Déli Hirlap, 1939. december (15. évfolyam, 274-297. szám)
1939-12-01 / 274. szám
a 1939. december 11 0/krjaj. Jó viszony a Balkán államaival • Rokonszenvel követjük Jugoszlávia külpolitikáját, amely állammal továbbra is a legjobb viszonyt tartjuk fenn, úgy mint a Balkán-szövetség többi államával. Felbecsülhetetlen az a lojalitás, amelyet velünk szemben Törökország kimutat. (Hoszszantartó taps). A török köztársaság magatartása oda hat ki, hogy megértéssel, akarattal megakadályozza a háború tovább terjedését. Görögország baráti jegyzőkönyvet írt alá Olaszországgal, ami általában jó visszhangra talált. Olaszországnak természetes érdekei vannak a Balkánon és történelmi hivatása az, hogy távoltartson a kelettől mindent, ami kedvezőtlen a béke fenntartására örömmel vettük, hogy Bulgária szintén el van telve a békeakarástól és a semlegesség fenntartása utáni óhajtól. Hisszük, hogy Bulgária megtalálja szerepét a balkáni népek együttműködési láncában és termékeny fejlődésre vezet az a baráti közeledése, amelyet mi soha nem akadályoztunk meg. A román—magyar kérdés — Ami Magyarországgal való viszonyunkat illeti, az részünkről világos magatartást jelent. Három hónappal ezelőtt, augusztus 24-én Magyarország jegyzékben közölte velünk aggodalmát bizonyos, a határon szükségessé vált intézkedések miatt. Mi válaszul megnemtámadási szerződést ajánlottunk fel néhány nappal a lengyel—német háború kitörése előtt. Ez az ajánlat azokra az elvekre támaszkodott, amelyek a múlt év folyamán Bledben lefektetve lettek. Sajnos, nem kaptunk választ. Mégis sikerült néhány technikai megegyezést kötni Jugoszlávia segítségével, amelynek alapján a határokra összpontosított csapatokat kölcsönösen csökkentettük, kereskedelmi egyezményt kötöttünk a határmenti közlekedés tárgyában és végül tartozunk megemlékezni arról a jó hatásról, amelyet nálunk a Gojdu-alapítványra vonatkozó törvénynek a magyar parlamentben való megszavazása keltett. (Taps). Jogosult kétellyel kell megemlékeznünk a magyar külügyminiszter úrnak legutóbbi beszédében tett kifejezéseiről. Bizonyos szavakról van szó, amelyek a mi latin temperamentumunk tapintatosságának és mértékletességének nem felelnek meg. Ezek a szavak talán nem lepnek meg minket, talán mosolyt fakasztanak, de azoktól semmi esetre sem fogunk megijedni. (Nagy taps.) Azok, akik őszintén kívánják a két ország közötti jóviszonyt és ezeknek élén a romániai népkisebbségek vezetői, azoknak imája úgy szól: Csak Csáky úr ne fertőtlenítse a légkört. Ezek átlátják, hogy a két egymás mellé rendelt nép és most különösen hasonló sorsra utalt két állam jóviszonyát nem lehet megalapozni sem szavakkal, amelyek ingerelnek, sem tettekkel, amelyek elválasztanak. Rövid és őszinte leszek. Mi nem tartjuk a trianoni békeszerződést igazságtalannak és szörnyűnek. Az történt, hogy a nemzetiségi államok helyébe nemzeti államok keletkeztek, így közöttük Magyarország is és csak a nemzeti államok természetes és egészséges fejlődésüket élik. Igazságtétel történt. Tudomásul vesszük, hogy Magyarország Jugoszláviával szemben más állásponton van és baráti kapcsolatot igyekszik ezzel az állammal teremteni, lehet, hogy holnap velünk szemben is megváltoztatja álláspontját. Ami a változásokat illeti: ezt a természetes rendet megváltoztatni nem lehet. Igaz, hogy a trianoni béke sebeket okozott, de azokat nem a nemzeti szenvedélyek túlhajtásával, hanem őszinte összeműködéssel lehet begyógyítani. Ehhez tartozik a népkisebbségi kérdés igazságos kezelése. A népkisebbségeknek be kell tölteniük azt a békés szerepet, amely az egyesülés folytán előállott és amely nemcsak annak az államnak áll érdekében, amelynek keretében élnek, hanem a népek közötti kapcsolatok szolgálatának is. Hiszem, hogy a népkisebbségek be is töltik ezt a szerepet és összekötő kapoccsá válnak a két állam között, ha ebben a munkában senki sem zavarja meg. Az ország kisebbségi népe hozzá van kötve ehhez a földhöz még jobban, mint annak előtte. A mi törekvésünk az, hogy valamennyien egyenlő és igazságos jogokban részesüljenek, nyelvük, vallásuk és kultúrájuk fejlesztessék és az államalkotó szervezetekben részt vegyenek. Őszintén törekszünk erre és bizonyos bizalmi légkör keletkezett, amely feljogosít