Déli Hirlap, 1943. október-december (19. évfolyam, 227-301. szám)

1943-10-31 / 253. szám

_ |Taxa plătită hi numerar conf. ord. I Binlsparft-Temesvár, XIX. évf., 253. száma AKA LEJ |oir. On. P.T.T. Nr. 206.200/19431 Vasárnap, 1943. október 31 |K £L­I­ff Z/IDF A V% Dr.Olosz Lajos iaS? KföMfög MM MSB jfékv JfSjr Dr. VUCHETICH Laptulajdonos a M& jEff fájl? ENDRE Corvin 88&L~ isMrrBff mm SMS mg ms *MSfc*w #&ÍMhhB­jBr"­' és Dr. várnay Lapkiadó R. T. MHMM^ MMmm JHVflf Mm MB­sB MM­mL mMBSMm mm Mm ____elemek___ Ziarul Comunității Maghiare din România 19 A Romániai Magyar Népközösség lapig A külügyminiszterek moszkvai ér­tekezletének kilencedik napjár hír szerint már több kérdésben megtörtént a végső döntés. Az értekez­let körül ma még szigorúbb a titoktar­tás, mint volt eddig. A jelentések nagy­­fontosságúnak mondják Eden második külön megbeszélését Sztálinnál. A moszkvai svéd laptudósítók szerint több politikai kérdést is megvitattak, ezek között a Szovjet földközitengeri igé­nyeit (kijárat az Égei-tengerre, támasz­pont a Boszporusban) és az iráni ker­­ítést.­­­A berlini jelentések kiemelik Göbbels dr. német propagandaminiszternek a D­a­s Reich című hetilapban megje­lent legújabb cikkét, melyben azt han­­gztatja, hogy az 1918-as Németország helyzete nem hasonlítható össze a mai Németország helyzetével és erőviszo­nyaival. A keleti front súlypontjain változat­lanul hevességgel tombolnak a harcok A dél itáliai arcvonalon két nap óta s­zin­tén felette élénk a harci tevékenység. A külügyminiszterek értekezlete Míg a szovjet sajtó, így többek között „A háború és a munkásosz­tály" című hetilap következetesen a katonai problémák megoldásában látja a moszkvai hármas értekezlet legfőbb feladatát, a Moszkvában tartózkodó an­gol és amerikai tudósítók a főképp po­litikai jellegű tárgyalások kedvező me­netéről számolnak be. Csak az Ex­change legutóbbi jelentése hangoz­tatja, hogy Moszkvában orosz részről mindenekelőtt azzal a kérdéssel foglal­koznak, meghozza-e a konferencia a második frontot. A közvélemény erre a kérdésre­ igennel válaszol, hivatalos kö­­rök azonban továbbra is hallgatásba burkolódznak. Eden másodszor is hos­­­szasan tárgyalt Sztálinnal, e megbeszé­­lés körül azonban még szigorúbb a ti­toktartás, mint általában az értekezlet körül. A közvélemény érdeklődését az ily mozzanatok természetesen csak fo­kozzák. Erre egyébként okot adott a brit hírközvetítő szolgálatnak az a leg­újabb jelentése is, hogy „az értekezlet döntő szakaszához érkezett.“ A második front kérdése Az angolszász — s főleg az amerikai­­ sajtó hangjából kitűnik, hogy a nyu­gati szövetségesek a második európai arcvonal problémáját elsősorban politi­kailag óhajtják megoldani. Emlékeze­tes, hogy a moszkvai értekezlet első napjaiban az amerikai sajtó is elismer­te, hogy orosz részről tisztában vannak ezzel a törekvéssel. A második arcvonal­ra irányuló orosz követelés főképpen abból a gyanúból ered — írta a N­e­w York Times — hogy a szövetsége­sek az új arcvonal létesítését politikai okokból halogatják. A valóságban — hangoztatta az amerikai lap — a szövet­ségesek számára ez tisztán katonai kér­dés. Természetesen fontossága van a szövetségesek számára annak a kérdés­nek, hogy Oroszország milyen irányt akar követni Kelet-Európában. A Transkontinent Pres­, hírügynökség szófiai német értesülés alapján ebben a vonatkozásban a kö­vetkező érdekes közlést tette: Az oroszok folyton újabb és újabb módszert találnak ki, hogy hangulatot keltsenek az általuk követelt második front mellett, amelynek létesítésére az angolszászok kézenfekvő okokból nem Moszkva támaszpontot követel a Dardanellák­ban Gallipoli átengedését El­éri a Szovjet lörökországtól Helsinki: „E ebben