Csongrád Megyei Hírlap, 1983. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-18 / 41. szám
Az elterevezettképzés tapasztalatai t a megyei elnökség előtt Aligha kell külön hangsúlyozni, milyen fontos, hogy az általános iskolás gyerekek felkészítését, vezetését a mozgalmi munka területén is járatos, szakképzett pedagógusok irányítsák. Ezt segíti a tanárképző főiskolákon, így a szegedi intézményben is folyó úttörővezető képzés. 1973 óta a tanrend szerint komplex módon készítik fel a leendő tanárokat a mozgalmi munkára. Minden hallgató a hatodik félévben heti két órában foglalkozik a mozgalmi nevelés kérdéseivel, s ehhez 20 óra csapat-, valamint kéthetes nyári nevelési gyakorlat is kapcsolódik. A megyei úttörőelnökség tegnapi ülésén azt vizsgálta, hogy a főiskolán folyó úttörőmozgalmi képzést mennyiben segíti a gyakorlatok során a szövetség. A tanácskozáson — amelyet Zeleiné Horváth Sára, megyei úttörőelnök vezetett . Bakacsiné dr. Gulyás Mária számolt be a képzés gyakorlatáról, tapasztalatairól. Mint a tájékoztatóból is kiderült, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola megfelelő elméleti alapot ad a gyerekek mozgalmi munkájának irányításához. A hallgatók elsajátítják az úttörővezetői alapismereteket, vezetői jártasságot is szereznek. A képzés gyakorlati részét azonban tovább kell tökéletesíteni. Ugyanis az a tapasztalat, hogy a főiskola elvégzése után nincs idejük a fiatal tanároknak a gyakorlatban is tanulni, hiszen azonnal rajvezetői, nemegyszer csapatvezetői beosztást kapnak. A továbblépést pedig az jelentheti, ha a megyei''úttörőelnökség és a főiskola neveléstudományi tanszéke közösen dolgozná ki a gyakorlati felkészítés rendszerét. Ezután a kulturális, valamint a képzési, továbbá az ifiszakbizottság vezetői tájékoztatták a testületet az egyes bizottságok elmúlt évi munkájáról. az energia- és energiahordozó-importunk, valamint alapanyag-behozatalunk fő forrása. Villamosenergia- és energiahordozószükségletünk közel 50 százalékát szovjet importból fedezzük. A vaskohászat és a könnyűipar alapanyag-ellátása döntő mértékben a szovjet szállításokra épül. A Szovjetunió egyben a magyar termékek nagy vásárlója is. Gépiparunk éves termelésének mintegy 25—30 százalékát szállítjuk a Szovjetuniónak. A magyar kivitelben évek óta fontos helyet foglalnak el olyan termékek, mint a híradástechnikai berendezések, a számítógépek, az élelmiszeripari és vegyipari berendezések, az autóbuszok, a portál- és úszódaruk és más gépipari termékek. Könynyűipari és gyógyszeripari termékeink szintén népszerűek a Szovjetunióban. A Szovjetunió nagy mennyiségű élelmiszergazdasági árucikket is vásárol hazánktól Évente 350—400 ezer tonna gyümölcsöt importál tőlünk, és konzerviparunk termelésének mintegy 40 százalékát vásárolja meg. A magyar—szovjet gazdasági együttműködésben fontos szerepet játszik, hogy — mintegy 110 jelentős, hosszabb időre szóló egyezmény alapján — kiterjedt és bővülő a szakosítás és a kooperáció országaink között Három és fél évtizedes gazdasági együttműködésünk eredményeit olyan maradandó létesítmények szemléltetik, mint a Szövetség gázvezeték, az usztyilimszki cellulózkombinát, a 750 kilovoltos villamos távvezeték, a paksi atomerőmű, a fővárosi metró, a Budapest sportcsarnok, a dunaújvárosi vasmű rekonstrukciója, új bányák kiépítése a Dunántúlon. A magyar szovjet kapcsolatok dinamikusan fejlődő részét képezi országaink kulturális, tudományos együttműködése is. A Szovjetunióban nagy érdeklődéssel fogadják a magyar kultúra értékeit. Nagy a közönségsikere a magyar kultúra napjainak a Szovjetunióban és a szovjet kultúra napjainak Magyarországon. Büszkék lehetünk rá, hogy a szovjet emberek ismerik és becsülik Ady Endre, József Attila, Móricz Zsigmond, Kodály Zoltán, Bartók Béla és kultúránk más nagyjainak műveit. A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés 35. évfordulóján örömmel állapíthatjuk meg, hogy kapcsolatainkat a barátság, a kölcsönös megértés és tisztelet jellemzi. Napjainkban a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió vállalatait, intézményeit, városait, megyéit és köztársaságait sokrétűen átszövik a barátság szálai. Fejlődnek országaink lakosságának közvetlen kapcsolatai is a növekvő turizmus eredményeként. A magyar—szovjet barátság a népek boldogulásáért, a szocializmus és a kommunizmus ügyének győzelméért, a békéért és a haladásért küzdő harcostársak barátsága, amely egyaránt megfelel mindkét ország népei érdekeinek. Az 1948. február 18-án aláírt szerződés húsz esztendőre szólt, és kiállta az idők próbáját. 