Czuczor Gergely – Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 5. kötet

P - PĚRÜGYELŐI - PĚRÜGYELŐSÉG - PERVÁNY - PERVAT - PERVÁTA - PĚRVESZTES - PĚRVESZTÉS - PĚRVITEL - PĚRZS - PERZSA - PERZSAKŐBALZAM - PERZSAMÉZGA - PERZSAORSZÁG - PERZSAUL - PĚRZSBŰZ - PERZSBŰZŰ - PĚRZSĚL - PĚRZSĚLÉS - PERZSI - PERZSIA - PERZSIAI - PERZSIKE - PERZSSZAG - PES, (1) - PES, (2) - PES, (3) - PĚSDÍT - PESEL - PESELÉS - PĚSĚLY - PESES - PĚSG - PESHED

189 PERÜGYELÖI—PERZSELÉS PERZSI—PESHED 190 PERÜGYELÖI, (per-ügyelöi) ösz. mn. Per­ügyelöt illető,­­arra vonatkozó. Perügyelöi munka, kö­telesség, díj, fölebbezés. PERÜGYELŐSÉG, (per-ü­gyelőség) ösz. mn. Perügyelöi minőség. Több perügyelő együtt véve. PERVÁNY, falu Sopron m. helyr. Pervány­ba, — ban, —ból. PERVAT, puszta Veszprém m. helyr. Pervat­ra, —on, —ról. PERVÁTA v. PERVÉTA, m­. tt. pervátá­t. Kü­lönös hajlék vagy a háznak valamely zuga, a végre készítve, hogy a szükséget elrejtve lehessen végezni benne, szokottabban : árnyékszék, puh­aszék, népies körülírással, oly hely, hová a király is gyalog jár, gúnyosan : Pilátus konyhája. Egyezik vele a franczia privé, angol privy, és a középkori latinban : privata (t. i. sedes); s hihetőleg ebből alakult a magyar per­váta is ; valamint a némely tájakon divatozó budár is úgy látszik am. a franczia boudoir. PERVESZTÉS, (per­vesztes) ösz. mn. Azon peresfélről mondják, kit a bíró (mint alperest) elma­rasztalt, vagy (mint fölperest) elutasított. PERVESZTÉS, (per­vesztés) ösz. mn. Állapot, midőn valamely peresfél az ügy érdemében a bíró­tól nem kedvező ítéletet vagy végzést kapott. PÉRVITEL, (pér-vitel) ész. fn. L. PERFOLY­TATÁS, 2­. PERZS, 1. PERS. PERZSA, fn. és mn. tt. perzsá­t. Perzsiában honoló, vagy onnan származott személy, továbbá, ezen országból való, azt illető, arra vonatkozó. Ré­gibb iratainkban : kazul. PERZSAKÖBALZAM, (perzsa-kö­balzam) ösz. fn. Köbalzam neme, melynek hazája Perzsia. PERZSAMÉZGA, (perzsa-mézga) ösz. fn. Per­zsiában tenyésző bizonyos növénynek sárgás vagy barnás mézgája, melyet gyógytapaszul használnak. (Sarcocolla). PERZSAORSZÁG, (perzsa-ország) ösz. fn. L. PERZSIA, PERZSÁUL v. PERZSÁUL, (perzsa­ul) id. Perzsa nyelven. Perzsául beszélni, olvasni, írni. PERZSBÜZ, (perzs-büz) ösz. fn. Perzselt vagyis égett szőrnek, hajnak, zsírnak stb. bűze, szaga. PERZSBÜZÜ v. —BÜZÜ, (perzs-büzü), ösz. mn. Aminek perzselt bűze vagy szaga van. PERZSEL, (per­zs­él) áth. m. perzsel­t. Bizo­nyos testekről a szőrt, hajat, tollat leégeti. A hajat megperzseli a hozzá csapott láng. A rókát kiperzselni lyukából. Különösen a megölt disznónak szőrét le­égeti, hogy bőre ropogósabb, s húsa szalonnája tar­tósabb legyen. Akármint perzseljék , nem lesz