arra, hogy ne kételkedjünk ennek a politikának az eredményében. A NÉPEK SZABAD FEJLŐDÉSE. — Őszinte kapcsolatokat óhajtunk mindazokkal az államokkal, amelyek a semlegesség megőrzésére törekszenek. Semlegesség mérsékletet és tartózkodást jelent. A háborús konfliktusban részrehajthatatlannak lenni: ez a semlegesség követelménye. De nem jelent a semlegesség közömbösséget, nem jelent lemondást a jogokról és nem jelent lemondást nemzeti elhivatottságunkról. Kihangsúlyozzuk ezt ma a vihar napjaiban, ahogy kihangsúlyozzuk a holnapi béke idején. Ezt a nemzeti feladatot minden fizikai és erkölcsi ellenállással kívánjuk betöltini. A készenlétet a hadsereg és a munka szolgálja. Mint az ország külügyminisztere, hódolatomat fejezem ki a hadseregnek, de ugyanakkor azoknak a polgári elemeknek is, akik az ország békéjét biztosítják. Ugyanez a köszönet jár azoknak is, akik áldozatokat hoznak a haza céljainak megvalósításáért. De a semlegesség más erőfeszítéseket is kíván. A háború okozta fájdalmak megerősítik hitünket egy rendezett világrendben, hiszünk az igazságban és hiszünk abban, hogy egy közeli béke meg fogja hozni azt az időt, amikor minden nép szabadon fejlődhetik és határain belül emberi életet élhet. A békeakciók során Őfelsége II .Carol király népe érzését tolmácsolta, amikor Hollandia és Belgium urai- Undrea! Van-e Önnek tudomása a nagy fa- és ruhagyűjtő napról, melyet vasárnap, december 3-án rendez a Józsefvárosban a Katolikus Női Misszió? Csak öt darab fát kérünk az ajtó elé tenni. Szedjen össze szekrényéből minden olyan ruhát, fehérneműt, cipőt,régi gyerekjátékot, mit már nem használ. kodóinak békefelhívását támogatta. Nem véletlen gesztus volt ez, hanem olyan, amely a nép mélységes békeérzéséből fakadt és újból megerősítette Románia békepolitikáját. Hálásan gondolok Őfelségére ... — Szenátor urak, képviselő urak! Az a külpolitika, amelyet itt nagy vonásokban ismertettem, nem egy miniszteré, nem egy kormányé. Esztendőknek minden kormánya, valamennyi királyi tanácsosa építette ki ezt a külpolitikát, amely különös tekintélyt nyert. Argetoianu Constantin és Calinescu Armand nagy feladataik tudatában minden habozás nélkül fejlesztették ki a nemzeti politikának megfelelő külpolitikát. Hálásan gondolok őfelségére, aki a nemzet egységét belül megteremtette és ma a nemzet egyetlen törekvést, egyetlen akaratot fejez ki. Legyünk bátrak, a történelem nem egyéb mint szenvedéseink lánca, amik az egyesüléshez jutottunk. Minden széthúzás idegen természetünktől és a nemzet egységét senki sem fogja megdönteni. Ez a nemzeti ösztön politikája a holnapra való gondoskodás megnyilvánulása és ennek tudatában bizalommal, nyugalommal, férfiassággal nézünk a jövő elé, bármit is hozzon az. Az egyesített külügyi bizottság tagjai nagy tapssal fogadták a külügyminiszter beszédét. ■m Mirnea Mihatcescu lett Moldova f 'letropolitája Nicodim pátriárka előbbi tisztségét töltötték be Bucurestiből jelentik. Szerdán reggel ült össze az egyházi választótestület, hogy megválassza Moldova és Suceava metropolitáját. Az ülésen Nicodim pátriárka elnökölt. Először felolvasták a királyi megnyitó beszédet, majd Iorga Nicolae javasolta, hogy olvassák fel a jelöltek névsorát. Lupu dr., Nicodim pátriárka felszólalásai után Popescu tanár felolvasta a jelöltek névsorát, majd rátértek a szavazásra, összesen 191 szavazó jogosult közül 154 szavazott* az abszolút többség tehát 78. A szavazás során Irineu Mihailescu 121, Scriben archimandrita 17, Nifor Griveanul 2, Tit. Simadrea 7, Cherontie 2, Grigorescu 1, Dron 1 szavazatot kapott, 3 szavazat pedig név nélkül érkezett be. A szavazás lezártával Nicodim pátriárka Irineu Mihalcescut Iasi püspökének és Moldova, valamint Suceava metropolitájának deklarálta. rf■ ene»*« VÁROSI SZÍNHÁZ TEMESVÁR Az idény első nagy zenei eseménye. Hétfőn, december 4-én este 9 órakor " . A NEMZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZÁZ TAGÚ ZEnEKARÁNAK szimfonikus hangversenye Vezényel: Egizio Kassini a bucureştii opera első karnagya. MŰSOR: 1. WAGNER: A nürnbergi mesterdalnokok nyitánya. 2. BEETHOVEN: V. szimfónia. - - — 3. LISZT: Prelüdök. 4. HORCEAG: Falusi szvit. 5. ENESCU: Román poém.Jegyek 20—120 lejes árban a színházi pénztárnál válthatók.