Csongrád Megyei Hírlap, 1973. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1973-12-01 / 281. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA A jövő évi gazdasági és szociális intézkedések a Minisztertanács előtt A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács pénteken ülést tartott. A kormány elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztését, az 1974. évi népgazdasági tervről, és meghatározta a végrehajtás feladatait. A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta az 1974. évi állami költségvetés részletes előirányzatait, és úgy határozott, hogy a törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjeszti. A Magyar Nemzeti Bank elnöke előterjesztést tett a népgazdasági tervbe foglalt célok megvalósítását szolgáló hitelpolitika irányelveire, és az 1974. évi hitelkontingensekre. Az ideinél nagyobb összegű beruházási hitelkereteket elsősorban a kiemelt fejlesztési programokra, a szocialista gázimport fokozására, a konvertálható exportárualapokat növelő kapacitások létrehozására, a folyamatban levő beruházások gyors befejezésére, valamint a lakásépítkezésekre és a tanácsok kommunális céljaira összpontosítják. A kormány az előterjesztést elfogadta. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az 1974. évi árszabályozás feladatait, és úgy határozott, hogy a fogyasztói árszínvonal növekedése a jövő évben nem haladhatja meg a 2 százalékot A belkereskedelmi miniszter tájékoztatta a kormányt a lakosság idei áruellátásáról, és a kereskedelem jövő évi felkészüléséről. 1973-ban a kereskedelem — a burgonya és a zöldség kivételével — a múlt évinél kedvezőbb árukínálatot biztosított. Várható, hogy 1974-ben a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom az eddiginél nagyobb ütemben növekszik. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, a munkaügyi miniszter és az igazságügy-miniszter javaslatot terjesztett elő a népesedéspolitikai feladatokról szóló kormányhatározat társadalombiztosítást érintő intézkedéseinek végrehajtására. A Minisztertanács a korábban hozott két rendeletét módosítva előirányozta az állami szociális juttatások 1974-től mintegy évi 1 milliárd 660 millió forinttal történő növelését, és úgy határozott, hogy azt az 1974. évi költségvetési törvényjavaslatban az országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára és az egészségügyi miniszter előterjesztését a nyugellátások és egyéb ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló rendelkezések és eljárások kisebb módosításáról. Az intézkedéseket az 1974-es népgazdasági terv keretében a Minisztertanács a jövő évi állami költségvetés törvényjavaslatában terjeszti az országgyűlés elé. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter és az Országos Vízügyi Hivatal elnöke javaslatot terjesztett a Minisztertanács elé a ráckevei Duna-üdülőkörzet regionális rendezési és vízgazdálkodás-fejlesztési tervéről. A terv célja, hogy biztosítsa az üdülőkörzetben a tervszerű területfelhasználást, a vízgazdálkodási és közlekedési viszonyok rendezését, a terület üdülési és idegenforgalmi, valamint vízi sportolási célokra történő hasznosítását, és az ehhez szükséges létesítményekkel való ellátását A kormány az előterjesztést elfogadta A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Városi pártbizottsági ülések Tegnap délelőtt a pártszékházban kibővített ülést tartott az MSZMP makói városi bizottsága. Bartha László elvtárs, a pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Németh Lajos elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát és Szőnyi Ferenc elvtársat, a makói járási pártbizottság titkárát. A napirenden szerepelt az MSZMP makói városi bizottságának intézkedési terve, amely a Politikai Bizottság 1973. július 3-i határozatának végrehajtását szolgálja, vagyis a várospolitikai feladatok hatékonyabbá tételét. Az írásos anyaghoz dr. Vezér Károly elvtárs, a városi pártbizottság első titkára szóbeli kiegészítést fűzött. Ezt követően az anyag felett megnyitották a vitát. Dr. Bajnai Gyula, Moravszki Ferenc, Szűcs József, Makra István, Kozsuch István, Helfrich Nándor, Rohonka Zoltán, Molgori Józsefné, Bálint János, dr. Fekete Ferenc, Szabó Lajos, Kelemen Antalné Balázs Gyuláné, Bakos Zoltán, Horkai István, dr. Németh Lajos, Binecz János, Balogh István, Szőnyi Ferenc, Nagy László mondotta el