Csongrád Megyei Hírlap, 1975. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-14 / 11. szám
Zárszámadásra készülnek a tsz-ek A MEZŐGAZDASÁGBAN Ugyanis minden esztendőnek megvan a maga jellegzetessége, amelyből a pártszervezeteknek éppen a tsz-ek gazdasági erősödésének, tagjaik tudati fejlődésének érdekében következtetéseket kell levonniuk. Meg kell ezt tenniük az úgynevezett jó időjárású, zökkenők nélküli esztendőkben is. Az idei szélsőséges időjárás okozta nehéz év után ez még inkább kötelességük. Milyen gazdasági eredménnyel zárják az évet a termelőszövetkezetek? A mezőgazdaságot a sokszor megoldhatatlannak látszó nehézségek ellenére is szépen fejlődött, termelésének növekedése átlagosan 8 ,4 százalék. A szövetkezeti gazdák többségének is az a véleménye, hogy az egyéni gazdálkodás körülményei között, egy ilyen nehéz, elemi csapásokkal teli esztendő a parasztok százezreit érintette volna tragikusan. Ez nem következik be, annak is köszönhetően, hogy a termelőszövetkezetekben magasabb szinnvonalon folyik a termelés, másrészt pedig annak a nagy társadalmi összfogásnak következtében, amely a nehéz őszi napokban országszerte kibontakozott. A 3—4 százalékos termésnövekedés a mezőgazdaságban az országos átlagot jelenti. A termelés adatai az előző évekénél nagyobb szóródást takarnak. Még világosabban: a kiváló és kiemelkedő eredményeket elért szövetkezeti gazdaságok mellett nagy számmal lesznek gyengék is. Ezért kell a mostani zárszámadásokat a korábbiaknál gondosabban előkészíteni, lebonyolítani. A gazdaság helyzetének vizsgálata, elemzése, s ennek alapján a tagság közötti politikai munka, szövetkezetenként más-más feladat elé állítja a kommunistákat. A kommunisták felelőssége tehát éppen abban van, hogy politikai tennivalóikat sajátos körülményeik figyelembevételével alakítsák ki. PERSZE pártszervezeteknek általános, a párt politikájából adódó feladatai is vannak. Egyetlen szövetkezetben sem mellőzhetik, vagy csorbíthatják a szövetkezeti demokráciát. A nehéz helyzetben levő gazdaságokban, a kivezető út, éppen a tagokkal való nyílt, őszinte eszmecsere, nem pedig a „kemény kéz” politikája. Ugyancsak nagyon fontos, hogy a döntésekben ne a pillanatnyi érdek, hanem a gondos előrelátás uralkodjék. Érvényesíteni kell a célszerű takarékosságot, biztosítani az anyagok, eszközök felhasználásának hatékonyságát. Gondos mérlegelés szükséges a beruházásokról való döntésekben is. A legtöbb termelőszövetkezeti pártszervezet az évek során kialakította a körülményeinek legjobban megfelelő, a célt legjobban szolgáló módszereket a zárszámadás politikai előkészítésében. Ezekben a módszerekben az a közös vonás, hogy a zárszámadó közgyűlést brigád- és üzemegységnyi értekezletek előzik meg. A szőkebb munkahelyi megbeszéléseknek az előnye, hogy itt minden szövetkezeti tag szóhoz jut, s a tapasztalatok szerint bátrabban vetik fel a problémákat, mint a közgyűlésen, a nagyobb közösség előtt. Gyakori viszont az is, hogy a kisebb közösségekben elhangzott észrevételek a zárszámadó közgyűlés beszámolójában nem kapnak hangot. Ahol ezt a hibát elkövetik, ott a szövetkezet tagjainak demokratikus jogait sértik meg. A pártszervezetek ügyeljenek arra, hogy ne sikkadjanak el ezek az észrevételek, javaslatok, és a Közösséget érintők kerüljenek a beszámolóba. SZÁMOK tapasztalat mutatja, hogy helyes, ha a kommunisták már a mérlegkészítés előtt — természetesen a tények birtokában — állást foglalnak a szövetkezetüket érintő gazdaságpolitikai kérdésekben. Ennek előnye, hogy a párttagok, már a munkahelyi megbeszéléseken is képviselhetik a pártszervezet állásfoglalását. Vannak tapasztalatok arról is, hogy a pártszervezetek