Déli Hírlap, 1980. augusztus (12. évfolyam, 179-203. szám)
1980-08-27 / 200. szám
Híz Városunkban alig fél tucat szökőkút ékeskedik A Győri kapui és a Hoffman Ottó utcai a legszebbek. A járókelők gyakran tapasztalják, hogy kettő körül forgolódnak legtöbbet a szakemberek. Ez alkalommal a népkerti szökőkút medencéjének csinosításán van a sor. Az erős vízsugár visszaadja a mozaikok eredeti szép színét. (Jakubik László felvétele) Kiváló dolgozók az LKM-ből Eredők és eredmények Flekács lajos bácsi 31 esztendeje indul minden hajnalban a 7. LKM kapui fele, Medvecz József egy évtizede mondhatja magáról: a gyárban dolgozom. Ragaszkodásuk, vonzódásuk a gyáróriáshoz nem egy eredőjű, de közös eredményű: mindkettőjüket Kiváló Dolgozó címmel tüntették ki tavasszal, s most az őskohónál találkoztunk, beszélgettünk egy napfényes, ünnepi délelőttön. Nyolc hónap múlva , — mondta kicsit szomorúan Lajos bácsi.—, mai nyugdíjaskenyéren leszek, s egyre gyakrabban jut eszembe az, ahogy kezdődött. Pedig nem sok szépség jut osztályrészül ezeknek az emlékeknek, hiába az eltelt hosszú, nekem mégis rövidnek látszó idő. Igaz, fiatal voltam, s most pedig már csak könnyű munkát végezhetek; amit régen könnyen emelt, a kezem, azt csak nézegethetem, mégis nehéz esztendők emlékei ezek. Ha nincs munka, a ma nehezen vállalt ,is ajándékszámba megy. Lajos bácsi be se tudott jutni a vasasszakmába, ahol ma megsüvegelnek minden embert, onnan akkor könnyedén elküldték, így emlékezik erre az időre: Cselédember volt az apám Harsányban, a család pedig népes, s lehet, hogy ez már kicsit unalmasnak tűnik ma, de én mégis összetettem a két kezem, amikor végre a avarban dolgozhattam a felszabadulás után. Meg fogod ezt még könnyezni, ha majd otthon kell maradnod — szól közbe Lajos bácsi felesége —, még azt is amikor biciklivel virikáztál be mindennap. Kivéve télen — teszi még hozzá mosolyogva — akkor kvártélyt, kellett kivennie. Saját pénzen persze, de hát kit érdekelt ez akkor . . . Közben lassan, tégláról téglára felépült a kis családi ház Harsányban, szépült a háztáji, a kert. Nem akartak palotát építeni, csak olyat amilyenre vágytak. meleg, barátságos családi otthont, így talán még a mindennapi embergyötrő utazás is megérte. Tudja, mi az a nadrágcső? — kérdezte Lajos bácsi. Nem tudtam, Krttik, hogy vagy harminc méter magasan fut a kohó tetejére fel, s ott ágazik ketté! Ott dolgoztam, hegesztettem, sokszor néha csak egy szál deszkán állva — folytatódik a magyarázat —, de sok időnek el kellett telni ahhoz, hogy ilyen komoly munkát végezzek. S a tanulás, a kínlódás, ami addig jutott, az többnyire saját bőrre ment: az a hat hónap, amit annak idején iskoláztak a szakmában engem — gyorsan kellett az ember — a semminél is kevesebb volt. De hát megtanultam, s most kitüntettek: jól esik nagyon ... ☆ Medvecz Józsefből „többet néztem ki mint a háta mögött álló munkás évtized, s ő mosolyogva helyeselt. Nem szégyellem bevallani: nem itt kezdtem, nem akartam először az LKM- hez tartozni. Nehéz volt elviselni, hogy ott a gyárkerítés, szigorú a munkarend, kevés alkalom az, amikor lazíthat az ember. De mégis visszajöttem: azóta technikusként dolgozom a tervezőirodán. S a kerítés? — kérdeztem —, azzal mi lett? Már nem is látom — mondja nevetősen — elfeledteti az, hogy jól érzem magam, ebben a tényleg túlzás nélkül nagycsaládnak nevezhető közösségben. Szó szerint így van — vette át a szót. Medvecz Józsefné —, mert én is ott dolgozom, sőt apáink együtt dolgoztak valamikor itt, a gyárban. De mindenki családtag, mégha nem is rokon : az életünk összefonódott az üzemmel, az ott dolgozó emberekkel, az egész környezettel. Még megismerkedni