Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-11 / 85. szám
Jó idő esetén... Ez a helyzet Tapolcán és a gőzben Január közepén írtuk: megújul Tapolca strandja, s jól tudjuk, hogy folynak a gőzfürdő felújítási munkálatai is. Közeleg a strandszezon kezdete, ezért ismét felkerestük az illetékeseket, hogy megtudjuk: mi várható Tapolcán, s mikor nyit a közkedvelt gőz? Érdeklődésünkre Kiss József, a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat beruházási osztályának vezetője elmondotta, hogy a tapolcai nagymedence leválasztási munkálatai a finisben vannak. De mit is jelent a leválasztás? Azt, hogy vasbeton „felezővonalat” építettek a nagymedencébe, így amikor a strandon pangás van, nem kell a 4600 köbméteres nagymedencét teljes egészében vízzel feltölteni, csak a felét. Ugyanis az is kiszolgálja a hétköznap strandolókat. Mint megtudtuk, az intézkedés összefügg Miskolc szűkös ivóvízellátásával is. A tapolcai strand ugyanis ivóvizet kap, s vendégínséges időszakban inkább a vízvezetékre kötik az itt felszabaduló mennyiséget is, semmint pocsékoljanak. A nagymedencében a munkálatok rövidesen befejeződnek, május 1-én, nyitáskor már az újjáalakított medence várja a strandolni vágyókat. Sajnos, nem mondható el ugyanez a kismedencéről. Tervezték ugyanis ennek a felújítását is, ám az időjárás közbeszólt, így aztuán e munkálatok az őszi-téli időszakra maradtak. Szeptemberben kezdődik a felújítás, majd a medence generálozása után megkezdik a kismedence sátorral való lefedését. Ugyanakkor az építőknek kevés pihenő jut, hiszen téliesítik a női és férfi szekrényes öltözőt, s mindkettőbe zuhanyzókat szerelnek, hogy a sátor alatt fürdőzők megfelelő kiszolgálását biztosítani tudják. A munkálatokkal a tervek szerint az év végéig szeretnének elkészülni. Köztudott, milyen nehéz helyzetet teremtett a Szabadság gőzfürdő felújítása a vízműveknél. Az eredeti tervek ugyanis lényegesen kisebb volumenű munkálatokról szóltak, mint amilyenek után július 1-én várhatóan ismét megnyílik a kedvelt gőz. Mint kiderült: az épület állaga annyira leromlott, hogy szinte csak a váz maradhatott épségben, annyira le kellett „hámozni" a falakat. A tetemes többletköltséggel járó munkálatok is a befejezés felé közelednek. Az uszoda, az új hőközpont — a kazánházzal —, s a kiszolgáló egységek már régóta üzemelnek, ugyanakkor a kád- és gyógyfürdő várhatóan május 1-én már fogadhatja az első vendégeket. Az építők jó munkájának köszönhetően úgy halad a gőzfürdő felújítása is, hogy minden valószínűség szerint június végére valamennyi munka elkészül, s akkor július 1-én már a gőzfürdőbe is beléphetnek az első fürdőzők. (tóth) # Már csak a medencealap hiányzik. Az utolsó simítások már a befejezést sejtetik a gőzben is (Kovács Attila felvételei) Iesislaitos és — közelről Távcsöves bemutatót tart a nagyközönségnek a miskolci Uránia Csillagvizsgáló, holnap este 7 órától. Az érdeklődőknek levetítik a Kozmikus start című színes szovjet filmet, mely az űrkutatás és az űrhajózás kezdeteit mutatja be. A DH várospolitikai fóruma Szomszédság, barátság az új lakótelepeken „Manapság bátorság kell hozzá, hogy az ember megcáfolja azokat a sztereotípiákká merevedett előítéleteket, melyek szerint az új lakótelepek, a házgyári épületek károsan befolyásolják az emberi kapcsolatokat." A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem szociológusai városunk közművelődési viszonyait kutatják. Ezen belül Tóth Pál, az ÉSZAKTERV