Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)

1961-08-10 / 4047. szám

8. oldal ’’DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG” 1961. augusztus 10. BUDAPESTI ÚJSÁG Magyarország külkereskedelmi kapcsolatai az elmaradt államokkal (FEG) A Népszabadság (jan. 17.) hosszú cikket kö­zölt “Kölcsönös előnyök és gazdasági segítség” címmel, ismertetve Magyarország és a gyengén fejlett “tőkésor­szágok” gazdasági kapcsola­tait. Kiemelések: “...A gyengén fejlett tő­késországok miután kivívták a nemzeti önállóságukat, har­colnak gazdaságuk szerkeze­tének megváltoztatásáért, a gyarmati kizsákmányolás fel­számolásáért. E harcban je­lentős támaszuk a szocialis­ta tábor. A szocialista orszá­gok a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági kapcsola­tok kiszélesítésére töreked­nek s hajlandók önzetlen se­gítséget nyújtani az elma­­maradt országok talpraállásá­hoz...” "...Ez­en elvek alapján szélesednek Magyarország és a gyengén fejlett tőkésor­szágok kapcsolatai is. E kap­csolatok további erősítése nemcsak az imperialistaelle­nes erők támogatását, a gyengén fejlett tőkésorszá­gok segítségét célzó külpoli­tikai elveinkből következik, de gazdasági megfontolások is kívánják “... Igen előnyös számunk­ra a gyengén fejlett orszá­gok árukeresletének összeté­tele, mert a feléjük irányuló kivitelünk háromnegyed ré­sze gép, berendezés és ipa­ri fogyasztási cikk...” “.. . Indiába szerszámgépe­ket, kábelgyártó gépeket, da­rukat, dömpereket adunk el. Részt vettünk két vizierőmű építésében. Eladtunk oxigén­gyárat, malmokat, síküveg­gyárat, stb... “Az Egyesült Arab Köztár­saság részére felépítettük a heluani vasúti hidat, El Tab­bin-i erőművet, szállítottunk 20 Diesel-vonatot, 51 Diesel tolatómozdonyt, s ugyanak­kor hosszúszálú pamutszük­ségletünk nagy részét innen fedezzük. Irakba gyufagyá­rat, komplett malmot, 70 au­tóbuszt, Burmába 4 motor­vonatot exportáltunk. Gui­neában most helyeztünk tí­zembe napi 20 tonna kapaci­tású malmot és megállapod­tunk egy komplett üveggyár szállításában. Indonéziának többek között autóbuszokat, motorkerékpárokat, telefon­­készülékeket, textil-és gyógy­szerárukat szállítunk, bérén nézünk egy fénycsőgyárat, m­íg onnan nyersgumit, nyersbőröket vásárolunk”. * “Bővülnek kapcsolataink a latin-amerikai országokkal is, főképpen Kubával. Szer­számgépeket, traktorokat, dömpereket, bányászati fel­szerelést, telefonberendezése két textilt és gyógyszert szállítunk nyersbőr, kávé, cukor és más kubai áruk ellenében. Vasúti gördülőa­nyagaink hagyományos pia­ca Argentína. A legutóbb ha­zánkban járt brazil delegá­cióval folytatott tárgyaláso­kon öt évre 200 millió dol­lár értékű magyar export­szállításban egyeztünk meg”. “Jelenleg 11 ázsiai és afri­kai tőkésországgal van ke­reskedelmi megállapodásunk­­és ebből héttel az import és az export egyensúlyára alapozott klíring megállapo­dás ...” íl/n,ucfaua4f: <Jí¿decyliG.kan clatatén, (Folytatás az 5. oldalról) A kommunisták nagymeny­­nyiségű plakáttal ragasztot­ták tele Montevideot és Pun­ta del Estét. Nem titok, hogy az uruguayi kommunistá­kat is a szovjet diplomácia pénzeli, míg a trotzkystákat, akik “Kennedy kifelé!” című plakátokat nyomtattak, Peking ügynökei tették akcióképessé, kínai arannyal. Az uruguayi diákok leva­karták a falakról a kommu­nista plakátokat és felszólí­tották az