Csongrád Megyei Hírlap, 1981. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-02 / 127. szám
A kongresszus itatzatán (Folytatás !az 1. oldalról.) mozgalmi élet legyen demokratikusabb, rugalmasabb, ösztönözzön önállóságra, öntevékenységre. A KISZ legyen fogékony a társadalom, az ifjúság problémái iránt, következetesen vegye figyelembe az ifjúsági rétegek és korosztályok eltérő helyzetét és igényeit. A KISZ-nek a gazdasági építőmunkában vállalt feladatairól szóló fejezet elsőrangú követelményként fogalmazza meg, hogy a következő években kerüljön a mozgalmi munka középpontjába a műszaki-technikai fejlődés meggyorsítása, az ésszerű takarékosság széles körű elterjesztése, a hatékonyabb gazdálkodási feltételek és formák kialakításában való részvétel. Szükséges, hogy a KISZ-szervezetek támogassák a fiatalok előremutató javaslatait, működjenek közre megvalósításukban, kezdeményezően és aktív szervező munkával vegyenek részt az újítómozgalom fejlesztésében, a fiatalok újító javaslatainak ösztönzésében és hasznosításában. A mozgalom fontos feladata, hogy elősegítse a munkaerővel, az anyaggal, az energiával való ésszerű, takarékos gazdálkodást, amely figyelembe veszi a társadalom hosszabb távú érdekeit is. Nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is fontos, hogy a pályakezdő fiatalokat képzettségüknek, tudásuknak megfelelő munkakörben alkalmazzák, és elősegítsék gyors beilleszkedésüket — szögezi le a dokumentum. Ennek egyik feltétele, hogy javuljon az összhang a népgazdaság igényei és a szakemberképzés között, másrészt erre ösztönözzön a pályakezdők és a vállalatok érdekeltségi rendszerre. A KISZ támogatja a munka termelékenységének növelésére irányuló törekvéseket, a szervezettség, a munkafegyelem javítását. Megköveteli tagjaitól, hogy becsülettel álljanak helyt a munkában. Ahol szükséges a munkaerő-átcsoportosítás, a KISZ vegyen részt annak előkészítésében, lebonyolításában. Működjön közre a munkakör és a munkahely változtatásával együtt járó nehézségek, feszültségek enyhítésében. A fiatalok jelentős része — a családalapítás, az önálló otthon gyorsabb megteremtése, az ehhez szükséges jövedelem megszerzése érdekében — munkaidején túl is kész munkát, vállalni. A szövetség támogatja a kisebb közösségek vállalkozásán alapuló, a vállalatok, a szövetkezetek tevékenységi körét kiegészítő, azzal összehangolt termelő-, szolgáltatómunkát. Ugyanakkor határozottan fel kell lépni a munka nélküli jövedelemszerzés, az ügyeskedés, a törvénytelen haszonszerzés ellen, azok ellen, akik munkaidőben pihenik ki magukat, vagy végzik el különmunkájukat. A dokumentum feladatokat határozott meg a KISZ hagyományos termelési mozgalmainak, akcióinak fejlesztésére is. A társadalom fejlődésének alapvető követelménye, valamennyi fiatal érdeke, hogy ismereteinek gyarapításával, tehetsége kibontakoztatásával készüljön hivatására. Ezzel összefüggésben a dokumentum a KISZ- szervezetek feladataként fogalmazta meg: ösztönözzék tagjaikat a képességeik szerinti legjobb tanulmányi, szakmai munkára, kísérjék figyelemmel az oktató-nevelő munka feltételeinek alakulását, kezdeményezzék és segítsék elő az iskolai demokrácia kibontakozását, az oktatási intézmények nyitottságát. A szövetség tagjainak csaknem fele tizenéves; igen fontos, hogy az ifjúsági mozgalom teret adjon törekvéseik megvalósításához, hogy bizonyíthassák tehetségüket, kielégíthessék érdeklődésüket, szélesíthessék látókörüket. A középfokú oktatási intézményekben a KISZ-szervezetek szerveződési formáit pedig a tanulók igényei, a