is a diósgyőri strandon sikerült . . . A munkára terelődik a szó, de kiderült, ez nemcsak engem érdekel. A két nyugdíjas após is gyakori témaként veszi elő, izgatja őket, mi történik ma a gyárban, hogy végzi a munkáját az, aki a nyomukba lépett. Sokszor támaszkodunk a belső tervezőmunkáknál a helyszínen dolgozók segítségére — meséli Medvecz Lajos —, szükség van a gyakorlatias meglátásaikra. Nagy gonddal kell mindent terveznünk, hiszen ha rossz, napi munkájukat keserítjük, nehezítjük vele, az anyagi kárról nem is beszélve. Más-más életút, más kötődés a munkához, munkahelyhez. Két különböző poszton, helyzetben dolgoznak, s köztük áll az a pár évtized, ami a két nemzedéket elválasztja egymástól. Egyformán megkérdeztem mindkettőt: létezik-e szerintük elkötelezettség, vonzódás egy . gyárhoz, vállalathoz, üzemhez, s ha van, miből adódik ez? Kicsit zavarba jöttek. Azt válaszolták, hogy feltétlenül van, de a kérdés másik felén még nem gondolkoztak. Talán nem is kell. Az elismerés, ami most kitüntetés formájában jutott el hozzájuk, a lelkes, szorgalommal végzett munka egyik eredménye válasz rá. KISS LÁSZLÓ A DH várospolitikai fóruma Interpellál a Középszer utca A távolság nem nagy • De sok a lépcső Merre járjanak a buszok? Augusztus 4-étől zajlott lapunkban a vita arról, merre járjanak a jövőben a 32-es, 12-es és 2-es autóbuszok. E járatokat ugyanis a tapolcai út felújítása miatt, ideiglenesen, a lakótelepet átszelő Középszer utcára terelték A szóban forgó utca lakói gyorsan megszokták, hogy nem kell lépcsőt mászva megközelíteniük a megállókat, szinte házhoz szállítják őket a buszok. Tanácstagjuk lapunk közbenjárását kérte: az útfelújítás befejezése után is közlekedjen legalább egy buszjárat a Középszer utcán. Nem sokkal később a levél megjelenése után befutott hozzánk az ellenvélemény: zavarná a lakótelep nyugalmát a buszok zaja, ráadásul nőne a balesetveszély is, hiszen a Középszer utcán át közelíthető meg a bölcsőde, az óvoda, az iskola, több bolt és az épülő üzletközpont. Ezzel egyidőben nyilatkozott a Miskolci Közlekedési Vállalat vezetősége is: a Középszer utca sem burkolatát, sem vonalvezetését tekintve nem alkalmas tömegközlekedésre. • • Téved azonban aki azt hiszi, hogy az utca lakói az ellentáborral való ,,lövés-váltás”, illetve a vállalat válasza után, végleg lemondtak a közlekedés számukra kényelmesebb módjáról. F. Istvánná, aki hat éve lakik itt, levélben azt üzeni az ellentábor szószólójának. (H. B. monogrammal látta el levelét), hogy csak egyszer mássza meg sötét téli estén, karján gyerekkel a buszmegállóhoz vezető lépcsőket, „botorkálva, meg zoknit húzva cipőjére, hogy el ne csússzon”, utána aligha fogja ellenezni a jogos kérést. Ami pedig a balesetveszélyt illeti: az utca elején ki van téve a 20 kilométeres sebességet jelző KRESZ-tábla és ezt általában nem a buszok, hanem a magángépkocsik vezetői sértik meg. Szerinte az MKV álláspontja is sántít, mert az utca vonalvezetésén lehetne javítani, a burkolat pedig elbírta az elemszállító trételeket. földdel megrakott billenős teherautókat is. Végezetül kilátásba helyezi F. Istvánná: panaszukat az országgyűlési képviselőjüknek is eljuttatják, kérve, hogy legalább a 32-es busz ejtse útba továbbra is a Középszer utcát. • • Mint fentebb utaltam rá, a Miskolci Közlekedési Vállalat vezetősége egyszer már letette a voksot. F. Istvánná azonban olyan meggyőzően ecsetelte az utca lakóinak panaszát, hogy alaposabb magyarázatot kértem Szilágyi Istvántól, az MKV forgalmi főosztályának vezetőjétől. Azzal kezdte, hogy számítottak a Középszer utcai lakosok kérésére. Aki ugyanis egyszer megízleli, mennyivel jobb a ház kapuja