Csongrád Megyei Hírlap, 1984. március (41. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-14 / 62. szám
Koncert — vastapssal Hegedűs Endre zongoraestje Á közönség ízlését, érdeklődésének irányát lehetetlen dolog bármilyen képletbe foglalni. Kiket, milyen tömeget érdekel, vonz egy zongoraest ? Az embereket ugyanis nem általában egy koncert, hanem X vagy Y zongoraestje érdekli. Ez esetben Hegedűs Endre kedvéért ültek be annyian hétfőn este a Petőfi Művelődési Központ nézőterére, amekkora hallgatószámmal ritkán találkozunk a gyakorta érdektelenségtől fulladozó vásárhelyi koncertéletben. Egyúttal az is bebizonyosodott, hogy egy népszerű és kivételes adottságokkal rendelkező művész képes olyanokban is érdeklődést kelteni a zene iránt, akiket ez a művészet korábban hidegen hagyott, ki tud mozdítani az élő muzsika kedvéért a tévéfotelek kényelméből, másfelől pedig felhívja a figyelmet koncertműsorokon esetleg ritkán szereplő mesterművekre is. A program Bach, e-moll toccatájával kezdődött, és mintegy „bemelegítésként” l a nagyszabású zárólogában mindjárt különös erővel vonta hatáskörébe a hallgatóságot, a világot járó, nagy koncert- és versenyrutinnal rendelkező pianista eleganciájával. Az első rész (és többek számára feltehetően az egész est) legélményt adóbb perceit Beethoven: C-dúr szonátájának tolmácsolásajelentette. Ez a Waldstein grófnak ajánlott mű a zeneszerző nagy stílusfordulójainak egyik első terméke, a Fidelio első változatával és az Eroicával egy időben keletkezett. Igazi nagy zongoraszonáta, amely méreteiben is messze túlnő elődein, időtartama majdnem 30 perc. A zongorahangzás új színeit teremtette meg Beethoven ebben a virtuozitást, technikai felkészültséget alaposan próbára tevő műben. Hegedűs Endre előadásában nagyszerű élménytjelentett ezt a derűs, sugárzóan napfényes szonátát hallani. Imponáló erőteljessége, magával ragadó frissesége mellett dinamikai árnyaltságával tűnt ki, csodálatosan szép pianókat produkálva. Nem kevésbé jól sikerült a drámai megfogalmazású, vulkanikus erejű vívódásokat, ellentéteket tükröző Chopin-darab, a b-moll scherzo bemutatása. A szünet után újabb zenei csemege következett. Schubert életének utolsó évében komponálta az f-moll fantáziát, amely nemcsak négykezesésnek, hanem a zeneszerző egész életművének első sorába tartozik. Az expozícióban megszólaló főtéma csodálatosan szép dallama azonnal magával ragad, hogy azután a szerző és az előadók jóvoltából mindvégig hatása alatt tartson. A tolmácsolásban Hegedűs Katalin kitűnő partnernek bizonyult. Az együttmuzsikálás nagyszerű összhangja a szellemet, humort árasztó Scherzóban és a zárótételben érvényesült leginkább. A koncertet a kétségkívül csattanónak szánt Sztravinszkij-darab, a Petruska zongoraátirata tetőzte be. Természetes törekvése a szólóhangszerek művészének, hogy állandóan próbára tegye önmagát; mire, mennyire, mennyivel többre képes azt megelőző önmagánál. Mit vállal, aki a Petruskához nyúl? „... vízióm támadt egy hirtelen elszabadult paprikajancsiról, aki a maga zuhatagszerű ördögi arpeggióival végsőkig csigázza a zenekar türelmét, ez viszont fenyegető fanfárokkal válaszol neki. Ebből iszonyatos zenebéna kerekedik, amely, tetőpontjára jutván, a szegény paprikajancsi fájdalmas és panaszos összeomlásával ér véget.” — fogalmazza meg művéről maga Sztravinszkij. Hogyan lehet mindezt a zongorán kifejezni? Valóban ördögi technikával. Ritkán látható és hallható ez így, ilyen színvonalon, mint amilyet most Hegedűs Endre produkált. Rikító színek, vásári komikum, ironikus és groteszk ábrázolás — lélegzetelállító megoldásokkal, s összességében is bravúrosan. Porzó siker, vastaps követte a bemutatót. A művész három ráadás számmal (egy Chopin etűddel, Liszt XV. Magyar Rapszódiájával és Schumann szimfonikus etűdjeinek egyikével) köszönte meg az elismerést. KIRÁLYHEGYI OTTILIA Egy üzem , egy iskola Érdekes