Csongrád Megyei Hírlap, 1978. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-15 / 63. szám

2 Tervezet­t az életért A világsajtót bejárta a hír: nyolc szocialista ország nemzetközi kon­venciótervezetet terjesz­tett a genfi leszerelési bizottság elé. A doku­mentum egymással a dolog természetéből kö­vetkezően szorosan ösz­­szefü­ggő céljai: a neut­ronfegyvert 1. ne gyárt­sák, 2. ne halmozzák fel, 3. ne rendszeresít­sék és 4. (ez lenne a folyamat — és hosszabb távon esetleg a földi élet — végé) ne alkalmaz­zák! A konvenciótervezet tehát egymással lánc­szemszerű kapcsolatban és kölcsönhatásban álló tilalmakat ajánl a genfi leszerelési bizottságnak. Ha ez a bizottság ma­gáévé teszi a dokumen­tumot, ez egyben any­­nyit is jelenetem, hogy azt hivatalosan a nem­zetek világfóruma, az ENSZ elé terjesztené. A világszervezetben fontos események előtt állunk. Májusban sor kerül a szovjet javaslat alapján megvalósuló, ki­zárólag a leszerelés ágas-bogas problemati­kájával foglalkozó rend­kívüli ülésszakra. Ha nem így történnék, ha e dokumentum alap­ján az emberiség lelki­ismerete, elemi önvédel­mi reflexe nem lenne képes megakadályozni a neutronfegyver „intéz­ményesítését”, illuzó­rikussá válnának a töb­bi, a fegyverkezési haj­sza fékezésére irányuló esetleges erőfeszítések, sőt eredmények. Ebben az esetben ugyanis — a neutronbomba önmagá­ban is szörnyű tényén túl — megkezdődne egy új versengés, immár a legeslegújabb, tehát az elképzeltnél is pusztí­­tóbb, fegyverfajták ki­­kísérletezéséért. Olyan láncreakció ez, amelynek nem szabad elkezdődnie.­­ Ahhoz,­­ hogy a világ gyermekei­­ nyugodtan alhassanak; ahhoz, hogy legalábbis csökkenjen azoknak a száma, akik a földke­rekségen soha életükben nem laktak még jól és nem érezhettek fedelet a fejük felett, át kell törni a jelenlegi ördögi kört. Ebben jelent nagy se­gítséget a világ vala­mennyi népének a szo­cialista országok leg-­­­újabb konvencióterv­ező- j­­e. HARMAT ENDRE Együttesen lép fel a baloldal a franciaországi nemzetgyűlési választások vasárnapi második fordulójában Politikai megállapodás PÁRIZS Hétfőn este, háromórás megbeszélés után közös nyilatkozatot írtak alá a Francia Szocialista Párt, a Kommunista Párt és a Baloldali Radikális Mozgalom vezetői a nemzetgyűlési választások­­második fordu­lójában való együttes fellépésről, a győze­lem esetén megalakuló kormány által élet­be léptetendő szociális reformokról és­­ a legjobb helyzetben levő baloldali jelöltek javára való kölcsönös visszalépésről. A politikai megállapodás gyors tető alá hozá­sa létfontosságú volt a baloldal számára, ha meg akarta őrizni esélyeit a jövő va­sárnapi szavazásra, amelyben az eddigi kormánypártoknak a korábban vártnál na­gyobb lehetőségeik vannak a parlamenti többség megőrzésére. A Georges Marchais által „jó megegye­zésnek” nevezett közös nyilatkozat nem foglalkozik konkrétan azokkal a vitás kér­désekkel (az államosítandó vállalatok szá­ma, katonapolitika, pénzügyi intézkedések stb.), amelyeken hat hónappal ezelőtt az 1972-es közös program­­ időszerűsítéséről folytatott tárgyalások zátonyra futottak, viszont leszögezi, hogy „az elengedhetetle­nül szükséges szociális erőfeszítés megvaló­sítása” és hatékony folytatása megköveteli azoknak a