Déli Hírlap, 1982. május (14. évfolyam, 103-127. szám)
1982-05-29 / 126. szám
Otthongyűlés a 3. sz. Általános Iskolában A napközi becsülete Ma még nem fogadják kitörő lelkesedéssel pályakezdő pedagógusaink, ha a napköziben kapnak állást. Kicsit le is nézi a szakma ezt a munkát, jó néhány iskolában maga az iskolavezetés sem honorálja eléggé anyagilag és erkölcsileg. Ugyanakkor sokkal kevesebb fegyelmező eszköz van a napközis kezében, mint az óraadó tanárnak, kevesebb jut a sikerélményből is. Pedig sokszor neki kell pótolnia azt, amire az órákon nem jutott elég idő, meg kell magyaráznia ja, hogy a gyerek megoldja a házi feladatot, a napközis nevelők idei utolsó továbbképzési megbeszélésén. Nem panasznap, de ünnep Szó se volt persze „panasznapról”, éppen ellenkezőleg: ünnepi alkalomból jöttek el a város más iskoláiból. Az alkalom — kicsit bemutató jelleggel is — a 3. sz. Általános Iskola otthongyűlése volt. A mintegy órás műsorban Karaffa Ferencné igazgatóhelyettes név szerint szólította azokat a gyerekeket és csoportokat, akik példamutatóan dolgoztak a napa tananyagot, ha azt akar' köziben, hogy jelvénnyel, ők Gyermekmegőrző? Ma már sokat áldozunk a felszerelésre, a napközi otthonosabbá tételére, ám még így sem tudunk úrrá lenni a zsúfoltságon, sok a kényszermegoldás. Végül is akárhogyan kerülgetjük a kérdést, a napközi szolgáltatásjellegű, amennyiben a (kis) gyerekek megőrzését (is) szolgálja, holott célját tekintve a családi nevelést kellene pótolnia, segítenie. A gondok azonban ma még elsősorban mennyiségiek, s csak másodsorban minőségiek, azaz pedagógiaiak. A váltórendszerű tanítás miatt igen sok gyereket egyszerűen nem tudnak felvenni a napközibe, holott indokolt lenne, mert az iskolák örülnek, ha az alsó tagozatos gyerekek egy részével tudnak foglalkozni. Mindezen kérdésekről csütörtökön délután is szó esett a 3. sz. Általános Iskolában, levéllel, édességgel jutalmazza meg őket. Nos ezt, a gesztust és a szemléletet magát kívánták bemutatni és követésre példaként ajánlani a város többi iskolájának is. A 6—10 éves kisgyerekek reggel 7-kor indulnak el otthonról, s csak délután 5—6 körül érnek haza. A szó szoros értelmében az iskolában töltik a napjukat, s ez önmagában is olyan idegi megterhelés, stressz, ami messze meghaladja a felnőttek, apukák, anyukák megterhelését. Nem közömbös tehát, hogy — az adott körülmények között — az iskola hogyan szervezi meg ezt a napot, hagyja-e, hogy ezek a 6—10 évesek egyáltalán gyerekek legyenek. Fontos eleme a napközis foglalkozásoknak a játék, amelyet a tanító néni irányít, s nem kevésbé a pedagógus érzékenysége, amely rezonál a hátrányos helyzetű családokból jövő kisgyerekek sorsára is. Munka és játék A 3. számú Általános Iskola — egy az avasiak közül — jellegzetesen túlméretezett, lakótelepi mammutiskola, az ilyen jellegű intézmények minden hátrányával. Ahhoz, hogy a gyerek ne érezze elveszettnek magát a nagy tömegben (1300 gyerek jár ide!) még gondosabban kell erősíteni a kisközösségeket. Olykor éppen ilyen meghitt hangulatú, bensőséges ünnepekkel, mint a csütörtök délutáni otthongyűlés is volt, amely a jutalmak kiosztásával kezdődött, verses irodalmi műsorral folytatódott, s az elsősök vidám játékával, körtáncával ért véget. Ízelítőt adva a munkából és a játékból is. (horpácsi) író Az otthongyűlésre készült kiállításon számot adtak a napköziben végzett munkáról író Negyedikben már önállóan