Déli Hirlap, 1939. december (15. évfolyam, 274-297. szám)

1939-12-01 / 274. szám

a 1939. december 11 0/krjaj. Jó viszony a Balkán államaival • Rokonszenvel követjük Jugoszlávia külpo­litikáját, amely állammal továbbra is a legjobb vi­szonyt tartjuk fenn, úgy mint a Balkán-szövetség többi államával. Felbecsülhetetlen az a lojalitás, a­melyet velünk szemben Törökország kimutat. (Hosz­­szantartó taps). A török köztársaság magatartása oda hat ki, hogy megértéssel, akarattal megakadá­lyozza a háború tovább terjedését. Görögország ba­ráti jegyzőkönyvet írt alá Olaszországgal, ami álta­lában jó visszhangra talált. Olaszországnak természetes érdekei vannak a Balkánon és történelmi hivatása az, hogy távoltartson a ke­lettől mindent, ami kedvezőtlen a béke fenntartására örömmel vettük, hogy Bulgária szintén el van telve a békeakarástól és a semlegesség fenntartása utáni óhajtól. Hisszük, hogy Bulgária megtalálja szere­pét a balkáni népek együttműködési láncában és termékeny fejlődésre vezet az a baráti közeledése, amelyet mi soha nem akadályoztunk meg. A román—magyar kérdés — Ami Magyarországgal való viszonyunkat il­leti, az részünkről világos magatartást jelent. Há­rom hónappal ezelőtt, augusztus 24-én Magyarország jegyzékben közölte velünk aggodalmát bizonyos, a határon szükségessé vált intézkedések miatt. Mi válaszul megnemtámadási szerződést ajánlottunk fel néhány nappal a lengyel—német háború kitörése előtt. Ez az ajánlat azokra az elvekre támaszko­dott, amelyek a múlt év folyamán Bledben lefektet­ve lettek. Sajnos, nem kaptunk választ. Mégis si­került néhány technikai megegyezést kötni Jugo­szlávia segítségével, amelynek alapján a határokra összpontosított csapatokat kölcsö­nösen csökkentettük, kereskedelmi egyezményt kötöttünk a határmenti közlekedés tárgyában és végül tartozunk megemlékezni arról a jó ha­tásról, amelyet nálunk a Gojdu-alapítványra vonatkozó törvénynek a magyar parlamentben való megszavazása keltett. (Taps). Jogosult kétellyel kell megemlékeznünk a magyar külügyminiszter úrnak legutóbbi beszédé­ben tett kifejezéseiről. Bizonyos szavakról van szó, amelyek a mi latin temperamentumunk tapintatos­ságának és mértékletességének nem felelnek meg. Ezek a szavak talán nem lepnek meg minket, talán mosolyt fakasztanak, de azoktól semmi esetre sem fogunk megijedni. (Nagy taps.) Azok, akik őszin­tén kívánják a két ország közötti jóviszonyt és ezek­nek élén a romániai népkisebbségek vezetői, azoknak imája úgy szól: Csak Csáky úr ne fertőtlenítse a lég­kört. Ezek átlátják, hogy a két egymás mellé rendelt nép és most különö­sen hasonló sorsra utalt két állam jóviszonyát nem lehet megalapozni sem szavakkal, amelyek in­gerelnek, sem tettekkel, amelyek elválasztanak. Rö­vid és őszinte leszek. Mi nem tartjuk a trianoni bé­keszerződést igazságtalannak és szörnyűnek. Az tör­tént, hogy a nemzetiségi államok helyébe nemzeti államok keletkeztek, így közöttük Magyarország is és csak a nemzeti államok természetes és egészséges fejlődésüket élik. Igazságtétel történt. Tudomásul vesszük, hogy Magyarország Jugoszláviával szem­ben más állásponton van és baráti kapcsolatot igyek­szik ezzel az állammal teremteni, lehet, hogy hol­nap velünk szemben is megváltoztatja álláspontját. Ami a változásokat illeti: ezt a természetes rendet megváltoztatni nem lehet. Igaz, hogy a trianoni bé­ke sebeket okozott, de azokat nem a nemzeti szen­vedélyek túlhajtásával, hanem őszinte összeműkö­­déssel lehet begyógyítani. Ehhez tartozik a népki­sebbségi kérdés igazságos kezelése. A népkisebbsé­geknek be kell tölteniük azt a békés szerepet, amely az egyesülés folytán előállott és amely nemcsak an­nak az államnak áll érdekében, amelynek keretében élnek, hanem a népek közötti kapcsolatok szolgála­tának is. Hiszem, hogy a népkisebbségek be is töltik ezt a szerepet és összekötő kapoccsá válnak a két állam között, ha ebben a munkában senki sem zavarja meg. Az ország kisebbségi népe hozzá van kötve ehhez a földhöz még jobban, mint annak előtte. A mi törekvésünk az, hogy valamennyien egyen­lő és igazságos jogokban részesüljenek, nyelvük, vallásuk és kultúrájuk fejlesztessék és az ál­lamalkotó szervezetekben részt vegyenek. Őszintén törekszünk erre és bizonyos bizalmi lég­kör keletkezett, amely feljogosít arra, hogy ne ké­telkedjünk ennek a politikának az eredményében.