reformoknak — köztük az álla­mosításoknak­­— keresztülvitelét,­­ amelyek biztosítani fogják az ugyancsak elengedhe­tetlenül szükséges gazdasági, pénzügyi és politikai eszközöket e szociális program­hoz. . Az FKP főtitkára a nyilatkozathoz fű­zött kommentárjában hangsúlyozta, hogy az lehetővé teszi majd március 19. Után a közös program időszerűsítéséről folytatott tárgyalások befejezését. Az FKP eredetileg azt hangsúlyozta, hogy a közös program időszerűsítését még a második forduló előtt be kell fejezni, a megegyezés azt mutatja, hogy ezt a kérdést a párt rugalmasan ke­zelte, és mindent megtett, a közös fellé­pésért. A kétoldalas közös dokumentum, ame­lyet Francois Mitterrand, a Szocialista Párt első titkára olvasott fel, leszögezi, hogy a három párt együttesen kíván kor­mányozni, betöltve helyét a baloldali egy­ség kormányában, amelynek összetétele tiszteletben fogja tartani az általános vá­lasztás akaratát, és amelynek tevékenysé­ge a jogok és a kötelességek egyenlőségé­re, a tanácskozásra és a szolidaritásra fog alapozódni. A nyilatkozat befejező része a három párt jelöltjeinek kölcsönös visszalépését jelenti be annak a jelöltnek javára, aki a szóban forgó választókörzet baloldali je­löltjei közül az élre került az első forduló­ban. A három párt felszólítja megyei szer­vezeteit, találkozzanak a nyilatkozatban foglaltak lojális együttműködésén alapuló megvalósítása végett. „Egyetlen szavazatot sem szabad elvesztenie a baloldalnak, min­denütt mindent meg kell tenni ahhoz, hogy vereséget mérjünk a jobboldalra” — hangsúlyozza végül a közös szöveg. A Szocialista Párt székházában a gyakor­latilag napok óta alig alvó politikusok fá­radtan, az előző napok és órák feszültsé­gével arcukon vettek részt a közös nyilat­kozat ismertetésén, majd mindhárman — 1977. szeptembere óta először — kezet fog­tak egymással. A légkör — megfigyelők szerint — a nehéz csata előestéjén ta­pasztalható elszántságé volt, nem az ün­nepé. A leszerelési világértekezlet előkészítése Felújította munkáját az ENSZ-bizottság NEW YORK A leszerelési világértekez­let előkészítésére létrehozott különleges ENSZ-bizottság hétfőn este New Yorkban fel­újította munkáját. A negyven állam képvise­lőiből álló bizottság arról a munkabeszámolóról folytat vitát, amelyet az ENSZ-köz­­gyűlés május 23-án kezdődő rendkívüli, leszerelési ülés­szaka elé kívánnak terjeszteni. SOROKBAN Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés­­elnöke­ bemu­tatkozó látogatáson fogadta Mohamed Taher Bugaighist, a Líbiai Arab Szocialista Né­pi Állam, valamint Árun Kanti Dast, az Indiai Köztár­saság rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét. * A Bolgár Népköztársaság állami munka- és bérügyi bi­zottsága elnökének meghívá­sára Szófiába utazott Trethon Ferenc munkaügyi miniszter. * Tokióban megkezdődtek a tárgyalások Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke és Fu­­kuda Taken japán miniszter­­elnök között. A két ország együttműködése továbbfej­lesztésének kérdéseit vitatják meg. á­ ujj"(150 ,«n sarnem­i * Az európai parlament strastret­tigi­­ ülésén kezdett is­­mét az olasz Emilio Colom­bót választották a testület el­nökévé. Colomból, aki egyéb­ként az egyedüli jelölt volt, másodszor választották meg