Csongrád Megyei Hírlap, 1972. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-14 / 112. szám
Tv mandaságpolitikai fóruma Válaszok kérdésekre Megyénkből is számos olyan kérdés érkezett a televízió gazdaságpolitikai fórumához, amelyre idő hiányában választ nem adhattak. Mivel azonban közérdeklődésre tarthat számot, folyamatosan ismertetjük a válaszokat. Pártszervezet és árpolitika KÉRDÉS: Mi a pártszervezetek szerepe a vállalati érés bérpolitika alakításában? VÁLASZOD: Juhász János, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. A pártszervezetek megkülönböztetett helyet foglalnak el a vállalati ár- és bérpolitika formálásában, s tegyük hozzá: ellenőrzésében. Alapvetőnek kell tartanunk a következőket: érvényesítsék a meghirdetett jövedelempolitikai elveket, azaz a bér szoros kapcsolatban álljon a végzett munkával. Továbbá: a béremelések fedezetét a vállalati tevékenység hatékonyságának javulása teremtse elő, s ne különböző állami támogatás. Döntő a pártszervezetek szerepe abban is, hogy senki ne juthasson olyan jövedelemhez, ami mögött nincs tényleges teljesítmény. Ugyanakkor lássák azt is a kommunista közösségek, hogy a megfelelő bérpolitika kialakításához és folytatásához kellő üzem- és munkaszervezési színvonal is szükséges, mert a helyes elvek a gyakorlatban csakis így ölthetnek testet. Ami a vállalati árpolitikát illeti, itt elsősorban annak fontosságát hangsúlyozzák a pártszervezetek, hogy a termelő egyben fogyasztó is, azaz a megalapozatlan áremelés számára nemcsak előny, hanem hátránnyal is jár. Az Országos Anyag- és Árhivatal világosan meghatározta, hogy mi tekinthető tisztességtelen haszonnak, ennek alapján a pártszervezetek tehát mérlegelhetik, mi a társadalmilag elfogadható nyereség, s mi lépi túl azt. Fontos teendője a kommunista kollektíváknak, hogy elősegítsék az áraivat meghatározó költségek rend- szeres elemzését, e költségek csökkentését, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását, s mindezekkel annak érvényesítését, hogy az ár a vállalati munkát is ösztönözze, de a társadalmi érdekekkel is összhangban legyen. had kezekben ■ határaink védelme Látogatás a nyugati szakaszon Békeidőben is harci feladatot látnak el a határőrök, akik éjjellappal vigyázzák 2219 kilométer hosszú államhatárunkat, hogy azon illetéktelen se ki, se be ne mehessen, senki meg ne sérthesse állami szuverenitásunkat. Eb- 301 a hosszú szakaszból 355 kilométer nyugati határunkra esik, amely nem egyszerűen két ország érintkezési kerülete, de két társadalmi rendszeré is, hiszen mint közismert, szomszédunk, Ausztria a tőkés világhoz, ami hazánk a szocialista világrendszerhez tartozik. Szerencsére állandóan javul a jószomszédi viszony, mégis ez a körülmény sajátossá teszi Nyugat-Magyarországon a határvédelmet. S hogy milyen kitűnően látják el itt a feladatot, az is bizonyítja, hogy négyszer — és most már véglegesen — elnyerték a KISZ Központi Bizottságának vándorzászlaját. Szép élet, jó élet — mondja a nóta, de hozzátehetnénk :egész embert is kíván. A feladat neheze éjszaka van, ekkor is helyt kell állni. Igaz, a legkorszerűbb elektromos jelzőberendezés segíti a határőrt a vigyázásban, valójában azonban itt is a legfontosabb a szervezettség, a lakossággal és a társfegyveres testületekkel való együttműködés. Ennek eredménye, hogy a határt illegálisan átlépni igyekvők óriási többségét még a határ megközelítése előtt lefülelik. S aztán a vizsgálat során az is kiderül, hogy ezek jelentős részének már volt dolga a törvénnyel nem is egyszer. Erdőn, sík terepen, ingoványon és vízen keresztül húzódik az államhatár, de azok a fiatal katonák, akik a határőrségnél töltik katonai szolgálatukat, mindenütt kitűnően helytállnak. Amikor őrségbe