­ ­ A NÉPEK SZABAD FEJLŐDÉSE. — Őszinte kapcsolatokat óhajtunk mind­azokkal az államokkal, amelyek a semlegesség megőrzésére törekszenek. Semlegesség mérsék­letet és tartózkodást jelent. A háborús konflik­tusban részrehajthatatlannak lenni: ez a semle­gesség követelménye. De nem jelent a semleges­ség közömbösséget, nem jelent lemondást a jo­gokról és nem jelent lemondást nemzeti elhiva­tottságunkról. Kihangsúlyozzuk ezt ma a vihar napjaiban, ahogy kihangsúlyozzuk a holnapi bé­ke idején. Ezt a nemzeti feladatot minden fizi­kai és erkölcsi ellenállással kívánjuk betölti­­ni. A készenlétet a hadsereg és a munka szolgál­ja. Mint az ország külügyminisztere, hódolato­mat fejezem ki a hadseregnek, de ugyanakkor azoknak a polgári elemeknek is, akik az ország békéjét biztosítják. Ugyanez a köszönet jár azoknak is, akik áldozatokat hoznak a haza cél­jainak megvalósításáért.­­ De a semlegesség más erőfeszítéseket is kíván. A háború okozta fájdalmak megerősítik hitünket egy rendezett világrendben, hiszünk az igazságban és hiszünk abban, hogy egy közeli béke meg fog­ja hozni azt az időt, amikor minden nép szabadon fejlődhetik és határain belül emberi életet élhet. A békeak­ciók során Őfelsége II .Carol király népe érzését tolmácsolta, amikor Hollandia és Belgium urai- Undrea! Van-e Önnek tudomása a nagy fa- és ruhagyűjtő napról, melyet vasárnap, december 3-án rendez a Józsefvárosban a Katoli­kus Női Misszió? Csak öt darab­ fát kérünk az ajtó elé tenni. Szed­jen össze szekrényéből minden­ olyan ruhát, fehérneműt, cipőt,­­régi gyerekjátékot, mit már nem használ. kodóinak békefelhívását támogatta. Nem vélet­len gesztus volt ez, hanem olyan, amely a nép mélységes békeérzéséből fakadt és újból megerő­sítette Románia békepolitikáját. Hálásan gondolok Őfelségére ... — Szenátor urak, képviselő urak! Az a kül­politika, amelyet itt nagy vonásokban ismertet­tem, nem egy miniszteré, nem egy kormányé. Esztendőknek minden kormánya, valamennyi ki­rályi tanácsosa építette ki ezt a külpolitikát, a­mely különös tekintélyt nyert. Argetoianu Cons­tantin és Calinescu Armand nagy feladataik tu­datában minden habozás nélkül fejlesztették ki a nemzeti politikának megfelelő külpolitikát. Hálásan gondolok őfelségére, aki a nemzet egységét belül megteremtette és ma a nemzet egyetlen törekvést, egyetlen aka­ratot fejez ki. Legyünk bátrak, a történelem nem egyéb mint szenvedéseink lánca, amik az egyesü­léshez jutottunk. Minden széthúzás idegen ter­mészetünktől és a nemzet egységét senki sem fog­ja megdönteni. Ez a nemzeti ösztön politiká­ja a holnapra való gondoskodás megnyilvánulá­sa és ennek tudatában bizalommal, nyugalom­mal, férfiassággal nézünk a jövő elé, bármit is hozzon az. Az egyesített külügyi bizottság tagjai nagy tapssal fogadták a külügyminiszter beszédét. ■m Mirnea Mihatcescu lett Moldova f 'letropolitája Nicodim pátriárka előbbi tisztségét töltötték be Bucurestiből jelentik. Szerdán reggel ült össze az egyházi választótestület, hogy megvá­lassza Moldova és Suceava metropolitáját. Az ülésen Nicodim pátriárka elnökölt. Először fel­olvasták a királyi megnyitó beszédet, majd Ior­­ga Nicolae javasolta, hogy olvassák fel a jelöl­tek névsorát. Lupu dr., Nicodim pátriárka fel­szólalásai után Popescu tanár felolvasta a jelöl­tek névsorát, majd rátértek a szavazásra, össze­sen 191 szavazó jogosult közül 154 szavazott*­ az abszolút többség tehát 78. A szavazás során Irineu Mihailescu 121, Scriben archimandrita 17, Nifor Griveanul 2, Tit. Simadrea 7, Cherontie 2, Grigore­scu 1, Dron 1 szavazatot kapott, 3 sza­vazat pedig név nélkül érkezett be. A szavazás lezártával Nicodim pátriárka Irineu Mihalcescut Iasi püspökének és Moldova, valamint Suceava metropolitájának deklarálta. rf■ ene»­*« V­ÁROSI SZÍNHÁZ TEMESVÁR Az idény első nagy zenei eseménye. Hétfőn, december 4-én este 9 órakor " . A NEMZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZÁZ TAGÚ ZEnEKARÁNAK­­ szimfonikus hangversenye Vezényel: Egizio K­assini a bucureştii opera első karnagya. MŰSOR: 1. WAGNER: A nürnbergi mesterdalnokok nyitánya. 2. BEETHOVEN: V. szimfónia. - - — 3. LISZT: Prelüdök. 4. HORCEAG: Falusi szvit. 5. ENESCU: Román poém.­­Jegyek 20—120 lejes árban a színházi pénztárnál válthatók.

Next