erre a posztra. * Kedden megkezdődött a Ja­pán Szocialista Párt 42. kong­resszusa, amelyen 44 ezer párttag képviseletében 528 küldött megvitatja az ország legnagyobb ellenzéki pártjá­nak 1978-as akcióprogramját. A jelenlegi tanácskozás fon­tos célja, hogy a MSZP sorai­nak rendezésével és szerve­zeti életének megszilárdítá­sával kiutat találjon a ko­rábbi hullámvölgyből. Nem Ogaden a tét Washington már a háború utáni időszakra gondol Hírügynökségi jelentésből. Az etiópiai csapatok Ogaden térségében folytatják előrenyomulásukat és fel­szabadították a terület keleti részén levő Werder és Walval városát — jelentette be hétfő este a Addisz Abeba-i rádió. Az országos forradalmi operatív pa­rancsnokság közleményét ismertetve, a rádió hangoz­tatta, hogy az etiópiai fegyveres erők a két várost meg­szállva tartó Szomáliai csapatokat megsemmisítették. A VP1 nairobi tudósítójának jelentése szerint az etiópiai csapatok gyakorlatilag az egész ogadeni siva­tagot visszafoglalták. Carter elnök az Egyesült Államok szempontjából alig­hanem súlyosnak ítélte az Afrika szarva térségében ki­­alakuló helyzetet, különben ,nem küldte volna Addisz Abebába személyes megbí­zottját. David Aaron, a nemzet­­biztonsági tanács helyettes vezetője február 21-én tért vissza az etiópiai fővárosban tett villámlátogatásáról, ahol átadta Mengisztunak Carter személyes üzenetét. A vész­jósló hangvételű üzenet pe­­dig úgy­ szólt, hogy „ha a hadicselekmények során, az etiópiai hadsereg átlépné a Szomáliai határt, az súlyos következményekkel járna, veszélyeztetné a világbékét”. Ezzel összefüggésben Carter állítólag azt is kérte Men­­gisztutól, hogy ne követelje Sziad Barre távozását, mire Mengisztu azt felelte, hogy e kérdésben nem ő, hanem a Szomáliai nép az illetékes. Sziad Barre a napokban Borchgrave amerikai újság­írónak kijelentette, hogy őt már az amerikaiak leírták. A Fehér Házat egyébként aligha izgatja, m­i lesz , a személyes sorsa Sziad Barre­­nak. Az újkori történelem éppen elegendő példával szolgál arra, miként bánik el az Egyesült Államok azok­kal, akik bár amerikai érde­keket szolgáltak, de nem váltották be a hozzájuk fű­zött reményeket. Washington számára ezúttal sem egyetlen személy, s még csak nem is Ogaden a tét. Gondjai na­gyobbak, mint hogy a nacio­nalista álmainak rabjává és áldozatává vált Szomáliai vezetők sorsával törődne. Az amerikai politikai és katonai stratégia tervezőit sokkal inkább foglalkoztat­ják azok a következmények, amelyekkel nekik is számol­niuk kell, ha teljessé válik a Szomáliai invázió kudarca, csődöt mond az etiópiai for­radalmi rendszer megdönté­sének amerikai terve. A harctéri jelentések sze­rint pedig nyilvánvaló: az etiópiai csapatok sikerrel folytatják előrenyomulásukat. Egyik nyugati kollégám meg­kérdezte Shillavu dandár­parancsnokot, akinek az ál­lásaiban tartózkodtunk: — Nem fél-e a szemben levő hegyoldalban beásott két Szomáliai dandár támadásá­tól, avagy nem kell-e tarta­nunk a szomáliai légierőtől? — Uram, a szomáliaiak aligha támadnak ezekben a napokban. A legutóbb lezaj­lott harcok során légierejük egyetlen egyszer sem szállt fel, pedig nagy szükségük lett volna rá a Szomáliai csapatoknak, hogy légi tá­mogatást kapjanak. Itt leg­feljebb a tüzérségük