Csongrád Megyei Hírlap, 1974. április (19. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-27 / 97. szám
mi történt a nagyvilágban?— mi történt a nagyvilágban? Az SZKP KB -titkára amerikai politikust fogadott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára pénteken a Kremlben fogadta Hugh Scottot, az Egyesült Államok Republikánus Pártjának ismert személyiségét, a szenátus republikánus csoportjának vezetőjét. A beszélgetés során figyelmet szenteltek egyebek között a fegyverzetkorlátozás problémájának, valamint a minden diszkriminációtól mentes, teljes egyenjogúságon alapuló gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésének. Nagy elismeréssel szóltak a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavítása érdekében az utóbbi két évben tett nagy jelentőségű lépésekről, amelyek megfelelnek a két országban élő népek érdekeinek, valamint a nemzetközi feszültség további enyhítése és az egyetemes béke megszilárdítása ügyének. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára tegnap fogadta Hugh Scott szenátort, az Egyesült Államok Republikánus Pártja szenátusi csoportjának vezetőjét, aki vasárnap óta tartózkodik a Szovjetunióban Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaságró — öt tanévre — kapják. Elnöki Tanácsa pénteken a megbízatás további öt tan Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet fogadott el az alsó- és középfokú oktatási-nevelési intézmények vezetésének határozott időre szóló ellátásáról. A törvényerejű rendelet szerint ezen intézmények vezetői megbízatásukat meghatározott idő Az Elnöki Tanács meghallgatta és elfogadta az Országos Választási Elnökség beszámolóját az 1974. évi április 21-én tartott időközi választásokról. Az Elnöki Tanács végül bírákat mentett fel, választott meg és hívott vissza. 2 Héttagú katonai junta kormányozza Portugáliát Spinola tábornok demokratikus reformokat ígért A csütörtökön hatalomra jutott új portugál rezsim vezetője, Antonio de Spinola tábornok pénteken hajnalban az ország összes rádió- és tvállomása által közvetített beszédben jelentette be, hogy az országban „szabad választásokat” fognak kiírni, új államelnököt választanak. Portugáliát az elkövetkezőben héttagú katonai junta kormányozza. A junta elnöke Antonio de Spinola tábornok. A junta — mint a tábornok beszédében kifejtette — „biztosítani fogja az állam(Kommentárunk.) Péntek estig beérkezett jelentések szerint a portugáliai helyzetet most már az új vezetők pozícióinak bizonyos fokú megszilárdulása jellemzi. Ez,abból is kitűnik, hogy a Spinola tábornok vezette junta már rendelkezik a tájékoztatási eszközök felett. Igaz, arról még semmit sem lehet tudni, hogy a junta helyzete az afrikai portugáliai gyárpolgári szabadságjogokat, és tiszteletben fogja tartani az ország szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ha megválasztják az új köztársasági elnököt, akkor ismét az alkotmányos intézményekre ruházzák az őket megillető jogkört. Utalt arra, hogy egy éven belül megválasztják az új parlamentet és a köztársasági elnököt. Aláhúzta, hogy Portugália „minden körülmények között” megtartja tengerentúli területeit, de ezeknek „nagyobb autonómiát fog biztosítani”, mazokon mennyire „stabil”. Ez azért is lényeges, hiszen a 220 ezer fős portugál hadsereg kétharmada gyakorlatilag Angolában és Mozambikban vívja gyarmati háborúját, immár tizennégy éve. Még mindig kétséges, hogy az afrikai portugáliai gyarmatokon állomásozó haderők lojálisak lesznek-e Spinola tábornok rendszerével. A NATO-tagállamok közül — Portugália ebbe a katonai szövetségbe tartozik — még egyetlenegy sem ismerte el az új rezsimet. Az Egyesült Államok kormánya — mint a washingtoni hivatalos közlemény hangsúlyozza — egyelőre „tanulmányozza” a portugáliai helyzet alakulását. Egyelőre változatlanul a legnagyobb nemzetközi politikai szenzációnak számít a fél évszázados portugáliai fasiszta rendszer bukása. Caetano miniszterelnök, aki 1968- ban jutott hatalomra, látszólag biztosan ült a hatalom „nyergében”. Minden erővel támogatta őt az egyetlen párt, a fasiszta Népi Akciópárti s amikor Spinola tábornok (aki a hatalom jelenlegi vezetője) vezérkarifőnök-helyettesi minőségben egy könyvében megbírálta a portugál gyarmattartó rendszer uralmi módszereit Afrikában, Caetano leváltatta a tábornokot, sőt látszólag biztos kézzel hiúsította meg néhány, a leváltott vezérkari főnökhelyettessel rokonszenvező hadosztály próbálkozását, hogy a tábornok mellett felvonuljon a fővárosban. Ez a március elején lejátszódott „első felvonás” még nem sejtette, hogy a Spinola tábornok mögött felsorakozott fiatal tisztek, a „kapitányok együttese” hamarosan ismét színre lép, ezúttal azonban teljes eredménnyel. Valójában maguk a tisztek léptek akcióba (egyelőre még nem ismertek az ezzel kapcsolatos részletek), és csak amikor már biztos volt a fasiszta rendszer megdöntésének ténye, kérték fel Spinola tábornokot, álljon a mozgalom élére. A tábornok készséggel tett eleget a felszólításnak. Tény, hogy a Nyugat szinte egyértelműen demokratikus, haladó gondolkodású politikusnak tünteti fel Spinola tábornokot és a fasiszta rezsim megdöntésében részt vett, vezető szerepet játszó tiszteket. Néhány pénteki francia lap kommentárja azonban utal arra, hogy Spinola tábornokot korai volna a „nemzet megmentője” címével felruházni, annál kevésbé, hiszen mindaz, ami a szinte középkori sötétségben él, Portugáliában az utóbbi fél évszázad alatt meghonosodott, nehezen változtatható meg rövid idő alatt. Kérdéses a tábornoknak és a juntának a baloldali pártokkal kapcsolatos elképzelése, terve és várható állásfoglalása is. Mindenesetre az elkövetkező néhány nap már érzékelhetőbbé teszi, hogy a hazánkhoz hasonló kiterjedésű, mindössze 8 és fél millió lakosú Portugáliában ténylegesen is olyan fordulat történt-e, amely reményt nyújt az ország megújhodására, a demokratikus eszközökkel történő kormányzás megvalósítására. Változatlanul sok a kérdőjés Befejezett a KGST végrehajtó bizottságának ülése Moszkvában, április 23. és 25. között tartotta meg a KGST végrehajtó bizottságának 67. ülését. Az ülésen — amelyen résztvettek a KGST-tagállamok helyettes kormányfői és Jugoszlávia KGST-képviselője — a végrehajtó bizottság megvitatta a KGST soron levő ülésszaka elé terjesztendő kérdéseket. Jóváhagyták az ülésszak elé terjesztendő jelentéseket: a végrehajtó bizottság jelentését a KGST-nek a tanács 27. és 28. ülésszaka közötti tevékenységéről, a tervezési együttműködési bizottságnak a KGST-tagállamok terveinek összehangolásában kidolgozott előzetes eredményekről, az 1976—1980-as évekre vonatkozó gazdasági együttműködésről, valamint a KGST-tagállamok 1976— 1980-ig terjedő sokoldalú integrációs intézkedéseit öszszehangoló tervjavaslat kidolgozásának helyzetéről. A végrehajtó bizottság ülésének időszakában aláírták a tervezési, együttműködési bizottság által elkészített sokoldalú alapmegállapodásokat a vastartalmú nyersanyagok és egyes fémöntvényfajták Szovjetunióban való termelésének fejlesztésére vonatkozóan. Azt az egyezményt, amelynek értelmében együttműködnek a vastartalmú nyersanyagok termelésének a Szovjetunió területén való fejlesztésében, aláírták aBolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió központi tervező szerveinek elnökei; azt az egyezményt, amely az egyes fémöntvényfajták termelésének a Szovjetunió területén való fejlesztésére vonatkozik, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió meghatalmazott képviselői íraták alá. A végrehajtó bizottság ülését a barátság és a kölcsönös megértés jellemezte. Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki részt vett a KGST végrehajtó bizottságának Moszkvában tartott ülésén, visszaérkezett Budapestre. Hétfőn temetik Franz Jonást Franz Jonas osztrák államelnököt Bécsben a parlament márvány oszlopcsarnokában ravatalozták fel. Pénteken már a reggeli órákban hosszú sorokban várakoztak a végső tiszteletadásra a bécsiek. Délelőtt az ország tartományaiból érkezett küldöttségek is a parlamenthez vonultak, az utolsó búcsúra. Az elnök temetésére hétfőn kerül sor. A világ minden tájáról továbbra is érkeznek a részvéttáviratok Bécsbe. Állam- és kormányfők, vezető politikusok és személyes jóbarátok fejezik ki mély részvétüket Franz Jonas halála miatt. * Ausztria új köztársasági elnökét június 23-án választják meg. Addig e tisztséget dr. Bruno Kreisky kancellár tölti be. Romániában munkanap május elseje Bukarestben csütörtökön közzétették az államtanács rendeletét, amely május elsejét és másodikát az idén munkanappá nyilvánítja. A rendelet szerint a döntés meghozatalakor tekintetbe vették sok munkakollektívának azt a kívánságát, hogy a gazdasági tevékenység töretlen ritmusának biztosítása végett május elsején és másodikén is dolgozzanak. A rendelet egyúttal május 4-ét, szombatot munkaszüneti nappá nyilvánítja, ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik a folyamatosan működő termelőegységekre és a mezőgazdaságban dolgozókra. (MTI) Joszip Broz Tito elnök életrajza A horvátországi Kumrovec faluban, 1892. május 25-én született Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke, Jugoszlávia marsallja, a JSZSZK fegyveres erőinek főparancsnoka. Szülőhelyén végezte el elemi iskoláit. 1907-től 1910-ig Sziszakon lakatosmesterséget tanult, ipariskolát végzett. 1911-től három éven át fémmunkásként dolgozott Zágrábban, Szlovéniában, Csehországban, Ausztriában és Németországban. 1913—jzban Zágrábban katonai szolgálatot teljesített. Az első világháború kitörése után háborúellenes propagandatevékenységért letartóztatták, Petervaradinban bebörtönözték. 1915-ben az orosz frontra vezényelték, ahol súlyosan megsebesült és fogságba esett. 1917-ben megszökött a fogolytáborból és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom napjaiban csatlakozott a Vörös Gárdához. 1920- ban tért vissza Jugoszláviába, s 1927-ig mint gépész és szerelőlakatos dolgozott. 1910-től a Horvátországi és Szlavóniai Szociáldemokrata Párt tagja volt. A Jugoszláv Kommunista Pártnak 1920- tól tagja. 1927-től a Fémmunkások Szakszervezete zágrábi területi bizottságának titkáraként tevékenykedett. Forradalmi nézetei, tevékenysége miatt többször elbocsátották, le is tartóztatták, börtönbüntetésekre ítélték. 1928-ban kommunista propaganda vádjával ötévi szigorított börtönbüntetést szabtak ki rá. Kiszabadulása után vette fel a Tito nevet és illegalitásba vonult. A Jugoszláv Kommunista Párt horvátországi területi bizottságának tagjaként részt vett a JKP Központi Bizottságának munkájában. 1934-ben a párt Politikai Bizottságának tagjává választották. A jugoszláv delegáció tagjaként 1935-ben részt vett a Komintern moszkvai kongresszusán, tagja lett a Komintern balkáni titkárságának. 