Déli Hirlap, 1943. október-december (19. évfolyam, 227-301. szám)
1943-10-31 / 253. szám
_ |Taxa plătită hi numerar conf. ord. I Binlsparft-Temesvár, XIX. évf., 253. száma AKA LEJ |oir. On. P.T.T. Nr. 206.200/19431 Vasárnap, 1943. október 31 |K £LIff Z/IDF A V% Dr.Olosz Lajos iaS? KföMfög MM MSB jfékv JfSjr Dr. VUCHETICH Laptulajdonos a M& jEff fájl? ENDRE Corvin 88&L~ isMrrBff mm SMS mg ms *MSfc*w #&ÍMhhBjBr"' és Dr. várnay Lapkiadó R. T. MHMM^ MMmm JHVflf Mm MBsB MMmL mMBSMm mm Mm ____elemek___ Ziarul Comunității Maghiare din România 19 A Romániai Magyar Népközösség lapig A külügyminiszterek moszkvai értekezletének kilencedik napjár hír szerint már több kérdésben megtörtént a végső döntés. Az értekezlet körül ma még szigorúbb a titoktartás, mint volt eddig. A jelentések nagyfontosságúnak mondják Eden második külön megbeszélését Sztálinnál. A moszkvai svéd laptudósítók szerint több politikai kérdést is megvitattak, ezek között a Szovjet földközitengeri igényeit (kijárat az Égei-tengerre, támaszpont a Boszporusban) és az iráni kerítést.A berlini jelentések kiemelik Göbbels dr. német propagandaminiszternek a Das Reich című hetilapban megjelent legújabb cikkét, melyben azt hangztatja, hogy az 1918-as Németország helyzete nem hasonlítható össze a mai Németország helyzetével és erőviszonyaival. A keleti front súlypontjain változatlanul hevességgel tombolnak a harcok A dél itáliai arcvonalon két nap óta szintén felette élénk a harci tevékenység. A külügyminiszterek értekezlete Míg a szovjet sajtó, így többek között „A háború és a munkásosztály" című hetilap következetesen a katonai problémák megoldásában látja a moszkvai hármas értekezlet legfőbb feladatát, a Moszkvában tartózkodó angol és amerikai tudósítók a főképp politikai jellegű tárgyalások kedvező menetéről számolnak be. Csak az Exchange legutóbbi jelentése hangoztatja, hogy Moszkvában orosz részről mindenekelőtt azzal a kérdéssel foglalkoznak, meghozza-e a konferencia a második frontot. A közvélemény erre a kérdésre igennel válaszol, hivatalos körök azonban továbbra is hallgatásba burkolódznak. Eden másodszor is hosszasan tárgyalt Sztálinnal, e megbeszélés körül azonban még szigorúbb a titoktartás, mint általában az értekezlet körül. A közvélemény érdeklődését az ily mozzanatok természetesen csak fokozzák. Erre egyébként okot adott a brit hírközvetítő szolgálatnak az a legújabb jelentése is, hogy „az értekezlet döntő szakaszához érkezett.“ A második front kérdése Az angolszász — s főleg az amerikai sajtó hangjából kitűnik, hogy a nyugati szövetségesek a második európai arcvonal problémáját elsősorban politikailag óhajtják megoldani. Emlékezetes, hogy a moszkvai értekezlet első napjaiban az amerikai sajtó is elismerte, hogy orosz részről tisztában vannak ezzel a törekvéssel. A második arcvonalra irányuló orosz követelés főképpen abból a gyanúból ered — írta a New York Times — hogy a szövetségesek az új arcvonal létesítését politikai okokból halogatják. A valóságban — hangoztatta az amerikai lap — a szövetségesek számára ez tisztán katonai kérdés. Természetesen fontossága van a szövetségesek számára annak a kérdésnek, hogy Oroszország milyen irányt akar követni Kelet-Európában. A Transkontinent Pres, hírügynökség szófiai német értesülés alapján ebben a vonatkozásban a következő érdekes közlést tette: Az oroszok folyton újabb és újabb módszert találnak ki, hogy hangulatot keltsenek az általuk követelt második front mellett, amelynek létesítésére az angolszászok kézenfekvő okokból nem Moszkva támaszpontot követel a Dardanellákban Gallipoli átengedését Eléri a Szovjet lörökországtól Helsinki: „E ebben