vezetőségei a munkahelyi értekezletek — üzem és brigád — tapasztalatainak birtokában értékelik a szövetkezet gazdálkodását, a szövetkezeti élet jellemző vonásait. Ez utóbbi esetben, a párttaggyűlést jóval a zárszámadó közgyűlés előtt célszerű megtartani. Nincs politikai haszna annak a párttaggyűlésnek, amelyet a zárszámadó közgyűlés napján tartanak Ebben az esetben ugyanis a kommunistáknak sem módjuk, Sem idejük nincs arra, hogy a tsz-tagokkal megismertessék a taggyűlés véleményét, vagy éppen vitatkozzanak a leves nézeteket valló szövetkezeti tagokkal. Egyre több tsz-ben nemcsak a munkahelyeken tartanak gyűléseket, hanem külön-külön összehívják a tszben dolgozó nőket, fiatalokat, nyugdíjasokat. Ez azért előnyös, mert ily módon a pártszervezetek, a szövetkezeti tagok egy-egy rétegének sajátos problémáiról is megbízható képet kapnak. A MOSTANI zárszámadó közgyűléseken — sokkal inkább, mint a korábbi években — az őszinte légkör biztosítása sokoldalú tevékenységet kíván a pártvezetőségektől, az egyes párttagoktól Ezért a vezetőség beszá- mólója tükrözze a tsz valósá-, gos helyzetét Hívja fel a gazdaság vezetőségének figyelmét arra, hogy a beszá- móló a szövetkezet valós eredményeivel, gondjaivalnehézségeivel foglalkozzon — közérthetően. Helyes, ha a mérleg számadatait sokszorosítják, és előre megküldik a tsz-tagoknak. A kommunistáknak azzal is biztosítania kell a közgyűlések munkajellegét, hogy bátran elmondják véleményüket,s célszerű javaslatokat tesznek a jövő évi gazdálkodásra. MIHÓK SÁNDOR Műemlékeink, épületeink (21.) Ifjúsági Ház A XIX. század erején, a reformkor nagy kezdemezéseinek kisugárzásaként különböző néven (Olvasótárgy*ág, Társalgási Egylet) többször is (1833, 1837) alakult kulturális, színházi, sőt, közvilágítási célt is szolgáló egyesület városunkban. Ezek azonban a személyi ellentétek mocsarába fulladva egykét év után magszűntek. A Kaszninó Egylet (általánosan elterjedt osztály tartalmát kifejező nevén: Úri kaszinó) 1845-ben kezdte meg működését. A vezető közigazgatási tiszteletekből, fözbirtokosdi ' mid'- ke-esküdőkből és néhány, kellő vagyonnal rendelkező értelmiségiből verbuválódott ez az egyesület és a század végére anynyira megerősödött, hogy székház építését határozta el. Sandy Gyula tervezte meg a szecesszió akkor eléggé elterjedt magyaros változatában. Az eredeti tervben díszes székely kaput is láthatunk, ez azonban az 1900— 1901. évi kivitelezésnél elmaradt. A használatra átadott épületben külön férfias női ruhatár, olvasó, társalgó, könyvtár, nagyterem, ebédlő és a vendég U*-gondnok szobe-konyhát s lakása kerül kia dV.dásra. A telken i911-ben tekepályát is létesítettek. A 2+3+2 tengelyes épületben Lánny a szintén általa tervezett gimnázium nyugalmától eltérően a homlokzaton erőteljesebb mozgást valósított meg. Esztétikailag érdekes ötvözetként érdemel figyelmet az épület. A szecesszió növényi vonalvezetése (csatorna-vízgyűjtő, kerítés), magyaros (fából faragott párkány, geometrikus tégladísz) és keleti teramárhája( oromzat) elemek kerültek saját«» egységbe. A felszabadulás után a Kaszinó Egylet megszűnt, az épületet egészen 1981-ig különböző tömegszervezetek használták, azóta pedig Ifjúsági Ház céljait szolgálja. KMID, kií-jásít5 TÍZ szakképzett gyermek ápoló tűt kellene — Zsúfoltság, járványidőszak, túlterheltség — Az előkészítés stádiumában Hogyan csökkenhet az ápolónők munkaideje? Mint ismeretes, a Minisztertanács 1034/1974. (VII. 4.) számú határozata kimondja a munkaidő-csökkentés további kiterjesztését. Ennek alapján az Egészségügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium együttes rendeletet hozott — 3/1974. (XI. 19.) — az