1936-ban megválasztották a JKP Központi Bizottságának szervező titkárává. 1937-től a JKP főtitkára lett. Vezetése alatt, 1941. július 4- én fogadták el azt a határozatot, amely a megszállók és a hazaárulók elleni fegyveres felkelés megkezdéséről szólt. A háború alatt a jugoszláv népfelszabadító hadsereg és a partizán alakulatok főparancsnoka volt. 1944-ben partizánjai élén bevonult a felszabadított Belgrádba. A felszabadulás után Tito 1966-ig a JKP, majd a JKSZ Központi Bizottságának főtitkára, 1966-tól a párt Központi Bizottságának elnöke, az 1969. évi IX. kongresszus óta a JKSZ elnöke. A felszabadulástól 1953-ig a kormány (szövetségi végrehajtó tanács) elnöke, honvédelmi miniszter és a jugoszláv népfront elnöke volt. 1953-tól folyamatosan Jugoszlávia államelnöke (köztársasági elnök). Ebben a tisztségben öt alkalommal — legutóbb 1971-ben — újraválasztották. 1953-tól 1963-ig a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége Szövetségi Bizottságának az elnöke, 1947-től 1960-ig a Harcosok Szövetségének az elnöke volt, 1960-tól pedig tiszteletbeli elnök. ■i Váljanak a versenylendület fokoséivá! A munkásőrség országos parancsnokának felhívása a munkásőrökhöz Dolgozó népünk a következő év tavaszának két kiemelkedő eseményére készül: 1975 márciusában lesz a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa, és jövőre ünnepeljük hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. Ennek kapcsán Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka felhívással fordult az önkéntes fegyveres testület tagjaihoz, parancsnokaihoz. — Pártunk útmutatásait követve, országunk politikai és gazdasági erejének gyarapításával méltóképpen készüljünk a XI. kongresszusra és a felszabadulás 30. évfordulójára. Munkahelyünkön és társadalmi kötelezettségeink teljesítésében becsülettel álljunk helyt a szocializmus építésében, ki-ki a maga posztján — hangzik a felhívás. A továbbiakban az országos parancsnok arra kéri a munkásőröket, hogy támogassák a felszabadulási munkaverseny-mozgalom kiteljesedését, a szocialista brigádmozgalom hatékonyabbá tételét, a munkahelyi fegyelem megszilárdítását. Lelkesítő szóval és példamutatással egyaránt váljanak a versenylendület fokozóivá, a munkához való szocialista viszony megteremtésének harcosaivá, vegyék ki részüket közösségük munkaerkölcsének fejlesztéséből, járjanak élen a munka minőségének javításában, az alkotó tevékenység ösztönzésében. — Erősítsük a munkásőrkollektívák erkölcsi, politikai egységét, fegyelmét és harckészségét. A testületen belüli szocialista versenymozgalom céljainak megfelelően, minden lehetőséget kihasználva tökéletesítsük felkészülésünket feladataink ellátásához. Eredményes, mélyreható nevelőmunkával alakítsunk és fejlesszünk szakadatlanul minden munkásőrben a szocialista ember jellemvonásait, legyünk méltóak a pártmegbízatáshoz, népünk szeretetéhez s megbecsüléséhez, az eskünkben foglaltakhoz. Ápoljuk a testvériség érzéseit a Varsói Szerződéshez tartozó fegyveres erők és fegyveres testületek tagjai iránt, óvjuk és erősítsük a magyar fegyveres erők és fegyveres testületek egységét. Munkásőrökhöz méltó módon, példamutató termelőmunkánkkal és munkásőri feladataink magas szintű teljesítésével járuljunk hozzá, hogy népünk újabb eredményekkel gazdagodva köszöntse pártunk XI. kongresszusát, s ünnepelhesse felszabadulásunk három évtizedes jubileumát — fejeződik be a felhívás. A következő hetekben parancsnoki értekezleteken, illetve alegységgyűléseken beszélik meg a munkásőrök a felhívásban foglaltakat. Ezeken a tanácskozásokon alakítják ki tennivalóikat is. SZOMBAT, 1974. ÁPRILIS 37.