mennek, tudják, hogy annak a határszakasznak a sérthetetlensége és biztonsága, amit rábíztak, tőlük függ, az ő éberségükön és helytállásukon múlik. Erre a nyugati határszakaszra számos átkelőhely is esik. Ezeken az ellenőrzött „kapukon” érkeznek hozzánk az utasok a nyugati országokból, s ezeken át jutnak a magyar állampolgárok is a nyugati országokba. A nyugati határátkelőhelyen legfontosabb: Hegyeshalom. Itt a FEP (Forgalmi Ellenőrző Pont) óriási forgalmat bonyolít le. 1960-ban 343 000 fő, 1971- ben már 1 millió 300 ezren felül volt a belépők száma. 1967-ben épült az új vámház, de a forgalom máris meghaladja. Most készülnek a tervek arra, hogy leválaszszák a teherforgalmat a személyforgalomtól, gyorsforgalmi utat építsenek, hogy minél kevesebbet kelljen az utasnak várakoznia. Itt Hegyeshalmon egyébként rendkívül gyors és udvarias az utasellenőrzés. Pedig évről évre nőnek a feladatok. Számon tartanak olyan napot — turista csúcsidényben —, amikor egyetlen nap 3789 személykocsi, mintegy 17 ezer utassal lépett itt ki és be az országból. Ez volt eddig a rekord. De most is naponta négy (nyáron naponta 8) nemzetközi gyorsvonat, valamint 1000—1200 személykocsi lépi át az államhatárt, s a forgalom átlag 4—5 százalékkal növekszik. De felkészültek itt akár napi ötezer kocsi átbocsátására is. Növeli a feladatok súlyát, hogy ma már Hegyeshalmon a nyugatról érkező utas számára vízumot is kiadnak. Tavaly itt 240 000 vízumkérelmet teljesített a határátkelőhely személyzete. S még egy adat: 1971-ben az ország összes átkelőhelyein — oda és vissza — autón és vonaton 16 millió embert bocsátottak át. S a zöme májustól szeptemberig terjedő időre koncentrálódott, és felkészült, nyelveket beszélő, udvarias határőr tiszti állomány látja el itt az utasellenőrzést. A jó felkészültségre több szempontból szükség van, hiszen a világ legkülönbözőbb országaiból érkező utasok a legkülönbözőbb útiokmányokkal is rendelkeznek, amelyekben el kell tudni igazodni, gyorsan meg kell állapítani valódiságukat, nem szabad az utast feleslegesen feltartani. De ahol ilyen nagy az utasáramlás, akadnak, akik igyekeznek kihasználni: hamis útlevelekkel, fényképcserékkel, arany- és kábítószer-csempészéssel, sőt — akad embercsempészet is! S miután senkinek sincs ráírva az orrára, hogy tisztességes ember-e vagy sem, fontos, a szakértelem az ilyen esetek megkülönböztetésére és leleplezésére. Allamhatáraink védelmét földön és levegőben a határövezetben a rend biztosítását, valamint a határátkelőhelyek forgalmának ellenőrzését végzik a határőrök, akiknek ellátásáról, felszereléséről megfelelően gondoskodik az ország. Korszerű technikai eszközöket, fegyvereket és kitűnő ellátást biztosítanak a nehéz szolgálatot teljesítő határőröknek. Minderről azon a tájékoztatón értesültünk, amelyet Szabó Gusztáv határőr vezérőrnagy tartott a nyugati határon a sajtó képviselőinek. S itt hangzott el az a bejelentés is — amely bizonyára sok családban örömet okoz —, hogy a néphadsereghez hasonlóan a határőrségnél is áttérnek az eddigi 27 hónap helyett a 24 havi szolgálati időre. RÁCZ LAJOS ! VASÁRNAP, 22. ,MAILS 14. Feladatvállalás és példamutatás Eredményesen működő szocialista brigádok a szentesi Felszabadulás Tsz°ben Nyolc éve kezdett kibontakozni a szocialista brigádmozgalom a szentesi Felszabadulás Termelőszövetkezet kertészeti üzemegységében, akkor még kisebb létszámmal, váltakozó sikerrel. Az idén megnövekedett területtel, bővülő létszámmal, megsokasodott feladattal igyekeznek előrelépni. Réder György — fiatal technikus — brigádja mintegy százötven főt számlál. Célul tűzték ki, hogy az eddigi legnagyobb mennyiségű, 15 millió 300 ezer forint értékű kertészeti árut adnak az országnak. A mezőgazdaság