1967-ben új, korszerűbb szerződést írtunk alá, és most ez képezi kapcsolataink, együttműködésünk alapokmányát. Mi eddig is azt vallottuk, hogy a magyar— szovjet barátság nagyra becsült, közös értékünk. Most, a 35. évfordulón újból hangsúlyozzuk: nagyra becsüljük, hogy egy úton, együtt haladunk a Szovjetunióval, hogy egyre bővül politikai, gazdasági és kulturális együttműködésünk, hogy erősödik népeink barátsága. Ez biztos támasz volt és marad szocialista építőmunkánk sikeres folytatása, hazánk felvirágoztatása számára. ROSKA ISTVÁN külügyminiszter-helyettes PÉNTEK, 1983. FEBRUÁR 18. A Minisztertanács tárgyalta (Folytatás az 1. oldalról.) megindítják az új típusú műtrágyaszóró berendezések gyártását. E gépek a jelenlegi elavult berendezésekkel szemben 20—30 százalékkal csökkenthetik a kiszórásnál a veszteségeket. Ugyancsak az ipar feladata a többi között az energiatakarékos talajművelési módok szélesebb körű bevezetéséhez a különféle ekék, kultivátorok, mélylazítók sorozatgyártása. Az akcióprogram szerint a gazdasági szabályozók évenkénti felülvizsgálatánál — lehetőség szerint — figyelembe veszik, hogy azok a fejlesztéseknél, a rekonstrukcióknál az anyag- és energiatakarékos megoldások alkalmazására ösztönözzenek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság eddig is évente több száz millió forint műszaki fejlesztési támogatást nyújtott az ágazat számára a takarékos új módszerek kipróbálásához, illetve a külföldi módszerek adaptálásához, s az akcióprogramban az új megoldások kezdeményezői továbbra is élvezik a központi támogatást. Területmegtakarítás a vezetékes úthálózatok építésének összehangolásával Az értékes mezőgazdasági termőterület és a táj védelmében halaszthatatlan feladat az úgynevezett nyomvonalas létesítmények — az energetikai, a vízellátási, a távközlési és a közlekedési hálózatok — építésében érdekelt ágazatok hatékony összefogása. Ezt hangsúlyozza az Állami Tervbizottság a nyomvonalas építmények területi összehangolásának irányelveiről hozott határozatában, amelyet csütörtöki ülésén a Minisztertanács is megerősített. Az ÁTB korábbi döntése alapján az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium dolgozta ki a most elfogadott irányelveket és komplex intézkedéseket az érintettekkel — MÉM, KPM, az Ipari Minisztérium és az OVH — együttműködve. A földterületek fokozottabb védelmét sürgeti, hogy az elmúlt három évtizedben az ipari, mezőgazdasági, lakossági és egyéb építkezések több mint egymillió hektárral csökkentették a mezőgazdaság termőterületét. Különösen meggyorsult e földek igénybevétele az utóbbi húsz esztendőben. Egyébként hasonló a helyzet a világ fejlett és közepesen fejlett országainak többségében is, s így ezekben ugyancsak előtérbe került a termőterületek csökkenésének visszaszorítása. Különösen sok helyet foglalnak a sok száz , kilométeren át húzódó infrastrukturális hálózatok. Nálunk az ilyen vezeték- és úthálózatokkal elfoglalt földterület nagysága eléri az ország összes lakóterületének mintegy háromnegyed részét. Az irányelvek kidolgozását megelőző vizsgálatokból kitűnt, hogy a részben hiányos műszaki előírások miatt — és gyakran túlzott óvatosságból — a vezetékek melletti kötelező védősávokat az indokoltnál jóval nagyobbra tervezték, esetenként a szükségesnek többszörösére is. Így például Szeged és Kiskundorozsma térségében a közút, négy elektromos, két földgázvezeték, egy jelzőkábel és két termékvezeték védőtávolsága együttesen a szükséges 345,5 méter helyett 574 méter széles. Ám a jelenlegi műszaki előírások szerint és a biztonság csökkentése nélkül is takarékosabban lehet kialakítani a vezetékek védőtávolságát, ha az érintett ágazatok beruházó, tervező, építőintézményei, vállalatai