Csongrád Megyei Hírlap, 1973. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-01 / 178. szám

Dél- Vietnam : Kanada már nem tagja a nemzetközi bizottságnak Kanada hathónapos közre­működés után kedden reggel hivatalosan beszüntette rész­vételét a vietnami Nemzet­közi Ellenőrző és Felügyelő Bizottságban. A nemzetközi testület 245 fős kanadai kon­tingense a kanadai hadsereg két Boeing—707 típusú su­gárhajtású repülőgépén Sai­gonból elindult Vancouver­be. A hosszú utat leszállás nélkül teszik meg, és ma reggel érkeznek vissza ha­zájukba. A távozó kanadai kontin­gens búcsúztatására a sai­­goni Tan Son Nhut repülő­téren megjelentek a NEFB magyar, lengyel és indonéz tagozatának vezetői. Kanada utódját a nemzet­közi ellenőrző testületben még nem jelölték ki. A Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság hétfői ülésén Esztergályos Ferenc nagykövet, a magyar küldött­ség vezetője, a bizottság jú­lius havi elnöke zárszavá­ban felkérte a bizottság há­rom megmaradt tagját, hogy az új tagállam kijelöléséig tartó kényszerszünetben is folytassák egymás közötti megbeszéléseiket, összegezzék eddig szerzett tapasztalatai­kat és készüljenek fel a várható feladatokra. Baráti találkozó a Krímben (Folytatás az 1. oldalról.) Itimperialista erő szilárduló egysége elősegíti a béke és a társadalmi haladás ügyé­nek sikereit. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összefogá­sának szakadatlan fokozódá­sa a marxizmus-leninizmus és a proletár internaciona­lizmus elvei alapján, min­den ország kommunistáinak szoros testvéri együttműkö­dése a jövőben is kiemelke­dő szerepet tölt majd be a feszültség enyhülésének meg­szilárdulásában, a béke és a szocializmus eszméinek dia­dalában. 2 mi történt a nagyvilágban ?— mi történt a nagyvilágban? F­innországot az „ezer tó országának” ismeri a közvélemény. A va­lóságban több mint 60 000-et tartanak nyilván. E szám­szerűség alapján azonban ne­héz elképzelni a finn föld szépségét. Ezt látni kell, hogy megértsük a Nobel-dí­­jas finn író, F. E. Sillanpää szavait: a tó a táj szeme ... Suomi azonban nem csak a tavak országa — a szigete­ké is. A különböző szigetcso­portokhoz tartozók száma meghaladja a 30 ezret! Már a Varman megtett ha­jókirándulás adott valamit a tenger kékségéből kiemelke­dő szárazföld-maradványok, a tenger által évezredek so­rán simára, enyhe hajlatá­vá, fényesre csiszolt egykori sziklaszirtek látványának egyedülálló szépségéből. De ez csak ízelítő volt ahhoz képest, amit egy oda hat­ó, vissza hatórás tengeri uta­mon láthattam.* Méltóságosan himbálóztak a finn hajótársaság, a Vi­,­king Line bordára festett tengerjárói a turkui kikötő­ben. Közülük is kiemelke­dett az Aurelia, amelyet né­hány hete helyeztek üzembe. Ez a Viking-társaság leg­nagyobb hajója. Erre igye­keztünk heten, a megyeiek közül pedig ketten, Szigeti Lajos IV. éves egyetemista, s e sorok írója ... (Közben rájöttem, hogy nemcsak pesti humor van a világon — van turkus is. És a Viking-egységeket „ketchup” jelzővel „tisztelte meg”, mivel színe egyezik a közismert angol fűszerezett paradicsomos ételízesítővel­. Az Aurelia méretei im­pozánsak: 1500 utast szállít egyszerre, kajütjeinek száma 330 és „gyomrában” 460 sze­mély- és 35 tehergépkocsi vagy autóbusz fér el. Számos elegáns étterem, bár, pihenő­terem van rajta, hogy a su­per marchetről és más üz­letekről ne is szóljak. A hajó zsúfolt. Miért? — Két oka van — világo­sít fel kedves kísérőnk, Suko Saari úr, aki jogász, s akit csoportunk — testalkata mi­att — Mici Mackónak neve­zett el. — Mi, finnek szere­tünk utazni. Sok család hét­végi szórakozása, hogy hajó­ra ül, és áthajózik Ahven­anmaa (svédül Aland) szi­getére, vagy átmegy Stock­holmba. A másik, nyílt ten­geren korlátlan mennyiségű alkohol iható és vásárolha­tó, ráadásul olcsóbban , is, mint a szárazföldön, mert itt adó nem