Debreczeni Ujság, 1930. július (34. évfolyam, 244-270. szám)

1930-07-01 / 244. szám

1930 staktus . A Keresztény Községi Párt emelte ki a romokból Budapestet Wolff Károly nagy beszéde a párt tízéves jubíleumán Budapest, június 30. Vasárnap délelőtt zsúfolásig megtelt a pesti Vigadó nagyterme. Budapest valamennyi kerületéből felvonultak a keresztyén pártszervezetek tagjai, hogy résztvegyenek a Keresztény Községi Párt tíz éves jubiláris közgyűlésén. Az elnöki emelvényen Sipőcz Jenő dr. Budapest székesfőváros polgármestere is megjelent. A j diszgyűlést Joanovich Pál ügyvezető elnök, felsőházi tag nyitotta meg, majd átadta a szót a párt vezérének, Wolff Károlynak. A pártvezér beszéde — A munka ünnepét üljük — kezdte Wolff Károly beszédét — és nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez a tíz év pozitív eredmény, nem beszéd, hanem cselekedet. Ha azt kérdezi valaki, hogy mit tettünk, azt felelem, hogy a kötnyörgőkből, a koldusokból prakat csiltunk. Azelőtt a városházán évtizedeken keresztül a kereszténység, mint kérő, könyörgő, apró kicsi párt merészelt létezni. És Galíciából és egyébhonnan bejött törzsi,főnökök uralkodtak Budapesten, azország szivében. (Úgy van, úgy Ivan!) A polgármesterek a múltbanazt a szót kimondani, hogy ők keresztény nemzeti alapon állanak, elcsapatás terhe mellett sohasem merült. — Szent István hagyományait ■Visszavezettük a városházára, összekapcsoltuk a nemzeti érzésű vidéket az ország szivével, a fővárossal. Lehengerítettük a szabadkőművesség szikláit a telkekről. Odaálltunk a polgárság közé és azt mondottuk, hogy Budapesten van húsz százalék nem keresztény, de nyolcvan százalék keresztény és azoknak a jogát követeltük. Bebizonyítottuk, hogy keresztény-nemzeti alapon is lehet pénzügyi poltikát folytatni, hogy a vallás nem magánügy, hogy a keresztény világnézetnek a városházán és a parlamentben is érvényesülnie kell. Wolff Károly ezután felsorakoztatta a Keresztény Községi Párt tíz éves működésének eredményeit. Tíz év alkotásai emlékeznek arra, — mondotta, — hogy tíz évvel ezelőtt mi volt Budapest? A rongyos villamosvasutakra, a kitörött ablakokra, a kórházakra, amelyekben nem volt lepedő, nem volt maszter, a városházára, amelynek pénztára ki volt fosztva? A Keresztény Községi Párt felemelte a romokból a székesfővárost. Pénzügyeitkonszoldáltuk, külföldi adósságait rendeztük, békét, haladást teremtettünk. Az ipar és kereskedelem támogatása nálunk sohasem volt frázis. Megteremtettük a Kisipari Hitelszövetkezetet. A közművek fejlesztésén kívül szociális vonatkozásban is sokat tett Budapest. Tizenkétezer gyermek és tízezer felnőtt részére létesítettünk étkeztetési akciót. Ennek keretében a hatezer ingyenebéd számát felemeltük tizenháromezerre. A gyermekeknek ingyen tejet adunk. .Rendszeresítettük az iskolaorvost az iskolanővér-intézményt, a gyermekek nyaraltatását tizennyolcezer gyermekig fejlesztettük. Új napközi otthonokat, csecsmővedő intézeteket, bölcsődéket, gyermekotthonokat, üdülőtelepeket és egyéb szociális intézményeket létesítettünk. Az építkezések terén a főváros hozta meg egyedül a maga áldozatát. Lakásokat építettünk fiókkönyvtárakat, új parkot a Belvárosban. Tizenhárom új plébániát és templomokat a város minden részében. Építettünk iskolákat, az idén hét új iskola épült. Eljártunk tizenötezer keresztény polgár érdekében és