Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-10 / 8. szám

Vendéglátás közpénzen A reprezentáció és a reprezentáció körüli vita alighanem egyidős. Egyszerre is fognak megszűnni, feltéve, ha végleg pálcát törünk a közpénzen finanszírozott vendéglátás felett. Ebben azonban egyelőre ne reménykedjünk, maradjunk te­hát a reprezentációnál és a vitánál. Idei első ülésén ezt a té­mát tűzte napirendre a Bor­sod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, a vizsgálódás alap­jául véve azt az összefogla­ló jelentést, amelynek készí­tői tíz állami vállalatnál, öt kisipari szövetkezetnél, négy áfész-nél és húsz mezőgaz­dasági nagyüzemnél kérdez­ték meg, hogy: mennyi a re­­pi? Olcsóbb-e a saját bor? A népi ellenőrök tucatnyi példát tudnak mondani. Jót is, rosszat is. A vizsgálat az utóbbi két esztendőt ölelte fel. Az egyik sárospataki tsz­­ben például — egyetlen hó­nap leforgása alatt — 610 embert láttak el étellel, ital­lal. A céh csaknem har­mincezer forintra rúgott. Ezt a tengernyi pénzt — sza­bályellenesen — termelési költségként számolták el. A tömöri tsz-ben viszont ép­pen fordítva jártak el. Rep­rezentációs költségként köny­velték el a zárszámadással és egyes betakarítási mun­kákkal kapcsolatos kiadáso­kat. A repi-számla harminc­ezer forintnál is többre rú­gott, holott a rendelet sze­rint a keret 4200 forint volt. Sok vitára adott okot — bár az előírások teljesen egyértelműek — a saját ter­melésű szeszes ital reprezen­tációs felhasználása, Illetve a felhasználással nincs is baj, hiszen jó néhány he­lyen minden fejtörés nélkül megitták, de az elszámolás­sal már baj volt. Ugyanis — nyilván keretkímélés céljá­ból — a saját készítésű italt önköltségi áron könyvelték el, holott ilyen esetben is a fogyasztói ár a mérvadó. Mielőtt az olvasóban in­dulatot csiholnának ezek a példák, sietve leírjuk, hogy a népi ellenőrök vizsgálódá­sai szerint az utóbbi három esztendőben évről évre csök­kennek a reprezentációs ki­adások. Az Ózdi Kohászati Üzemekben például a felét sem költik el annak a rep­rezentációs­­ keretnek, amely az előírások szerint megil­leti a vállalatot... Törvény­es erkölcs De jelen esetben különb­séget kell tenni a törvény és az erkölcs között. Vegyünk erre is egy példát. A domaházi mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetben év­ről évre több lett a veszte­ség, akárcsak a reprezentá­ció. Az elmúlt esztendő első három negyedévében a vesz­teség egymillióra, a repi húszezer forintra rúgott. Fél­reértés ne essék! Mint a legtöbb, ez a mezőgazdasági üzem is betartotta a szövet­kezetek reprezentációjára vo­natkozó előírásokat. De a rendelet csak a felső határt vonja meg. Lehetőséget ad, s kinek-kinek a lelkiismere­tére bízza, hogy mennyire él ezzel a feltétellel. Sokan vis­­­szaélnek vele. Visszaélnek, mert az mégiscsak abszur­dum, hogy egy-két deficites kisüzem — közpénzen ga­vallér — vezetője száz— száztíz ezer forintot költsön a vendégek traktálására. A mértéktartás éve lesz? Éppen ezért fogalmazha­tott úgy a NEB ülésén részt vevő Fejes László, a megyei tanács elnökhelyettese, hogy ebben az esetben nem er­kölcsös az, ami törvényes­nek látszik. A pénzt, a köz pénzét jobban kell becsülni, s erélyesen kell fellépni a