tapasztalatcsere A Hazafias Népfront V. kerületi bizottságának szervezésében került sor Vásárhelyen a kerületben működő iskolák és az őket patronáló szocialista brigádok vezetőinek tanácskozására, melyen részt vett a kerületi pártszervezet képviselője is. A találkozót tulajdonképpen az is tapasztalat hívta életre, hogy a néhány évvel ezelőtt indult Egy üzem , egy iskola mozgalom akciói a kezdeti lendület után mintha egy kicsit alább hagytak volna mindkét fél részéről. A tapasztalatcserén részt vevő pedagógusok, iskolaigazgatók és a szocialista brigádvezetők mondták el tapasztalataikat. Az Alföld!Porcelángyár szexnén Kató brigádjának vezetője elmondta, hogy ők elsősorban gyermeknapon, nőnapon és gyárlátogatáson vesznek részt, közösen a kicsinyekkel. Sokat segítet a brigád a különböző takarítási, iskolaszépítő munkákban is. A HÓDIKÖT Ady Endre brigádja arról számolt be, hogy közösen vettek részt kocogónapon és tanulmányi kiránduláson a gyerekekkel, s ez igen kedves esemény volt. Társadalmi munkában polcokat festettek az iskolának. Gallyas Istvánné nyugdíjas pedagógus, a dr. Münnich Ferenc iskola volt tanára a HÓDIKÖT Export brigádjának tevékenységéből egy új színfoltot emelt ki. Ez a kollektíva osztálykönyvtárat létesített és évente körülbelül ezer forint értékű könyvvel ajándékozta meg a gyerekeket. Rendszeresen részt vettek a különböző eseményeken, és nagy gondot fordítottak a gyermekek pályaválasztásának segítésére is. Új területét mutatta be az iskolai nevelőmunka segítésének a Metripond-óvoda Brunszvik Teréz brigádja. Ők arról szóltak, hogy síkbábokat és betűsíkokat készítenek az első osztályosoknak, amit igen nagy örömmel fogadnak az iskolában. Egyben kérték, hogy a jövőben mindig eltehessék a nagycsoportos óvodásokat az iskolakezdés előtt ismerkedni a dr. Münnich Ferenc iskolával. A kérés meghallgatásra talált, így ez évtől a Metripond-óvodások mindig ide látogathatnak. Komoly eredményekről számolt be a Víz- és Csatornamű Vállalat kollektívája. A Kun Béla általános iskola vízvezetékének felújítását, karbantartását vállalták, és végezték az elmúlt időszakban is, és ez anyagi tekintetben sem elhanyagolható. Ivókutat létesítettek, és ezen a télen még arra is sor került, hogy a hirtelen jött nagy hó miatt „gyorssegélyt” nyújtsanak hósöpréssel az iskolának. Talán ez is egy példa arra, hogyan alakulhat ki szoros és jó kapcsolat, szinte baráti együttműködés az iskola és a brigádok között. Az Alumíniumszerkezetek Gyára II. Rákóczi Ferenc brigádjának tagjai társadalmi munkában festettek, meszeltek, esőcsatornát készítettek. Az ő kezük munkáját dicséri az apróságnak tűnő — a gyakorlatban azonban igen hasznos kis akasztók felszerelése az iskolapadokra. Cselőtei Józsefné, a dr. Münnich Ferenc iskola pedagógusa arról a módszerről beszélt, ahogy ők indítják el az egy üzem n egy iskola mozgalmat. Az első szülői értekezletet júniusban tartják, már akkor ismerkednek a szülőkkel- Év elején szocialista szerződést kötnek az osztályok egy-egy brigáddal. A közös rendezvények közül kiemelte azt a kirándulást, melyet a szülőkkel közösen tettek a szegedi Füvészkertben. Szabó.. László, a kerületi pártszervezet titkára örömmel jegyezte meg, hogy a kerület iskolái és a pártszervezet között régóta szoros, jó kapcsolat van. Számos közös rendezvényt tettek színvonalassá és bensőségessé a tanulók, szavalattal, énekkari számmal, vagy éppen hangversennyel. A CSOMIKERT Október 8. brigádja arról adott tájékoztatást, hogy oka Münnich Ferenc iskola és a kerületi pártház környékének parkosítását végzik rendszeresen. Nőnapkor virággal kedveskednek a kerület nőaktívainak. Gál Sándor, a Münnich Ferenc iskola igazgatója emlékeztetett az Egy üzem — egy iskola mozgalom, eredményeire, például a „minden iskolának televíziót” akcióra, az óvoda- és iskolabővítésekre, és azokra a karbantartási munkákra, amelyek anyagi értéke igen