Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)
1961-09-28 / 4054. szám
1961. szeptember hó 28. SÍKLAMftítikAi MAGYARSÁG» Sotáal A Néphadsereg nem a nép hadserege A magyar városokban, a régi, hősi emlékműveket teljesen betepte a fű és a gaz. Ezeket nem szabad gondozni és még a 46-os szabadságharcra sem vlik nyilvánosan emlékezni. Ezzel szemben gombamódra elszaporodtak a moszkvai katonai cukrász stdusúan készített édeskés, ízléstelen, a szecesszió korára emlékeztető szovjet hősi emlékművek, piros mű kőbe faragva , de mindig következetesen ízléstelen formaban. Estére orosz katonai emlékművekből tömegévet látni mindenütt. Vannak városok, mint pl. Debrecen és Miskolc, ahol 4-4 orosz katonai emlékmű is van a legszebb helyeken és a temetők főhelyen. De nem egy községben is 2-3 van! és hogy elárulja magát a “független” magyar gyarmati adminisztráció! Traktoros találkozók, a szovjet világbirodalom nagyjainak születés- és névnapjainak alkalmából, ifjúsági ünnepélyek és szégyenszemre magyar nemzeti ünnepek alkalmával kihajtják a népet csordamódra koszorúzni. De nem ám a magyar, hanem a szovjet emlékművekhez! Magyar szobrot az alkotmány eltörlésének ünnepén sem szabad koszorúzni. Fagylaltozó a harci repülőgépben Az ifjúság militarista nevelése mindennél előbbre való Magyarországon. Ennek érdekében néha egész eredeti ötleteket is megvalósítanak. Legutóbb a légierő egy kiselejtezett kétmotoros repülőgépét a kőbányai Mázsa téren állították fel és cukrászdát rendeztek be benne gyermekek számára. Körötte kerthelyiséget létesítettek „társadalmi munkában”. A kis pionírok pedig fagylalt nyalogatása és krémes majszolása közben tanulják meg egy hatalmas bombát hordó gépmadár berendezéseinek nevét, ismerik meg alkatrészei funkcióját. Vajon, ha majd ilyen halott gépmadarak helyett bombaterhes “gyermekcukrászdákba” kényszerítik őket a szovjet határok védelme érdekében, nem fagy-e ajkukra a pálcára tűzött fagylalt? Gavrilov Veszprémben Egyre szaporodik a mindenféle szovjet-magyar közös “fegyvertény” a Szovjetunió magyar óriásbázisán, a magyar népi demokráciában. Ilyen “emlékezetes élmények” a bajtársiasság szellemének felmélyítését szolgálják és a közönséget hivatottak megnyerni a szovjet-magyar együttműködés gondolatának. Persze a propaganda közben a ‘békés együttélés” elcsépelt slágerét pergeti, amelytől már Magyarországon is fáj a hallgatóság dobhártyája. Minden "közös fegyvertény” például, hogy a magyar és szovjet katonai művészegyüttesek és zenekarok együtt gyakorolnak, közös műsorokat tanulnak be, amelyben természetesen dominál a szovjet rész. Nem az oroszok játszanak és énekelnek magyar muzsikát, vagy mutatnak be magyar táncot és színdarabot, hanem a magyarok a gyermeteg, századeleji pántlikás, kispolgári stílusban készült orosz remekműveket. Veszprém városának jutott az elmúlt hónapokban az a kitüntetés, hogy ott hozták össze hosszabb időre a “nagyhnn” Gavrilov-együttest és a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesét. A Petőfi Színház falai visszhangoztak a szovjet és magyar nagydobok dübörgésétől és a sokféle trombita hamsogásától meg a többszáz torkú kórus dalaitól. A szovjet együttes tagjai igen értik ,hogy kell elhúzni a nép nótáját, hiszen sapkáik bordó selyem szalagja is elárulja ,hogy a belbiztonsági szervezet, a művészi tehetségéről és művészetéről messze földön ismert MVD tagjaiból toborozták. A nagy közösülésből született a “Felszabadulási ünnepi Műsor’'', amely állítólag “a muzsika, tánc és ének közös nyelvén tolmácsolta a megbonthatatlan magyar-szovjet barátság, a fegyverbarátság igazi érzéseit”. A megbonthatatlanság legékesebb bizonyítéka egyébként 1956! “Maga Vlagyimir Gavrilov” is kitüntette személyes fellépésével a magyar közönséget. Ezt olyan áhítattal hirdették ki, mintha maga Nikita cár balalajkázott volna egy davaj gitáron. Mészszire vezetne, ha az egyes “poétikus és bájos” számokat egyenként óhajtanók méltatni. Elégedjünk meg annak regisztrálásával, hogy a kivezényelt közönség mindenütt