terheli. Ez a hely­zet a dohányáruval is. Íme a rejtély! » Mi Aland szigetére hajóz­tunk. A turkui szigetvilág látványával alig teltünk be, hogy azt felváltsa az Aland szigetén. Ez a szigetvilág a turkui és stockholmi út pont felénél fekszik. A tér­képen alig látszik, noha 10 000 négyzetkilométer fe­lületű, de — figyelem! — eb­ből szárazföld mindössze 1450 négyzetkilométer. Ezt a területet 6500 sziget alkotja. Számosat híd köt össze, a többi csak hajóval közelíthe­tő meg. Lakosságának száma 21000, ebből a sziget fővá­rosában, Mariemnamnban 9 ezer él. Amint a kikötőből az újonnan épült Arkipelag szállodába sétáltunk — mi­csoda kilátás nyílt innen a tengerre — sok érdekességet tudtunk meg erről a „sen­ki” szigetéről. Ugyanis a szi­get felett hajbakapott az I. világháború után Finn- és Svédország. Ám a Népszö­vetség döntött: a svéd lakosú szigetet autonómmá nyil­vánította, saját zászlója és közigazgatása van, de a szi­geten lakók finn állampolgá­rok, útlevelüket a finn ható­ság adja ki. És még egy specialitása: a szigeten semmiféle katona­ság nem tartózkodhat, és nincs hadkötelezettség se finn, se svéd részre. Ezért igen sok fiatal települ át a két országból a szigetre. Egyébként a sziget és fő­városa, Mariehamn mind a finnek, mind a svédek ked­venc nyári kirándulóhelye. Turistaforgalma a nyári hó­napokban eléri a másfél milliót. És egy miértre ismét a válasz: sok a napfény, és — szabad, meg olcsó az al­kohol, de a kábítószerektől sem mentes a természetnek ez az elragadó sarka. Szállodánk bárjában lát­tuk a 16—17 éves lányokat — hogy is mondjam? Ki­mondom — holt részegen... Végül is: nagyszerű volt ez az út. Azt hiszem kevés magyar járt még ezen a szi­geten — abból is következte­tek, hogy a ragyogó tiszta utakon és utcákon eldobott újságot, gyufásdobozt, ki­ürült cigarettadobozt nem kavart magasba az állandó, de enyhe szél! * Idáig érve az írásban visszalapoztam jegyzeteim­ben. Megdöbbentem. Hiszen nem írtam a világszerte is­mert finn építészetről, a fő­város bravúros alkotásairól, pályaudvaráról, tereiről, az olimpiesi szetfienről, a szikla­templomról, a Sibelius-em­­lékműről, az olimpiai falu­ról, Otaniemiről és a Dipofi konferencia- és előadóter­meiről, ezek mobiljairól, a most épülő kertvárosról, Ta­plóséról, ahol 24 négyzet­­méteres lakás bére 130 finn márka, s egy öröklakás négyzetméteréért 1000—1500 márkát kérnek. De a közle­kedés udvariasságáról és fe­gyelmezetlenségéről sem, va­lamint arról — higgyék el —, hogy valamennyi finn gyufaszál meggyulladol— * Utolsóként hadd említsek meg — hűen önmagamhoz — egy epizódot. Utolsó óráink a finn fő­városban a magyar követsé­gen teltek, ahol a magyar küldöttek tiszteletére Ró­nai Rudolf nagykövet foga­dást adott. Egy kisebb tár­gyalóteremben Gedeon Pál, Bartha Lajos, Kádár György absztrak festményei tűntek fel. Ám a nagy fogadótermet egyedül Németh József vá­sárhelyi ihletésű, hatalmas alföldi életképe díszíti. Ez már egy darab otthont jelképezett... SZABÓ ENDRE VÉGE Riportereink a nagyvilágban 7. Ahol magyar turista ritkán jár Telefonlehallgatás Nyugat-Németországban Ez év június 12-e óta az Egyesült Államok európai katonai főparancsnokságának titkos­szolgálata lehallgatja Nyugat-Németországban a polgári személyek és nem katonai intézmények telefon­­beszélgetését. Ezt a tényt az amerikai kormány hétfőn es­te beismerte. Azzal „magya­rázta” azonban a dolgot, hogy „így akar katonaszöke­vények nyomára bukkanni az NSZK-ban.” Egy esetben még a Frank­furter Rundschau című bal­oldali nyugatnémet lap hír­szerkesztőségének telefonbe­szélgetését is hangszalagra vették. Az egész lehallgatási ak­ciót Harold Aaron vezérőr­nagy, az amerikai titkosszol­gálat helyettes vezérkari fő­nöke irányítja. ­­fit­! A találkozón részt vett va­lamennyi testvérpárt vezetői egyöntetűen hangsúlyozták azt a törekvésüket, hogy fej­lesztik a sokoldalú együtt­működést a szocialista orszá­gok között, összehangolják cselekedeteiket a nemzetközi küzdőtéren a szocializmus ügye és a béke megszilárdí­tása érdekében. A találkozó szívélyes bará­ti hangulatban ment végbe. Elutazott hazánkból az ENSZ főtitkára A Külügyminisztérium sajtó­közleménye Kurt Waldheim látogatása alkalmából Magyarországon tett hiva­talos látogatását befejezve kedd délután elutazott Bu­dapestről dr. Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára, akit útjára elkísért felesége is. A magyar kormány meg­hívására hazánkban tartóz­kodott vendégeket a ma­gyar és ENSZ-zászlókkal dí­szített Ferihegyi repülőtéren búcsúztatták.­­ Dr. Kurt Waldheimet a Ferihegyi repülőtéren dr. Pé­ter János külügyminiszter, Hollai Imre külügyminisz­ter-helyettes és a Külügymi­nisztérium több vezető mun­katársa búcsúztatta. * Dr. Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének főtitkára, 1973. jú­lius 28—31. között a Magyar Népköztársaság kormányá­nak meghívására hivatalos látogatást tett Magyarorszá­gon. A főtitkárt elkísérte Ma­gyarországra felesége és Bohdan Lewandowski főtit­kárhelyettes, valamint Georg Hennig, a főtitkár titkársá­gának vezetője. A hivatalos látogatás so­rán a főtitkárral megbeszé­léseket folytatott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke, Fock Jenő, a Miniszter­tanács elnöke és Péter János külügyminiszter. A megbeszéléseken ismer­tették egymással nézeteiket a nemzetközi helyzetről, va­lamint több, mindkét felet érdeklő témáról, beleértve olyan kérdéseket, mint az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének szerepe a nemzetközi kapcsolatok további megja­vításában, az európai hely­zet, különösen az európai biztonsági és együttműködési konferencia, a közel-keleti és a délkelet-ázsiai helyzet, a leszerelés és számos más kér­dés, különös figyelemmel a soron következő ENSZ-köz­­gyűlés napirendjén levő fő témákra. Foglalkoztak a magyar részvétel növelésével az Egyesült Nemzetek és a vele összefüggő szervezetek tevé­kenységében. A Budapesten és vidéken tett látogatása során a főtit­kárnak alkalma volt tapasz­talni a magyar népnek az Egyesült Nemzetek Szerve­zete iránt tanúsított komoly érdeklődését. * Kedden délután Budapest­ről Prágába érkezett Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár. A prágai repülőtéren Chnoupek csehszlovák külügyminiszter fogadta. SOROKBAN Losonczi Pál, a népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke. .kedden fogadta.. To­­kura Eiji rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetet, Ja­pán új magyarországi nagy­követét, aki átadta megbízó­­levelét.* Kedden a Kremlben az Oroszországi Föderáció Leg­felsőbb Tanácsának ülésén Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke átadta az Oroszországi Föderáció­nak a Népek Barátsága Ér­demrendet, és beszédet mon­dott. Az Oroszországi Föde­ráció Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka kedden befejezte munkáját.* Valamennyire javult ugyan a Skylab amerikai ű­rlabo­­ratórium három űrhajósának az állapota, azonban tovább­ra is szédülésről és étvágy­talanságról panaszkodnak. Ezért szombatra halasztották a tegnapra tervezett űrsétát is. • Kedden Washingtonban megkezdődött Nixon ameri­kai elnök és Tanaka japán miniszterelnök 11 hónappal ezelőtt félbehagyott párbe­széde a két ország kapcso­latairól. A japánok sérelme­zik, hogy az amerikai kor­mány beszüntette a szója­babexportot és azt, hogy lé­nyegesen korlátozta a japán textilipari és acélipari ter­mékek importját. Nixon azt kifogásolhatja, hogy bár ma több amerikai iparcikket im­portálnak Japánba, azonban mégsem annyit, amennyi a külkereskedelmi mérleg egyensúlyba hozásához szük­séges lenne. E­gy ország nemzetközi szerepének, helyzeté­­nek talán legfonto­sabb jellemzője, hány állam­ban tesznek vezető