Csongrád Megyei Hírlap, 1973. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-06 / 234. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARAD MEGYEI * MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Megkezdődtek a Szegedi Tanárképző Főiskola jubileumi ünnepségei Tegnap Szegeden megkezdődött az az ünnepségsorozat, mellyel az általános iskolai tanárképzés 25. évfordulójára és a Szegedi Tanárképző Főiskola 100 éves jubileumára emlékeznek. Az ünnepségekre Szegedre érkezett dr. Po­­linszky Károly, művelődésügyi miniszterhelyettes. Képvi­selteti magát a kétnapos ünnepségsorozaton hazánk tizen­nyolc pedagógusképző intézménye, valamint a Szegedi Ta­nárképző Főiskola külföldi testvérintézményei. Az ungvári delegációt D. V. Csepor rektor, a nyitrai küldöttséget Mi­chel Sotak dékán vezeti. A szabadkai delegáció vezetője dr. Tóth Lajos igazgató, a potsdami küldöttség élén dr. Henseke rektor áll. .­­ Tegnap este a főiskola dísztermében­ dr. Polinszky Károly kormány- és miniszteri kitüntetéseket adott át azoknak a tanároknak és dolgozóknak, akik az elmúlt 25 esztendő alatt legtöbbet tettek a szocialista tanárképzés fejlesztése érdekében. Az ünnepségen az MSZMP KB kép­viseletében megjelent Kardos József, a Tudományos és Kulturális Osztály munkatársa. Ott volt dr. Ágoston Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára, Hantos Mihály, a me­gyei tanács elnökhelyettese, dr. Ozvald Imre, a városi párt­­bizottság titkára és Papp Gyula, a városi tanács elnökhe­lyettese is. A jubileum alkalmával az ország 66 főiskolai tanára, oktatója és dolgozója részesült kormány- és minisz­teri kitüntetésben. A Szegedi Tanárképző Főiskola tanárai, oktatói és dol­gozói közül a következők részesültek kitüntetésben: „Mun­ka Érdemrend ezüst fokozatá”-t kapta Hegedűs András fő­igazgató, dr. Kiss István és dr. Megyeri János tanszékve­zető főiskolai tanárok, valamint dr. Mucsi Józsefné főis­kolai docens. A „Munka Érdemrend bronz fokozata” kitün­tetésben részesült dr. Geréb György tanszékvezető főisko­lai tanár és Bereczki Sándorné dr. gazdasági igazgató. Az „Oktatásügy Kiváló Dolgozója” lett dr. Moholi Károly fő­igazgató-helyettes, Fischer Ernő tanszékvezető főiskolai ta­nár, Vinkner László főiskolai tanár, Héjjas Endre főiskolai adjunktus, Markos András gyakorló iskolai igazgató és Bokányi Dezső főiskolai adjunktus. „Miniszteri Dicséret”­­ben részesült Tóth Balázs főiskolai adjunktus, dr. Fórizs Sándor főiskolai adjunktus és Adok Istvánné szakács. „Ki­váló Dolgozó” kitüntetést kapott Rácz Jó­zsef szakmunkás, Kovács József laboráns és Kovács Józsefné hivatalsegéd. Tegnap délután két kiállítás nyílt a jubileum tiszte­letére. A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai kép­tárában rendezett iskolatörténeti kiállítást dr. Simon Gyu­la, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára, a képzőmű­vészeti tárlatot Szabó G. László, a városi pártbizottság osztályvezetője nyitotta meg. Dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitká­ra ünnepi beszédét mondja az Iskolatörténeti kiállítás megnyitóján (Zelman Ferenc felvétele) Hazautazott Szegedről a szabadkai pártmu­kásküdöttség Az MSZMP Szeged városi bizottságának vendégeként Szegeden tartózkodó szabad­kai pártmunkásküldöttség tegnap ellátogatott a Sze­gedi Nemzeti Színházba, ahol Giricz Mátyás igazgató és Mentes József színművész, a színházi pártszervezet titkár­a tájékoztatta őket a szín­ház és a pártszervezet tevé­­kenységéről A küldöttség a déli órákban a Sajtóházat kereste fel, ahol F. Nagy Ist­ván, a Délmagyarország fő.. O ferkesztője a­dord­ tájékozta­tót a lap munkájáról. A de­legáció a nap folyamán a József Attila