Délamerikai Magyarság, 1959 (32. évfolyam, 3920-3970. szám)
1959-03-05 / 3927. szám
8. oldal “DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG” A selyem lobosó TOLLAS TIBOR északamerikai körútjáról legutóbb beszámoltunk. — Most a Nemzetőrnek Tollas Tibor utazásával kapcsolatos cikket közöl- Valaki eljutott közülünk a tengerentúlra. Súlyos mondanivalókkal hírnöknek küldtük, nem is magunk nevében hanem mindazok üzenetével akik a túloldalról mögülünk — az országból kémlelik a nyugati horizontot. Most aztán levelek és hirek sűrű sora érkezik hozzánk nap mint nap Amerika városaiból a magyar szórványokból hogy mindenütt megértették ezt az üzenetet; hogy a sodró amerikai életformában sem fogják elfelejteni azokat a távoliakat, akik a családi házba a talpalatnyi földbe, a mindig növekvő fejfaerdőkbe kapaszkodva az otthon rabságát választották. Üzenetvivőnket Tollas Tibort őszinte, szeretettel fogadta Amerika és Kanada 42 árosának magyarsága. Egyegy előadóestje után egymásra találtak a mindennapi élet harcában szétszóródott honfitársaink mert megértették hogy költőnk párt- és csoportérdekek fölött — az egyetemes magyar kultúrában való találkozást s a Szeretet Forradalmát hirdeti a mely október 23-án teljesedett ki. " ” "*Ígr így jutott el Chicagóba a hol e gondolatnak legszebb szimbólumát egy fehér selyemzászlót nyutottak át neki hogy vigy e városról-városra szert? Amerikában és Kanadában mindenhová ahol magyarok élnek s mint a tengerentuli magyarok ajándékát hűségük jelképét hozza haza Európába s őrizzük meg az otthonhoz legközelebb eső helyen Bécsben. A Rákóczi-lobogók mintájára hímzett selyemzászló halottatok seregéből egynek a megölt Tóth Ilonának nevét viseli középen a Kossuthcímer díszíti alatta: “Istenért hazáért szabadságért” felirattal. A zászló a chicagói magyarság adakozásából született meg és a szabadságharc kétéves jubileumán ünnepélyes keretek között a város püspöke szentelte fel. A polgármester ezt a napot külön kiáltványában a “Magyar Hazafiak Napjává” nyilvánította. • így indult el a szászló — hogy hirdesse szabadságharcunk továbbfolytatását a szellem fegyvereivel egységesen minden magyar számára aki magáénak vallja a nemzet októberben kimondott célkitűzéseit. Amerika városainak magyarsága a társadalmi egyesületek az egyházak vezetői de sok helyen a városok polgármestere az amerikai és kanadai tudományos irodalmi és társadalmi élet főbb személyiségei is egy-egy emlékszöggelerősítették meg szimbolikusan a magyar forradalomnak az egész emberiség szabadságáért megkezdett harcát. Így jutott el Tollas Tibor útjának végén ez év január 30-án az USA egyik legnépszerűbb közéleti emberéhez, a magyarok őszinte barátjához Nixon alelnökhöz. A fogadáson részt vettek még: Dr. Máday Béla az Amerikai University professzora, valamint Füzesi Lajos szabadságharcos mint zászlóvivő. A Nemzetőr munkatársa köszöntötte az alelnököt , mint a szabadságnak és demokráciának egyik bátor harcosát és kérte, hogy ne feledkezzenek el az elnyomás elleni küzdelmében a magára hagyott magyar népről, most amikor úgy látszik a világ el akar felejtkezni róla. Hangoztatta hogy Magyarország és Középeurópa békéje nélkül nincs Európa — és nincs világbéke. Egyúttal kérte az alelnököt aki két évvel ezelőtt Ausztriában járt és tanúja lehetett a menekült táborok nyomasztó életének, aki karjára vette hontalan árva gyermekeinket ne felejtkezzenek meg azok sorsáról sem. — Nixon, válaszában utalt három nap előtti beszédére, amelyet a Fordham Egyetemen mondott s melyben többek közt kiemelte: “Mikolán látogatásáinak lehet esetleg egy negatív jellegű kihatása az elnyomott milliókra Lengyelországban Magyarországon és a többi csatlós országban. Mikojánnak ugyanis az amerikai személyiségekkel való találkozását valószínűleg úgy fogják feltüntetni, hogy mi belenyugodtunk az ő rabságukba