politiku­sai látogatást, vagy fogadnak magas rangú külföldi vendé­geket hivatalos, baráti meg­beszélés céljából egy bizo­nyos idő alatt. Nos, ilyen tekintetben szá­munkra, a Magyar Népköz­­társaság számára a júliusi hónap alakulása nagyon kedvező volt. Ugyanis nem kevesebb, mint öt alkalom­mal tanácskoztak, tárgyaltak államférfiaink vendégként, vagy vendéglátókként ál­lam- és kormányfőkkel, il­­­letve vezető politikusokkal kapcsolataink továbbfejlesz­téséről, az együttműködés új formáinak kialakításáról. Kádár János látogatása Brioni szigetén Joszip Broz Titónál, továbbá a Kongói NK államfőjének, a VDK párt- és kormányküldöttsé­gének, valamint a francia miniszterelnök és újabban az ENSZ főtitkárának tár­gyalásai Budapesten azt bi­zonyítják, hogy hazánk fon­tos tényező a békés egymás mellett élés politikájának megvalósításában, a nemzet­közi helyzet kedvező alaku­lása folyamatának elmélyí­tésében. A felsorolt látogatások időpontját nem lehet elvá­lasztani a július elején Hel­sinkiben, külügyminiszteri szinten sorra került euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet kedvező és új távlatokat nyitó lefo­lyásától sem. Azért sem, mert hazánknak — akárcsak a többi európai szocialista országnak — jelentős része van az értekezlet eszméjé­nek, célkitűzéseinek, fontos­ságának propagálásában, népszerűsítésében és előké­szítésében. E­bből a koncepcióból kiindulva különös je­lentősége van Kádár János brioni tárgyalásainak, hiszen országaink együttmű­ködésének kiszélesítése, a jószomszédi, baráti kapcso­latok továbbmélyítése példa­mutató lehet más európai országok számára. Ugyan­csak kontinensünk államai részére kibontakozó új lehe­tőségek hasznosítása volt a fő téma a francia miniszter­­elnökkel sorra került legma­gasabb szintű megbeszélése­ken is. Ebben az esetben azonban még ki kell alakí­tani országaink között azo­kat a kapcsolatokat, ame­lyekre alapozva azután­ szé­lesíteni lehet az együttműkö­dés feltételeit gazdasági és kulturális vonatkozásokban ugyanúgy, mint a további európai enyhülést elősegítő lépéseket. Hogy francia részről is tisztában vannak ezzel, mindenekelőtt abból tűnik ki, hogy Pierre Mess­mer miniszterelnök ilyen minőségben tett első külföl­di útja éppen hazánkba ve­zetett. Ezzel Párizs formai­lag is kifejezésre juttatta, hogy Franciaországnak je­lentős érdekei fűződnek a Magyar Népköztársasággal való viszonyának megjavítá­sához, ezen túlmenően pedig az európai szocialista orszá­gokkal való jobb együttmű­ködéshez is. Amíg a magyar—jugoszláv és a magyar—francia legfel­sőbb szintű tárgyalások az európai biztonságból és együttműködésből adódó új lehetőségeket szemléltette közvéleményünk előtt, addig a VDK párt- és kormánykül­döttség egyhetes látogatása azt fejezte ki, mennyire döntő fontossága van együtt­működésünknek mindkét or­szág további pozícióinak alakításában. Hazánk is alapvetően érdekelt abban, hogy Indokínában maradék­talanul megvalósuljon a bé­ke, s ugyanígy a VDK szá­mára is nagyon lényeges, hogy az európai béke és biztonság példaképül szol­gáljon Ázsia népei számára hasonló egyezmény megkö­téséhez az elkövetkező esz­tendőkben. T­ermészetesen egy ak­kora országnak, mint hazánk, meglehetősen szerények az eszközei ah­hoz, hogy építő jellegű hoz­zájárulási készségét széle­sebb területeken megvaló­sítsa. Mégis azzal, hogy él­ni tudtunk az enyhültebb nemzetközi légkör, valamint a szovjet—amerikai viszony kedvező alakulása nyújtotta kezdeményezési lehetőségek­kel, szemléltetően bizonyít­ja: kis országok is eredmé­nyesen tudnak hozzájárulni a különböző csoportosulások közeledésének elősegítéséhez, az együttműködés útjában álló akadályok elhárításá­hoz. PERÉNYI ISTVÁN Kedvező júliusi mérleg ÚJSÁGHÍR: Hosszú idő óta nem volt annyira eseménydús hazánk nemzetközi tevékenysége, mint július hóban. SZERDA, I. AUGUSZTUS 10

Next