célszerűség és a feltételek szerint, kell kialakítani: az iskolai KISZ-szervezetek — az irányító szervek segítségével — maguk döntsék el, milyen megoldásokat választanak. A tanulmányi mozgalom szervezésében is jobban kell igazodni a diákok igényeihez, elképzeléseihez. A felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban a határozat megállapítja: szükség van arra, hogy a KISZ-szervezetek érdemben részt vehessenek az oktatás korszerűsítésében, hogy intézményes keretek között véleményt mondhassanak a felsőoktatás egészéről, az oktatás szervezeti és intézményi kérdéseiről, tartalmáról, módszereiről, az oktatók munkájáról. Az egyetemi és főiskolai KISZ- szervezetek nevelőmunkáját, egész tevékenységét a szocialista szakemberképzés, az értelmiségi feladatokra való felkészítés szolgálatába kell állítani. A fiatalok érdekeinek képviseletével és védelmével kapcsolatban elhatározott feladatok között megkülönböztetett helyen szerepel az ifjúság önálló otthonhoz jutásának támogatása, további lehetőségek felkutatása. A KISZ javasolja a felsőoktatási tanulmányi ösztöndíjrendszer felülvizsgálatát, valamint annak áttekintését, hogy milyen lehetőség van a családalapítással és otthonteremtéssel kapcsolatos néhány társadalmi juttatás — például a gyermekgondozási segély — és jogosultság kiterjesztésére az egyetemi, főiskolai hallgatók körére. A dokumentumban rögzített mozgalmi teendők lényegét, az ifjúsági szövetség munkáját az elkövetkező években meghatározó törekvéseket fejezi ki a módosított szervezeti szabályzat egyik pontja is. e szerint a KISZ kiemelt feladata, hogy az ifjúság körében hirdesse és képviselje a párt politikáját, vállaljon részt annak alakításánan, dolgozzon megvalósításáért' ' Jó tankönyvből lehet jól tanulni Bedő Katalin felszólalása A KISZ X. kongresszusán a beszámoló feletti vitában felszólalt Bedő Katalin, a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium II. osztályos tanulója, az iskolai KISZ- bizottság titkára is. Hozzászólását az alábbiakban ismertetjük: Tisztelt Kongresszus! Szeretném elmondani, hogy a szegedi KISZ-küldöttértekezleten az egyik szakközépiskolás diák elmondta: a fiatalok gyakori tapasztalata, hogy a különböző dolgokról mondott véleményüket aszerint fogadja környezetük, ahogyan azt elmondják. És nem aszerint, amit mondanak. Pedig a fiatalságnak életkori sajátossága, hogy véleményét élesen, néha bántó hangnemben fogalmazza meg, akarata ellenére a legjobb szándék mellett is. Mindezt azért bocsátom előre, mert olyan témáról szeretnék szólni, amibe látszólag nem is vagyunk illetékesek mi, diákok. A diákság első számú feladata a tanulás. A tanuláshoz pedig két nélkülözhetetlen segítségre van szükség, az egyik a jó pedagógus, a másik, a jó tankönyv. A tanárokról nem akarok itt beszélni, ellenben a tankönyvekről sokunk véleményét szeretném tolmácsolni. Elméletileg a tankönyv olyan segédeszköze a tanulásnak, amely mindenkor a diák rendelkezésére áll. Szeptemberben megvásároljuk, és az év végéig forgatjuk azokat több-kevesebb szorgalommal. Az oktatási reform azonban már ezt is megreformálta, hiszen egyikmásik tankönyvet csak október végén, sőt november elején kaptuk meg a legutóbbi tanévkezdés után. Elképzelhető, mennyire törtük magunkat, hogy különböző könyvekből keresgéljük a megtanulni valókat. Különösen, amikor még strandra is járhatunk. De, amikor megkaptuk a hiányzó Magyar Irodalom könyvet, elég hamar lelohadt a lelkesedésünk. Mégpedig azért, mert a könyvben egyre-másra találtuk azokat a magyarázó részleteket, amelyeket nem