és kezdjük elfeledni őket Határozottan kijelenthetem hogy semmi sincs mesz szebb az igazságtól mint ez továbbá pedig hogy rendíthetetlenül folytattuk mindenütt a népek szabadsága és függetlensége ügyének támogatását”. Majd beszédének lényegét megerősítve Mikoján írtjával kapcsolatosan kijelentette hogy Amerikát nem lehet félrevezetni, úgy mint eddig is, teljes lélekkel áll a magyar ügy mellett és nem feledkezik meg sem az otthoni sem a meneküli kényszerült magyarság sorsáról. •Nem ő a szabadság bajnoka — mondotta - hanem a nagyszerű magyar nép. Ezután Nixon alelnök nagy népe együttérzésének jelétől a zászló rúdjába. A fogadás ezzel végetért, a selyemzászló tovább vándorol. Hazatérő útjában az angol fővárosban, a magyar barát angolok nevében, ünnepélyes keretek között — Macartney professzor ütött rudjába emlékszöget. Párison Bonnon és Zürichen keresztül megérkezik a zászló Bécsbe hogy a vasfüggöny tövéből hirdesse: vagyunk, — meg vagyunk még több — mint néprajzi, vagy geográfiai fogalom több mint történeti katasztrófák túlélői. Vagyunk ma is forradalmi niemzet amelynek Tóth Bonak halottak a nagykövetei az erkölcsi világrendben. S most szeretnénk emlékeztetni a szabad világot az árnyakra akik e zászló mögött sorakoznak. Szeretnénk ráshímezni a fehér selyemre annak a legújabb halottnak a nevét akinek a halálhíre épp most jutott el hozzánk azon rejtelmes utak egyikén amelyen a halottak üzennek az élőknek. Szeretnénk felidézni ifjú Kovács József arcát akinek sorsát magainkban hordtuk egy esztendőn át azóta amióta a halálos ítéletet kimodták rá a szegedi vérbíróságon. A Nemzetőr megmozdult és mögötte tízezer magyar egyetemi hallgató vezetői a világ minden táján megmozgattak minden lehetőséges fórumot: Egyesült Nemzeteket Vöröskeresztet, Hágai .Jogászbizottságot hogy ifjú Kovács Józef élete megmentésére lépjenek akcióba — mert ártatlan mert tisztakezű humánus volt mert az ellene emelt vád vér vád. Mozaikként raktuk össze emlékeinket róla, mint sétált a börtön udvaron mikor elsőöt esztendejét töltötte velünk együtt; — felsejlettek bennünk mondatai a suttogó hangú politikai vitákon a Gyűjtőben; gesztusai, aztán a szegedi forradalmi napok. Aggódva forgattuk egy esztendőn át a hazai lapokat — hátha rábukkanunk egy eldugott kis hirre: ’’Kovács József kegyelmet kapott.” Vártunk leveleket. Sosem jött meg az a levél. Számlálgattuk régi, belénk idegződött, szomorú gyakorlattal: a másodfokú tárgyalásig van hat hónap... az elnöki tanács kegyelméig további két hónap. .. s talán történik valami csoda. Most már tudjuk, hogy nem történt. Most tudtuk meg hónapok után hogy ifjú Kovács Józsefet a szegedi Forradalmi Munkástanács elnökhelyettesét október 4-én a nemzeti gyászünnepen kétszázfőnyi kivezényelt milicista előtt kivégezték. A halált époly bátran vállalta, mint a rabbá lett nemzet életét. Orvostanhallgató volt a szegedi ifjúság egyik szellemi vezére. Az 1947-es választásokon került először szembe a rendszerrel. — Oly társadalomban szeretnék élni — írta akkor — ahol a rendőrt csak arról a kis virágról lehet felismerni amelyet gomblyukában visel.” A kialakuló rendőrállam nem tűrt meg ilyen lázadó nézeteket. Kovács Jóskát letartóztatták a szegedi Tiszaszálló pincéjében megkínozták. Börtönévek következtek azután Kovács Józsefre. Mindig derűs magabiztos volt, sohasem csüggedő, férfi, igazi bajtárs. Mikor szabadult nem kapott munkát, csak a sáros tanyai földeken. Traktoros lett egy a néma rabszolgák között. Aztán mind feljebb került -mert neve fogalommá nőtt a munkások körében. A Főrtadalmi Munkástanács helyettes vezetőül választotta Perbiró professzor mellé aki nemzetközi hírnevével, népszerűségével fémjelezte a szegedi forradalom vezetőségét. Kovács József volt a dinamikus ifjú vezér. Tiszta volt és tiszta maradt: Szegeden egyetlen arculütést sem csattant