Csongrád Megyei Hírlap, 1973. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-31 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK m Vásárhelyi kiadás CSDKGRSD WW W Wlk W M ——------------------------*—4 ......... a ' N­LJil Hi II Jn Iff ifWk HLJB a. ÉVFOLYAM 25. SZÁM MEGYEI * JL­­SKll jEL* JhflL Mk *73 január 31., szerda Díjazták a csongrád­­szentesi új közúti híd legjobb terveit Korábban a KPM közúti főosztálya­­nyilvános tervpá­lyázatot írt ki a Csongrád és Szentes között építendő új közúti Tisza-híd szerke­zeti kialakítására. Ezzel kapcsolatban tegnap délelőtt Szentesen, az ÉLZKER Vál­lalat nagytermében nyilvá­­nosan bemutatták a díjazott pályaműveket, és ismertették a bíráló bizottság döntését. Csongrád és Szentes város párt- és állami vezetőin kí­vül megjelent dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei tanács elnöke. Dr. Ábrahám Kálmán, a KPM osztályve­zetője bevezetőjében örömét fejezte ki a kiállítás szín­vonalas körülményeiért, amely a rendezőket dicséri. Az is úttörő­ kezdeményezés, hogy egy új tiszai­ híd terv­­pályázati ismertetésére he­lyi viszonyok között kerül sor. Dr. Palotás László, a bu­dapesti Műegyetem profesz­­szora nagy figyelem köze­pette és szemléletesen rész­letezte a bíráló bizottság döntését. A beérkezett tíz pályamű közül kilencet el­fogadtak, a legjobbakat dí­jazták, és a többi is anyagi elismerést kapott. Egyénként , 59 ezer forint díjat kapott Kerényi György és Wellner Péter. A­ további sorrend: Varga József és Revviczky János terve. Az új közúti Tisza-híd tervezett vonala a jelenlegi közúti és vasúti hídtól dél­re, körülbelül 600 méter tá­volságra húzódik. A tervezők számára kiírt feltételek kö­zött szerepelt, hogy a híd középső nyílása legalább 90 méter legyen, a közúti pá­lyának a szélessége 8,5 mé­ter, mind a két oldalon másfél méter széles gyalog­járdával. Követelménye, hogy növelje az átkelési ka­pacitást, és tehermentesítse az Alföldön a többi tiszai hidat. Az elgondolások sze­rint a híd építése az­­V. öt­éves terv időszakában kezdő­dik, és gondot fordítanak a kivitelezési idő csökkentésé­re. A kiállított pályaművek mérnökei átvették a kiér­demelt tervezői díjakat, va­lamint Szentes és Csongrád város tanácsának ajándékait, Csorba György és dr. Varga József tanácselnököktől A tervezők nevében Varga Jó­zsef mondott köszönetet, majd dr. Ábrahám Kálmán összefoglalta a tervpályázat eredményét, és válaszolt a feltett kérdésekre. A KPM illetékes képvise­lője bejelentette, hogy adott időben a jelenlegi közú­ti és vasúti híd felújítására is sor kerül. A tervpályázati kiállítást ige­n sokan tekintették meg. Ké­pünkön: az érdeklődök egy csoportja Több mint 9 millió forint béremelésre — a tanácsi vállalatoknál Az illetékes állami szer­vek, a­­ szakszervezetekkel együttesen széles körű mun­kát végeznek az utóbbi na­pokban a március 1-én élet­be lépő bérpolitikai intézke­dések végrehajtásának elő­készítésére, meghatározzák a béremelés fedezetét szol­gáló vállalati kereteket, és kidolgozzák azokat az elve­ket, amelyeket az intézkedé­sek során minden vállalat­nál érvényesíteni kell. A Csongrád megyei taná­csi vállalatok kereteit már megállapították. Erről ked­den délelőtt Szegeden, a megyei tanácsházán tartott értekezleten tájékoztatták a vállalatok igazgatóit, párt­os szakszervezeti titkárait. A tanácskozáson részt vett Kovács Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese és Ju­hász József, az SZMT veze­tőtitkára is. Dr. Csányi Má­tyás, a tanács­­ munkaügyi osztályának vezetője elmon­dotta, hogy a Csongrád me­gyei tanácsi vállalatok, ame­lyekre kiterjednek a bérpo­litikai intézkedések, összesen több mint kilencmillió fo­rintot kaptak bérfejlesztésre. Ebből a szegedi tanácshoz tartozók 4 millió 767 ezer forintot, s a közvetlenül a megyei tanácshoz tartozók pedig 4 millió 365 ezer fo­rintot. A Központ Bizottság ha­tározatának megfelelően n­a­­gyobb keretet kaptak azok a vállalatok, amelyeknél na­gyobb a nehéz és kedvezőt­lenebb körülmények között végzett munkák aránya, az átlagosítál magasabb a több műszakban dolgozók, illetve a nők aránya. A meghatáro­zott vállalati keretből a Csongrád megyei Sütőipari Vállalatnál több mint 8 szá­zalékos fejlesztésre nyílik lehetőség. A