a háborúban csak olyan kis népnek vannak lehetőségei, amelyet tantonthatatlan élniakarás tölt el és az ügyének igaz voltába vetett szilárd hit" Erős angol&sriss autót esi támadás oíz elfgarítását jelenítik, az délkrinti szamtól tudják magukat elhatározni. A moszkvai rádió — mondta a TP jelentés egyik legutóbbi reggeli híradásában német hadfoglyok állítólagos vallomása ismertette, akik kijelentették volna, hogy Franciaországból jöttek és a Franciaországban állomásozó német gyalogság nagy részét a keleti frontra szállították. Amint ebből a rádiójelentésből is kitűnik — folytatja jelentését a német hírforrás — az oroszok nem hajlandóak magukat meggyőzetni a szövetségesek által,hogy Franciaországban ez idő szerint lehetetlen megkísérelni az angolszász partraszállást. Finnország A finn szakszervezetek kongresszusának határozata mély benyomást keltett a világ közvéleményében. Az a tény, hogy a finn munkásság hangadói hitet tettek a függetlenség és az önrendelkezési jog mellett, a semleges sajtóban azt a benyomást keltette, hogy Helsinki ilyenformán is a moszkvai értekezlet figyelmébe ajánlotta álláspontját. — A nemzetközi helyzet ma olyan — mondotta a többi között Vuori a finn szakszervezeti szövetség elnöke — hogy nehéz lenne megoldani, miként alakul majd a jövő. A nagyhatalmak háborújában nagy változások állottak be A kis finn nép megtanulta ennek a nagy háborúnak különböző szakaszaiban hogy leginkább csak önmagában bizh?+ Amikor másfelé irányította tekintetét, gyakran kellett csalódnia. Nem szabad azonban azt hinnni,hogy Finnország egymagában is alakítani tudja sorsát Ha van valami, ami rosszul áll ebben a világháborúban, úgy ez a kis országok és nemzetek sorsa. Ebben a háborúban csak olyan kis népnek vannak lehetősége, amelyet tántoríthatatlan élniakarás tölt el és az ügyének igazságosságába vetett szilárd hit. Fi őzem és remélem — folytatta Viori, akinek ezt a nyilatkozatát az NST jelentése nyomán német részről is érdeklődéssel fogadták — hogy a finn népben megvan ez a hit és remény. Olyan időpont következett most be, amikor az együttműködése irányuló őszinte vágynak tettekben kellene kifejezésre jutnia. A szakszervezeti mozgalom nem vonakodott részt venni a háborús erőfeszítésekben, mert hitt abban, hogy ez a háború védelmi háború és semmi más célja nincs, mint a p’nn nép szabadságának és önrendelkezési jogának biztosítása, — mondotta a finn szakszervezetek szövetségének elnöke. (—r.) A politikai arcvonal At moszkvai értekezlet döntő szakaszába lépett Genf. (Rador). A brit hírközvetítő szolgálat jelenti, hogy a moszkvai értekezlet döntő szakaszába lépett. Nem akarván az értekezlet befejezése előtt Stockholm (DNB). A svéd lapok szerint a semleges diplomáciai körökben aggodalommal figyelik a moszkvai értekezlet menetét. Attól tartanak, hogy az Egyesült Államok és Anglia messzemenő engedményeket tesznek Szovjetoroszországnak. Úgy tudják, hogy Moszkva nemcsak Európa keleti és délkeleti részén, hanem a Földközi-tenger vidékén is határozott követeléseket támasztott és ezenkívül egy boszporusi támaszpont átengedéséről is szó van. Hír szerint Gallipoli átengedését kéri Szovjet erre a célra. Az Egyesült állaamok ankarai követségéhez közelálló helyről származó hír szerint a Szovjet a portugál—angol megegyezéshez hasonlóan és arra való hivatkozással, ahogy az Azori-szigetek átengedése történt az angolszászok részére, éppen úgy kéri a Galipesi-félszigeten támaszpont létesíthetését a maga részére. Állítólag csak a háború tartamára szólna ez a támaszpont, amely a háború végével megszűnne a moszkvai Értekezlet orosz résztvevői benf (TB). A moszkvai értekezlet orosz