Tudományegye­tem Dugonics téri épületét kereste fel, ahol dr. Fodor Géza akadémikus, a­­JATE rektora ismertette az egye­­tem tudományos és oktatói munkáját, dr. Krajkó And­rás docens, az egyetemi párt­­bizottság titkára pedig a pártszervezet életét, tevé­kenységét. A delegáció tegnap haza­utazott Szegedről. Vásárhelyi kiadás 39. ÉVFOLYAM 234. SZÁM 1973. október 6., szom bat Ára: 80 fillér Útrekonstrukció Szegeden - 700 millió forintos költséggel Három ütemben kerül sor az átépítésre Az évről évre emelkedő gépkocsiforgalom mind sür­getőbbé teszi az úthálózat javítását, a korszerűsítést. A KPM az ország­ valamennyi helyi tanácsával együttmű­ködve nagy összegeket for­dít erre a célra. Szegeden jelenleg is sok a javítás alatt álló útszakasz, de még több, melyekre­­ csak évek múlva kerülhet sor. Az 5. számú fő közlekedési út rekonstrukciós tervei el­készültek. A munkálatok egy része már megkezdődött, illetve a napokban megkezdődik. Ezekről, s a várható forga­lom-elterelésekről adott tá­jékoztatást Hódmezővásárhe­lyen a KPM Közúti Igazga­tóságának főmérnöke, Kiss Gyula. — Az 5. számú fő közle­kedési út (Budapesti út) sze­gedi átkelési szakaszának felújítása — a házgyári cso­móponttól a Kossuth Lajos sugárútnak a nagykörúti ke­reszteződéséig — több ütem­ben történik. A közel négy esztendő alatt a zavartalan közlekedést az előzőekben már korszerűsített utakon biztosítjuk. Ezért kerül lezá­rásra a közeljövőben a Tol­­buhin sugárút teljes hosz­­szában (a Belvárosi temető­ig). Ennek felújítása után a Dorozsmai út—Izabella híd —Kossuth Lajos sugárútnak Damjanich utcáig terjedő re­konstrukciója alatt a hatal­mas forgalom ezen az úton történhet. — Az átépítés három üteme a következő. Az első szakaszban az ötös útnak a házgyári csomóponttól Fo­nógyári útig terjedő részét újítjuk fel. A négy forgalmi sáv kiala­kítása alatt az útnak csak egy része lesz lezárva, mi­vel itt már a közelmúltban végeztünk korszerűsítést A munkálatok egy részét — a gyeptelenítést, a városi ta­nács pedig az érintett házak szanálását — elkezdjük. A postakábelek, légvezetékek áthelyezése, a csatornaépítés — mely a Méntelepi Fehér­tóig tart — átnyúlik a kö­vetkező évre is. A második ütemben a Do­rozsmai útnak a Fonógyári útelágazástól eső szakaszán folytatjuk a rekonstrukciót — a csatornázás kivételével, mely az első ütemben már elkészült — az Izabella-híd négy forgalmi sávra való át­építésével. Ennek tervei most készülnek. Az említett fel­újításokat — tehát a máso­dik ütem munkálatait — megelőzi a harmadik ütem, a Kossuth Lajos sugárút át­építése a Damjanich utcá­tól a Nagykörúti keresztező­désig. A forgalomirányítást kor­szerű lámparendszerrel ol­dottuk meg a városi ta­náccsal közösen. Ugyanígy lámparendszer irá­nyítja majd a Nagykörút sarkán a forgalmat, hol je­lenleg ezt a feladatot köz­lekedési rendőrök végzik. A burkolat felbontása, a csa­tornázás már megkezdődött. Ezt követi az összes közmű (víz-, gőz-, gázvezetékek, postakábelek), valamint a villamossínek áthelyezése. A tervek szerint ugyanis meg­változik az 1-es számú vil­lamos útvonala is. A sínek középen futnak, bekanyarod­va a Vásárhelyi Pál és a Pulcz utcába, hogy az Iza­bella-híd alatt érkezzenek a villamosok a Rókusi állomás elé, a végállomásra. Erre az áthelyezésre azért van szükség, hogy meg­szűnjön a nagy forgalmi közút és a villamospálya­­kereszteződés. — Ezekkel a munkálatok­kal egyidőben — tehát a harmadik ütem jelenlegi sza­kaszával — párhuzamosan történik az 55-ös számú út (Tolbuhi­n sgt.)