a háborúban csak olyan kis népnek vannak lehetőségei, amelyet tantonthatatlan élniakarás tölt el és az ügyének igaz voltába vetett szilárd hit" Erős angol&sriss autót esi tá­madás oíz e­lfgarítását jelenítik, az délk­rinti sz­amtól tudják magukat elhatározni. A moszk­vai rádió — mondta a TP­ jelentés egyik legutóbbi reggeli híradásában né­met hadfoglyok állítólagos vallomása­ ismertette, akik kijelentették volna­, hogy Franciaországból jöttek és a Franciaországban állomásozó német gyalogság nagy részét a keleti frontra szállították. Amint ebből a rádiójelentésből is ki­tűnik — folytatja jelentését a német hírforrás — az oroszok nem hajlandóak magukat meggyőzetni a szövetségesek által,­­hogy Franciaországban ez idő szerint lehetetlen megkísérelni az angol­szász partraszállást. Finnország A finn szakszervezetek kongresszusá­nak határozata mély benyomást keltett a világ közvéleményében. Az a tény, hogy a finn munkásság hangadói hitet tettek a függetlenség és az önrendelke­zési jog mellett, a semleges sajtóban azt a benyomást keltette, hogy Helsinki ilyenformán is a moszkvai értekezlet fi­gyelmébe ajánlotta álláspontját. — A nemzetközi helyzet ma olyan — mondotta a többi között Vuori a finn szakszervezeti szövetség elnöke — hogy nehéz lenne megoldani, miként alakul majd a jövő. A nagyhatalmak háborújá­ban nagy változások állottak be A kis finn nép megtanulta ennek a nagy hábo­rúnak különböző szakaszaiban hogy leginkább csak önmagában bizh?+ Ami­kor másfelé irányította tekintetét, gyak­ran kellett csalódnia. Nem szabad azon­ban azt hinnni,hogy Finnország egyma­gában is alakítani tudja sorsát Ha van valami, ami rosszul áll ebben a világhá­borúban, úgy ez a kis országok és nem­zetek sorsa. Ebben a háborúban csak olyan kis népnek vannak lehetősége­, amelyet­ tántoríthatatlan élniakarás tölt el és az ügyének igazságosságába vetett szilárd hit. Fi őzem és remélem — folytatta Viori, akinek ezt a nyilatkoz­atát az NST­ jelentése nyomán német részről is érdeklődéssel fogadták — hogy a finn népben megvan ez a hit és remény. Olyan időpont következett most be, ami­­kor az együttműködés­e irányuló őszinte vágynak tettekben kellene kifejezésre jutnia. A szakszervezeti mozgalom nem vonakodott részt venni a háborús erőfe­szí­tésekben, mert hitt abban, hogy ez a háború védelmi háború és semmi más célja nincs, mint a p’nn nép szabadságá­nak és önrendelkezési jogának biztosí­­tása, — mondotta a finn szakszerveze­tek szövetségének elnöke. (—r.) A politikai arcvonal At m­oszk­­vai értekezlet döntő szakaszába lépett Genf. (Rador). A brit hírközvetítő szolgálat jelenti, hogy a moszkvai érte­kezlet döntő szakaszába lépett. Nem akarván az értekezlet befejezése előtt Stockholm­ (DNB). A svéd lapok szerint a semleges diplomáciai körökben aggodalommal figyelik a moszkvai­ érte­kezlet menetét. Attól tartanak, hogy az Egyesült Államok és Anglia messze­menő engedményeket tesznek Szovjet­­oroszországnak. Úgy tudják, hogy Moszkva nemcsak Európa keleti és dél­­keleti részén, hanem a Földközi-tenger vidékén is határozott követeléseket tá­masztott és ezenkívül egy boszporusi tá­maszpont átengedéséről is szó van. Hír szerint Gallipoli átengedését kéri Szovjet erre a célra. Az Egyesült álla­a­mok ankarai követségéhez közelálló helyről származó hír szerint a Szovjet a portugál—angol megegyezéshez hason­lóan és arra való hivatkozással, ahogy az Azori-szi­getek átengedése történt az angolszászok részére, éppen úgy kéri a Galipesi-félszigeten támaszpont létesít­­hetését a maga részére. Állítólag csak a háború tartamára szólna ez a támasz­pont, amely a háború végével meg­szűnne a moszkvai Értekezlet orosz résztvevői­ benf (TB). A moszkvai értekezlet orosz