szociológusa, a lakótelepi társadalmi kapcsolatokat vizsgálta. A fenti idézetet a vizsgálat záró tanulmányának előszavából vettem. A TIT városi szervezete vállalkozott rá, hogy vitaest keretében szembesíti a tanulmány megállapításait a meghívott szakemberek, érdeklődők véleményével. Mielőtt azonban a vitában elhangzottakat idézném, röviden a tanulmány néhány megállapítása... Az új lakótelepekre költözők közül nem mindenki gyökértelen, hiszen előfordulhat,hogy rokonai, munkatársai, barátai, szomszédai is ugyanott kapnak új otthont. Kizárólag ezzel mégsem magyarázható, hogy a megkérdezett lakótelepi családok 78 százaléka kielégítőnek tartja kapcsolatait. Az egy-két évre beköltözött családok kétharmada ifi így nyilatkozott! Természetesen idő kell hozzá, hogy az ember legalább „szemre” megismerje a környezetében élőket. Ismerős arcok Néhány hónap eltelik, amíg ismerős arcokkal találkozik az ember a lakótelepi boltban, buszmegállóban, és ráköszön arra, akivel a lépcsőházban találkozik, mert tudja, hogy ő is oda tartozik, szomszéd. Azoknak, akik 6-8 éve élnek az új lakótelepen, már az 53 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy jelenlegi kapcsolatai szorosabbak, mint amilyenek az előző lakóhelyén voltak. Csak a megkérdezett családok 24 százaléka állította, hogy kevesebb emberrel került közelebbi — szomszédi, baráti — viszonyba, mint előző lakhelyén. De ha így áll a dolog, akkor mi táplálja azokat a nézeteket, hogy a paneles házakban, lakótelepeken elidegenedik, elmagányosodik az ember? A szociológus szerint e mítoszok keletkezésében — egyebek mellett— szerepet játszik a nosztalgia. Sokan idealizálják a falusi, kisvárosi életet és túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a hagyományos, például a szomszédi kapcsolatoknak. A városi ember számára a munkahelyi kapcsolatok legalább annyira fontosak, mint a lakóhelyiek, a barátok kiválasztásánál pedig szelektál. Nyilvánvaló, hogy néhány hónap, de még egykét év alatt sem lehet olyan jól megismerni a körülöttünk élőket, hogy ki tudjuk szemelni közülük azokat, akikkel szívesen töltjük együtt szabad időnket, osztjuk meg örömeinket, gondjainkat. • Kényelmes belenyugvás? A vitaesten nem mindenki értett egyet Tóth Pállal. Volt, aki kétségbe vonta egy ilyen vizsgálat létjogosultságát is, mondván: a lakótelepeket a város szerves részének kell tekinteni, ezért nincs is értelme külön kutatni e negyedekben a közösségi életet. Az egyik fiatal építész azt fejtegette, hogy a lakótelepek építése kényszerpályán mozog, hiszen az elmúlt 10—15 évben az új lakások mennyisége és nem a minősége volt a döntő kérdés. Házgyáraink is elavultak. Veszélyes tehát azt állítanunk, hogy a meglehetősen egyhangú lakótelepeken is gazdag emberi kapcsolatok alakulhatnak ki, mert e vélemény kényelmes belenyugvást szülhet. Ugyancsak építészitől hallottam, hogy az új lakótelepet — a lakástól a boltokon át a játszószerekig —, készen kapják az oda költözök, ezért nem is tudnak azonosulni vele. Fel kellene használnunk azt az energiát, amit minden ember szívesen fordít környezetének alakítására. Jelenleg azonban még a tapéta mintáját, a szőnyegpadló színét sem választhatja meg az új tulajdonos. • • Önigazgatási csoportok Tóth Pál a vitában is többször szót kért, és egyebek között arra hívta fel a figyelmet, milyen fontos szerepük van a közösségi élet kialakításában az önigazgatási csoportoknak. Az érdekazonosság összefűzi, aktivizálja az embereket, és