legnagyobb részüket kenyérhez juttattuk. Megépítjük a nagy vásárcsarnokot, fejlesztjük a helgyi kikötőt és a legutolsó napokban megszavaztunk negyvenhatmillió pengőt, amelyet utolsó fillérig hasznos beruházásra és a munkanélküliség enyhítésére fordítunk. A Keresztény Községi Párt történelmi szükség — A tíz év küzdelmei után büszkén, öntudatosan állapíthatom meg, hogy ma, a gyanúsítások idejében nagy érdem, hogy még az ellenfeleink sem merik azt mondani, hogy az a zászló, amelyet kezemben tanokt, nem tiszta és nem mocsoktalan. A város milliárdnyi értékei felett tiszta kézzel uralkodtunk. Mi kenyérpolitikát csináltunk és akarunk csinálni. A Keresztény Községi Párt történelmi szükség és ennek jegyében kiáltom oda Budapest népének: tíz év példája, tíz év elhatározása arra int, hogy minél több az ellenfelünk, annál erőteljesebben ké mink a kereszténvárosházáért, Nagymagyarországért. Csilléry András lelkes beszéde után Wolff Károly meleg szavak kíséretében a keresztyén magyar asszonyok vezérének, Toperczer Ákosnénak, Sipőcz Jenő polgármesternek és a párt törvényhatósági bizottsági tagjainak átadta a Keresztény Községi Párt díszes emlékplakettjét. Az impozánsi nagygyűlés a Himnusz lelkes eléneklésével ért véget. Olcsó afini vásár Bébe áruházban Szent Anna utca 7. szám. Grenadinok valódi francia áru 1.78, T.97 Foulard selyem 3.98 Monszinok, legújabb, 100 széles 5.98 Panamavásznak divat színekben 2.28 Monsu, elsőrendű minőség 1.58 Nyers selyem, egész finom 418, 5.18 Selyem puplinok 3.18 CSAK ELSŐRENDŰ GARANTÁLT MINŐSÉGEK. DEBRECENI ÚJLÁC Hírneves késmárki csemege juhfurót az egész Magyarország területére 5 kg -os fabödőnyökben 9 pengőért szállít bérmentve utánvét mellett Szepesi Lajos juhturógyára Kezmarok. Legitimista gyűlés Sopronban Apponyi Albert megcáfolta a puccshíreket Sopron, június 30. A Férfiak Szent Korona Szövetségébe tömörült legitimisták vasárnap délután alapították meg soproni helyi szervezetüket és ez alkalomból Apponyi Albert gróf, Széchenyi József gróf, Hunyady Ferenc gróf, Östör József, Flandorfer Ignác és Baracs Marcel is megjelentek a gyűlésen. Keő József nyugalmazott tábornok üdvözlő szavai után Baracs Marcel szólalt fel, majd Hunyady Ferenc gróf beszédében Albrecht királyi hercegről szólott, végül kijelentette, hogy puccs nem lesz, mert az erőszakkal hozott király maradandó király nem lehet. Beszéde idején hangoztatta, hogy a gombamódra tenyésző és terjedő híresztelések szükségessé teszik hogy, időnként mgnyilatkozzanak mert bármennyire is időszerűtlennek mondják tását nem engedhetik a talajt eldudvásodni. — Részünkről — mondotta Apponyi — sem ma, sem bármikor, soha olyan kísérlet nem fog létezni, tr.gy céljaink elérése szempontjából az ország biztonságát vagy létérdekeit kockáztatná. Ebből folyólag vad fantázia szüleményének kell nyilvánítanom a mindennde puccsszerű kísérletekről szóló híreszteléseket, amelyeket e kijelentésm után jóhiszeműleg többé snki fenn nem tarthat. Perkorreskálok minden olyan eljárást, amely a nemzettel való komoly megállapodás megkerülésével akarna befejeztt tényekt létesíteni és csak azt óhajtom, hogy minden oldalon hasonlóképp gondolkozzanak és cselekedjenek. Az angol alsóház hatvannyolc képviselője emlékiratban hívta fel a kormány figyelmét a nemzeti kisebbségek szenvedéseire. Az emlékirat kiemeli, hogy a Népszövetség ma az egyetlen