ebb­ől szalonna. (Km.). V. ö. PERGÉL. PERZSELÉS, (per­zs­el­és) m­. tt. perzselés-t, tb. ék, harm. szr. —e. Cselekvés, midőn perzselnek valamit. Disznóperzselés. V. ö. PERZSÉL. PERZSI, női kn. tt. Perzsi-t, tb. —k. Erzsi, Örzse. A­z előtét, mint a Pila, Pere, Panna, Pista nevekben: PERZSIA, m­. tt. Perzsiá-t. Ország és állam neve déli Ázsiában, melynek területi nagysága a leg­régibb kortól máig különféle vált­ozatokat szenvedett. A mai Perzsia (melyet a lakosok­­ran-nak neveznek, ámbár ez régente sokkal terjedelmesebb birodalmat foglalt magában), tulajdonképen Nyugati Perzsia ha­tárai északról : ázsiai Oroszország különösen Trans-Kaukasia, a káspi tenger, és Turkesztán (Khiva és Bochara); keletről Afghanistan (vagy Keleti Perzsia) és Beludsistan; délről a perzsiai tengeröböl, és Omán tenger, s nyugotról ázsiai Törökország. Régibb ira­tainkban : Kazulország. PERZSIAI, (perzsia­i) mn. tt. perzsiai-t, tb. l­ak. Perzsiából való, azt illető, ahhoz tartozó, arra vonatkozó. Perzsiai kereskedők, keresztények, muzul­mánok, stb. PERZSIKE, női kn. tt. Perzsiké­t. L. PERZSI, ERZSIKE, PERZSSZAG, (perzs-szag) ész. fn. L. PERZS­BÜZ. PES, (1), f­. tt. pes-­et, tb. —ék. harm. szt. — e. A nemi részeken kifolyó húgynak hangja, egy­szersmind a húgy maga; honnan : peselni am. hu­gyozni. Néhutt e hangzóval : pös; élesebben : pis, melyből pisál származott. Műveltebb osztályok nyel­vén : vizelet. Mint hangszók egyeznek vele a török ise­mek (­ pesel­ni), persa písáb vagy písár (pes), német Pisse, pissen, franczia pisser, olasz pissare, szláv pis, mocs, finn pissan peselek stb. PES, (2), elvont gyöke 1) peshed v. pesved, v. pessed és pesheszt, 2) pesset szóknak és származékaik­nak ; 1. az említett szókat. PES, (3): 1. PEZS. PÉSDÍT, PÉSDÜL, 1. PÉZSDÍT, PÉZSDÜL. PESEL, (pes­el) önh. m. pesel-t. Hugyozik, ki­sebb szükségét végzi. Némi kicsinyő jelentése van, miért jobbára gyermekekről mondják ; máskép : pi­sál ; műveltebb osztályok nyelvén : vizel. PESELÉS, (pes­el­és) m­. tt. peselés-t, tb. —ék, harm. szr. —e. Hugyozás, pisálás ; műveltebb osztá­lyok nyelvén : vizelés. PESELY, tájdivatosan am. persely. PESES, (pes­es) mn. tt. pesés-t v. —et, tb. — ék. Pessel nedvezett, büzdített, hugyos. PÉSG; PÉSGÉS; PÉSGÖ, 1. PÉZSEG; PÉZSGÉS ; PÉZSGÖ; PESHED, (pes­hed) enh. m. peshed-t. Mond­juk holmi állati s növényi testekről, és ólukról, mi­dőn nedvök rohadó erjedésnek indulván romlani, penészedni, nyálkásodni kezdenek, mi leginkább a szabad lég hiánya, vagy veszteglés, vagy nagy me­legség miatt szokott történni. Peshed nyárban az álló víz. Megpeshed a hús, étel. Innen átv­­ért. peshed az oly ember, kinek ereje a veszteglés, tunyaság miatt elgyöngül, elromlik.

Next