ifjúságot, hogy az uruguayi San José városká­ban, Montevideo közelében, rendezzenek nagyszabású an­tikommunista gyűlést. Több­ezer diák jelent meg a gyű­lésen, amelyen a Magyaror­szág megsegítése céljából ala­kult uruguayi ifjúsági bi­zottság egyik vezetője, Ro­dolfo Rita egyetemista azt követelte, hogy Uruguay szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunió­val és a vasfüggöny mögötti országokkal s későbbi idő­pontban ismerjék el az ACEN, a Rabnemzetek Szer­vezetének delegátusait a szov­jet gyarmati sorban élő né­pek képviselőiül. Felszólalt a nagygyűlésen Alfonzo López Dominguez uruguayi liberális diák­vezér is, aki bejelentette, hogy az e­­gyetemisták szolidaritást vál­lalnak a középiskolásokkal, akik néhány nappal előbb sztrájkot rendeztek a kubai emigráció mellett, elutasítva Fidel Castro rendszerét. Ló­pez Dominguez is az uru­guayi magyarbarát diákok vezetője, egy ismert szená­tor fia, akit tavaly október 23-án leütöttek kommunista büntetők s napokig élet-halál közt fe­küdt egy montevideói sza­natóriumban, koponyasérü­­léssel. A gyilkos orvtámadás­sal azonban nem tudták meg­félemlíteni ezt a magas, so­vány fiatalembert, aki kivá­ló szónok és megbecsült in­­tellektüel. A sanjoséi nagygyűlés u­­tán levetítették az egybe­gyűltek előtt a magyar for­radalom dokumentumfilm­jeit. Megmozdultak Montevideo­ban a kommunizmus ellen a katolikus tömegek is. Az al­konyatban nyolcvanezer ember vonult fel az Avenida 18 de Julio-n, Montevideo főutcáján csend­ben vonult fel a neonfény­be úszó sugárúton a belát­hatatlan tömeg ,csak a me­gafonok hirdették az egész városban, hogy a kálvária tizennégy stációját járják be s minden stációnál egy-egy szovjet kolonializmus alatt kinyitődő országról emléke­zik meg. Legtöbbet Magyar­­országért és Lengyelország­ért imádkoztak, de részlete­sen ismertették a szónokok a kínai, északkoreai, kelet­németországi és kubai Egy­ház tragikus helyzetét is. Az imponzáns megmozdu­lás Barberi uruguayi bíboros szónoklatával fejeződött be. A bíboros meg­áldotta a manifesztáció részt­vevőit. Közben olyan hírek terjed­tek el, hogy Fidel Castro Uruguayba akar utazni, hogy megzavarja a punta del estei konferenciát. Monte­videoi hírek szerint turista­­vízumot kért, végül azonban úgy döntött, hogy nem uta­zik sem Montevideoba, sem Punta del Este-re. Az uruguayi kommunista ügynökök nem riadnak visz­sza a legsúlyosabb fenyege­tésektől sem. Ismeretes, hogy minden évben szovjet bányavadászhajók is lehorgonyoznak Montevi­deo kikötőjében. Amikor leg­utóbb ittjártak, a déli jeges­tengeri zónákról jövet, a ki­kötőben összevásároltak min­denféle élelmiszert és aján­déktárgyat. Amikor elmen­tek ,egy antikommunista uruguayi vezetőember újság­papírból­­ kivágott betűkből összeállított üzenetet kapott. — A bálnavadászhajók most még nélküled indultak el, de legközelebb te is a fedél­zetén leszel! - írták. Úgy látszik, a Rio­­de La Plata mindkét partján elér­kezett a pillanat, amely a kommunista infiltráció lelep­lezését indítja meg Uruguay­ban és Argentínában. A küz­delem nem lesz könnyű, vi­szont csakis bátor kiállás­sal lehet megvédeni Latin- Amerikát a kommunista tá­madások ellen. 