pazarlás ellen. Az igaz — mondotta a tanácselnök-he­lyettes —, hogy a reprezen­tációs költségek csökkenő tendenciát mutatnak, de az abszolút összeg még mindig magas. A saját fizetését min­denki úgy költi el, ahogy akarja, de a takarékos gaz­dálkodás elveivel össze­egyeztethetetlen, hogy a kö­zösség pénztárcáját egyesek a sajátjukként kezeljék. Az 1975-ös esztendőt az ésszerű takarékosság jegyé­ben kezdtük. Legyen ez az év az ésszerű, jobban mond­va a mértéktartó reprezen­táció éve is. B. I. Közművek sűrű hálója Milyen lesz fi •• •• • 0 I.. I • I /O a­­ jámori-f­elüljáróf Kezdés az év második felében (Folytatás az 1. oldalról) A Gömöri-felüljáró építé­sében és az előkészületi mun­kákban részt vevő vállalatok műszaki vezetőinek vélemé­nye szerint a közművek át­helyezését — ha a körülmé­nyek kedvezően alakulnak — ez év második felében megkezdhetik. A közeljövőben készül el az UVATERV-nél a forga­lom elterelésének tanul­mányterve, melyet a kör­nyező utak adottságainak fi­gyelembevételével állítanak össze. Haraszti Jenő, a KÉV mis­kolci főépítésvezetője el­mondta, hogy a forgalomelterelésre csak akkor kerül sor, amikor az építkezést meg lehet kezdeni. Először a gyalogosaluljáró készül el, és ezzel egyidőben átépítik az Állomás utcát, ahol a csatornázási és egyéb útburkolat alatti közműépí­tést is elvégzik. A felüljáró eredeti tervén bizonyos módosításokat vé­geznek, ez azonban nem aka­dálya annak, hogy az anyag­­szükséglet egy részét (ka­vics, homok, vas) már előre beszerezzék. A KÉV ezen fe­lül az előregyártott vasbe­tonelemek egy részét is megrendelte. — Vállalatunk úgy tervezi, hogy az építőmunkák lehetőleg két évnél hosszabb időt ne vegyenek igénybe — mondta Haraszti Jenő fő­építésvezető. — Ehhez azon­ban a beruházás megvalósí­tásában részvevők összefogá­sára lesz szükség, alapos ko­ordinációra, amit esetleg szocialista szerződéskötés is­­ követhetne.­­ A KÉV-nél már megte­­­­kinthető a Gömöri-felüljáró I oldalnézeti vázlata. A felvezető szakasz a je­lenlegi úttest szintjétől a Kun Béla utcánál kezd emel­kedni és megközelítőleg a Kulacs bisztrónál éri el is­mét a mostani terepszintet. A reprezentatív kivitelű hídrész 222 méter hosszú lesz, 11 nyílással, 12 tartó­pillérrel. Egy-egy pillér alatt öt kör alakú tartóoszlop áll. A tá­maszközök hossza átlagosan 20 méter. A vasút alatti sza­kaszon (csak a déli oldalon) gyalogosaluljárót építenek. A 222 méter hosszú felül­járóra csak a két végén le­het felhajtani, közbülső rá­csatlakozás a függőlegesen eső mellékutcákról nem lesz. Ezek forgalmát a nagymére­tű hídrész mellett, illetve alatt vezetik el. Így például a Besenyői utcából csak egy rövid kerülővel lehet eljutni a felüljáróhoz. Mivel az Ady utca és a Búza tér sarkára tervezett gyalogosaluljáró építési mun­kái is erre az időszakra es­nek, a beruházás befejezté­vel korszerűvé válik a 3-as fő közlekedési útnak, a már kiépített József Attila utcai szakasztól a Búza térig veze­tő része is. NAGY JÓZSEF Elismervény a leadott olajkályh­ákért Ismeretes, hogy olajkály­­ha-vásárlásra csak azok jo­gosultak, akik a régi kály­hák leadásáról elismervényt tudnak felmutatni. A na­pokban jelölték ki erre az egyetlen miskolci átvevőhe­­lyet, a MÉH Sajó-parti te­lepét, ahol