szocialista brigádjainak helyzete nehezebb, mint az üzemieké. Vállalásuk már kora tavasszal többször forgott veszélyben az időjárás viszontagságai miatt. Először a szárazság jelentett gondot, de megszervezték az állandó öntözést, a berendezések tervszerű telepítését. Később az április végi fagyokkal küzdöttek meg ugyancsak esőztetés segítségével: az öntöző víz fagyáshörével óvták a kiültetett gyenge palántákat. A kétszáz hold szabadföldi és 65 ezer négyzetméter fedett kertészetben gazdálkodó brigád a nagy dologidőben tízórás műszakban dolgozik, olykor ünnepnapokon is, ha sürget a munka. Közös szórakozásra, megbeszélésre a nagy létszám miatt is ritkán nyílik lehetőség s eddig főleg csak a munkacsapatok „tartottak össze”. Most megteremtik a nagyobb, közös összejövetelek házon belüli lehetőségét. Társadalmi munkában parkot építenek a kertészeti központban. Padokkal, asztalokkal „bútorozzák be” a négyszáz négyszögöl területet, amelynek táncoló helyét már kibetonozták. Néhány hét múlva, amikor a legsürgősebb teendőkön túl lesznek, szabadidejükben itt találkozhat a főként fiatalokból álló zöldségtermelő család. A brigád tagjai közül sokan képezik magukat. A korábbi években harmincan, az idén pedig tizenöten tettek szakmunkás vizsgát. A HÍRLAP interpellációi leszállították az áru - eltűnt a boltokból Ó. Istvánná vásárhelyi olvasónk panaszolja: — Eltűnt a Telta Kereskedelmi Vállalat boltjaiból amit otthon szőkítő hajfesték. Ezt annál is inkább furcsának tartom, mert tudomáásora szerint ennek az árucikknek csökkentették az eladási árát. Vajon, mi a hiány oka? Schmidt Bálint, a Delta Kereskedelmi Vállalat áruforgalmi előadója válaszolt: — Az NDK-importból származó Zit otthon szőkítő a Belkereskedelmi Minisztérium rendelete értelmében 1 500, más cikkhez hasonlóan 1972. január 3-tól megváltozott áron került forgalomba: a korábbi 27 forint 10 fillér helyett 16 forint 20 fillérért. A vállalatunkhoz tartozó Lenin utcai illatszerboltban az árváltozás időpontjában 126 dobozoit otthon szőkítő volt, ez hamarosan el is fogyott. Azóta, sajnos, nem kaptunk ebből az áruból, sem Budapesten, sem Szegeden, illetve a más városokban levő nagykereskedelmi vállalatoknál sem található a raktáron. Így nem ígérhetek gyors változást, sőt, az is előfordulhat — az import kozmetikai cikkek csökkenése miatt —, hogy többet nem is találkozhatnak vele a vásárlók boltjainkban. al tervezett átkötő út szerepe Mindszenten Mindszenti levélírónk kérdezi: — Milyen közlekedésbiztonsági szempontok alapján építik a tervezett átkötő utat a vasútállomás környékén, mert erről sokat vitatkoznak a nagyközségben ? Papp Sándor, a mindszenti nagyközségi tanács elnöke válaszolt: — A negyedik ötéves terv során a jelenleg földes Áchim András utcában korszerű burkolatot kap az úttest közel 800 méteres szakaszon. Ez az átkötő út lehetővé teszi, hogy átmenő forgalom esetében a Szentes—Szegvár—Mártély— Vásárhely úton közlekedő járműveknek nem kell a nagyközség központján áthaladniok. Most ez a kerülő fennáll. Ez is szükségessé teszi a szóban forgó útitest korszerűsítését az Áchim András utcában, mivel a probléma megoldásának szempontjából ez a legrövidebb útvonal és anyagilag is kisebb ráfordítást igényel, szemben más elképzelésekkel. Egyébként az út megépítése után megfelelő forgalmi táblákat helyezünk el a vasútállomás környékén levő útkereszteződéseknél a balesetmentes közlekedés érdekében. Arról is szó van, hogy a TÜZÉP-telep a jövőben nem a vasútállomáshoz vezető úton bonyolítja le a szállításait, hanem a Nyomás soron, ezzel is biztonságosabbá téve a közúti forgalmat. Lehet-e szennyvizet utcára önteni? Az utóbbi időben több csongrádi lakos fordult a tanács illetékes osztályához a