egészségügyi dolgozók általános munkaidő-csökkentésének bevezetéséről. Egy intézeten belül — egyszerre Talán nem a legszerencsésebb a járványidőszaktól külön is „sújtott”, rendkívül nehéz helyzetben érdeklődni a hódmezővásárhelyi várostanács kórházában: milyen reményekkel néznek a munkaidő-csökkentés megvalósítása elé? De lehet ennek egy haszna is: a túlfeszített időszakban (legalább) a remények még elevenebben élnek a dolgozókban, és talán segítenek fölvázolni azt, hogy milyen problémák leküzdésével, az előkészítés-szervezés hatékonyságának milyen mérvű fokozásával tudják realizálni az új munkaidőre való áttérést. — Régi kötetés már az igény —, mondja Molnár Sándorné, a kórház főnővére —, mivel az ipari üzemekben, tanácsapparátusban, a kereskedelemben, ig bevezették a csökkentett munkaidőt, és nem véletlen az, hogy igen sok ápolónő éppen a kedvezőbb munkaidő-beosztás, a szabad szombat miatt hagyta itt a kórházat, a három műszakot. Akik pedig ittmaradtak, túlterheltek, s érthető módon feszültséget idézett elő a másutt már megoldott kérdés. 1969-ben egyébként a fetőző-, a tüdőosztályon, a borban, a kórbonctanon, a prosecturán, az aneszteziológián ésy röntgenben hajtottunk végre munkaidő-csökkentett. A betegosztályokon viszont csak idén, az általános rendelkezés nyomán kerülhet erre sor. A rendelkezés kimondja, hogy az egészségügyi ellátásban a feltételek megteremtésétől függően 1975. január 1., és december 31. között kell bevezetni a munkaidő-csökkentést. (Január elsejével az egészségügyi dolgozók közül körülbelül 30 ezret érintett az intézkedés.) Továbbá egy intézeten belül valamennyi munkakörben és munkahelyen egyidejűleg kell azt végrehajtani, Vásárhelyen tehát a kórház és rendelőintézetben, valamint akörzetekben együttesen. Van olyan pontja is az intézkedésnek, hogy az áttérést a megyékben minden más egészségügyi és szociális intézményt megelőzően „elsőként lehetőleg a fekvőbeteg-ellátó intézetekben — illetve az azokhoz tartozó társintézményekkel együtt — kell megvalósítani”, a népesedéspolitika megvalósulásaként, 22 ágyra 30— 36 csecsemő jut. Több ápolónő is beteg, vagy éppen beteg gyereke miatt kell otthon maradnia. Szóval nagyon nehéz most úgy megoldani az ellátást, hogy minden műszakra jusson megfelelő számú szakképzett gyermekápolónő. Én példáulmár két hete nem tudom kivenni a szabadnapomat... Húsz éve dolgozik a szakmában, tavaly kapta meg az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést.• Mostanában az osztályon a munkaidő-csökkentés, az állandó témánk — folytatja. — Örülünk neki, és nagyon várjuk, de ugyanakkor félünk is: hogyan tudjuk vajon megvalósítani? úgy véljük, ehhez a gyerekosztályra iss újabb szakképzett ápolónő kellene, vagy a gyesen levők folyamatos visszatérése jelenthetne segítséget.— — Itt a legnehezebb a helyzet az egész kórházban — veszi át a szót ismét a főnővér. — Most, az előkészítés stádiumában minden osztályvezető megkapta az Irányelveket, amelyek alapján az új munkaidőhöz igazodó új beosztásokat el kell készíteniük három hónapra február végéig. Ebben a létszámellátottság megállapításának éppúgy szerepelnie kell, mint a hatékonyabb munka megoszt a-,. vagy a veszteségi idő kiküszöbölési tervének. Ahol lehet, észszerűsítési, szervezési feladatokat is javasolhatnak a beosztást készítők. A kórház vezetőség véleménye szerint: az intézetbeit 1975 második felében — július—augusztusban — kerülhet sor a gyakorlati megvalósításra. Annál is inkább, mert 12 új szakképzett középkáder alkalmazására is a második félévben kapnak keretet. Alkalmazkodnik a férjek műszakjához . A rövidített munkaidőre történő áttérés legfontosabb követelménye: „A