előtt, vagy ahhoz egészen közel buszra szállni, nehezen törődik bele a régi, számára kedvezőtlenebb megoldásba. Tulajdonképpen meg is értik a közlekedésiek az óhajukat, mert bár — az országosan elfogadott — 200—300 méternél nem kell messzebb menni a Középszer utcaiaknak a buszmegállókig, a lépcsőn járás az idősebbek, kisgyermekkel utazók számára bizony nem kellemes. Az viszont nem a vállalatnál, hanem a tervezőasztaloknál dől el, hol járnak a tömegközlekedési eszközök. A Középszer utca úgynevezett belső, telepi út, ennek megfelelően alakítanak ki nyomvonalat, s építették a burkolatát. (Aki arra járt, tapasztalhatta, hogy a Piramis vendéglő alatt, a tapolcai úti torkolatnál nehezen tér el egymás mellett két autóbusz, az utca másik végén pedig, emelkedő és éles kanyar nehezíti a buszvezetők dolgát.) Az úttest megerősítése, a nyomvonal kiigazítása nélkül tehát alig képzelhető el, hogy véglegesen bevonják a tömegközlekedésbe a Középszer utcát. • • Július elseje, azaz a 31-es járat elindítása óta sokat javult — a 33-as, 133-as buszokat is beszámítva — a lakótelep közlekedése. Szeptember elsejétől — a városi tanács végrehajtó bizottságának döntése alapján — újabb változás várható: kísérleti jelleggel, a déli terelőúton, azaz a Varga-hegy felé közlekedik majd a 133-as járat. Kétségkívül rövidebb (1,2lométerrel) errefelé az út, de lesz hátránya is az új útvonalnak: nem lehet majd felszállni a 133-asra a Népkertnél, s nem érintik a gyár 10-es kapuját sem a buszok. A kísérlet időszaka az év végén zárul, addig — az érdekelt utasok véleményét is meghallgatva — el lehet dönteni, megfelel-e a várakozásnak a változás. Befejezésül, a tapolcai út felújítása a közlekedésiek információi szerint, a hónap végén befejeződik. Ettől kezdve ismét a régi, megszokott útvonalon közlekednek a vitát kavaró járatok. (békés) ije A technológiai berendezéseket daruval emelik a főcsarnok különböző szintjére az LKM kombinált acélművének építésénél. A 11 200 tonnányi gépi berendezésből több mint hatezer tonna a helyén van. Statisztika és demográfia O Az UNESCO szakértőinek becslései szerint a Föld lakossága 2000-re eléri a 6,3 milliárd fől, ebből siti millió Afrikában, 3,6 milliárd,,n pedig Ázsiában fognak élni. Az afrikai országok népesedési kérdéseivel foglalkozó, Addis Abebában megjelenő African Population Newsletter című lap közlése szerint eddig Kenya, Mauritius, Egyiptom, Marokkó, Tunézia, Ghana és Botswana fogadott el hivatalos családtervezési programot. A legsűrűbben lakott afrikai állam egyike Mauritius, ahol a népsűrűség 444 négyzetkilométer, a leggyérebben lakott ország pedig Botswana a sivatagok országa, ahol négyzetkilométerenként átlagosan mindössze egy ember él. A Kongói Népi Köztársaság statisztikai hivatalának adatai szerint az ország lakossága 1,48 millió Ebből 400 ezren a fővárosban Brazzaville-ben élnek. Indonéziában 3,5 millió a teljes munkanélküli, s 21 millió az évnek csak bizonyos időszakaiban foglalkoztatott dolgozó — írja a djakartai Compass. A lap rámutat, hogy a kormány egyelőre nem képes megoldani ezt a súlyos problémát az ipari létesítmények építése ellenére sem. A dél-afrikai Capatown tartja a tőkés világban az egy főre jutó bűnözések számának rekordját. A rendőrség közölte hogy 1978-ban 14 fős bűntényt követtek el, ezen belül 553 gyilkosságot 5233 rablást és 8454 fegyveres támadást. A Volán Ozcon Ózd város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága ma tartja soros ülését. A testület tagjai tájékoztatót hallgatnak meg a Volán 3. sz. Vállalat 2. sz. üzemegysége tevékenységéről, majd beszámoló hangzik el a szakigazgatási szervek családpolitikai munkájáról.