Csongrád Megyei Hírlap, 1971. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-22 / 171. szám
II mai számunk tartalmából: MAGYAR Államférfiak üdvözlő távirata LENGYEL VEZETŐKHÖZ SZOVJET—MONGOL TÁRGYALÁSOK MOSZKVÁBAN A KÍNAI MINISZTERELNÖK NYILATKOZATA AMERIKAI KÜLDÖTTSÉG ELŐTT A SZEGEDI IPARI VÁSÁR ESEMÉNYEI KÖNYVSZEMLÉ • KERTÜNK — UDVARUNK Kedvező termelékenység (K. J.) A közeljövőben várható, hogy megjelenik a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos statisztikai értékelése a népgazdaság 1971. I. félévi fejlődéséről. Egyebek között a munka termelékenységének alakulásáról. Az év első öt hónapjának végleges, valamint a VI. hónap becsült adatai alapján azonban már most viszonylag megfelelő képet adhatunk a termelékenység féléves fejlődéséről. Az elmúlt félévben a termelékenység gyorsabban növekedett, mint a termelés. Az állami ipar napi átlagos termelése kb. 4,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, miközben a foglalkoztatott létszám csökkent. A létszámcsökkenés az említett időszakhoz képest kb. 0,5 százalék. Mindezek alapján az egy napra számított termelékenység az iparban mintegy 5 százalékkal emelkedett féléves átlagban. A termelés emelkedésének üteme megfelel aok év átlagának, feltűnő viszont a létszámcsökkenés. Erre hosszú idő óta nem volt példa. Az, hogy a termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott, igen kedvező, ugyanakkor a termelés növekedésének ütemével nem lehetünk elégedettek. Az 1971. évi népgazdasági terv a termelés 5,8 százalékos emelkedésével számolt, ennek teljesítéséhez a H. félévben az eddiginél gyorsabb ütemre, 7 százalékos termelésnövekedésre lesz szükség. Ismeretes, hogy az 1968—69-es évben az ipari munka termelékenysége stagnált, sőt bizonyos időszakokban csökkent. 1970-ben e téren kedvező fordulat állt be, az idei évben is kielégítő a termelékenység fejlődése. Azt mondhatjuk, hogy a termelékenység kedvező alakulása most már nem átmeneti vagy véletlen jelenség, hanem a központi ésvállalati intézkedések szükségszerű eredménye. Kétségtelen tény, hogy az eddigiekhez hasonló erőfeszítésekre van szükség e tendencia tartóssá tételéhez, hogy a IV. ötéves terv időszaka alatt a termelésnövekedés döntő többségét a termelékenység emelkedése fedezze. A termelékenység kedvezőbb fejlődésének okait keresve, mindenekelőtt érdemes megemlíteni a társadalmi közszellem kedvező átalakulását Az MSZMP legutóbbi kongresszusán, a közelmúltban lezajlott szakszervezeti kongresszuson, több országgyűlési ülésszakon nagy intenzitással vizsgálták a termelékenység problémáját. Az üzemi gyűlésektől felsőbb szintű gazdasági vezetők által tartott aktívákig, a fontos teendők meghatározásakor rendszeresen szóba került a termelékenység gyorsabb növelésének szinte valamennyi tényezője, ezek eredményeként a társadalmi környezet kedvezőbbé vált a termelékenység emelését szolgáló intézkedések számára. Ismeretes módon megváltozott a vállalati jövedelem- és bérszabályozás rendszere. A változás lényege abban foglalható össze, hogy a vállalati eredmény érzékenyebbé vált az élőmunkával való gazdálkodásra. A módosított szabályozók hatására a vállalatok arra törekednek, hogy minél nagyobb mértékben részesülhessenek az úgynevezett kedvezményezett bérszínvonalemelésben, ennek viszont feltétele az egy főre jutó nyereség gyors növelése. Távolról sem állíthatjuk, hogy a jövedelemszabályozás egésze hibátlan, és hogy a gazdálkodási modellben már megfelelő arányok alakultak ki az élőmunka igénybevétele és a technika iránti érdeklődés között. Kedvezően befolyásolta a termelékenység változását a káros munkaerő-vándorlás mérséklődése. Bizonyos mértékű munkaerő mozgása az egészségesen fejlődő gazdaság szükségszerű velejárója. Az utóbbi években azonban a fejlődést gátló úgynevezett káros fluktuáció növekedett elsősorban. A munkahely-változtatások száma az elmúlt 2-3 évben közel duplája volt az azt megelőző évtized átlagának. Az ez évben tapasztalt mérséklődés összefügg a vállalati munkaerő-szükséglet enyhülésével és különféle gazdasági és jogi intézkedésekkel. A termelékenység az egyik legfontosabb közgazdasági