és mindig “dübörgő tapssal” jutalmazta a nagyok nagyjait, a szovjet egyenruhás előadóművészeket. De nem hallgathatjuk el, hogy a Nyugat is méltó helyet kapott e nem mindennapi programban. A legmeghatóbb poétikus zene- táncköltemény e vonatkozásban Nyikoláj Szmirnov nevéhez fűződik, aki “A szabadságszobor árnyékában” címmel “nagyszabású tánckompozíció i” szerzett. És témája mennyire oroszosan “mai és igazi”. Jellemzését egy hivatalos szövegből idézzük: iy“A New York-i Szabadságszobor tövében az imperializmus társadalmának jellegzetes, lezüllött képviselői, valamint a Ku-Klux-Klan tagjai majdnem halálra lincselnek egy néger proletárt. Végül is a kikötőben idéző szovjet hajó matrózai mentik meg”, mint az naponta előfordul és a szovjet szerző jóvoltából az életből merített papírra kottázva most a zeneirodalomba is bevonult. “A barátság tánca’ című tánckompozíció koreográfiáját Vadacs Tibor szerezte. Van-e, ki e nevet nem ismeri? E magyar Dragilev páratlan invencióval egy utcai táncjelenetet örökített meg szovjet katonák és magyar leányok közt. Ó, nem 1945- ből, hanem 1961-ből! A felszabadulás napjának hangulatát a harmadik korszakalkotó modern táncjáték, “Újpesti hajnal”, ugyancsak Vadacs Tibor és a nem kevésbé világhírű Bödör Béla idézte, természetesen a hivatalos szovjet-magyar felfogás és történelem-átírás szellemében.* A szovjet-magyar katonaműsorok fény- és csúcspontját a műsor végén azok poltikai kiértékelése képezi, amely abból áll, hogy a pártszervezet, a szakszervezet, a helység dolgozóinak, a Hazafias Front, a művelődési házak vezetősége, a helyi katonai alakulatok képviselői és az ifjúság szószólói felolvassák az előkészített kalapokról rebegő köszönetüket és elragadtatásukat. Nem egyszer horkolásba fullad a késő éjszakába nyúló bemutató. Egy disszidens Tapolcán mindenki ismeri Freund Elemért, aki egy repülőgéppel akart nyugatra disszidálni. Szegény feje rajtavesztett.A kommunista állam már régebben “Prügelknabe"nak használta, hol bezárta, hol kiengedte. Elkeseredetten készült a szökésre, összekapart 500 dollárt, szerzett térképet, feszítővasakat és egyéb komoly “turista felszerelési”, amely nélkül hovatovább egy nyugati utazás alig lesz elképzelhető , ha valakit nem a rendszer küld, hanem saját szakállára akarja megismerni “az imperialista kapitalizmus mocsárvilágát”. Freundot a rendőrség szedte le a repülőgépről. Nem kétséges, hogy pár esztendőre újra bevarrják a börtönbe. (Folytatjuk) Írta: HUN LÁSZLÓ rt-% fe ü-wwti'is *$»«$>.»• »; ? - - * * • ©• « - ti * « ti£ » »3e « Éti » ő» «6* • É» * i * a ■ « 5* « í » « £ « %£■ * a5 » > « " CJI ATRACCIONES EN Hí @© @ © 0 @ @ Color, gracia; alegría y drama tTrt la tradicional Plaza de Acho, en Lima. Corridas los días 8, 12. 15. 22 y 29 -*^,1 pe Octubre, con la intervención de los siguientes toreros: Paco Camino. "We -T .*<" i rÜÁ Jaime Ostos. Gregorio Sánchez. José julio. Curro Romero. Chamaco. José María Clavel, Ganaderías: J. Pedro Dornecq, Ruando, Gállese, Las Salinas, Chuqurzongo jjÉda GRAN •Y» *•Y. k•Y*k *Tik •Y» INTERNACIONAL DEL 4.000 expositores de más de 40 países exhibirán sus productos en los 23 amplios pabellones, que ocupan una superficie de 240.000 m2. 12; AL 29 DE' Q€.TU9Rji ■.■.■.■.V.V.V.V.’.W.V.V.V.V.V.WA^VVAV.V.'.V.V.V.’ ; EXCURSIONES ECONOMICAS HUANCAYO. ferias dominicales y típica ciudad en lo alto de los Andes. cuzco, centro antiquísimo de la civilización Incaica. iQUifos, ciudad en el corazón de la ¡ungía, Explorando el nacimiento del Rio Amazonas y visita a la tribu india Yahua, a TARIFAS ECONOMICAS DESDE BUENOS AIRES a LIMA ida y vuelta Economy U$S 200.Ida y vuelta - JET Economy U$S 223.t k * jqj jo? jot ^ ANIVERSARIO DE MACHU PICCHU Este añp se celebra el 50° Aniversario del descubrimiento de una ciudad que estaba integra» mente oculta por siglos en Jas profundidades de los Andes. Este hallazgo se debe al gran explorador Hiram Binghams * s *•Y» •Y« *•Y*****k •Y* •Y* HOY Q ILLÁMÉ PIDA FOLLETO DESCRIPTIVO A SU AGENTE DE VIAJES Int. 226-302 ^