betegellátás elért színvonalának fenntartása. A folyamatos beteg,ellátást a hét minden napján az eddigi rendnek megfelelően kell biztosítani.” A három műszakos munkahelyeken a betegek ápolását végző dolgozók új munkaidejét heti 42 órában kell megállapítani, az egészségügyi és szociális intézetek, intézmények, szolgálatok mai dolgozóinak munkaideje heti 44 óra lesz. A gyermekosztály után talán a női belgyógyászati osztályon küszködnek a legtöbb nehézséggel. Heten vannak az osztályos nővérén kívül (és egy segédápolónő), jelenleg hárman közülük gyesen tartózkodnak. Az átlagosan 44 betegnek közel a fele állandó teljes ellátást, szociális gondozónői tevékenységet igénylő, magatehetetlenidős asszony. A négy aktív ápolónő pedig fiatal többnyire kisgyermekes. És beosztásuknál az ugyancsak három műszakban dolgozó férj beosztását is figyelembe kell venni... — Van olyan közöttünk, aki két hete alig látta gyermekét — mondja Halász Imréiné osztályvezető főnővér. — Most a járványidőszakban naponta három-négy beteget is hoznak szövődményekkel Még nem jutott időm az Új beosztás az előkészítés átgondolására megszervezésére. De az a véleményem a munkaidő-csökkentés két lehetősége közül, a napi munkaidő csökkentése vagy a többlet szabadnap biztosítása, az utóbbit választjuk. A megoldástól viszont félünk, ha nem kapunk legalább még egy szakembert vagy nem jön vissza valaki a gyesről hogyan adjuk ki a többlet szabadnapokat ? Szabó Gyuláné, a kórház helyettes főnővére egyútta az intézet párttitkára is ezért az előkészítésért («a osztályokra való „lebontás’, majd összegezés stádiumáért, éppúgy felelős, mint azért lui majd a kórház vezetését összeállítja a felkészülési tervet és továbbítja azt a közvetlen felügyeleti szervhez ahonnan a minisztériumig jut, a betegekért — igyekszünk mindent megtenni — mondja —, hogy megfelelő feltételeket teremtsünk, a létszámot biztosítsuk — és dolgozóink jobb munkakörülményeinek kialakításával a jobb, hatéko- nyabb betegellátást szolgáljuk. Reméljük, hogy a tervezett intézkedések nemcsak a mostani dolgozóinkat segítenek itt tartani, de többen választják majd a jövőben hivatásul az ápolónk áldozatos, de nemes munkáját. „Megfelelő intézkedésekkel és a jelentős mérvű munkaidő-csökkentés adta kedvezőbb helyzet ismertetésével újra meg kell nyerni , — a korábban eltávozott — dolgozókat az egészségügy számára” — mondják ki egyebek között a minisztéririumi irányelvek. JURÁNYI ANNA Remény és félelem Bárkányi Sándorné nehezen tud elszakadni a gyerekosztályról a beszélgetésre. A 37, papíron szereplő ápolónő,ből — az újszülött osztályt is beleértve — 12 a szakképzett, nyolcan vannak gyermekgondozási segélyen, s a fiatal szakképzetlenek gyakorta váltják egymást . Az elmúlt évben pedig öt (szakképzett vagy szakközépiskolát végzett) gyermekápolónő hagyta itt a kórházát... — Rengeteg a gyerek, érezzük az influenzajárványt is Az újszülött osztályon pedig. Újabb terv Velence megmentésére Velence körül — s alatt — a tenger szintje évenként fél centimétert emelkedik. A város megmentésére készült egyik újabb keletű terv szerint Velencét kettős — 120 méternyi mélységben a tenger szintje alá nyúló — fallal kellene körülvenni. A két fal közötti hézagot nyomás alatt álló vízzel töltenék fel, s úgy vélik, hogy 3—5 esztendő alatt helyreállítható lenne ilyenképpen a talajvíz eredeti nyomása. Feltételezik, hogy ha a víz nyomása 10 atmoszférára, a falak közti résbe áramló víz sebességét pedig másodpercenként 120 méternyire tudnák növelni, akkor ‘ut'síthatnék, hogy a város minden esztendőben 3—5 cen- ' xnyit emelkedjék. Ez bőségesen elegendő lenne a tengerszint emelkedés okozta veszély elhárításához.