véleményét, javaslatát a vita során. Ezt követően dr. Vezér Károly elvtárs foglalta össze a vitában elhangzottakat. A városi pártbizottság elfogadta a beszámolót, a szóbeli kiegészítést, a vitában elhangzott véleményekre adott választ, és megfelelő határozatokat hozott. Ugyancsak tegnap délelőtt ülésezett Csongrádon is az MSZMP városi bizottsága. A bizottság választott tagjain kívül a város más társadalmi és politikai vezetői, az üzemek, tsz-ek, valamint a nők és az ifjúság képviselői is jelen voltak. Részt vett a kibővített ülésen Somodi Gyula elvtárs, a Központi Bizottság Csongrád megyei instruktora is, valamint Gyárfás Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Gőg Mihály elvtárs, a városi pártbizottság titkára elnökölt az ülésen. Megnyitója után Gát Ferenc elvtárs, a pártbizottság munkatársa ismertette a Politikai Bizottság 1973. július 3-i, a városi pártbizottságok helyzetéről szóló határozatának helyi végrehajtásával kapcsolatos intézkedési tervjavaslatot. A javaslat vitájában a következő elvtársak szólaltak fel: Párkányi István, Újszászi József, Keller János, Balogh László, Neszek Imre, dr. Varga József, Nagy Imre, Gulyás János, Boldog Mihályné, Varga János, Lovas István, Gyárfás Mihály és Szőrfi Mihály. A pártbizottsági ülés a tervjavaslatot némi kiegészítéssel jóváhagyta. A vitát Góg Mihály foglalta össze, majd Sebestyén István elvtárs, a pártbizottság osztályvezetője adott tájékoztatót a várospolitikai bizottság, valamint az ötödik ötéves terv csongrádi feladatait előkészítő bizottság összetételéről. Az ülés ezt is jóváhagyta. Tegnap délelőtt a szentesi városi pártbizottság is ülést tartott, amelyen megjelent és felszólalt Baranyai Tibor elvtárs, a KB párt- és tömegszervezeti osztályának helyettes vezetője és Horváth János elvtárs, a megyei pártbizottság képviseletében. Az első napirenden szerepel az a beszámoló, amely foglalkozott az MSZMP Szentes városi bizottsága intézkedési tervével a Politikai Bizottság 1973. július 3-i határozatának végrehajtására. Előadó volt Kadádi Sándor elvtárs, a városi bizottság titkára, aki szóbeli kiegészítést fűzött az előzőleg írásban kiadott beszámolóhoz. A vitában felszólaltak a következő elvtársak: dr. Kocsis Ferenc, dr. Hrabovszki Pál, Pusztai József, Mészáros Júlia, dr. Czap Károly, Sipos Józsefné, dr. Bajomi Sándor, Balogh Imre, Vecseri József, Csorba György, Kontor Lajos, dr. Négyesi Jánosné. A vita után a pártbizottság egyhangúlag elfogadta az intézkedési tervet. A pártbizottsági ülés második részében sor került a KISZ Városi Bizottságának jelentésére, mely az ifjúsági szövetség eszmei-politikai nevelőmunkájáról, kommunista jellegének erősítéséről és a munkásifjúság között végzett munkájáról szólt.A jelentés előadója Sipos Imre elvtárs, a KISZ Városi Bizottságának titkára volt. A jelentéshez véleményüket kifejtették: Magyar János, Komlósi János, Lengyel Károly, és Török János elvtársak. A pártbizottság a jelentést elfogadta. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács meghallgatta és tudomásul vette Losoncai Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének beszámolóját a Nigériai Szövetségi Köztársaságban, a Ghánai Köztársaságban és a Sierra Leone-i Köztársaságban — 1973. november 11—23. között — tett hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Tanács — népesedéspolitkai célkitűzéseink megvalósítása érdekében — módosította a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. sz. törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A módosítás bővítette a gyermekápolási táppénz igénybevételének lehetőségét, kiterjesztette az anyasági segélyre jogosultak körét és meghatározott körben felemelte a gyermekágyi segélyt Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) . Vásárhelyi kiadás 30. ÉVFOLYAM 281. SZÁM 1973. december 1., szombat Ara: 80 fillér Több a csecsemőkelengye A Csecsemőruházati szövetkezet készíti a forgalomba került csecsemőkelengyék 85 százalékát. Az idén egymilliókéttőszázezer csecsemőkelengyét varrnak, és terveik szerint 1974-re mintegy 70 százalékkal emelik a csecsemőruházati cikkek termelését. A hímzőműhelyben dolgozók minden egyes tagja szocialista brigádtag. (MTI-fotó: Balassa Ferenc) A társadalmi munka elismerése Tanácskozott az SZOT elnöksége Tegnap, pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége, amelyen részt vett Baranyai