sikerült értelmezni. Ezek közül szeretnék idézni, például: „Kár találgatni, hősének milyen sorsot szánt Puskin. Azonosságukból az következik, hogy sok mindent csinálhatott, egy valamit azonban biztosan csinált: hasonmása Puskin kezével, megírta a Jevgenyij Anyegint.” Mire ezt a részt elolvastuk, mindent tudtunk az Anyeginről, csak abban voltunk bizonytalanok, ki is írta hát az Anyegint. Vörösmartyt is magyarázza nekünk a könyv: „Az Előszó a magyar irodalom csúcsai közé tartozik. Világos katasztrófáját kozmikus tragédia látomásává emeli.” Az órán persze megtudtuk, hogy a mondatban szereplő Világos szó a világosi fegyverletételre utal, és nem jelzőként szerepel a katasztrófa szó előtt. Ez azonban nem oldotta meg minden gondunkat, hiszen ott a következő mondat is: „Az Előszóban Vörösmarty nem mérhető időtartamú, rendkívüli belső kiterjedésű pillanatként fejezi ki a tragikumot, mely értéktelített állapotra következett, s kilátástalan tompa ürességnek adja át a helyét.” Nem akarom Irodalomórával untatni a Kongresszust. Az idézeteket szinte végtelenül folytathatnám. A lényeg azonos: biztosan nagyon tudományos színvonalú a mi tankönyvünk. Akik leírták, bizonyosan tudják, hol, miről szólnak. A mi számunkra azonban ez nem érthető. Egyszerűen nem tudjuk követni a gondolatmenetét, s még kevésbé tudjuk megtanulni ezeket a magyarázatokat. S most szeretnék visszautalni arra, hogy mi, fiatalok gyakran élesen mondunk véleményt különböző dolgokról. Ezt is szem előtt tartva szeretném kimondani: a tankönyv akkor segítője a tanulásnak, ha egy-két olvasásra megértik azok is, akiknek készül. Ez annál is inkább fontos, mert az érettségivel sokak számára lezárul az általános műveltséget megszerző időszak. Úgy gondolom, a társadalomnak sem mindegy, milyen felkészültségű embereket nevel. A magam részéről igen magas színvonalú érdekvédelmi tevékenységnek tartanám, ha a KISZ Központi Bizottsága gondot tudna fordítani a tankönyvek kiadására, minősítésére. Úgy hiszem, el tudnák érni, hogy tankönyveket az érintett iskolatípusban tanítási gyakorlattal rendelkező pedagógusok írjanak. Olyanok, akik pontosan tisztában vannak a tanulók felkészültségének szintjével és általunk befogadható megfogalmazásban adják az új ismeretanyagot — mondotta Bedő Katalin felszólalásában. A fiatal kutatók inkájáról, életkürínményeiről, közéletiségéről Dr. Zákány József felszólalása A KISZ X. kongresszusán, a beszámoló feletti vita során, felszólalt dr. Zákány József, az MTA Szegedi Biológiai Központjának munkatársa is. Hozzászólását az alábbiakban ismertetjük: Kedves Elvtársak! A KISZ fontos feladata, hogy a fiatalok felkészültségét, képzettségét figyelembe vevő akciók, munkaformák kidolgozásával, szervezésével, a helyi kezdeményezések felkarolásával, a hasznosítható javaslatok széles körű elterjesztésével aktívan vegyen részt a feladatok megoldásában. Az MSZMP tudománypolitikai határozata, a párt tudománypolitikai munkájának napi tapasztalatai a munkahelyeken, mind pontosabban tárták fel az ifjúsági műveltség helyét a politikai végrehajtásban. Saját feladataink körvonalazása időben egybeesett a KISZ KB törekvéseivel, melyek során mind részletesebben tekintettük át az egyes, viszonylag szűkebb dolgozói ifjúsági rétegek mozgalmi munkájának sajátosságait. A kutató-fejlesztő szakemberek rétegéhez is eljutottunk. E réteg munkájának tartalmát a párt tudománypolitikai irányvonalának és az ifjúsági mozgalom sajátos eszközeinek egyesítésével kívántuk megalapozni. Az Intéző Bizottság 1980 januárjában külön is foglalkozott a