résztvevőinek névsorát most tették közzé. A küldöttség tagjai Molotovon kívül Vorosilov tábornagy, Visinszkij és Litvinov külügyi népbiztos helyettesek Szemejev külkereskedelmi helyettes népbiztos, Sarsin, a külügyi népbiztosság tisztviselője, valamint Griclov vezérőrnagy, mint a vezérkar képviselője. Visinszkij részvétele különösen figyelemreméltó, tekintettel arra,hogy csak nemsemmit nyilvánosságra hozni, Eden brit külügyminiszternek Sztálinnál folytatott második megbeszéléséről semmiféle felvilágosítást nem adtak régen nevezték ki a szövetségesek földközitengeri bizottságának tagjává. az Értekezlet színhelye Az értekezletet a Spiridonovka-palota zenetermében tartják. Ezt a nagy termet szürke márványlapok díszítik és egy kép, amely Edent és Molotovot ábrázolja az anStockholm (Tp). Az angol hírszolgálat közli, hogy a moszkvai értekezlet kilenc napi tárgyalás után most már egyik döntő szakaszába jutott. Tudvalevőleg elhatározták, hogy a tanácskozások befejezése előtt nyilatkozatot nem adnak ki, de több kérdésben már megtörtént a végső döntés. Nem áll még hiteles adat rendelkezésre Sztálin és Eden második találkozásának a lefolyásáról, amikor Edennel együtt ennek legfőbb katonai tanácsadója és az angol nagykövet is megjelent Sztálin előtt Megállapítják, hogy a moszkvai értekezleten eddig is már egész sor nem katonai kérdést tárgyaltak meg, így többek között Irán és a Földközi-tenger ügyét is. Washingtonban az iráni kérdésnek nagy figyelmet szentelnek, mert Iránban a szovjet és angol befolyás már a múltban is jelentősen érvényesült és szembekerült egymással. A Földközitengert érintő problémák ügyében végleges döntést nem hoznak most Moszkvában, mert meg kell várni, amíg Hull amerikai külügyminiszter vissza nem tért és nem folytatott megbeszélést Roosevelt elnökkel. Azt is állítják, hogy a szovjet küldöttség tagjai az értekezleten állhatatosan követelik a Szovjet régot-orosz egyezmény aláírása pillanatában. A festményt a brit külügyminisztérium ajándékozta a szovjet kormánynak. Eden, Hull és Molotov a tanácskozásokon fehér karosszékekben ülnek nagy kerek aszú körül, amelynél helyet foglal a küldöttség többi tagja is. A titkárok három kisebb asztal körül ülnek. A nagy asztalon angol, amerikai és szovjetorosz zászlókkal díszített írókészlet áll. A brit és amerikai küldöttségnek szépen berendezett hivatali helyiségeket bocsátottak rendelkezésre. Az egyes küldöttségek azonkívül kisebb termeket kaptak ahol külön-külön tanácskozhatnak. szére az Égei-tengerre kivezető utat. A Socialdemokraten című svéd lap szerint biztosra veszik, hogy a moszkvai értekezlet legutóbbi napjain a Balkánproblémáit is megvitatták és szóba került volna a Dardanellákon és a Boszporuson való áthaladás követelése is a Szovjet részéről. Ez a követelés erősen érinti Törökország érdekeit VILLÁSREGGELI A MOSZKAI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐI TISZTELETÉRE Stockholm (Rador). A brit hírközvetítő szolgálat jelenti: Eden brit külügyminiszter és a háromhatalmi értekezlet főbb résztvevői villásreggelin vettek részt, melyet az angol—amerikai sajtószövetség rendezett tiszteletükre Moszkvában. A meghívottak között volt Nagybritannia és az Egyesült Államok nagykövete, valamint Litvinov és Visinszkij szovjet helyettes külügyi népbiztos. MERÉNYLET A DÁN FŐVÁROSBAN Koppenhága (Rador). Az egyik koppenhágai étteremben terrorista merénylet történt, melynek három német férfi és egy dán nő esett áldozatául. A terroristák időzített bombát rejtettek el az étterem helyiségében. Huszonhat dán A Szovjet támaszpontot követel a Boszporusban is Több kérdésben végleges megállapodásra jutottak