belövé­­seitől kell tartani, mert vo­nalaink lőtávolban vannak — hangzott a válasz. A Szomáliai főerők tehát visszavonulóban vannak, a légierő csupán néhány géppel rendelkezik, a frontra dobott ú­jabb egységek kiképzetlen fiatalokból állnak. Ezek a tények is arról tanúskodnak, hogy a Szomáliai inváziós tervekre kudarc, a még etiópiai földön levő Szomá­lia­ csapatokra katasztrófa vár. Bizonyára ezért nyilat­kozott úgy Sziad Barre leg­utóbbi sajtókonferenciáján, hogy kész tárgyalásokat kez­deni. Igaz, hozzátette: a je­lenlegi nemzetközileg elfoga­dott határokat nem ismeri el. Alighanem a szomáliaiak teljes vereségétől való féle­lem nyugtalanította Carter elnököt, ezért küldte meg­bízottját Addisz Abebába, s tett ajánlatot a már említett 40 millió, dollár értékű fegy­ver leszállítására is. Wa­shingtonban minden jel sze­rint úgy döntöttek, hogy megpróbálják megmenteni Szomáliát a teljes összeom­lástól, ugyanakkor felveszik a kapcsolatot az etiópiai ve­zetéssel. Megkísérlik helyre­állítani a megromlott kap­csolatokat, arra számítva, hogy a háború utáni időkben e kapcsolatok még jól jöhet­nek. Segítőkészségükkel eset­leg fékezni lehet az etiópiai pozitív változások ütemét. Arról nem is beszélve, hogy Etiópiai és Szomália mindig is fontos szerepet játszott a Pentagonnak az Indiai-óceán térségével kapcsolatos kato­nai terveiben, valamint a ha­ladó afrikai mozgalmak megfékezésére irányuló im­perialista törekvésekben. KANYÓ ANDRÁS Etióp milicisták egy kilőtt Szomáliai harckocsin. (A szerző felvétele) Afrikai körítőn a jugoszláv alelnök BELGRÁD Milos Minics, a jugoszláv kormány alelnöke, külügymi­niszter kedden Tito elnök sze­mélyes megbízottjaként Ad­­disz-Abebéba érkezett. A jugoszláv alelnök hiva­talos látogatásán továbbítja Mengisztu Hailé Mariam etiópiai államfőnek Tito el­nök üzenetét, és az ország magas rangú vezetőivel tár­gyal időszerű nemzetközi .. -.,,v Jemeni-kubai megbeszélések ADEN AU Nasszer Mohammed Hasszani, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke kedden megbe­szélést folytatott Isidoro Malmierca Peolí kubai kül­ügyminiszterrel a két ország közötti kapcsolatokról, vala­mint azok továbbfejlesztésé­nek lehetőségéről. Moham­med Hasszani elégedetten nyugtázta Kuba és a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság közötti kapcsolatok fej­lődését és kiemelte a gazda­sági együttműködés jelentő­ségét. Szovjet katonai vezetők kitüntetése MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden a Kremlben magas kitünte­téseket adott át szovjet ka­tonai vezetőknek. Közülük Moszkalenko mar­sallnak, a Szovjetunió hon­védelmi minisztere helyette­sének a Lenin-rendet és má­sodszor az Aranycsillagot. Jepisev hadsereg tábornok­nak, a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta poli­tikai főcsoportfőnökének a Szovjetunió Hőse kitüntető címet nyújtotta át Leonyid Brezsnyev. Pavlovszkij hadseregtábor­nokot, a szovjet szárazföldi hadsereg főparancsnokát, Kutahov légi főmarsaallt, a légierők főparancsnokát, Gori­­kov flottatengernagyot, a ha­ditengerészeti flotta főpa­rancsnokát, Batyickij mar­­sallt és Kulikov marsallt, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát Lenin-rend­­del tüntették ki. Lenin-rendet kapott a Nagy Honvédő