ké­pest kb. 0,5 százalék. Mindezek alapján az egy napra számított termelékenység az iparban mintegy 5 szá­zalékkal emelkedett féléves átlagban. A termelés emel­kedésének üteme megfelel a­­­ok év átlagának, feltűnő viszont a létszámcsökkenés. Erre hosszú idő óta nem volt példa. Az, hogy a termelés növekedése teljes egé­szében a termelékenység emelkedéséből származott, igen kedvező, ugyanakkor a termelés növekedésének ütemé­vel nem lehetünk elégedettek. Az 1971. évi népgazda­sági terv a termelés 5,8 százalékos emelkedésével szá­molt, ennek teljesítéséhez a H. félévben az eddiginél gyorsabb ütemre, 7 százalékos termelésnövekedésre lesz szükség. Ismeretes, hogy az 1968—69-es évben az ipari mun­ka termelékenysége stagnált, sőt bizonyos időszakok­ban csökkent. 1970-ben e téren kedvező fordulat állt be, az idei évben is kielégítő a termelékenység fejlő­dése. Azt mondhatjuk, hogy a termelékenység kedvező alakulása most már nem átmeneti vagy véletlen je­lenség, hanem a központi és­­vállalati intézkedések szük­ségszerű eredménye. Kétségtelen tény, hogy az eddi­giekhez hasonló erőfeszítésekre van szükség e tendencia tartóssá tételéhez, hogy a IV. ötéves terv időszaka alatt a termelésnövekedés döntő többségét a termelékenység emelkedése fedezze. A termelékenység kedvezőbb fejlődésének okait ke­resve, mindenekelőtt érdemes megemlíteni a társadalmi közszellem kedvező átalakulását Az MSZMP legutób­bi kongresszusán, a közelmúltban lezajlott szakszer­vezeti kongresszuson, több országgyűlési ülésszakon nagy intenzitással vizsgálták a termelékenység problé­máját. Az üzemi gyűlésektől felsőbb szintű gazdasági vezetők által tartott aktívákig, a fontos teendők meg­határozásakor rendszeresen szóba került a termelé­kenység gyorsabb növelésének szinte valamennyi té­nyezője, ezek eredményeként a társadalmi környezet kedvezőbbé vált a termelékenység emelését szolgáló in­tézkedések számára. Ismeretes módon megváltozott a vállalati jövede­lem- és bérszabályozás rendszere. A változás lényege abban foglalható össze, hogy a vállalati eredmény érzé­kenyebbé vált az­ élőmunkával való gazdálkodásra. A módosított szabályozók hatására a vállalatok arra töre­kednek, hogy minél nagyobb mértékben részesülhesse­nek az úgynevezett kedvezményezett bérszínvonal­­emelésben, ennek viszont feltétele az egy főre jutó nyereség gyors növelése. Távolról sem állíthatjuk, hogy a jövedelemszabályozás egésze hibátlan, és hogy a gaz­dálkodási modellben már megfelelő arányok alakultak ki az élőmunka igénybevétele és a technika iránti ér­deklődés között. Kedvezően befolyásolta a termelékenység változá­sát a káros munkaerő-vándorlás mérséklődése. Bizo­nyos mértékű munkaerő mozgása az egészségesen fej­lődő gazdaság szükségszerű velejárója. Az utóbbi évek­ben azonban a fejlődést gátló úgynevezett káros fluk­tuáció növekedett elsősorban. A munkahely-változtatá­sok száma az elmúlt 2-3 évben közel duplája volt az azt megelőző évtized átlagának. Az ez évben tapasztalt mérséklődés összefügg a vállalati munkaerő-szükséglet enyhülésével és különféle gazdasági és jogi intézkedé­sekkel. A termelékenység az egyik legfontosabb közgazda­­sági kategória, alakulását számtalan gazdasági és tár­sadalmi tényező motiválja. Ha a termelékenység tar­tósan kedvezően alakul, ez segítséget nyújt a népgaz­daság legfontosabb időszerű problémáinak megoldásá­hoz is, így többek között a beruházási piac feszültsé­geinek csökkentéséhez és az ország külkereskedelmi mérlegének javításához. ­ A közélet híves Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki Bulgá­riában üdül, látogatást tett Sumen városában. A ma­gyar államfő a városi tanács elnökének kíséretében meg­tekintette a Kossuth múzeu­mot. Ilku Pál, művelődésügyi miniszter, aki hétfő óta hi­vatalos látogatáson tartóz­kodik Csehszlovákiában, Prágában megbeszélést foly­tatott­­ vendéglátójával, Mi­­loslav Bruzek, cseh művelő­désügyi miniszterrel és Jo­sef Havtin cseh oktatásügyi miniszterrel. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter meg­hívására szerdán Budapestre érkezett J. P. Kazanyec, a Szovjetunió vaskohászati mi­nisztere, hogy megbeszélése­ket folytasson a magyar— szovjet vaskohászati együtt­működés kiszélesítésének le­hetőségeiről és feltételeiről. * ÁRA: 80 FILLÉR 28. évfolyam, 171. Szám 1971. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon Országos érdeklődésre tarthat számot — Témájában! A célt is időszerű kívánt tenni — Az egész világon átalakult a klasszikusnak vélt iparfejlesztési trend—Ma folytatja munkáját Szegeden a IV. Ipari-tudományos konferencia Számítástechnika és iparvezetés Bátran, mondhatjuk országos érdeklődést kiváltó eseménynek a Szegedi Ünnepi He­tek időszakában a városi tanács és az MTESZ megyei szervezetének rendezésé­ben immár negyedik alkalommal sorra került ipari-tudományos konferenciát. An­nál is inkább, mert az évente összehívott tanácskozás témája messzemenően alkal­mazkodik a mindennapok által felvetett igényekhez. A tegnap megkezdődött, s ma befejeződő konferencia például a számí­tástechnika fejlődésének, illetve a számí­tástechnikának az iparvezetésre gyakorolt hatását választotta témájául. Márpedig a negyedik ötéves tervben rögzített ügyvi­telgépesítési és számítógépgyártás-fejlesz­tési koncepció valóra váltásához vezető út első lépcsőfokát mindenképpen a kompu­terizálás lehetőségeinek megismerése je­lenti. ■ A városi tanácsháza dísztermébe össze­hívott konferencia elnökségét — közöttük Szabó Sándort, az MSZMP Csongrád me­gyei bizottságának titkárát és dr. Csikós Ferencet, Szeged megyei város tanácsának vb-titkárát — és hallgatóságát — főként iparvállalati igazgatókat, főkönyvelőket és számviteli vezetőket *— dr. Erdélyi Ferenc, az MTSZ Csongrád megyei szervezetének titkára köszöntötte. Ezt követően került sor a IV. Ipari-tudományos konferencia be­vezető előadására, amelyet Zentai Béla, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság fő­osztályvezetője tartott „A számítógépek al­­­­kalmazásának hatása a vezetésre" címmel.­­ Bevezetőként a főosztályvezető sok-sok adattal bizonyította, hogy a számítástechni­ka alkalmazásba vétele lényegében az egész világon átalakította a korábban klasszikusnak vélt iparfejlesztési trende­ket. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egy tudományos bizottsága például kimu­tatta, hogy a számítógépg­yártás nem va­lamiféle divatot követve vált világviszony­latban harmadik legfontosabb iparággá, hanem azért, miért ma már­­ alig­ képzel­hető el megbízható a tervezés gépi adat­szolgáltatás nélkül. S hogy ezt mennyire igaz, mi sem bizonyítja inkább,­mint az a tény, hogy míg a világ számítógéppark­jának értéke 1969-ben 30 milliárd­ dollárt tett ki, 1975-re legalább háromszorosára növekszik a gyakorlatban hasznosított komputerek együttes­ értéke.. . Teljesen megegyezik ezzel a számítás­­technika alkalmazásáról szóló hazai adat­sor. Bár a legfejlettebb országokhoz képest ma még szerény eredményekről beszélhe­tünk csak, a holnapot azonban érzékelteti, hogy a negyedik ötéves tervben tízszer annyit költünk nemzeti jövedelmünkből komputerekre,­ mint az elmúlt tíz évben. Ez igen élesen követeli egyrészt a szak­emberképzés meggyorsítását, másrészt pe­dig a számítástechnika körül kialakult té­ves hiedelmek eloszlatását. Ma ugyanis az ipar irányítóinak egy része minden gon­dot megoldó csodaszerként, míg mások fe­lesleges luxusként beszélnek a komputer­ről. A valóság, mint annyiszor, most is félúton van: nem csodaszer, hanem meg­bízható segédeszköz az ember, a társadalom szolgálatában. Éppen ezért költünk a ne­gyedik ötéves tervben mintegy tízmil­­liárd forintot, számítógépek, beszerzésére és alkalmazásba vételére. A tudományos konferencia tegnapi