el a forradalom idején. Kovács volt, aki néhai megkínzett, az ávósokat is megvédte a nép méltó haragjától. Mégis meg kellett halnia. Azok ölték meg, akiket megmentett. Meg kellett halnia, mert következetes maradt azokhoz az eszmékhez, amelyeket a nemzeti ellenállás fogalmazott meg. Az ő tiszta neve, amit most meg szeretnénk őrizni a halottak seregéből — a halottakéból akiknek üzenetével járjuk a világot a fehér selyem zászló alatt, amelynek tisztaságát a halottai nyomában járó nemzet örökké őrzi. .. PESTI POSTA A vallásellenes harc feléledése Ellentétben az 1958 júniusi helyzettel, amikor a vallásoktatási beiratkozásokkal kapcsolatban feltűnő engedékenységet tanúsítottak a kommunista hatóságok az új tanév kezdetével ismét megerősödött az ateista propaganda. A vallás elleni harc nyílt módszereit először a pedagógusokkal szemben alkalmazták. Megkövetetik a pedagógusoktól az ifjúság maMagyarországon is nagy divat lett a “hi-fi”. Úgynevezett “Maszekosok” gyártják a lemezeket a legjobb amerikai számokat sokszorosítják terialista szellemben történő nevelését. Közölték a pedagógusokkal hogy nem lesznek elnézők azokkal szemben akik idealista világnézeti szemlélettel próbálják “megfertőzni” az ifjúságot, vagy akik templomba járnak. A nagy nyomás ellenére a pedagógusok a mellékőajtókon át látogatják a tömött templomokat, kosi idejében volt. A kisiparosokat ismét nyúzzák a magas adókkal és ennek következtében már ismét sokan visszaadták az iparukat és szövetkezetbe mentek, és a lemezek darabját 100-— 300 forintos áron adják el. A magyar televízió elég kielégítően működik és a műsor színvonala kezd emelkedni. A gazdasági és politikai helyzet Magyarországon az emberek ma általában jobban élnek mint a forradalom előtt. Politikailag a helyzet roszszabb és lassanként megint ott van az ország ahol Rá Nacv üzlet a lemez-sokszorosítás Szláv egység a mai határok megváltoztathatatlanságának kérdésében Miután a lengyel és csehszlovák hivatalos kommunista sajtóorgánumok kijelentették hogy a német kérdés rendezésének előfeltétele az, hogy a két ország mai határai sértetlenek maradjanak, a jugoszláv kormány is teljes mértékben magáévá tette ezt az álláspontot. Február 4-én válaszolt a jugoszláv kormány a szovjettől a német békeszerződés tárgyában hozzá intézett jegyzékre. A jugoszláv kormány a válasz jegyzékben kijelentette hogy a mai német határokat véglegesnek tekinti. Helyreállítják a zsámbéki templomot A Műszaki Egyetem archeológiai Intézetének tervei alapján fogják a híres zsámbéki templomot restaurálni. A zsámbéki templomot a premontreiek építették a 13. században és a török megszállás alatt a templom részben elpusztult. Az építési munkálatokat megkezdték. FLUENTE GOHUN Argentina egyetlen antikommunista hetilapja magyar és argentin vonalon küzd a nemzetközi kommunizmus ellen. Kérjük olvasóinkat, fizessék elő és szerezzenek előfizetőt barátaik körében. Előfizetés ára 1 évre $ 100. 1959. március 5. Délamerikai MAGYARSAO Hipos de Motto DIARIO HUNGARO SEMANARIO . HETILAP Szerkesztő: FERCSEY JÁNOS A könyvosztály vezetője: Dr. GIRSIK GÉZA Irodai órák 10-1-ig és 2-7 óráig. Szombaton 10-12-ig Szerkesztőség és kiadóhivatal: LAVALLE 361. Bs. AIRES T. E. 31—2819 Postacím: “Délamerikai Magyarság” Casilla de Correo 1483 Buenos Aires Előfizetési árak: 1 hónapra 120.— 3 hónapra 60.— 6 hónapra 120.— 1 évre 240.— Külföldön előfizetési ár: 1 évre repülőpostán 12.— USA-dollár A Chascomusi nagy tó partján a magyarok nyaraló és kiránduló helye a HOTEL RIVIÉRA Yiodem kényelem, nemzetközi konyha. Keszthelyi, Chascomus — T. E.: 133 Állampolgársági ügyek NO ARGENTINOÚTLEVÉL Dr. Anilda Alvarez — Dr. Pintér T. E. 76—4703 Az IRODALMI ÚJSÁG összes számai kaphatók Girsik Gézánál lapunk kiadóhivatalában. 6.— peso. Viszont eladóiknak 25 százalék engedmény. — Az utolsó szám 1959. február 1.