jelentős. Elmondta, hogy az iskoláknak az anyagi segítségen túl nagyon fontos az, amit az érzelmi nevelés területén tudnak nyújtani a szocialista brigádok, s erre alkalmat adnak a különböző közös rendezvények. Lényegesnek tartotta, hogy a szocialista brigádok nyújtsanak segítséget a jövőben a hátrányos helyzetű gyerekek családi környezetének felderítésében, és viszonylagos rendezésében. A Kun Béla iskola igazgatónője, Rózsa Dezső ne tájékoztatást adott arról, hogy nagyon jó, kapcsolat alakult ki az Alföldi Porcelángyár KISZ-szervezete és az úttörőcsapatok között. Különösen eredményesnek tartotta a KISZ-életre való nevelést, amit a nyolcadik osztályosok között folytatnak az üzemi képviselők. Felajánlotta a brigádoknak a pedagógusok segítségét az évente zajló Munka és műveltség mozgalom felkészítő előadásaiban. A Népművészeti és Háziipari Szövetkezet Május 1. brigádjának hozzászólása zárta a tapasztalatcserét, öt-leles vállalásukat Márton Sándorné, a népművészet mestere tolmácsolta, elmondván, a népművészetet szeretnék kiállítások és szakkörük segítségével megismertetni a gyerekekkel. A tanácskozás kétségtelenül érdekes volt. A mozgalom eredményei bizonyítják, ha megfelelően koordinál az iskola és az üzem, a kapcsolat mindkét fél részére tartalmazhat újat, és főleg hasznosat. DURA GÉZÁNÉ A tanácskozás résztvevői (Fotó: Farkas Dezsőnél SZERDA, ma MÁRCIUS). Rendezvények Vásárhelyen A Dél-Alföld madárvilága és természetvédelmi problémái címmel dr. Molnár Gyula diavetítéssel egybekötött előadást tart a városi tanács klubjában március 15-én, csütörtökön délután 5rakor. * Színészek a porondon címmel Juhász Jácint és Andai Györgyi színművészek előadóestjére kerül sor ma, szerdán este 6 órai kezdettel a Németh László városi könyvtárban. * Befejező előadásához érkezett a Művészetek vándorútján című sorozat Vásárhelyen, az egészségügyi klubban. Záróprogramként március 15-én este 6 órai kezdettel Tóth Sándor tart diavetítéssel illusztrált előadást a mai magyar művészetről.* Március 15-én, csütörtökön délelőtt 10 órától gyermekprogramot szerveznek a HÓDIKÖT Vorosilov utcai kultúrházában, mesefilmeket vetítenek óvodások részére. Délután fél 4-kor kezdődik ugyanit a Petőfire emlékezünk című rendezvény, amelynek házigazdái a költő nevét viselő szocialista brigádok lesznek. „Iparos" ember a kisipar élén Tudom, hogy nem így van, mégis arra gondolok : egész eddigi életében erre a feladatra készült Pál János, a KIOSZ vásárhelyi alapszervezetének új titkára ... Alsó tagozatos általános iskolás kisdiák volt, amikor már édesanyja mellett megismerte a kisiparosok életét, küzdelmes munkáját. Nemcsak látta nap, mint nap, hogyan születnek anyja keze alatt a szebbnél szebb neccek, hanem maga is kivette részét a munkából. Amíg szülei távol voltak, otthonról ő adta ki az anyagokat a bedolgozóknak, és fizetett a behozott félkész áruért. Gyakran utazott át egyedül Mindszentre is, ugyanezeket az ügyeket intézni. De még ezzel sem ért véget túl korai munkáinak köre. Ő volt az éjszakai kísérő is, aki a portékával megpakolt kosarakat az állomásra cipelte, kerékpárral, hogy azok a távoli piacokon minél jobb vevőre találjanak. Mikor arról kérdezem, hogyan tudta összeegyeztetni a sok elfoglaltságot az iskolai kötelezettségekkel, csak anynyit válaszol: gyakran még főztem is ... Az önállóság magas fokára jutott el tehát már gyermekkorban, ami csak tovább folytatódott a középiskolai kollégiumi években. 