­­ felújítá­sa. Való igaz, hogy ez az út, illetve ennek egy része már 1969. ősze óta le van zárva a főcsatorna építése miatt. Az útépítési előmunkálatok azonban csak ez évben kez­dődtek meg. A tervek szerint a villa­mossíneket az Úttörő tér­től kezdődően itt is egy oldalra helyezik a közút és villamospálya-keresztező­­dés megszüntetése érdeké­ben. A jelenlegi burkolat helyett aszfalttal lesz beborítva a 10 és fél méter széles két for­galmi sávú, valamint leálló­sávú út. A vasúti átjáróhoz korszerű fénysorompót he­lyeznek el. Az útszakaszt 1974. október 11-én, Szeged felszabadulásának 30. évfor­dulóján szeretnék átadni a forgalomnak. Ha itt megin­dul a közlekedés, ezután kezdődhet el teljes kapaci­tással a Dorozsmai útnak, Fonógyári úttól kezdődő sza­kaszának felújítása, az Iza­­bella-híd átépítése egészen a Damjanich utcáig. Az elmondottakból is lát­szik, hogy tulajdonképpen a Kossuth Lajos sugárút felújítását is két ütemben végezzük. — Határidők? Ha a mint­egy húsz alvállalkozó betart­ja a vállalt határidőket, úgy az 5-ös számú fő közlekedési utat­ a Fonógyári útig, vala­mint a Tolbuhin sugárutat 1974. októberében, a Kos­suth Lajos sugárutat a Nagykörúttól a Damjanich utcáig 1975. végére, az Iza­­bella-hidat 1976. november 7-re tudjuk átadni a forga­lomnak. Az előzetes számítá­sok szerint az átépítések kö­zel 220 millió forintba ke­rülnek — mondotta befejezé­sül Kiss Gyula főmérnök. Jól halad Vásárhelyen a padlóburkolólap-gyár építése A kemencefelf­űtés kezdete: 1973. november 7. A Gazdasági Bizottság 1972 májusában határozta el, hogy a népgazdaság szükség­leteinek kielégítése érdeké­ben padlóburkolólap gyárat kell létesíteni Hódmezővá­­­­sárhelyen, a Finomkerámia­­i­­pari Művek Alföldi Porce­lángyárában. A Gazdasági Bizottság alapvető célkitű­zésként évi 500 ezer négyzet­­méter padlóburkolólap vi­lágszínvonalon álló előállítá­sát jelölte meg. Az előirányzott, fejlesztési költség 200 millió forint. A beruházási költség 185 mil­lió, forgóalap-szükséglet pe­dig 16 millió forint. A be­ruházás befejezéseként 1974 március végét határozta meg. Ezen belül a próba­üzem kezdetét 1974 márci­usra, befejezését pedig 1974 júniusának végére tűzte ki. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium enge­délyokmányában felkérte a Finomkerámiaipari Műve­ket: mindent kövessen el an­nak érdekében, hogy a teljes beruházás 1973. december 31-ig befejeződjön és egy­idejűleg megkezdődjék a próbaüzemelés. A Finomkerámiaipari Mű­vek és ezen belül az Alföldi­­Porcelángyár — felismerve a népgazdaság szükségletét — magáévá tette a Gazdasági Bizottság és az ÉVM előírá­sait. A tervező, kivitelező vállalatokkal — belföldiek­kel és külföldiekkel egyaránt — ennek szellemében kötöt­te meg a szerződéseket. Olyan vállalatok a partne­rek, mint például: 31. ÁEV, az Út- és Vasútépítő V., Gép- és Felvonószerelő Vál­lalat, Hőtechnikai Építő és Szigetelő Vállalat, Csőszere­­lőipari Vállalat és az alapí­tásának negyedszázados ju­bileumát ez évben ünnep­lő NIKEX Külkereskedelmi Vállalat. Ezekkel hosszú éveken keresztül eredményes és sikeres együttműködés alakult ki. A közreműködő vállalatok főmérnökeinek részvételével a közelmúltban a helyszínen megtartott kooperációs érte­kezleten egyértelmű megál­­lapítást nyert, hogy a beru­házás termelő része 1973. december 31-ig teljes egé­szében elkészül, és ezen be­lül a kemence felfűtése no­vember 7-én, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére megkezdődik. A felfűtés kez­­dete lehetővé teszi, hogy de­cember 15-én megkezdődjék a próbaüzem. Mindezekkel biztosított, hogy a Gazdasá­gi Bizottság által előírt ha­táridőhöz képest 5—6 hónap­pal korábban fejeződjék be a beruházás. A kivitelezésre, s a kü­lönböző gépek és berendezé­sek szállítására olyan szer­ződéseket kötött a vállalat, amelyek biztosítják, hogy a tervezett és a Gazdasági Bi­zottság által jóváhagyott be­ruházási költség elegendő legyen a megvalósításhoz. A sikeres kivitelezéshez nagymértékben járultak hoz­zá azok a tapasztalatok, amelyeket a FIM az elmúlt évek során megvalósított, építőanyagipari beruházások­nál szereztek. Kedvezően alakultak ez esetben is a FIM számára az importüzletek, amelyeket a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével kül­földi vállalatokkal, elsősor­ban az olasz SAMCI­ céggel kötött. Az évek óta tartó fő kapcsolatok lehetővé tették hogy a nagy értékű gépek és gyártósorok vásárlásánál az exportőr jelentős enged­ményekre is hajlandó volt, és a szerelésben, a próbaüze­melés előkészítésében maxi­mális támogatást nyújtott, s MAI TÉMÁNK Törvény védi a törvény! A­z országgyűlés ülés­szaka — hogy ezt a hivatalos kifejezést használjuk — ezúttal mind­össze egy napig tartott, mintegy példát mutatva a lé­nyegre törő,­­ felelősségteljes tanácskozásra és a hatékony ügyintézésre. Törvényt alkottak a Mi­nisztertanács­ tagjainak, és az államtitkároknak a jogál­lásáról és felelősségéről — egyszersmind a népköztár­saság minisztériumairól —, középpontba állítva azt a kö­vetelményt, hogy akit fele­lősség terhel — s ez eset­ben nagyon is nagy felelős­ség —, annak a jogait is ga­rantálni kell, mégpedig a szocialista demokrácia fej­lődésével összhangban. A törvény félreérthetetlenül ki­fejezi a vezetés kollektív jellegének fontosságát, mint a demokratizmus nélkülöz­hetetlen feltételét. Ám ez a szemlélet minden szempont­ból kötelez. Ezért a minisz­terek és államtitkárok bün­tetőjogi, polgári jogi, mun­kajogi és államigazgatási jo­gi felelőssége teljességgel azonos a többi magyar ál­lampolgáréval, mert ez felel meg a jogegyenlőség elvé­nek. E­gyébként tudvalevő, hogy amit e vonatko­zásokban az Ország­­gyűlés most törvénybe ikta­tott, a mai, tényleges hely­zet és gyakorlat írásba fog­lalása. Erre az úgynevezett kodifikációra mégis szükség volt, mert a szocialista tör­vényesség alkotmányos ér­vényesítése így kívánta. A statisztika — amelyről ugyancsak törvény született és amelyről sok embernek — enyhén szólva — vegyes be­nyomásai vannak —, nos, a statisztikai tevékenység se nélkülözheti a korszerű, a törvényes szabályozást. Azt ugyanis senki nem vonja kétségbe, hogy adatgyűjtés­re és feldolgozásra megfe­lelő módon és mértékben minden szinten szükség van, e nélkül nem létezhet hatha­tós irányítás, tervezés, de eredményes mindennapi munka sem. Mindannyiunk­nak, akik ilyen, vagy amo­lyan vonalon dolgozunk, tá­jékozódnunk kell, s ez nem képzelhető el­­statisztikai adatgyűjtésből származó in­formációk nélkül. Mi a törvényi rendezés célja? Egyrészt az, hogy a tájékozódási éhség növekedé­se együttjárt az adatgyűjtés, sok esetben már egészségte-­­ len szaporodásával, eseten­­­­kénti párhuzamosssággal,­­ szakszerűtlenséggel és felü­­­­letességgel, aminek elejét kell venni. Annyi bizonyos, hogy az új törvény segíteni fogja e további egészséges fejlődést. A KSH közreműködik majd a számítástechnikai fejlesz­­­tési program hathatós meg­valósításában, a számítás­­technikai szakemberképzés­ben, hiszen ez a korszerű statisztikai munka önérdeke. A hivatal elnöke, Bálint Jó­zsef államtitkár felszólalá­sában hangsúlyozta, hogy a statisztikának változatlanul egyik fő feladata a közvéle­mény tájékoztatása, amiben — hozzátehetjük — bizonyo­san jó szövetségesre talál a szocialista sajtóban A tartalmas vita nyo­mán törvényerőre emelkedett a statiszti­káról előterjesztett javaslat is. Szinte képletes jelentő­ségű: a statisztika a társa­dalom önismeretének — mondhatni — alapja, a mo­dern élet egyik alaptörvé­nye! BERKI JÁNOS

Next