Független Magyarország, 1965 (15. évfolyam, 1-10. szám)
1965-03-01 / 1. szám
vagyunk!H ányán Az 1954. évi ausztráliai népszámlálás magyar vonatkozású adataiban azokkal foglalkozik, akik 1954-ben Ausztráliában éltek és azt írták be a népszámlálási évbe, hogy Magyarországon születtek, összesen 14.495 magyar származású személyt tart nyilván a statisztika. Ehhez a számhoz becslésünk szerint legalább 1000 személyt kell még hozzáadni. Azokat, akik magyar szülőktől, de nem Magyarországon, hanem Ausztriában, Németországban, vagy más európai államban születtek. További 500 főt jelent a már itt születettek — és így a „magyar” rovatban már nem szereplő — magyar gyermekek száma. További és legalább 1000 személy számítható magyarnak, akiknek szülőhelye a jelenlegi Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia területén fekszik, így a cseh, délszláv stb. csoportban tartják őket nyilván. Végül 1954—56 között mintegy 500 fővel gyarapodott az ausztráliai magyarok száma a kivándorló útlevéllel kiengedett — főleg korosabb — hozzátartozókkal. Ezek szerint a hozzávetőleges statisztika a következő: Az első táblázatban szereplő és 1500-ra becsült, külföldön született gyermekeket és az 1954—56-ban szintén családhoz érkezett 500 személyt, összesen 2000 személyt számíthatunk még a 2800 magyar család előbbi, 11.200 főt kitevő létszámához. Tehát azt mondhatjuk, hogy: 2800 családban él kereken 13.200 magyar és különálló, öszszesen 3295 leány, özvegy vagy legényember. Az 1956—1964 között érkezett menekültek, majd családtagok — leszámítva ebből a mintegy 800—1000 főre tehető Magyarországra, vagy más államokba innen elvándoroltakat — valamint az 1956 előtt ide érkezettek száma ma 31—32.000 lehet, mégpedig: 6000 családban mintegy 24.000 családtaggal és 7000 főre becsült nőtlen, hajadon, tehát önálló személlyel. Az önálló keresők száma pedig feltehetőleg 15.000 körül mozog, havonta 2 millió font körüli keresettel. Befejezésül „évjárat” szerint hozzávetőlegesen a következőképpen oszlik meg az ausztráliai magyarság: 1945 előtt érkezett 500 család 2000 családtaggal 1945 után érkezett 3000 család 12.000 családtaggal 1956 után érkezett 2500 család 10.000 családtaggal és 7000 magányos nő és férj. A népszámlálás szerint magyar ................. 14.495 Külföldön született gyermekek ................. 1.500 Más állampolgárnak elkönyvelt magyarok .. 1.000 összesen: 17.495 1956-tól 1964. végéig érkezett ......................... 10.000_____ összesen: 27.495 Miután életkor szerinti megvalóságot talán megközelítő osztásról pontos statisztikai alábbi következtetést tudjuk leadatunk nincsen, becsléssel a vonni: N.S.W. 1.300 INC. 900 S.A. 250 QLD. 150 W.A. 150 TAS. 50 2.800 5.200 200 1.282 3.600 107 600 1.000 91 400 500 93 200 600 65 200 2007 50 11.200 563 2.732 összesen: 27.600 személy. Állam Családok száma Családok létszáma önálló (átlag 4 ember) nők férfiak ERZSÉBET Mi, pestiek, mindnyájan hídszakértők vagyunk, vagy mondjuk inkább: a hidak szerelmesei. Persze nem akármilyen hidak, hanem csak a legszebbeké, a pesti hidaké. Az új Erzsébethíd befejezését is olyan olyan izgalommal lestük — még sokezer mérföldnyi távolságból is — mintha személyes jólétünk is függne attól, hogy hogyan és mikor készül el a híd. Most, hogy az első fényképek és fényképsorozatok is megérkeztek Ausztráliába, örömteli izgalommal forgatjuk azokat kezünkben. Igen, az új híd lényegében olyan, mint a régi: egyetlen ívvel szökelli át a Dunát, minden nagyképűség és nekirugaszkoások nélkül, egyetlen ívben. A város szívében fekszik — és nem csak képletesen, — hanem a szó betűszerinti értelmében: ezt az ősi városközepet még a kelta telepesek jelölték ki, ebből a magból nőtt ki a középkori csipkeszép Ofen- Pesth, amabból pedig a mi szemtelen, kamaszléptű, feledhetetlen és drágalátos Budapestünk. Az Erzsébet-híd pesti hídfőjében ott rejtőzik egy római erőd és ott, a Belváros kellős közepén, a gótikus-barokk templom, a város egyik legkoraibb, legösszetettebb épülete. Századok — ha ugyan nem évezredek — adnak egymásnak találkozót ennek az újjáépült hídnak az árnyékában. A híd átereszti, átszűri könnyed fátyola között Budapest, de meghökkentően szép város látképét, még ma azt is a hidak szerelmesévé andalítja, aki esetleg még nem volna az. Honnan, mikor kezdődött ez a szerelem a pestiek szívében? Én úgy gondolom — bár módszeresen aligha tudnám, aligha lehetne bizonyítani, — hogy, mint annyi más mindent abban a „csúnyácska kis hazában”, ezt is Széchenyi Istvánnak köszönhetjük. A Lánchíd felépítése lázba hozta az egész országot, hiszen eleve többnek szánta azt építője és tervezője, mint csupán közlekedési alkalmatosság 6 • F. M. 1965. III.