összehangolnák tevékenységüket. Ennek feladatait foglalják össze az irányelvek. Ezek övezetek szerint jelölik meg a lehetséges takarékos megoldásokat. A mezőgazdasági övezetekben például a termőföld és a táj védelme érdekében indokolt, hogy ne külön-külön és más-más irányban hanem hosszabb szakaszon egy nyomvonalon építsék ki az infrastrukturális hálózat vezetékeit. A természeti övezetekben vezetékeknek lehetőleg el kell kerülniük az oltalom alatt álló természeti értékeket. A városok külterületén pedig a helytakarékosságot és a gazdaságosságot mérlegelve, a település sűrűn beépített részeit elkerülő nyomvonalak kialakítását kell megfontolni. Az irányelvek szerint tehát az érintett ágazatok szorosan együttműködve, közösen keresik meg az infrastrukturális hálózatok területtel takarékoskodó, a műszakilag legelőnyösebb építési megoldásait. Az ÉVM koordinálásával ezekről a létesítményekről országos nyilvántartási rendszert alakítanak ki, azonban nemcsak adatokat, hanem javaslatokat, megoldási változásokat nyújtanak majd az új nyomvonalas létesítmények tervezéséhez, a munkák összehangolásához. Szükség van arra is, hogy felmérjék a vezetékekkel és egyéb nyomvonalas létesítményekkel okozott mező- és erdőgazdasági károkat és kidolgozzák a kártalanítás egységes szabályait. (MTI) Információs iroda A fővárosban tegnap, csütörtökön rendezett sajtótájékoztatón bejelentették a Tourinform iroda — Budapest megalakulását. Gál József, a Fővárosi Tanács kereskedelmi főosztályának vezetője elmondta, hogy az új szogáltatási központ a város szívében, a Petőfi Sándor utca 17—19. számú házban, a belvárosi postaépület I. emeletén található, tíz munkatársa hétfőtől szombatig 8—20 óráig, vasárnap pedig 8—13 óráig, 5 nyelven válaszol az érdeklődők kérdéseire. Az iroda segítséget nyújt majd a belföldi turisták országjárásához is, és feladatai közé tartozik Budapest idegenforgalmi propagandájának javítása. Ülést tartott a KISZ megyei ruzonsága Az 1975—76-os mozgalmi évben indult az Edzett ifjúságért akció, amely azóta talán a legtöbbet vitatott , tömegsport-mozgalommá nőtte ki magát. Helyes céljait — az ifjúság sportra, mozgásra nevelését — senki nem vitatta, ugyanakkor a megvalósítás formáit már korrántsem fogadta egyöntetű helyeslés. A KISZ Csongrád megyei bizottsága tegnapi, csütörtöki ülésén azt vizsgálta, hogy e mozgalom a kezdeti sikerek után milyen gondokkal küzd ma megyénkben, s milyen változtatásokkal lehetne újra elérni az első évek népszerűségét.A tanácskozást — amelyen részt vett dr. Spiegel József, a KISZ KB osztályvezetője, Czifra Pál, a megyei pártbizottság munkatársa és Fazekas Erzsébet, az MTSH munkatársa is — Bódi György, a KISZ KB tagja, az ifjúsági szövetség megyei bizottságának első titkára vezette. Az Edzett ifjúságért tömegsport-mozgalom helyzetét elemző jelentést Zalai Antal, a megyei KISZ-bizottság munkatársa terjesztette a testület elé. Az Edzett ifjúságért tömegsport-mozgalomnak nagy szerepe volt a KISZ-alapszervezetek ilyen jellegű munkájának fellendítésében Nemcsak a fiatalok figyelmét irányította a sportra. (Bizonyítja ezt: széles társadalmi összefogással több mint 100 kispálya épült megyénkben, s a vállalatok 30 százalékánál biztosítani tudják, hogy saját sportpályán mozoghassanak dolgozóik.) Az eltelt évek alatt azonban — sokszor a sikerekről is megfeledkezve — mindinkább a gondokat vetették fel a fiatalok. Sok esetben joggal. Így például a jövő feladatainak meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a próbálkozások ma már népszerűtlenek, s a túlzott adminisztráció sem népszerűsíti az Edzett ifjúságért mozgalmat. Ezért javasolta a megyei testület,hogy a követelményrendszerek helyett színesebb, a sportoló tömegek igényeihez igazodó programokat kell ajánlani. A jutalmazás jelenlegi formája sem ösztönző. Az emléklapokat, szelvényeket sportszer ajándékokkal kellene felváltani. A vitában felszólalók — dr. Juhász Gábor, dr. Kiss Barnabás, Szentgyörgyi Pál, Fazekas Erzsébet, Czifra Pál, dr. Spiegel József és Bódi György — hangsúlyozták, hogy az Edzett ifjúságért valamennyi társadalmi szerv közös összefogására, programjaik jobb