10 családi ház eladó 2 — 3 HÁLÓSZOBÁVAL Fiorencio Varela, Burzaco — Vasúttól, corectivótól néhány lépésre. Előleg 10 - 15 ezer pesó. Havi részletek 1.200 - 2.200-ig FIZETHETŐ 30 ÉV ALATT! Tel: 35 — 5907 Prága tevékenysége A világkommunizmus glo­­báloffenzívájában Csehszlo­vákia egyre fontosabb sze­repet játszik. Prága a moszk­vai központtól azt a felada­tot kapta, hogy a gazdasági­lag kevésbé fejlett országo­kat úgy gazdasági, mint po­litikai vonatkozásban in­­filtrálja. Az eddigi tapaszta­latok alapján a cseh kommu­nisták ezt a feladatukat tö­kéletesen teljesítik. Ennek két oka van. Csehszlovákia a keleti tömbhöz tartozó or­szágok között iparilag a leg­fejlettebb és nincsenek a kül­földdel szemben fizetési ne­hézségei. Másodsorban Cseh Szlovákiának nincsen gyar­mati múltja és így nem szá­mít “terhelt”-nek a színes s eddig gyarmati vagy félgyar­mati sorban élő népek sze­mében. Csehszlovákia része­sedése a keleti blokk gazda­sági offenzívájában egy ti­zedét teszi ki a szovjet segé­lyeknek és ugyanannyit,­­ mint a keleti tömb összes ál­lamai együttvéve, a Szovjet­ Uniót kivéve. Ezen aktivitás keretén be­lül vezető szerepet játsza­nak a csehszlovák kommu­nisták kapcsolatai Fidel Cast­rohoz. Mint ahogy a csehszlo­vák nagykövet Havannában, Pavlicek március 8-án tar­tott rádióbeszédében kijelen­tette, “Csehszlovákia nem csak a kubai forradalom gaz­dasági támogatására hajlan­dó, hanem kész ezt végső győzelméig katonailag is tá­mogatni.” Hogy Pavlicek ezen szavai nem teljes ksttségből kapottak, bizonyítja az a tény is, hogy a csehszlovák kommunista párt és kormány kapcsolata­it a havannai kommunisták­hoz az elmúlt hónapok folya­mán feltűnően szorosra épí­tette ki. Ezek a kapcsolatok nem csak gazdasági vonalon, hanem kulturális és katonai téren is észrevehetők. Nyílt titok, hogy a kubai hadügy­miniszter, Raul Castro, 1960 júliusában történt prágai lá­togatása óta Kuba nemcsak csehszlovák fegyvereket és lőszereket kap, hanem Prá­ga számos katonai szakértőt is bocsájtott a kubai elvtár­sak rendelkezésére. A kubai légihaderő tiszt­jei Csehszlovákiában lesz­nek kiképezve és csoporton­ként váltják le egymást.­­ Ezzel Kuba az Egyesült Arab Köztársaság és Guinea mellett a harmadik olyan ál­lam, amelynek katonai ere­je főleg csehszlovák segítség­re támaszkodik. A csehszlo­vákiai kommunisták Egyip­tom részére küldött fegyver szállításai olyan méreteket öltöttek, hogy a 8 személy­ből álló prágai egyiptomi kö­vetség mellett egy különle­ges, 60—70 tisztre becsülhe­tő egyiptomi katonai misz­­szió is működik. Prága katonai segélye azon­ban csak egy részét képezi a Kubához fűződő kapcsolatok­nak, melyek a két országot ma összekötik. Miután Cast­ro nyíltan is beállt a kom­munisták közé, azonnal egy nagyobb kubai küldöttség re­pült át tavaly júniusban Prá­gába, Antonio Núñez Jimé-írta: Taubinger László í­néz vezetése alatt. A látogat­­­tás eredménye egy gazdasági és kereskedelmi szerződés aláírása volt, melynek kere­tében Csehszlovákia egy 20 millió dolláros hosszúlejára­tú hit­elt nyitott meg Cast­ro számára, feltűnően ala­csony, 2,5 százalékos ka­matláb mellett. Errefel rövi­desen megnyílt egy csehszlo­vák nagykövetség Havanná­ban és egy kubai nagykö­vetség Prágában. Ezek után különböző kül­döttségek egymást váltották le Havanna és Prága között. Mint első a kubai szakszer­vezetek küldtek át egy de­legációt Csehszlovákiába, a­melyet hamarosan a csehszlo­vák szakszervezetek képvise­lői Havannában viszonoztak, akik a kubai szakszervezeti szövetség átszervezésénél fon­tos szerepet játszottak Ezután csehszlovák televíziós szak­emberek érkeztek Kubába, akik ott a televízió adóállo­mást rendezték be. A szak­emberek nemcsak gazdasági szakemberekből álltak. Szám­talan katonatiszt és állambiz­tonsági ügynök is átrepült Kubába, akiket a csehszlo­vák kommunista párt Cast­ro rendelkezésére bocsátott, hogy a diktátor pozícióját megerősítsék. 