1964-ben beiratkozott a szegedi Textilipari Technikumba, majd oklevéllel a zsebében, elhelyezkedett a Pécsi Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál. Erre az időszakra így emlékezik: — A dolgos hétköznapok 1968-ban kezdődtek el „ismét” számomra. Egy bőrönddel a kezemben költöztem be a pécsi albérleti szobába, ahol egy vásárhelyi iskolatársammal együtt laktam. Akkor kezdtem el valójában önállóan élni és dolgozni. De nem sokáig, mert katonai szolgálatra hívtak be Szentesre. Nem panaszkodom, mert vidáman, gyorsan telt el a két év. Ám a leszerelés után sem térhetett vissza munkahelyére. Szülei betegsége hazaszólította. Nemsokára meg is nősült, és ismét iparos családba került. Felesége szülei takács kisiparosok voltak. Az ő segítségükkel előbb egy kis, majd egy nagyobb teljesítményű jacquard-mintázóképességű szövőgéphez jutottak. — Bár kezdetben próbálkoztunk síkkötéssel is, de miután a takács szakma több lehetőséget kínált, és egyúttal megélhetést is biztosított nekünk, feleségem kiváltotta az iparigazolványt. Később nehézségeink támadtak, aminek kivédése érdekében és a HÖDIKÖT Vállalatnál kerestem állást magamnak. Azért, hogy megtanuljam a kötő-hurkoló szakmát, 3 műszakos munkát vállaltan. Elsajátítva az új ismereteket, fél év múltán a vállalat technológiai, majd műszaki-fejlesztési osztályára került. Újabb lépcsőfok a „célhoz”: beiskolázták a budapesti Iparjogvédelmi Szakiskolába. A szerencsés véletlennek köszönhetően jól össze tudta egyeztetni a budapesti utazások kettős célját: a tanulást és az anyagbeszerzést, valamint az áruértékesítési teendőket. Ez megint óriási tanulóidő volt számomra — mondja. — Ekkor saját bőrömön tapasztalhattam a már akkor is gondot jelentő anyagbeszerzési problémákat az anyaghiányt és a pult alól történő vásárlást... Ugyanakkor megismerhettem az iparosok és a kereskedők közötti számlaadás elméleti és gyakorlati kötelezettségeit, valamint az egész áruforgalommal kapcsolatos morált is. Később — családi okok miatt — otthon már nem kamatoztathattam ez irányú ismereteimet, illetve tevékenységemet. Ezután ismét tanult. Kivégezte Budapesten a középfokú Terv és Beruházói Szakiskolát, ahol különböző építőipari, könyvelési és számviteli ismeretekből szerzett képesítést. Munkakörével együtt járt a gyakori vidéki kiküldetés, amelyet szülei kérésére nem vállalt tovább. Ekkor helyezkedett el a vásárhelyi városi tanács vb termelés-, ellátásfelügyeleti osztályán, mint kisipari előadó. Majd két évvel később tagja lett az önálló első fokú árhatósági csoportnak, aminek keretében a kisiparosok tevékenységével kapcsolatos árellenőrzések, valamint panaszbejelentések kivizsgálása vált feladatává. Nem volt ugyan hálás szerep — mondja —, de mégis elsősorban a kisiparosok érdekében történt. — Ezt követően jött a legutóbbi dátum: 1984. február 1., amikor is megkerestek a szakosztályvezetők, és megkérdezték tőlem, hogy elvállalnám-e az alapszervezeti titkári teendők ellátását. Egy nap gondolkodási időt kértem, és igent mondtam. Úgy érzem, döntésem alapos, hiszen ismerem a kisiparosok életvitelét, problémáikat és lehetőségeiket. Bízom abban, hogy tudok segíteni az utóbbi időben megoldatlanul maradt problémákon, és ugyanakkor abban is, hogy azok, akik eddig támogattak munkámban, ezután is segítségemre lesznek. • Annak érdekében, hogy ez a szervezet valóban betöltse azt a szerepet, amit a kisiparosok joggal elvárnak tőle. JOÓ ERZSÉBET (Fotó: Lázár Mihály/) Könyvtári nyitvatartás Vásárhelyen, a Németh László városi könyvtár és gyermekkönyvtár nyitva tartási idejében változás történt. Ezek szerint: szombatonként a felnőttkönyvtár és olvasóterem reggel 9 órától délután 4 óráig tart nyitva, míg a gyermekkönyvtárat reggel 9 órától délután 2 óráig látogathatják a gyermekolvasók. Filmklub Március 16-án, pénteken este fél 8-kor kezdődik Vásárhelyen, a METRIPONDVasas Művelődési Ház filmklubjának következő programja. Ezúttal a Félénk vagyok, de hódítani akarok című filmet vetítik. Bámulató Vásárhelyen csütörtökön este 6 órakor az Ifjúsági Házban ju-jutsu-bemutató lesz. Közreműködik Kelemen István csoportja. Elmarad az előadás A március 20-ra hirdetett Hubay Miklós Római karnevál című előadás a főszereplő betegsége miatt elmarad Vásárhelyen, a Petőfi Művelődési Központban. Az előadásra egy későbbi időpontban sor kerül. -----------5