egyeztetésére van szükség. Csak így lehet elérni, hogy végre ne egy mozgalom „elfáradásáról” vitatkozzunk, hanem gazdasági lehetőségeinkhez mérten megtaláljuk az új formát, s természetesen az új tartalmat is. A tömegsport-mozgalom helyzetét tárgyaló napirendi pont után Szilágyi János megyei titkár tett javaslatot a megyei KISZ-bizottság 1983. első félévi tervére. Majd tájékoztatót tartott a KISZ-tagság életkori összetételének alakulásáról, s javaslatot tett az ebből adódó mozgalmi feladatokra. Ezt követően a politikai képzési központ ez évi költségvetését fogadta el a megyei testület, és kitüntetések odaítéléséről döntött. B. Z. Emlékezés Szabó Józsefre Ma lenne 70 éves Szabó József, Makó munkásmozgalmának kiemelkedő alakja. Rövid élete egy munkáskarrier története, teli harccal, áldozatvállalással lángoló küzdelemmel. Makón született 1913. február 18-án, 8 gyermekes munkásszülők fia. Osztályhelyzetéből következően nagyon hamar megtalálta az utat a baloldali mozgalmakhoz. Már cipőipari tanuló korában rendszeresen járt a munkásotthonba. 1932-ben belépett a Bőrmunkások Szakszervezetébe, és egyidejűleg a Szociáldemokrata Pártba is. Különféle illegális tanfolyamokon vett részt, ahol találkozott a kommunista mozgalom eszméivel. Rövid idő múlva — Kotroczó József árulása folytán — lebuktak, letartóztatása és a rendőri vizsgálat befejezése után mennie kellett Makóról. Budapestre ment 1933 tavaszán, ahol folytatta a szakszervezeti munkát. Kispesten telepedett le, több sztrájk szervezésében vett részt, és 1934 októberében újból letartóztatták. A fogházban a kegyetlen bánásmód következtében súlyos tüdővérzést kapott, amit 2 évi kórházi kezelés követett. Ezután ismét Makóra vezetett útja — ott folytatta mozgalmi harcát, ahol abbahagyta. A Bérmunkások Szakszervezetének vezetőségi tagja lesz, majd 1942-től egészen a német megszállásig, annak elnöke. Ezekben az években már szoros kapcsolatban volt az illegális kommunista párttal és az ellenállási mozgalommal. Személyesen Szűcs Ferenccel, Oláh Pállal és Gyenes Antallal, továbbá Győrffy-kollégistákkal, akik révén illegális röplapokat, kiadványokat terjeszt. Igazolványokat és anyagi támogatást juttat az ellenállási mozgalom harcosainak. Eközben többször is behívják katonai munkaszolgálatra. Orvosi bizonyítvánnyal mindannyiszor sikeresen megmenekül. Ezeket az orvosi igazolványokat dr. Diósszilágyi Sámuel főorvos állította ki számára, aki a mozgalommal és tagjaival köztudottan szimpatizált. A város felszabadulása után, 1944 szeptemberétől tevékenyen részt vett a demokratikus átalakulásban, az MKP-szervezet megalakításában. Rövid idő múltán titkári megbízatást kapott Makón, majd 1945. április 1-től az MKP Csanád megyei bizottságának Titkára lett. Ezután, 1946 augusztusától 1950. áprilisig az MKP, illetve az MDP Abaúj- Zemplén megyei bizottságának titkára volt. Majd katonai akadémiát végzett, ezredessé léptették elő. Ettől kezdve fontos beosztásban dolgozott a néphadseregben. Egyidejűleg a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség főtitkári tisztét is betöltötte. Részt vett az 1956-os ellenforradalom leverésében is. Szilárd kommunista magatartása miatt az ellenforradalmi elemek posztjáról — akkor már a szigetvári cipőgyár igazgatója volt — eltávolították. Sok viszontagság közepette gyalog ment fel Budapestre, ahol október 29-én a Budapesti Forradalmi Ezredben jelentkezett katonai szolgálatra. Megrendült egészségi állapota miatt 1957 júniusában leszerelt, és ezután is még több nagyvállalatnál vezető beosztásokban dolgozott. Élete utolsó éveiben is jelentős munkát végzett. Valamennyi megbízatását erejéhez és tehetségéhez mérten maradéktalanul teljesítette. Az 1932-től tartó megfeszített munkatempó, harc kikezdte szervezetét. Súlyos tüdősérülése megtörte pályáját, emiatt 1962-ben, viszonylag fiatalon nyugdíjazták. Munkásságát számos magas kitüntetéssel ismerte el a szocialista Magyarország. Budapesten hunyt el 1967. július 7-én. Születésének 70. évfordulóján tisztelettel emlékezünk Szabó Józsefre, akinek küzdelmes élete már a múlté, de áldozatkész munkájának emléke a jelené, s az is marad. FODOR LÁSZLÓ -3