Debreceni Szemle, 2005 (13. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)
2005 / 1. szám - CSOKONAI EMLÉKEZETE - Gáborjáni Szabó Botond: A "tiran törvény" vagy a "Collegium java"? Csokonai "kicsapatásának" hátteréről
64 Gáborjáni Szabó Botond Csöndes távozás helyett Az első perbeni kedvező döntés előtt a költő már fontolgatta a Kollégium elhagyását, arról beszélt, hogy sem diák, sem praeceptor nem akar már lenni, sőt zaklatottságára hivatkozva, először az iskolaszék december 17-i ülésén, majd írásban, a Konzisztórium tagjaitól is kérte állásából való felfüggesztését. Igaz, egyúttal ügyének folytatását is remélte támogatóitól, köztük Hunyadi Ferenc püspöktől, Kotsi Sebestyén István professzortól, akikben a jelek szerint nagyon megbízott és tisztelgő verseinek kedvező fogadtatása alapján nyilván bízhatott is.39 40 Ha az egyházkerület püspöke és a Kollégium kurátora néhány hónappal később, a második per során már nem léptek közbe sem a konzisztóriumi tagok, sem bizalmasuk, Budai Ézsaiás által,41 annak bizony komoly oka lehetett. (A Csokonai József által keresztszülőnek is felkért püspök az ítélet meghozatala után néhány héttel halt meg, váratlanul, sárospataki közszereplése alkalmával, 1795. július 7-én. Hunyadi Ferenc személyes okból is megérthette a nyugtalan ifjú helyzetét, ugyanis hét esztendős diáksága alatt 39 alkalommal intették meg kisebb fegyelmi vétségeiért.42 A költő haláláig tisztelettel viszonyult Budai Ézsaiáshoz, hajdani privát praeceptorához is 43 - akit Göttingenből hazatérése után lelkes „Örömversekkel” köszöntött - és aki a második per során már rektorként elnökölt az iskolaszék végzetes ülésén.) A feltételezett „komoly okokat” természetszerűleg befolyásolhatta az a végtelenül ingerült légkör, amely a magyar közéletben 1794 után eluralkodott. Az illetékesek például azt fontolgatták, hogy a pesti egyetemet Esztergomba kellene helyezni, hogy jobban megfigyelhető legyen.44 A Helytartótanács a korábbinál is nagyobb buzgalommal árasztotta el rendelkezéseivel a Kollégiumot. Miközben Csokonai költészete a francia irodalom ismeretéről tanúskodik, a Helytartótanács arra kötelezte a tanári kart, hogy szigorúan ellenőrizze a „veszedelmes könyveket” olvasó diákokat, és annak is járjon utána, kitől szerezték be olvasmányaikat.45 1802-ben újabb rendelettel tiltották el Voltaire, Rousseau, Helvetius és általában minden hasonló szerző műveinek könyvtári használatát, néhány évvel korábban már Kantot is betiltották, 1803-ben pedig kötelezték a várost, hogy ellenőrizze a főiskola könyvárveréseit. 39 Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Levelezés. Sajtó alá rendezte Debreczeni Attila. Bp. 1999.451. 40 A téma szempontjából fontos valamennyi tisztelgő verset tartalmazza a kritikai kiadás megfelelő kötete. (Költemények 3. 1794-1796. Sajtó alá rendezte Szilágyi Ferenc. Bp. 1992.) 41 Budai göttingeni leveleiből ítélve is jórészt Domokos Lajosnak köszönhette előmenetelét. L. Borzsák István: Budai Ézsaiás és klasszika-filológiánk kezdetei. Bp. 1955. 57. 42 Fekete Károly: i. m. 2. 43 Csokonai az első per után, az ifjú professzor lakodalma alkalmából írta meg Magyar Psyche című művét. 44 A magyar nevelés története. 1. k. Főszerkesztő Horváth Márton. Bp. 1988. 235. 45 G. Szabó Botond: DRK. 293.