Dél-Kelet - Délkeleti Krónika, 1993. július-december (1. évfolyam, 16-21. szám - 1. évfolyam, 1-21. szám)

1993-07-01 / 16. szám

iük júliis elsejét! Piaccsőd Csabán ? tesz a vasárnapi levesbe. Akkor csináljak neki még egy szám­lát? Kizárt dolognak tartom, hogy így lehet egy piacon keres­kedni. Többe kerül egy-egy nyugta elkészítése, mint amennyi pénzt kapok az áru­ért. A vásárcsarnok oldalán idős bácsika árulja a szamócát, ré­pát, zöldséget. Hazai termés, úgyhogy nem aggódik különö­sebben. Pali azonban dühös, hiszen ha nyugtát is gyártania kell, ak­kor erre vehet fel egy külön em­bert, így már nem éri meg. In­kább a neppereket kellene ki­szűrni, javasolja, hiszen néhá­­nyan mindenféle engedély nélkül hajnalban felvásárolják az őstermelőktől az árut és alig né­hány perc alatt óriási haszonnal tovább adják. Mi meg lólunk fu­tunk és állunk egész nap a tűző napon, s úgy mellékesen július elsejétől még nyugtákat is gyár­tunk. De baj van a románokkal is, hiszen átcsempészett áruikkal DÉLKELET lehetetlen helyzetbe hozzák a hazai kereskedőket. Míg a ma­gyarnak igazolnia kell a porté­kája származási helyét, addig a román árusokkal úgysem tud­nak mit kezdeni gyakorlatban az ellenőrök. Politikai kérdés, mondják a „bennfentesek”. Kétszáz fős APEH-razziákról keringenek a hírek a piacon, de nem irigylem a derék ellenőrö­ket, hiszen ők is csak emberek, vélhetően ők is ott vásárolnak, ráadásul nem is ők hozzák a törvényeket. A balhét mégis ők viszik el. Az illegális kereske­delmet valóban meg kell szün­tetni - válaszolják a kofák, az ezt firtató kérdéseimre­­, hiszen így a becsületes kereskedőkön és a adófizető polgárokon csat­tan az ostor, csak az a kérdés, hogyan. Nos, meglátjuk, július elseje után hogyan működik a piac a gyakorlatban. N. Krausz 3

Next