kategória, alakulását számtalan gazdasági és társadalmi tényező motiválja. Ha a termelékenység tartósan kedvezően alakul, ez segítséget nyújt a népgazdaság legfontosabb időszerű problémáinak megoldásához is, így többek között a beruházási piac feszültségeinek csökkentéséhez és az ország külkereskedelmi mérlegének javításához. A közélet híves Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki Bulgáriában üdül, látogatást tett Sumen városában. A magyar államfő a városi tanács elnökének kíséretében megtekintette a Kossuth múzeumot. Ilku Pál, művelődésügyi miniszter, aki hétfő óta hivatalos látogatáson tartózkodik Csehszlovákiában, Prágában megbeszélést folytatott vendéglátójával, Miloslav Bruzek, cseh művelődésügyi miniszterrel és Josef Havtin cseh oktatásügyi miniszterrel. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter meghívására szerdán Budapestre érkezett J. P. Kazanyec, a Szovjetunió vaskohászati minisztere, hogy megbeszéléseket folytasson a magyar— szovjet vaskohászati együttműködés kiszélesítésének lehetőségeiről és feltételeiről. * ÁRA: 80 FILLÉR 28. évfolyam, 171. Szám 1971. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon Országos érdeklődésre tarthat számot — Témájában! A célt is időszerű kívánt tenni — Az egész világon átalakult a klasszikusnak vélt iparfejlesztési trend—Ma folytatja munkáját Szegeden a IV. Ipari-tudományos konferencia Számítástechnika és iparvezetés Bátran, mondhatjuk országos érdeklődést kiváltó eseménynek a Szegedi Ünnepi Hetek időszakában a városi tanács és az MTESZ megyei szervezetének rendezésében immár negyedik alkalommal sorra került ipari-tudományos konferenciát. Annál is inkább, mert az évente összehívott tanácskozás témája messzemenően alkalmazkodik a mindennapok által felvetett igényekhez. A tegnap megkezdődött, s ma befejeződő konferencia például a számítástechnika fejlődésének, illetve a számítástechnikának az iparvezetésre gyakorolt hatását választotta témájául. Márpedig a negyedik ötéves tervben rögzített ügyvitelgépesítési és számítógépgyártás-fejlesztési koncepció valóra váltásához vezető út első lépcsőfokát mindenképpen a komputerizálás lehetőségeinek megismerése jelenti. ■ A városi tanácsháza dísztermébe összehívott konferencia elnökségét — közöttük Szabó Sándort, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkárát és dr. Csikós Ferencet, Szeged megyei város tanácsának vb-titkárát — és hallgatóságát — főként iparvállalati igazgatókat, főkönyvelőket és számviteli vezetőket *— dr. Erdélyi Ferenc, az MTSZ Csongrád megyei szervezetének titkára köszöntötte. Ezt követően került sor a IV. Ipari-tudományos konferencia bevezető előadására, amelyet Zentai Béla, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője tartott „A számítógépek alkalmazásának hatása a vezetésre" címmel. Bevezetőként a főosztályvezető sok-sok adattal bizonyította, hogy a számítástechnika alkalmazásba vétele lényegében az egész világon átalakította a korábban klasszikusnak vélt iparfejlesztési trendeket. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egy tudományos bizottsága például kimutatta, hogy a számítógépgyártás nem valamiféle divatot követve vált világviszonylatban harmadik legfontosabb iparággá, hanem azért, miért ma már alig képzelhető el megbízható a tervezés gépi adatszolgáltatás nélkül. S hogy ezt mennyire igaz, mi sem bizonyítja inkább,mint az a tény, hogy míg a világ számítógépparkjának értéke 1969-ben 30 milliárd dollárt tett ki, 1975-re legalább háromszorosára növekszik a gyakorlatban hasznosított komputerek együttes értéke.. . Teljesen megegyezik ezzel a számítástechnika alkalmazásáról szóló hazai adatsor. Bár a legfejlettebb országokhoz képest ma még szerény eredményekről beszélhetünk csak, a holnapot azonban érzékelteti, hogy a negyedik ötéves tervben tízszer annyit költünk nemzeti jövedelmünkből komputerekre, mint az elmúlt tíz évben. Ez igen élesen követeli egyrészt a szakemberképzés meggyorsítását, másrészt pedig a számítástechnika körül kialakult téves hiedelmek eloszlatását. Ma ugyanis az ipar irányítóinak egy része minden gondot megoldó csodaszerként, míg