Debreceni Szemle, 2018 (26. évfolyam - Új folyam, 1-2. szám)
2018 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kocsis Fülöp: Görögkatolikusok Magyarországon - magyar görögkatolikusok
TANULMÁNYOK Görögkatolikusok Magyarországon - magyar görögkatolikusok Kocsis Fülöp görögkatolikus metropolita, Hajdúdorogi Főegyházmegye, Debrecen Őszentsége, Ferenc pápa 2015. március 19-én - a magyar görögkatolikusok szempontjából - történelmi jelentőségű döntést hozott, ami öt apostoli konstitúcióban, illetve bullában nyert konkrét jogi formát. Az In hac suprema kezdetű apostoli konstitúcióval a Szentatya új egyházi kereteket hozott létre a Magyarországi Görögkatolikus Sajátjogú Metropolitai Egyház (Görögkatolikus Metropólia) megalapításával. A De spiritali itinere kezdetű apostoli konstitúcióval az 1912-ben alapított Hajdúdorogi egyházmegye főegyházmegyei rangra emelkedett. A Qui successimus apostoli konstitúció az 1924-ben létrehozott Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte. Az Ad aptius consulendum apostoli konstitúció megalapította a Nyíregyházi Egyházmegyét. Ugyanezen a napon Ferenc pápa személyemben a hajdúdorogi püspököt érsek-metropolitává nevezte ki. Ez az intézkedés-sorozat olyan egyházszervezeti kereteket hozott létre a magyar görögkatolikusok számára, melyek nemcsak következnek az elmúlt negyedszázad egyenletes fejlődéséből, hanem egyúttal lehetővé is teszik a további előrelépést a lelkipásztorkodás szerteágazó területein. Az egyházszervezeti átalakulás egyik eredményeként a magyar görögkatolikusok legfőbb egyházi vezetője visszatért Debrecenbe. A Görögkatolikus Metropólia felállítását elrendelő apostoli konstitúció ugyanis az új Metropolitai Egyház székhelyéül Debrecen városát jelölte ki, mely 1913 októbere és 1914 szeptembere között már otthont adott Miklósy István első hajdúdorogi püspöknek. A visszatérés és berendezkedés időszakában illő, hogy a magyar görögkatolikusok mostani legfőbb vezetője bemutassa egyházát az őt befogadó város közönségének. Köszönettel vettem a Debreceni Szemle szerkesztőségének arra irányuló javaslatát, hogy jelen bemutatkozó írásom a város tudományos folyóiratában jelenjen meg. Egyháztörténészeink kutatásaira és publikációira támaszkodva nagy vonalakban szeretném vázolni egyházunk történetét az uniók korától napjainkig.1 1 írásomban elsősorban Véghseő Tamás, Janka György és Nyirán János munkáira támaszkodtam.