Csongrád me­gyei Talajerő-gazdálkodási Vállalatnál pedig 7,4, a Hód­mezővásárhelyi Fémipari Vállalatnál 7,1, a Makói Egészségügyi Berendezések Gyáránál 6,99, a Csongrád megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalatnál 6,87, a Hódmező­vásárhelyi Vegyesipari Szol­gáltató Vállalatnál­­1,8 száza­lékos lesz a bérfejlesztés. A szegedi vállalatok közül ki­emelkedik a nyomda 8,67 és a Férfi és Női Divat­szabó Vállalat 8,9 százalékos fej­lesztési lehetőséggel. A tájékoztató tanácskozá­son ismertették a megyei ta­nács, illetve az SZMT által kimunkált felosztási elveket, amelyeket a végrehajtás so­rán a vállalatoknál érvénye­síteni kell. Eszerint a kere­seteknek a szakképzettség szerinti erőteljesebb diffe­renciálása­­érdekében az át­lagosnál magasabb béreme­lésben kell részesíteni a szakmunkásokat és a köz­vetlen termelésirányítókat, tehát a művezetőket és fő­művezetőket. Lényegében a kereteket is annak figyelem­be vételével határozzák meg, hogy az egyes vállala­tokon belül milyen az arány a szakmunkások és a többi munkás létszáma között. Ismételten felhívták a vál­lalatok vezetőinek figyelmét, hogy akkor járnak el helye­sen, ha együttesen kezelik a központilag biztosított és a vállalatok rendelkezésére ál­ló béremelés forrásait. Hangsúlyozták, hogy célsze­rű a saját erőforrásból szár­mazó összeget is annak fi­gyelembe­vételével felhasz­nálni, hogy milyen arányok alakulnak ki a központi ke­ret felhasználása során. Tehát nagyon gondosan kell ügyelni arra, hogy a saját erőből képződő béremelési lehetőséget arányosan osz­­szák meg a munkások és alkalmazottak között. A tanácsi vállalatok tehát, február 1-től megkezdhetik a béremelések előkészítését. Néhány napon belül tájé­koztatják a minisztériumi vállalatok vezetőit is a bér­emelési keretekről, illetve az elosztás irányelveiről, így elég idő jut arra, hogy jól készítsék elő a bérfejlesz­tést. ­ Jó évet zártak tavaly Gorzsán ■ Párt­nap az állami gazdaság kultúrtermében A Gorzsai Állami Gazda­ság kultúrtermét a tegnap délutáni pártnapon zsúfolá­sig megtöltötték a gazdaság dolgozói, valamint a szom­szédos Vörös­­ Csillag Ter­melőszövetkezet tagjai. Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára, a körzet or­szággyűlési képviselője tar­tott előadást időszerű bék­és külpolitikai kérdésekről, az MSZMP KB 1974. no­vemberi határozatának tük­rében. A pártnapot Albert Fe­renc, a Gorzsai Állami Gaz­daság párts­zevezetének csúcstitkára nyitotta meg. Az elnökségben foglalt he­lyet Török József, a vásár­helyi pártbizottság első tit­kára és Zsibók András, a Csongrád—Békés megyei Ál­lami Gadaságok igazgatósá­ga főosztályának vezetője is.. A novemberi párthatáro­zat ismertetésével egyidőben Győri Imre tájékoztatótt adott hazánk külpolitikájá­ról, különös tekintettel a vietnami tűzszünetre, illető­leg a magyar küldöttség részvételére a nemzetközi ellenőrző bizottság munká­jára. Részletesen szólt a la­kosságot legjobban érdeklő belpolitikai eseményekről, ,az ár- és bérintézkedések­­r­ől, valamint a lakásépítés­sel kapcsolatos kedvezmé­nyekről is, előadása végén pedig válaszolt a feltett kér­désekre. . A pártnapot követően Horváth Sándor,­ a Gorzsai Állami Gazdaság igazgatója tájékoztatta a megyei párt­­bizottság első titkárát Gor­­zsa elmúlt évi eredményei­ről. A gazdaság most elké­szült mérlege — mint mon­dotta — pozitív irányba mu­tat. Ez azért­ is lényeges, mert amíg 1971-ben veszte­séggel zártak, addig 1972- ben számottevő nyereséget értek el. Különösen sikeres esztendőt mondhat magáé­nak a gazdaság a növény­­termesztésben, de az állat­­tenyésztésben is kedvezően alakul a helyzet. Egy jel­lemző adat erre: 1972-ben 2500 literről 3055 literre nőtt az egy tehénre juttó tejho­zam. Mindent egybevéve: az alapok megerősítése mellett 10 napi jövedelemnek meg­felelő nyereségrészesedést tudnak fizetni az idén a­ dolgozóknak A pártszervezet­ csúcstrt- Bárának kiegészítő referá­tuma után Győri Imre elis­meréssel szólt a párt­, a Szakszervezeti és a gazdasági vezetés egységéről, a dolgo­zók lelki­ismeretes munkájá­ról, amelynek eredménye­ként, a gazdaság kilábalt kedvezőtlen helyzetéből. To­vábbi következetes munkára hívta­ fel a vezetők figyel­mét hangsúlyozta, hogy a kollektíva