1960 októberé­ben “Che” Guevara, a ku­bai Nemzeti Bank elnöke lá­togatott el Prágába, aki egy újabb pénzügyi szerződést írt alá a csehszlovák kor­mánnyal, melynek keretében újabb 20 millió dolláros hi­telt vihetett haza magával. Ezen két hitel keretében Csehszlovákia 14 ipari üze­met fog Kubában felépíteni, ezek között egy cukorgyá­rat, cukorfinomítót, diesel motorgyárat stb. Ezeket az üzemeket csehszlovák mérnö­kök és technikusok fogják felszerelni. Az ő feladatuk lesz megfelelő bennszülött szakembereket is kiképezni. Az elmúlt hónapok során több olyan szerződést is alá­írtak, melyek szoros koope­rációt biztosítanak a cseh­szlovákiai és kubai sajtó- és rádiószolgálat, a légiforga­lom, az egészségügy és ta­nítók kiképzése terén. Ezen­kívül Csehszlovákia 250 ösz­töndíjat bocsájtott kubai diá­kok rendelkezésére Prágá­ban a következő tanév folya­mára. Június 3-án egy újabb csehszlovák—kubai kereske­delmi egyezményt írtak alá, mely a két ország közötti árucsere forgalmat 80 mil­lió dollárra akarja felemel­ni. Ez három és félszerese a tavalyi forgalomnak. Hogy ez a kereskedelem elsősor­ban politikai célok szolgála­tában áll, bizonyítja többek között az is , hogy a Cseh­szlovákia által Kubában épí­tendő üzemek nagy része oly árut fog gyártani, melyek a csehszlovákiai exportlistá­kon szerepelnek A Castro és Novotny kö­zötti kapcsolatok a kudarc­cal végződött kubai invázió óta méginkább elmélyedtek és ma már semmi kétség nem fér ahhoz, hogy Moszk­ MOHÁNY-Csernegenzsef Magyaros füstölt kolbász, friss felvágottak, füstölt és sós­ hering, szardínia, savanyúkáposzta, tehéntúró­­darált mák, köménymag,stb Nyitva 8-13 és 16-20 óráig. Szombaton 8-13 Lavalle 370 Buenos Aires T. E. 31—2573 Kubában­ ­a Csehszlovákiát használ­ja fel ahhoz, hogy Kubában egy szilárd hídfőt építsen ki a világkmmunizmus és sa­ját imperialista tervei szá­­­mára. Iue­tt, UFULO JIQYI­K NE UTAZZÉK mielőtt meg­érdeklődné COSULICH iroda tanácsát. Üzletvezető: Susana Z. Sebess FLORIDA 753 Galéria Pacífico 32-2356, 32 - 3792 Délaimerikai MAGYAN­YVG HUNGAROS DE SUDARA DIARIO HUNGARO SEMANARIO - HETILAP Szerkesztő: FERCSEY JÁNOS A könyvosztály vezetője: Dr. GIRSIK GÉZA Iroda*­árait: 10-1-ig és 2­7 óráig Szombaton zárva. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Lavalle 361 - Bs. Aires, T. E. 31 - 2819 Postacím: “Délamerikai Magyarság” Casilla de Correo Buenos Aires 1483 Előfizetési árak: 1 hónapra 30.— 3 hónapra 90.— 6 hónapra 180.— 1 évre 360.— Külföldön előfizetési ár: 15.— USA-dollár Európában 12.— USA-dollár Északamerikában 1 évre repülőpostá­n Délamerikiai MAGVASSAL T Uruguayban A Délamerikai Magyarság Uruguayban megrendel­­hető és előfizethető: az Uruguayi Magyar Otthon címen: NAGY BARNA Uruguayi Magyar Otthon Avenida Garibaldi 2631 Előfizetés 1 évre: 40 peso félévre: 20 peso, negyed­évre 10 peso. ÚTLEVÉL és állampolgársági ügyek gyors elintézését vállalja magyar ember. Cím a kiadóhivatalban megtudható.

Next