mások felesleges luxusként beszélnek a komputerről. A valóság, mint annyiszor, most is félúton van: nem csodaszer, hanem megbízható segédeszköz az ember, a társadalom szolgálatában. Éppen ezért költünk a negyedik ötéves tervben mintegy tízmilliárd forintot, számítógépek, beszerzésére és alkalmazásba vételére. A tudományos konferencia tegnapi programjában szerepelt még két további előadás és egy korreferátum, illetve az elhangzottak feletti vita. Ma délelőtt kilenc órától ugyancsak a városi tanácsháza dísztermében folytatja munkáját a tanácskozás, s a résztvevők előadást hallhatnak a hazai kisszámítógépek egyes fejlesztési és alkalmazási kérdéseiről, a könnyűiparban szerzett számítástechnikai tapasztalatairól. A kétnapos IV. Ipari-tudományos konferencia zárszavát dr. Muszka Dániel, a JATE Kibernetikai Laboratóriumának tudományos osztályvezetője mondja el. BEDŐ NÁNDOR Biztonságosabb mezőgazdasági munkafeltételek Szerdán Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen megkezdődött a II. országos mezőgazdasági, élelmiszeripari és fagazdasági munkavédelmi konferencia. Több mint 400 gazdaság vezetője vitatja meg a háromnapos tanácskozáson azokat a teendőket, amelyekkel biztonságosabbá teszik a munkafolyamatokat, és az eddigieknél is jobban védik a dolgozók testi épségét. Dr. Tamás Lászlónak, az ÉDOSZ főtitkárának megnyitója után Kazareczki Kálmán, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes hangoztatta, hogy munkavédelmi feladatokat a műszaki színvonal határozza meg, s a munkaerő védelmének leghatékonyabb módja a műszaki fejlesztés, a gépesítés, a korszerűsítés. Napjainkban már a talajművelést, a vetést, a növényápolást, az aratást csaknem teljes egészében gépek végzik. A növényi védelem 50 százaléka, a szállítás 65 százaléka gépesített, a rakodás azonban sok gondot okoz, hiszen annak 75 százalékához még közvetlen kézi munka szükséges. A gépesítés mértékének kedvező mutatószámait rontja, hogy a mezőgazdasági gépállomány elöregedett. A traktorok és más mezőgazdasági gépek átlagos életkora meghaladja az előírtat. Így a gépek teljesítőképessége alacsony, egyre növekszik a javítások költsége és csökken az üzembiztonság is. A következő ötéves tervben a mezőgazdasági tér- emelés előreláthatólag mintegy 15 százalékkal nő, a munkaerőlétszám pedig 120 ezerrel csökken. A zökkenőmentes gazdálkodás megvalósításához több tényezőt figyelembe kell venni — mondotta a miniszterhelyettes. Köztük említette, hogy tovább emelkedik a nők aránya a mezőgazdasági termelésben, így számolni kell alkati sajátosságaikkal, s annak megfelelő munkakörülményeket kell teremteni. A demográfiai hullám a mezőgazdaságban előreláthatólag generációváltást eredményez, s ha a munkakörülményeket nem változtatják meg, a fiatalokat nem tudják megtartani a falvakban. Elsődlegesen a nehéz fizikai munkát szükséges a gépekkel helyettesíteni, köztük főleg a rakodást, valamint a vegyi anyagok felhasználását. A növekvő termésigényeket és a munkaerőhelyzet várható alakulását figyelembe véve készült el a gépesítési program, amelynek alapján a negyedik ötéves tervben megkönnyítik a takarmánytermesztést, -betakarítást, anyagmozgatást, megvalósítják a szarvasmarha- és sertéstelepek gépesítését, kicserélik az elavult, korszerűtlen erőgépeket. Mindezekhez növelni kell a gépi vonóerőállományt.A tervek szerint a következő öt évben 75 000 traktorral és 13 000 tehergépkocsival bővül az élelmiszer-gazdaság gépparkja. A továbbiakban három szekcióban folytatja ülését a konferencia. Cölöpsor az új hídnak Alig két hónapja dolgoznak a cölöpverők hídátemeléshez szükséges munkálatokat, híd építését úgy végzik, hogy közben a galom. A jelenlegi hidat „egyben” emelik addig ott marad, míg el nem készül az ságos cölöperdő van már a Marosban, vezető utak megépültek, így csupán a — szünetel a forgalom. (Fo Makón a Maroson, hogy előkészítsék a Megírtuk már, hogy a makói új Marosszükséghídon tovább bonyolódhat a forát a Marosba vert cölöpökre, s mindúj híd. Amint képünkön is látható, való- Ezekre kerül majd a vasszerkezet. A félhid átemelésének idején — еду-két napig tó: Förgeteg Szilveszter.)