a régi, haszná­laton kívüli olajtüzelésű kályhák árán túl igazolást adnak az átvételről A tu­lajdonos ennek alapján vá­sárolhat új berendezést a boltokban. Jól szervezett munkával t­eljesíthető a lakásprogram Tanácsi beruházásban az idén 2489 lakást kell felépí­teni Miskolcon. Ha ehhez hozzászámítjuk az egyéb for­rásból (magánerőből stb.) épülő otthonokat, akkor az új lakások száma eléri a 2800-at. Hogy milyen hatal­mas feladatot jelent e terv­ végrehaj­tása, azt érzékelteti, hogy a IV. ötéves terv elő­irányzatának körülbelül 25 százalékát jelenti az említett lakásmenn­yiség. A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén az idei fejlesztésről és a költ­ségvetésről tárgyalt. A vita központjában — érthető mó­don — a lakásépítési terv végrehajtása állt. Ugrásszerűen nőnek a feladatok Többen megfogalmazták a kérdést: mi a biztosíték ar­ra, hogy az építőipar végre tudja hajtani idei feladata­it? Izgalmas e kérdés azért is, mert az eredetileg terve­zettnél valamivel kevesebb, összesen 9800 lakás épül a jelenlegi tervidőszakban cél­­csoportos beruházásból, ugyanakkor a jogos lakás­igénylők száma Miskolcon meghaladja a tízezret. Mielőtt azonban a végre­hajtó bizottság vitájának főbb gondolatait idéznénk, el kell mondanunk, hogy egy nappal korábban a tanács gazdaságpolitikai bizottsága tárgyalta ugyanezt a témát és ott szinte szóról szóra ugyanez az aggodalom fo­galmazódott meg. Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a lakás­építés ütemét alapvetően a központi támogatás évenkén­ti eloszása határozza meg. Meghatározott összeg jut a tervidőszakok egy-egy évé­re. Így a város vezetőinek csakúgy, mint a kivitelező vállalatoknak, vállalniuk kell az ugrásszerűen megnö­vekedett feladatok végrehaj­tását — bármilyen nehéz is. Ráadásul a városfejlesztés nem csupán lakásépítésből áll. Ezzel egyenes arányban növekszenek az egyé­b­ jel­legű építési feladatok is a tervidőszak utolsó évében. De most maradjunk a leg­fontosabb teendőnél: a la­kásépítési program végre­hajtásánál. Gyakorlatot kellett szerezni Közismert tény, hogy ta­valy nyáron rekonstrukciót hajtottak végre a házgyár­ban, s ma már az új típusú panelekből készülnek az ott­honok. Az átállás nem ment minden zökkenő nélkül, az új típusú panelek összeszere­lése a kezdeti időben — amíg gyakorlatot nem sze­reztek — lassította az épí­tők munkáját. Késett a liftek szállítása is az elmúlt hónapokban és átmeneti hiány volt — van is! — különböző építőanya­gokból, szerelvényekből. Mindezt figyelembe véve, a városi tanács vezetői — az építőipari vállalatokkal foly­tatott tárgyalások alapján — bíznak a terv teljesítésében. Drótos László, a városi pártbizottság első titkára egyebek között arra hívta fel a figyelmet az ülésen, hogy az eddiginél kevesebb lakás befejező munkálatai húzódhatnak át a következő évre. Rózsa Kálmán, a vá­rosi tanács elnöke zárszavá­ban ugyanezt hangsúlyozta: az új lakásoknak legfeljebb 15—20 százaléka nem lesz beköltözhető állapotban az év végén. Határozat született arra, hogy a végrehajtó bizottság hónapról hónapra figyelem­mel kíséri a lakásprogram megvalósítását, és ha kell, operatív intézkedésekkel se­gíti az építők munkáját. Gondoltak itt többek között bizonyos