Tiborné, a SZOT elnökségének tagja, a textiles szakszervezet főtitkára is. A testület tagjai meghallgatták Hajas Lászlónak, az SZMT titkárának tájékoztatását arról, miként végzik munkájukat a kereskedelem társadalmi ellenőrei. Elmondta többek között, hogy az ellenőrök igénylik a vállalatok szakszervezeti bizottságainak segítségét, értékelő támogatását. A legtöbb szakszervezeti bizottság eleget is tesz kötelességének és beszámoltatja időnként azokat a szakszervezeti társadalmi munkásokat, akik kereskedelemben ellenőrző szerepet töltenek be. Sajnos előfordul olyan eset is, amikor a vállalatnál nem sokat törődnek a társadalmi ellenőrökkel. Pedig igazán megérdemelnék a figyelmet a köz érdekében végzett munkájukért. Az ellenőrök azt is szóvá tették, hogy szükségük lenne bizonyos időközönként szakmai továbbképzésre, rendszeresebb tájékoztatásokra, elsősorban a tanácsok kereskedelmi osztályai és a minőségvizsgáló szervezetek részéről. Azt is kérik, hogy a kereskedelem területén dolgozó társadalmi ellenőröket szakosítsák, egyesek csak a ruházati vagy élelmiszeripari, zöldség-gyümölcs szakterületen végezzenek ellenőri munkát, hiszen akkor nagyobb hozzáértéssel, szakismerettel segíthetnének a köznek. Az SZMT elnökségének tagjai ezután megvitatták a jövő évi költségvetést és egyéb ügyeket tárgyaltak. Az igények gyorsabban nőnek, mint a szegedi telefonszolgáltatás Megyei és Szeged városi vezetők látogatása a postaigazgatóságon Közismert és sok bosszúságot okoz, hogy Szegeden, a csúcsidőben nagyon nehéz telefonvonalat kapni. Az utóbbi évtizedben dinamikusan fejlődött a város ipara, új lakótelepek épültek, amelyek túltelítetté tették a szegedi telefonhálózat leterhelését. A város 1948-ban kapott egy központot, amit 1951 -52-ben, majd 1965—66-ban bővítettek, de ezek a berendezések több, mint hatezer előfizetőt szolgálnak ma már ki. Teljesen le vannak terhelve, új előfizetőket a posta jelenleg nem fogadhat. Pedig jelenleg is 1124 közületi és 2827 lakás telefonigény fekszik kielégítetlenül az illetékesek előtt, s újabb igénylők is jelentkeznek. Érthető, hogy Szegeden a telefonszolgáltatás fontos politikai kérdéssé lépett elő. Illetékesek jó előre számoltak ezzel a helyzettel s már épül a Püspök utcai fronton az a műszaki célépület, amely majd magában foglalja a Crossbar-rendszerű új telefonközpontot, valamint a posta egyéb műszaki létesítményeit. Ennek folytatásaként felépítik a Lenin körút és a Kossuth Lajos sugárút sarkán a Szegedi Postaigazgatóság új székházát is. Tegnap Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Sipos Géza, a Szeged városi pártbizottság első titkára, dr. Biczó György, Szeged megyei város tanácselnöke és más elvtársak a posta vezetőivel találkoztak. Rózsa István, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője elmondotta, hogy a tanácskozás célja: bemutatni a telefonhálózat jelenlegi szegedi helyzetét és megtanácskozni a fejlesztés tennivalóit. Mint kiderült, különböző intézkedések szükségesek a szegedi igények jobb kielégítése érdekében. Szó esett a jelenleg folyó új beruházásról, a bővítés további lehetőségeiről, valamint arról, hogy a jelenlegi helyzetet nagymértékben javíthatná, ha az előfizetők rövidebben telefonálnának. A posta számos nyilvános állomás felszerelésével is igyekszik a helyzeten javítani, de részint több megértést kér a hálózat szűk kapacitása miatt, részint a társadalom segítségét, hogy ezeket a készülékeket megvédjék a gyakori szándékos rongálástól. Mint a tanácskozáson szóba került, indokolt gyorsítani a beruházást. De már most látható, hogy az új telefonállomások iránti lakossági igény gyorsabban nő, mint ahogyan ezeket az igényeket távlatilag is ki lehetne elégíteni. A telefonhálózat fejlesztése rendkívül költségigényes. Becslések szerint az államnak 25—30 ezer forintjába kerül minden új előfizető bekapcsolása ugyanis egy új állomás létesítése mindent összevetve ennyibe kerül. Mégis, a népgazdaság erőforrásaitól függően, igyekeznek a Dél-Alföld legnagyobb városában is megteremteni a telefonhálózat bővítésének jobb lehetőségeit. A megyei és városi vezetők látogatást tettek a Széchenyi téri postaközpontban is, ahol — részint az egyre növekvő forgalom, részint az épület elavultsága miatt — egyre nagyobb erőfeszítéssel tudják csak fenntartani a telefon- és telexösszzeköttetéseket a posta dolgozói.