résztvevőinek névsorát most tették közzé. A küldöttség tagjai Molotovon kívü­l Vorosi­­lov tábornagy, Visinszkij és Litvinov kü­lügyi népbiztos helyettesek Szemejev kül­kereskedelmi helyettes népbiztos, Sarsin, a külügyi népbiztosság tisztviselője, valamint Griclov vezérőrnagy, mint a vezérkar képvi­selője. Visinszkij részvétele különösen figye­lemreméltó, tekintettel arra,­­hogy csak nem­semmit nyilvánosságra hozni, Eden brit külügyminiszternek Sztálinnál folyta­tott második megbeszéléséről semmi­féle felvilágosítást nem adtak régen nevezték ki a szövetségesek földközi­­tengeri bizottságának tagjává. az Értekezlet színhelye Az értekezletet a Spiridonovka-palota ze­netermében tartják. Ezt a nagy termet szürke márványlapok díszítik és egy kép, amely Edent és Molotovot ábrázolja az an­Stockholm­ (Tp). Az angol hír­szolgálat közli, hogy a moszkvai érte­kezlet kilenc napi tárgyalás után most már egyik döntő szakaszába jutott. Tudvalevőleg elhatározták, hogy a ta­nácskozások befejezése előtt nyilatko­zatot nem adnak ki, de több kérdésben már megtörtént a végső döntés. Nem áll még hiteles adat rendelkezésre Sztálin és Eden második találkozásának a le­folyásáról, amikor Edennel együtt en­nek legfőbb katonai tanácsadója és az angol nagykövet is megjelent Sztálin előtt Megállapítják, hogy a moszkvai érte­kezleten eddig is már egész sor nem ka­tonai kérdést tárgyaltak meg, így töb­bek között Irán és a Földközi-tenger ügyét is. Washingtonban az iráni kér­désnek nagy figyelmet szentelnek, mert Iránban a szovjet és angol befolyás már a múltban is jelentősen érvényesült és szembekerült egymással. A Földközi­­tengert érintő problémák ügyében vég­leges döntést nem hoznak most Moszk­vában, mert meg kell várni, amíg Hull amerikai külügyminiszter vissza nem tért és nem folytatott megbeszélést Roo­sevelt elnökkel. Azt is ál­lít­ják, hogy a szovjet küldöttség tagjai az értekezle­ten állhatatosan követelik a Szovjet ré­got-orosz egyezmény aláírása pillanatában. A festményt a brit külügyminisztérium aján­dékozta a szovjet kormánynak. Eden, Hull és Molotov a tanácskozásokon fehér karosszékekben ülnek nagy kerek asz­­ú körül, amelynél helyet foglal a küldött­ség többi tagja is. A titkárok három kisebb asztal körül ülnek. A nagy asztalon angol, amerikai és szovjetorosz zászlókkal díszített írókészlet áll. A brit és amerikai küldöttség­nek szépen berendezett hivatali helyiségeket bocsátottak rendelkezésre. Az egyes kül­döttségek azonkívül kisebb termeket kap­tak ahol külön-külön tanácskozhatnak. szére az Égei-tengerre kivezető utat. A Socialdemokraten című svéd lap szerint biztosra veszik, hogy a moszkvai értekezlet legutóbbi napjain a Balkán­problémáit is megvitatták és szóba ke­rült volna a Dardanellákon és a Boszpo­­ruson való áthaladás követelése is a Szovjet részéről. Ez a követelés erősen érinti Törökország érdekeit VILLÁSREGGELI A MOSZKAI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐI TISZTELETÉRE Stockholm­ (Rador). A brit hír­közvetítő szolgálat jelenti: Eden brit külügyminiszter és a háromhatalmi ér­tekezlet főbb résztvevői villásreggelin vettek részt, melyet az angol—amerikai sajtószövetség rendezett tiszteletükre Moszkvában. A meghívottak között volt Nagybritannia és az Egyesült Államok nagykövete, valamint Litvinov és Vi­sinszkij szovjet helyettes külügyi nép­biztos. MERÉNYLET A DÁN FŐVÁROSBAN Koppenhága­ (Rador). Az egyik koppenhágai étteremben terrorista me­rénylet történt, melynek három német férfi és egy dán nő esett áldozatául. A terroristák időzített bombát rejtettek el az étterem helyiségében. Huszonhat dán A Szovjet támaszpontot követel a Boszporusban is Több kérdésben végleges megállapodásra jutottak

Next