fiatal kutatók helyzetével. Az elemzésből kitűnik, hogy a felsőfokú végzettségű 20—29 éves fiatalok 7,9 százaléka tudományos kutatófejlesztő. A KISZ szervezettsége ebben a rétegben meghaladja a 70 százalékot, ami jó feltétele céljaink megvalósításának. A viszonylag kis létszámú fiatal kutató-fejlesztő területileg igen széttagoltan él és dolgozik — mutatott rá dr. Zákány József, majd azt hangsúlyozta, hogy az intézményekben működő KISZ-bizottságok, -vezetőségek, illetve alapszervezeti vezetőségek politikai tudatosságán, szervezeti erején múlik, hogy célkitűzéseink valóra váljanak. A feltételek természetesen kedvezőbbek ott, ahol kutató-fejlesztő intézményekben önálló szervezeti egységeink működnek. A termelőüzemekben a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsai, illetve a fiatal agrárszakemberek tanácsai már nehezebben koordinálhatók. A fiatal kutatók-fejlesztők körében végzett mozgalmi munka céljai világosak. Az elkövetkező időszak kiemelt feladatai a ' kurol-'is eredtményességeinek fo-, 1 irtása; a termelés, igényeivel szorosan kapcsolódó feladatok előtérbe állítása; a nyersanyag- és energiaproblémák megoldásához való hozzájárulás, a tudományos eredmények gyors meghonosítása, az újító kezdeményezések erősítése fő témacsoportjaiba sorolhatók. Nagyon lényeges, hogy mindenki világosan lássa saját helyét, feladatát, legyen tisztában saját munkája kapcsolódásaival, s törekedjen, hogy minél hatékonyabban használja ki saját lehetőségeit, képességeit, szakmai kapcsolatait, hogy ezen célokhoz közelebb juthassunk — mondotta ezután, majd rámutatott a következőkre, amelyet az ÉFT javasol. A népgazdaság fejlesztésének legkülönbözőbb területein dolgozzanak hatékonyabban a fiatal kutatók-fejlesztők. A nem kutatóintézeti kere,tiekben tevékenykedő fiatal dolgozók szabad kapacitása is kerülhessen kifejtésre. Szövetségünk a fiatal kutatók pályára való felkészüléséhez adjon mind nagyobb segítséget. Magam részéről az e rétegben végzett munkánk fő kérdésének ezt tartom, hogyan tudunk a konkrét feladatok megoldására képes, úgymond „kész” kutató fejlődéséhez hozzájárulni. A kutatóintézetekben elhelyezkedő fiatalok többsége tanulmányai alatt valami másra készül, az adott felsőoktatási intézmény képzési céljának megfelelően. A kutatói pályára való tényleges felkészülés lényegében egybeesik a kutatói alkalmazásuk első éveivel. Befejezésül elmondotta: a fiatal kutatók körében is, mint más ifjúsági rétegekben, a KISZ tényleges tömegbefolyása nagymértékben függvénye az érdekképviseleti munkának. Számos feszítő egzisztenciális gond van a fiatal kutatók körében. Ezek egy része általában azonos egyéb értelmiségi pályakezdő fiatalok gondjaival. Elmondotta: a kutató-fejlesztő bázis továbbfejlesztésével kapcsolatos létszámintézkedések, a kutatók mobilitását gátló objektív körülmények, a magasan kvalifikált aszszisztensek szakmai perspektívájának behatároltsága és még számos probléma azonban sajátosan nálunk jelentkezik. Ezek öszszegyűjtésére, képviseletére a soron következő ifjúsági parlamentek kapcsán különösen, de folyamatosan is gondot kell fordítanunk. Mi, a fiatal kutatók és fejlesztők körében dolgozó KISZ-fiatalok ezekre a feladatainkra gondolunk, amikor a KISZ X. kongresszusának határozattervezetét olvassuk. Úgy látjuk, hogy a határozattervezet jól teszi mérlegre munkánk eddigi tapasztalatait, s jó alapot , nyújt arra, hogy a következő perípusbaneredményes jhvaka folyjon a mi rétegünk KISZ-szervezeteiben — lejentse behozzászólását dr. -Zákány József.----- Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, LázárGyörgy, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta dr. Simon Pált, hazánknak a Jugoszláv Szocialista Szöveteségi Köztársaságba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki elutazott állomáshelyére. * A hagyományos béke- és barátság hónapi eseménysorozat országos programja keretében az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága hétfőn ülést tartott az Ország két Vadász-termében. Kállai Gyula elnökölt a tanácskozáson, ahol a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit tűzték napirendre, különös tekintettel az európai biztonság és együttműködés ügyére. * Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Abdusz Szattarnak, a Bangladesi Népi Köztársaság ügyvezető elnökének Ziaur Rahman elnök tragikus elhunyta alkalmából. Hétfőn reggel — a PTI indiai hírügynökség szerint — Chittagong közelében letartóztatták Ahmed Manzur tábornokot, a bangladesi lázadók vezetőjét. A chittagongi lázadásnak egyébként Ziaur Rahmanon kívül az államfő nyolc közeli munkatársa is áldozatul esett. * Hétfőn ifjúsági küldöttség utazott Berlinbe, Köpf nászúrnénak, a KISZ KB titkárának vezetésével. A delegáció részt vesz a Szabad Német Ifjúság XI. kongresszusán, majd az Erfurt megyei ifjúkommunisták találkozóján. * A Német Kommunista Párt (DKP) a fegyverkezési hajsza elleni küzdelmet, az új közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek NSZK-beli telepítése elleni következetes harcot tartja a legfontosabb feladatának — hangoztatta a párt vasárnap este véget ért hatodik kongresszusa, melyen az MSZMP küldöttsége Gyenes András, a Központi Bizottság titkára vezetésével vett részt. A kongresszus ismét Herbert Miest választotta meg a párt elnökévé. * Vasárnap — az 1973-as arab—izraeli háború óta először — általános polgári védelmi gyakorlatot tartottak Szíriában, felkészülve izraeli támadásra. * Varsóban, vasárnap az ország minden részéből öszszesereglett sok ezer fős tömeg, jelenlétében vettek, végső búcsút Stefan Wyszynski bíborostól, Lengyelország prímásától, aki 32 éven át állt a lengyel katolikus egyház élén. A több órás gyászszertartáson II. János Pál pápa személyes megbízottjaként részt vett Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár, valamint számos külföldi egyházi és állami küldöttség. A magyar római katolikus egyházat dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek képviselte. A lengyel állami delegációt Henryk Jablonski államfő vezette. Kitüntetésátadás A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szennay Andrásnak, a pannonhalmi bencés rend főapátjának az állam és a katolikus egyház együttműködésének fejlesztése, valamint a bencés rend társadalmi beilleszkedése terén végzett kimagasló tevékenysége elismeréseként. 60. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn adta át. Jelen voltak a kitüntetés átadásánál Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke. Tanácskozás Az utóbbi években nem akadt olyan ipari, illetve kereskedelmi bizottsági ülés a Parlamentben, ahol ne lett volna szó a termelőeszközkereskedelem helyzetéről. A két bizottság hétfőn együttes ülésén ezzel a témával foglalkozott. A vitában felszólaló Kangyalka Antal (Csongrád megye, Makó) a mezőgazdasági és anyagmozgatási gépek alkatrészhiányát tette szóvá — saját szavaival élve — már évek óta, s hasztalanul. A vállalatok, szövetkezetek nem ritkán két-három targoncából készítenek egyet, mert hiába rendelik meg a gyakran csak néhány száz forint értékű alkatrészt. " KEDD, 1981. JÚNIUS 7.