Cukoripar, 1992 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1992-01-01 / 1. szám
A CUKORIPAR ÉS A MAGYAR ÉLELMEZÉSIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET CUKORIPARI SZAKOSZTÁLYÁNAK NEGYEDÉVI FOLYÓIRATA 1992. JANUÁR—MÁRCIUS Gróf Széchenyi István Az ország 1991. szeptember 21 -én emlékezett meg születésének 200 éves évfordulójáról. A nagycenki ünnepségen Göncz Árpád köztársasági elnök mondott ünnepi beszédet, a család részéről gróf Széchenyi László emlékezett meg. Bár naplóját többnyire németül írta, sokat tett a magyar nyelv fejlesztéséért. Fellépett az akkor még csaknem kizárólagosan használt latin nyelv ellen, támogatta a magyar nyelvújítást, csinosítására és arra törekedett, hogy az egzakt tudományok fogalmainak kifejezésére alkalmassá váljon. Birtokainak egyévi jövedelmét (60 ezer Ft) ajánlja fel a magyar nyelv művelését szolgáló tudós társaságnak a Magyar Tudományos Akadémiai alapítására. Fellépett a magyarosítás és minden erőltetés ellen. A nemzetiségek, főként a német és a román, megértették, hittek szándéka őszinteségében. Sokat utazott külföldön, megismerte és meghonosítani igyekezett az ott látott haladottabb módszereket, ami a maradibb emberek körében az idegenutánzás vádját hozta meg számára. A Hitel című művében rámutatott, hogy a nagybirtokot jogi megkötöttsége, az elidegenítési és megterhelési tilalom holt tőkévé merevíti, ami fennmaradását biztosítja ugyan, de hitelfelvételét és ezzel a fejlesztését meghiúsítja. Felismeri a közlekedés fejlesztésének fontosságát. Kezdeményezésére 1832-ben megalakul a Budapesti Hídegyesület, hogy a Budát és Pestet összekötő, addigi pontonhíd helyett az állandó Lánchidat felépítse. 1830-ban Beszédes József mérnökkel elindítja az Al-Duna hajózhatóságának vizsgálatát. Ugyanebben az évben elindul a Duna Gőzhajózási Társaság első hajója Pest és Bécs között. Kezdeményezésére megalakul az Állattenyésztési Társaság és a Magyar Gazdasági Egyesület. Létrehozza a Pesti Kaszinót, hogy az elkülönült társadalmi rétegeket (nemesség, tisztviselők, polgárság) közelebb hozza egymáshoz. Nagycenken cukorgyárat alapított. Felvilágosított a műveivel (Világ, Stádium stb.) mozgásba hozta a fejlődést tetteivel. Meggyőződését képezte, hogy a magyarság csak úgy kapcsolódhat a nyugati fejlettebb népekhez, ha művelődik, nyelvét ápolja, mezőgazdaságát, iparát, közlekedését fejleszti. Elve volt: előbb a kulturális előrehaladás, az meghozza a politikai szabadságot. Ha a nemzet ráhallgat, talán el lehetett volna kerülni a szabadságharc alatti és utáni vérveszteséget. Széchenyi Istvánt a legnagyobb magyarként emlegetik, valóban az is volt. 1860. április 8-án halt meg, halálát a legtöbben öngyilkosságnak tulajdonítják. gróf Széchenyi István (1791-1860)