Háború csa­táinak veteránja, Csujkov marsall is. Szergej Szokolov, a honvédelmi miniszter első helyettese marsallá történt kinevezése kapcsán megkap­ta a marsall csillagot. A kitüntetések átadásakor mondott beszédében Leonyid Brezsnyev emlékeztetett rá, hogy a közelmúltban emlé­keztek meg a dicső szovjet fegyveres erők megalakulá­sának 60. évfordulójáról. A­­ Személyi állomány politikai ismereteinek és harckészült­ségének magas szintje, a leg­korszerűbb fegyverzet és a nagy tapasztalatokkal rendel­kező katonai vezetők irányí­tása a szovjet nép biztonsága megbízható támaszává, a né­­békéje szilárd tényezőjé­vé avatja a szovjet fegyveres erőket — mutatott rá Leo­nyid Brezsnyev, majd így folytatta: ,,A haza tudja és nagyra értékeli azoknak a tevékenységét, akik kivették részüket a soha el nem hal­ványuló győzelmekből, azok munkáját, akik hozzájárul­nak az ország védelmi ké­pességeinek megszilárdításá­hoz. Éppen ezért törvénysze­rű, hogy a szovjet hadsereg megalakulásának 60. évfor­dulója alkalmából a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége az SZKP KB ja­vaslatára kitüntetéseket ado­mányozott az ország katonai vezetőinek. Tisztelettel adó­zunk a holdoniban aratott győzelmeik, hadvezéri böl­csességük, a csatákban tanú­sított bátorságuk és hősies­ségük előtt és elismerésün­ket fejezzük­ ki a Szovjet­unió megbízható védelmének mai biztosításában szerzett érdemeikért.­” " Leonyid Brezsnyev szívé­lyesen üdvözölte a kitünte­tetteket és kifejezte meggyő­ződését, hogy a jövőben is méltóképpen szolgálják a szocialista haza védelme és az egyetemes béke megszilárdí­tásának ügyét. Túl a 95. napon a Szaljut—6-on: Új világcsúcsot állítottak fel a szovjet k­veteránik MOSZKVA A Szal­jut—6 szovjet űrál­lomás személyzete, Juri­j­a Hottie­nyenko és Georgij Grecsko hivatalosan is új vi­lágcsúcsot állított 1£1 a vi­lágűrben tartózkodás kateg­góriájában. A Nemzetközi KészÜlő Szövetség Szabályai értelmében az új rekordnak legalább 10 százalékkal kell meghaladnia az előzőt, így az csak a világűrben töltött 93. . napon vált hivatalossá — az előző csúcs ugyanis 84 nap volt. Az űrveteránok már a 95. napot is­ eltöltöt­­ték kedden, s javában ké­szülnek a visszatérésre. Gyakorlatilag befejezték már a berendezések egy ré­szének automatikus műkö­désre történő átállítását, mi­vel az űrállomás az űrhajó­sok távollétében is „dolgo­­zik” majd, számos automa­tikus megfigyelési adatot to­vábbít a Földre. Ugyancsak befejezéshez közeledik a ra­kodás is. Bár a vizsgálati anyag jó részét már a Szo­­juz~^2S űrhajó nemzetközi személyzete visszahozta­­ a Földre,­­ Romanyenkónak és Grecskónak is hő­vén volt még rakod­ni valój'.''' Az űrállomást a visszaté­rés el­etét po­sttrOTP- kel­­ ori­entálni, szükség esetén ki­sebb mértékben módosítani is kell pályáját, hogy a Szo­juz—27 űrhajó, amelyen a két űrveterán visszatér a Földre, a ballisztikusok ál­tal kiszámított pályán indul­jon el a Föld felé vezető út­jára. A legfontosabb előkészü­letek közé tartozik a két űrhajós számára: saját fizi­kai felkészítésük. Az adatok szerint az űrhajósok kitűnő erőnlétben, egészségi álla­potban vannak, s teljes mértékben képesek elviselni az újabb, nagy megterhelést jelentő átállást. SZERD­A, 1978. MÁRCIUS 15.

Next