a lakókat képviselő önigazgatási csoportok (például a lakóbizottságok) egyre több feladatot vehetnek át a „hivataloktól’’. Csak spontán módon alakíthat vagy tervezhető, befolyásolható is a lakótelepi közösségi élet? — e kérdésre kereste a választ Kolláth Sándor, a városi pártbizottság titkára. Beszámolt a Tanácsköztársaság városrészben végzett kísérleti jellegű munka eredményeiről. Sportkört szerveztek a szóban forgó lakótelepen, klubot nyitottak a nyugdíjas korúak számára, az általános iskola pedig kiállításoknak, hangversenyeknek adott otthont. Senki sem akar beleszólni a családok életébe, nem erőltetnek rájuk kulturális, vagy más programokat. De arról sem mondhatunk le, hogy segítsük a szocialista szellemű lakótelepi közösségek kialakítását. (bekes) Évente 500 tonnával többet Az egyedi homokformázás helyett vasformákba öntik az ismétlődő tartalék alkatrészeket a Dunai Vasmű öntödéjében. Az új módszer háromszor termelékenyebb a réginél, s a saját készítésű, hidraulikus öntőberendezés kezeléséhez is mindössze egy munkás szükséges, a korábbi három helyett. Az alkatrészek kokillaöntésével évente mintegy 500 tonnával több alakos öntvényt gyárthatnak, és a munka- és időmegtakarítás értéke is több millió forintra tehető. Az eljárás bevezetéséhez tipizálták a leggyakoribb öntvényfajtákat, így a műveletek összevonása tovább ésszerűsítette és szalagszerűvé tette a Dunai Vasmű öntvény gyártását. Április 23-án: Fórum a miskolci rádióban Mindnyájan közlekedünk Kérdezzen , az illetékesek válaszolnak! A Magyar Rádió miskolci stúdiója április 23-án, hétfőn este 17 óra 5 perctől egyórás közlekedési fórumműsort sugároz. A téma: Borsod és Heves megye közlekedési és útügyi helyzete. A hallgatók kérdéseire a stúdióba meghívott vezetők élő adásban válaszolnak. Mikorra készül el a Búza téri aluljáró? Tervezik-e az egri forgalmi irányító lámpák összehangolását? Milyen új autóbuszjáratok indításával foglalkozik a Miskolci Közlekedési Vállalat? Merre vezet a 3-as főút miskolkolci átvezető szakasza? Hogyan oldják meg Miskolc belvárosában a forgalomszabályozást? A 26-os főút építésén kívül, milyen útkorszerűsítésekre kerül sor Heves megyében? M ilyen és hasonló kérdéseket tehetnek fel az érdeklődők levélben, melyet április 20-ig kell eljuttatni a stúdióhoz. Cím: Magyar Rádió miskolci stúdiója, 1527 Bajcsy-Zsilinszky út 15. Az adás időpontjában Miskolcon a tb-427 és a 35-510, Egerben pedig a 12-946-os számú telefonoknál tartunk ügyeleti szolgálatot. Kérdezni lehet még Miskolcon, a Szemere utcai parkolóban tartózkodó közvetítőkocsinál. Kérdezzen , az illetékesek válaszolnak ! A Magyar Rádió miskolci stúdiója Húsvétra, a kicsiknek Bőséges választékot kína húsvétkor a legkisebbeknek televízió Az ünnep első napján reggel az óvodások műsora jelentkezik. Délelőtt kisdobos tornaversenyt közvetítik Pécsről. A rajzfilmei sorában bemutatják a Báto Robin Hood című szovjet filmet, délután pedig a Cimborák című, nagy sikerű magyar filmet vetítik. Előszö jelentkezik Szervusz, Szerge címmel a 10—14 éves gyerekeknek szóló szórakoztat műsor, amelynek központ figurája Szergej Kurepov, hazánkban élő, orosz származású bohóc. Az első nap délutánját még egy mesebeli ruhász története is megelevenedik , képernyőn: Volt egyszer egy juhász címmel. Húsvét másnapján gyerekeknek szóló kisfilmösszeállítással kezdődik a tv programja, majd a színes Zsebtévé, valamint a Józsefváros Színházban felvett Cimbormatinét sugározzák.