prog­ramjában szerepelt még két további elő­adás és egy korreferátum, illetve az el­hangzottak feletti vita. Ma délelőtt kilenc órától ugyancsak a városi tanácsháza dísz­termében folytatja munkáját a tanácsko­zás, s a résztvevők előadást hallhatnak a hazai kisszámítógépek egyes fejlesztési és alkalmazási kérdéseiről, a könnyűiparban szerzett számítástechnikai tapasztalatairól. A kétnapos IV. Ipari-tudományos konfe­rencia zárszavát dr. Muszka Dániel, a JATE Kibernetikai­ Laboratóriumának tu­dományos osztályvezetője mondja el. BEDŐ NÁNDOR Biztonságosabb mezőgazdasági munkafeltételek Szerdán Gödöllőn, az Ag­rártudományi­­ Egyetemen megkezdődött a II. országos mezőgazdasági, élelmiszer­ipari és fagazdasági munka­­védelmi konferencia. Több mint 400 gazdaság vezetője vitatja meg a háromnapos tanácskozáson azokat a te­endőket, amelyekkel bizton­ságosabbá teszik­ a munkafo­lyamatokat, és az eddigiek­nél is jobban védik a dol­gozók testi épségét. Dr. Tamás Lászlónak, az ÉDOSZ főtitkárának meg­nyitója után Kazareczki Kálmán, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes hangoztatta, hogy munkavédelmi feladatokat a műszaki színvonal határozza meg, s a munkaerő védel­mének leghatékonyabb mód­ja a műszaki fejlesztés, a gépesítés, a korszerűsítés. Napjainkban már a talaj­művelést, a vetést, a nö­vényápolást, az aratást csaknem teljes egészében gépek végzik. A növényi vé­­­­delem 50 százaléka, a szállí­tás 65 százaléka gépesített, a rakodás azonban sok gondot okoz, hiszen annak 75 százalékához még köz­vetlen kézi munka szüksé­ges. A gépesítés mértékének kedvező mutatószámait ront­ja, hogy a mezőgazdasági gépállomány elöregedett. A traktorok és más mezőgaz­dasági gépek átlagos életko­ra meghaladja az előírtat. Így a gépek teljesítőképes­sége alacsony, egyre növek­szik a javítások költsége és csökken az üzembiztonság is. A következő ötéves terv­ben a mezőgazdasági tér- e­melés előreláthatólag mint­egy 15 százalékkal nő, a munkaerőlétszám pedig 120 ezerrel csökken. A zökke­nőmentes gazdálkodás meg­valósításához több tényezőt figyelembe kell venni — mondotta a miniszterhelyet­tes. Köztük említette, hogy tovább emelkedik a nők aránya a mezőgazdasági ter­melésben, így számolni­ kell alkati sajátosságaikkal, s annak megfelelő munkakö­rülményeket kell teremteni. A demográfiai hullám a me­zőgazdaságban előrelátható­lag generációváltást ered­ményez, s ha a munkakörül­ményeket nem változtatják meg, a fiatalokat nem tud­ják megtartani a falvakban. Elsődlegesen a nehéz fizikai munkát szükséges a gépek­kel helyettesíteni, köztük főleg a rakodást, valamint a vegyi anyagok felhaszná­lását. A növekvő termésigénye­ket és a munkaerőhelyzet várható alakulását figye­lembe véve készült el a gé­pesítési program, amelynek alapján a negyedik ötéves tervben megkönnyítik a ta­karmánytermesztést, -beta­karítást, anyagmozgatást, megvalósítják a szarvas­­marha- és sertéstelepek gé­pesítését, kicserélik az el­avult, korszerűtlen erőgé­peket. Mindezekhez növelni kell a gépi vonóerőállo­­mányt.­­A tervek szerint a következő öt é­vben 75 000 traktorral és 13 000 teher­gépkocsival bővül az élel­miszer-gazdaság gépparkja. A továbbiakban három szekcióban folytatja ülését a konferencia. Cölöpsor az új hídnak Alig két hónapja dolgoznak a cölöpverők hídátemeléshez szükséges munkálatokat, híd építését úgy végzik, hogy közben a galom. A jelenlegi hidat „egyben” emelik addig ott marad, míg el nem készül az ságos cölöperdő van már a Marosban, vezető utak megépültek, így csupán a — szünetel a forgalom. (Fo Makón a Maroson, hogy előkészítsék a Megírtuk már, hogy a makói új Maros­­szükséghídon tovább bonyolódhat a for­­át a Marosba vert cölöpökre, s mind­új híd. Amint képünkön is látható, való- Ezekre kerül majd a vasszerkezet. A fél­hid átemelésének idején — еду-két napig tó: Förgeteg Szilveszter.)

Next