szerv a kisebbségi sérelmek orvoslására, de egyáltalán nem felel meg ezirányú kötelességeinek. A kisebbségi garanciaszerződések — folytatja tovább az emlékirat — a gyakorlatban nem válnak be, a legtöbb kisebbséget megakadályozzák panaszuk előterjesztésében és a legújabb eljárási reformok sem javították meg a 35 millió kisebbség sorsát. Tavaly negyvenkét kisebbségi ügyet terjesztettek a Népszövetség elé, a Népszövetség azonban csak kettőt vett tárgyalás alá. A memorandum ezután hivatkozik arra, hogy MacDonald még kormányrajutása előtt cikket írt, amelyben a kisebbségi panaszok technikai akadályainak megszüntetéséit és egy teljes nyilvánossággal dolgozó állandó kisebbségi bizottság felállítását sürgette a mandátumos bizottság mintájára. E bizottság felállítása nélkül — mondja az emlékirat — szó sem lehet a kisebbségi problémák megoldásáról. Addig is azonban, míg ez megvalósítható lesz, követelik a memorandum aláírói, hogy a kormány a szeptemberi népszövetségi ülésen bizottság kiküldését javasolja a kisebbségi garanciaszerződések végrehajtásának és a kisebbségek védelmére hivatott népszövetség és népszövetségen kívüli intézmények működésének megvizsgálására s reformjavaslatok kidolgozására. Ez a bizottság beutazná az összes érdekelt országokat, a helyszínen tanulmányozná a kérdést és,a népszövetségi tanácsnak legkésőbb 1531 májusáig jelentést tenne. Hatvannyolc angol képviselő memorandumot intézett a Népszövetséghez a kisebbségek érdekében A bajtár si elem megerüstéstt ragsáyozták a piarista diákszövetség vasárapi közgyillisén (A D. U. tudósítójától.) A debreceni Piarista Diákszövetség vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta évi rendes közgyűlését Ruffy- Varga Kálmán dr és Lukács József ir elnöklete alatt a piarista gimnázium dísztermében. A közgyűlésen aagok szép számmal jelentek meg. _Lukács József, a Szövetség népszerű ügyvezető elnöke nyjtotta _|peg elkes szavakkal a közgyűlést. Rétiek civül nagy tetszést aratott az a kom erét esettel megvilágított bejelentése, hogy a Diákszövetség nemcsak a fiatal diákok védő és istápoló szerve, hanem gondja van arra is, hogy z öreg diákok között békét teremteni Üdvözölte ezután a 20 éves talkozóra összegyűlt diákokat Utána ! Diczig Alajos titkár olvasta fel új jelentését. A jelentést a közgyűls egyhangúlag elfogadta, Dr Tarjn Oszkár terjesztette elő a zártámadást és a költségelőirányzatot, melyet a közgyűlés elfogadott. Majd a megüresedő rendes választ, lányi helyekre Schütz Ernő alezreest, SzarukánSándor bankigazgatót álasztotta meg a közgyűlés, válsztmányi póttagokká pedig Molnár Lajos vendéglőst és dr Kontsek Béla mársegédet. A választmány, javaslatára a szövetség tiszteletbeli tagjaiul megválasztották egyhangú lelkesedéssel dr Vásáry István polgármestert, vitéz Siposs Árpád vegyesdandárparancsnok, altábornagyot és Balás Károly kormányfőtanácsost, üzletigazgatót. A közgyűlést druffy Varga Kálmán elnök hangulatos és fordulatokban gazdag, amellett mély tartalmú beszéddel rekesztette be. A magyar élet jövője — úgymond — a búza és a lélek megerősítésénmúlik. Gazdasági téren, a mezőgazdaságot kell ’megmenteni, de ez rem elég, hanem a"telkeket is meg kell‘erősíteni. Erre szolgal, a diákszövetség. A szép elnöki Beszédet a hallgatóság lelkes tapssal honorálta. VARRÓGÉP [SINGER VARRÓGÉP részv. társ. Piac utca 79. szám.