építőanyagok (veze­tékek, stb.) beszerzésére. (Folytatjuk) BÉKÉS DEZSŐ A IV. ötéves terv lakásépítési tervének végrehajtása mel­lett gondoskodni kell a következő tervidőszak előkészítéséről is. 1975 után folytatják az Avasi lakótelep építését, újabb lakóépületeket emelnek az összekötő városrészben és több száz lakást építenek a Vörösmarty utca mentén. Képünkön: bontás az összekötő városrészben. (Kerényi László felvétele) Zöldségből, gyümölcsből megfelelő a választék Az AGROKONZUM sza­badtéri és raktári árukész­letei biztosítják a jó és kellő áruválasztékot. Igaz, a sze­szélyes január egyáltalán nem kedvez a tárolt áruk minőségének, de az időjárás okozta veszteség még nem érinti a vásárlókat. Sajnos, kevés volt a pri­mőr. Az ország déli megyéi­ből egyelőre hiába várják a beígért paradicsomot és sa­látát s a nagyobb mennyisé­gű importparadicsom-szállít­­mány is egyelőre késik. Vi­szont e héten már megje­lent a zöldpaprika és az uborka. Fejes kel- és vöröskáposz­tából 331 mázsát értékesítet­tek, ám a téli étrendünket változatossá tevő karfiol hi­ányzott a cikklistáról. Bur­gonyából 894 mázsát, vörös­hagymából 179 mázsát és fokhagymából 13 mázsát szál­lítottak a boltokba. Sárga­répából 69 mázsát, gyökér­ből 71 mázsát, zellerből és karalábéból 56 mázsát, cék­lából és feketeretekből 28 mázsát. Savanyúkáposztából is volt elegendő, csaknem 120 mázsa került a megyei háló­zatba. A Körte nem volt sok, mintegy 16 mázsa, viszont almából 441 mázsát értéke­sítettek. A fogyasztói árak nem so­kat változtak a hét végére. A tavalyi árakhoz mérten — mely mindig az azonos na­pokra értendő — öt cikk ára magasabb. Ezek közé tarto­zik a körte (8 forint), a zel­ler (7,80), a karalábé (3,80), a fejeskáposzta (3,20) és a vöröskáposzta (4,80). Azonos az ára a burgonyának (3,70), a vöröshagymának (5), a fok­hagymának (28), a sárgaré­pának (4,80), a kelkáposztá­nak (4,80), a feketereteknek (4), valamint a savanyúká­posztának, melynek fogyasz­tói ára 6 forint. Alacsonyabb áron kerül forgalomba a gyökér (8,40), a cékla (3,60), és a nagy tömegű B3-as pi­ros jonatán alma. Stílbútorok akácfából A két megye — Szolnok és Pest — területén működő Nagykunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság az idén to­vább fejleszti fafeldolgozó iparát. Az egy év alatt ki­termelt 200 ezer köbméter haszonfából 110 ezer köbmé­tert munkálnak meg. A bu­dapesti és a csongrádi Tisza Bútoripari Vállalat részére nyár-, akác- és fenyőfából bútoralkatrészeket gyártanak. Ezenkívül rakodólap, ipari és mezőgazdasági láda, parketta is nagy mennyiségben készül. A gazdaság a hajlított stíl­bútorok tartozékait korábban gőzölt diófából készítette. A diófa hazai beszerzése azon­ban nagy gond, behozatala pedig igen költséges. Ezért 1975 közepétől akácfából ké­szülnek a gőzölt bútoralkat­részek. A kísérleti termelés igazolta az új vállalkozás célszerűségét és gazdaságos­ságát. A pusztavacsi üzem­ben új akácfeldolgozó üzem­részt építenek, amely június­ra készül el. Tanulnak A VASVILL Kereskedelmi Vállalatnál nagy gondot for­dítanak a dolgozók tovább­képzésére. Az idén 31-en fe­jezik be az általános iskolát és 62 középszintű vezető vesz részt a havonta egy al­kalommal megrendezett kon­zultációkon.

Next