cselekvési egysé­ge, amely az elmúlt eszten­dőben alakult ki, alapvető feltétele a jövő sikereinek. Megkezdték a szegedi partfal átépítését Napok óta sokakat vonzó látvány: a sétány menti rakparton gépek dolgoznak, földet emel­nek ki a folyó medréből. A Vízügyi Igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint annak a mun­kának az előkészítéséhez láttak hozzá, melynek eredményeképpen megváltozik a parttal és a rakpart képe. Mint annak idején megírtuk, a mederbe, a part mentén mintegy 120 ezer köb­méter követ kell szórni a part stabilizálására. A mostani földmunkával ezeknek a köveknek, illetve az alapjukul szolgáló rőzseszőnyegnek a helyét készítik el. (Ács S. Sándor felvételei Ára: 86 fillér Megszigorítják­­ az ár­ellenőrzést Országos árkonferencia Budapesten Tegnap Budapesten, az Állami Fejlesztési Bank nagy­termében dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke­ tartott tájékoztatást — or­szágos árkonferencia keretében — az időszerű árpolitikai munkálatokról, feladatokról. Egyebek között bejelentette: az idei árpolitikai feladatok középpontjában áll az árel­lenőrzés megszigorítása. (A konferenciáról részletesen, lapunk ti. oldalt­ szá­molunk be. MAI TÉMÁNK Ritka pillanat I­gen, ritka pillanata a világtörténelemnek a mostani, amikor meg­állapíthatjuk: közel áll az emberiség ahhoz,­­ a hőn óhajtott időszakhoz, amikor sehol a földkerekségen nem lesznek háborúk. Vietnam­ban tűzszünet van, elhall­gattak a fegyverek, a máso­dik világháború befejezése óta eltert időszak legpusztí­tóbb helyi háborújában, s nyomában csökkentek a fegyveres konfliktusok Indo­kína más térségében is. No­ha jól tudjuk, hogy a fegy­verek csupán hallgatnak, mert az ellenfelek változat­lanul farkasszemet néznek egymással, s bármely szikra ismét fellobbanthatja az el­lenségeskedést. Mi, mégis ab­ban bízunk, hogy a fegy­verszünetet tárgyalások kö­vetik, amelyek szintén ne­hezek lesznek, de amelyek mégsem a fegyverek nyelvén beszélnek. A második világháború­ban a Szovjetunió és az antifasiszta erők vi­lágtörténelmi győzelme ered­ményeként, olyan hatalmi eltolódás következett be a szocialista, a haladó erők ja­váta a világban, amelynek történelmi szerepét eddig is világosan tapasztalhatták a világ népei. Ugyanis ennek következménye, hogy sike­rült­­ a századunkban eddig leghosszabb ideig — biztosí­tani a világbékét, megóvni az emberiséget a harmadik világháborútól. Azt azonban mi még nem tudjuk meg­akadályozni, hogy az impe­rializmus a világ térségei­ben itt, vagy ott ne kísérel­,­hessen meg helyi háború­ ki­­robban­tását sem. Ezek a helyi háborúk azonban a haladás és az agresz­­szív imperializmus közötti élet-haló harc formáját öl­tötték magukra. Hiszen igaz, ezek a háborúk nem a szocializmus és a haladás fő erői, hanem a perifériák ellen irányultak, céljuk azonban a szocializmus, a haladás világméretű törvény­­szerű előrehaladásának meg­akadályozása, vagy legalább­is meggátlása volt. Éppen a vietnami fegyverszünet kö­rülményei bizonyítják azon­ban, hogy erre az imperia­­­­lizmus fegyverrel sem képes.­­ Arra azonban sajnos, képes,­­ hogy hatalmas katonai arze­nálja segítségével mérhetet­­­­len károkat, pusztításokat­­ okozzon, de győzelemre i­s képtelen". Ez nagy tanulság a világ népei számára. A nemzetközi helyzet ma a szocializmus, a hala­dás erői számára álta­lában kedvező, noha jól tud­juk, hogy az imperializmus ereje ma még hatalmas, s az imperializmus — elsősor­ban az Egyesült Államokban — sohase mond le önként arról, hogy meg ne próbálja gyengíteni a vele szemben­álló szocialista és haladó erők egységfrontját, erejét. Provokációkra bármely pil­lanatban számíthatunk, még akkor is, ha jól tudjuk, hogy a világ népeinek osztály­­harca törvényszerűen a szo­cializmus, a haladás irányá­ba vezet. Másrészt az is egy­­értelmű számunkra, hogy a ma még rabságban szenvedő népek sem mondanak le ar­ról, hogy — akár fegyvere­sen is! — maguk is kivívják szabadságukat, függetlensé­güket. Mégis abban remény­kedjünk — és ezért harcol­junk! —, hogy a vietnámi fegyverszünet tartós legyen, kövesse megegyezés, más­részt a világ más térségei­ben se alakulhasson ki „új Vietnam”, felidézve egy mindennél szörnyűbb har­­madike világháború rémét. RÁCZ LAJOS

Next