következő kérdéssel: — Miért nem akadályozzák meg, hogy a Keseryestelepen — és más utcákban is — egyesek a szennyvizet az utcákra öntsék vagy eresszék, hiszen ez nem för össze a városi életmód szabályaival? Újvári József és dr. Csongrádi József, a városi tanács illetékes osztályainak előadóitól a következő választ kaptuk: — Jogosan kifogásolják azok a csongrádi polgárok, akik az említett jelenségre fölfigyeltek. Ugyanis rendelet tiltja meg, hogy a szennyvizet a város területén bárki az utcára öntse, vagy engedje. Egyrészt a parkőrök feladata, hogy erre felfigyeljenek és figyelmeztessék a szabálysértőket, de a közegészségügyi ellenőrök is fokozott gonddal igyekeznek megakadályozni. Mégis előfordul. A jövőben szabálysértési eljárás indul azok ellen, akik a figyelmeztetés után sem hajlandók a szabály szerint eljárni, és adott esetben pénzbírsággal is sújthatók. Pénzhiány miatt szünetel a vízbekötés Több makói olvasónk kérdezi: — A város szélén lévő utcák egy részébe még mindig nem vezették be az ivóvizet. Vonatkozik ez a kenderföldi részre is, ahol új lakónegyed épül. A tejüzem környékén hasonló a helyzet. A háztulajdonosok a vízműtársulathoz befizették az úgynevezett hozzájárulási költséget, felajánlották az áruk társadalmi munkában történő kiásását is. A vízműtársulat miért idegenkedik a kérések teljesítésétől, a vízvezetékcsövek lefektetésésétől? Erdei Antal, a makói vízműtársulat elnökének válasza: — Ismertek a panaszok. Tudunk arról is, hogy az érintett területeken a lakosság társadalmi munkát vállalt. Sajnos, nem tudunk eleget tenni kérésüknek, mert a társulatnak nincs pénze, s így fizetésképtelen. A kivitelező, a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat a közelmúltban felbontotta a szerződést, elállt a tervezett munkák végzésétől, mivel nem tudják kifizetni részükre a munka díját. A társulat évekkel ezelőtt bankhitelt vett fel, s ma már azt is törleszteni kell. A közbejött árváltozások miatt a korábban tervezett öszszeg kevésnek bizonyult; a munkákat csak akkor tudjuk folytatni, ha a lakosság a hozzájárulást időben, késedelem nélkül fizeti. Véleményem szerint 1972-ben a tervezettnél kevesebb csőfektetést tudunk elvégeztetni, s ez azt jelenti, hogy a kenderföldi részen várni kell még a vízvezeték-hálózat megépítésére. A panaszokat továbbítjuk az ATIVIZIG-hez és az OVH-hoz, remélve, hogy támogatást kapunk. tlz épület nem, de a park az úttörőké Csongrádi olvasónk, Gulyás János kérdezte: — Milyen célra használják az utóbbi időben a Czajlik-féle üdülőt, mert tudomásom szerint oda nem lehet bemenni az úttörőknek? A csongrádi tanács vb pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának válasza: — A Czajlik-féle telken, az úttörőtábor területén helyezkedik el a központi épület, amelyet belső elrendezése miatt gyerekfoglalkoztatásra nem célszerű használni. Ennek az épületnek a jelenlegi kialakításakor sem volt ez a cél. Az épületet elsősorban a városba vendégként érkező művészek elhelyezésére, alkotótevékenységük nyugodt körülményeinek megteremtésére és esetenként a város intézményeinek meghívására érkező személyek elszállásolására használják. Ezt az is indokolja, hogy a városban nincs megfelelő színvonalú szálloda, s adott esetben ennek hiányát is pótolja. Az elmúlt hónapokban — a fentiek ellenére — kétszer sor került arra, hogy időleges lakáshiány miatt az épület szobáit a művelődésügyi osztály olyan személyeknek adta ki, akik a városba jöttek dolgozni, de lakáshoz csak később jutottak. A jövőben — a művelődésügyi osztály információja szerint — nem lesz lehetőség arra, hogy a központi épületet a továbbiakban lakásnak használják. Megjegyzendő: az épületet körülvevő parkot az úttörők továbbra is látogathatják. ----5