kell dolgoznia a kisdiáknak Két első díj a környezetvédelmi tallállításon A Környezeti ártalmak, környezetvédelem • címmel meghirdetett országos fotópályázat anyagából kiállítást nyitottak Szolnokon, a megyei művelődési és ifjúsági központban. A pályázatra százhuszonkét szerzőtől több mint ötszáz fénykép és dia érkezett. A megnyitó alkalmával hirdették ki a zsűri döintését. Eszerint a feketefehér képek kategóriájában első Juhász Miklós miskolci és Kálmándy Ferenc pécsi fotós, az utóbbi a Magyar Fotóművészek Szövetségének különdíját is elnyerte. A színes dia kategóriában az első díjat Farkas László budapesti és Kurucz János miskolci pályázóknak ítélték oda. A kiállítás június 14-ig tekinthető meg. Kempingigazolvánnyal olcsóbb Külföldön, egyes kempingekben a Nemzetközi Kemping- és Karaván Szövetség (FICC) igazolványának tulajdonosa és családtagjai részére a helyfoglalási díjtételekből 5—15 százalék kedvezményt adnak. Az igazolvány kiváltható az Autóklub-irodákban is. Ára 100 forint, érvényesítése évenként 50 forint. Az igazolvány három évig érvényes. avantgárd stílusú, a finom anyagokból készült öltözékek tartoznak. Jellemzőjük a fiatalos merészség, s szélsőségesek, ami a színek és formák ellentétében is megnyilvánul. A második csoport, a vidám, színes nyári öltözködés része a falusi romantika, a bájos, nőies, régimódi formák, sok fodor, csipke, mély kivágás, bő szoknya, bő „bugyogó” és karcsú „fűzött” derék. Jellegzetesek a vízisportok kényelmes, védelmet nyújtó színes zubbonyai, overalljai, ingkabátjai, az élénk, friss színek, a könnyű, de tartós anyagok. Végül a harmadik csoport a keleti hatásoké: telt, pompás mély színek, élénk színekkel, arannyal, ezüsttel kiegészítve. Könnyű anyagok és nehéz selymek, keleti hatású mintával. Estélyre vagy strandra az indiai és a maláj ruhaformák lesznek a divatosak. Barátkozzunk a jövő nyári divattal... Karcsú legyen a derék Itt az ideje, hogy ismerkedjünk a jövő év tavaszi-nyári divatjával! A divattervezők szerint az ellentétek adják meg benne az újdonságot A szakemberek így fogalmaznak: jellemző a formák komfortos kialakítása. A derék hangsúlyozott, feltűnő a karcsúság. A ruhadarabok bősége szabadon variálható. Sok az érdekes részlet: gazdag kivágások, gallérok, fodrok, a betétek legtöbbször fehér agyagból készülnek. A ruha ujja húzott, puffos, fodorral dúsított. A szoknyák bővek, lágy esésűek, vagy egyenesek. Gyakori lesz a húzott, több soros fodros szoknya, alsószoknyával. A nadrágok csípőn lezser, kényelmes szabásúak, különböző hosszúságúak, a bermudától a boka fölöttig. A női divat három nagy csoportba rendeződött. Az első csoportba az elegáns + Ha már szoknya, legyen dupla + Kiskosztümökhöz girardi minden mennyiségbe* jjc Az öltönyöknek csak * stílusán finomítottak. (Kerényi László felvételei) Szovjet újságíróküldöttség látogatott megyénkbe Szovjet újságíró-küldöttség érkezett tegnap megyénkbe, amelynek tagjai, Borisz Szergejevics Arhipov, a Kommunyiszt című szovjet folyóirat szerkesztőségi titkára és Viktor Ivanovics Pantyelejev a lap szocialista országokkal foglalkozó rovatának vezetője. Miskolcon ellátogattak a megyei pártszékházba. Itt találkoztak Grósz Károllyal, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával, aki tájékoztatta őket megyénk életéről. Szovjet vendégeink délután a Diósgyőri Gépgyárban folyó gazdasági és politikai munkával, majd Miskolc és környéke nevezetességeivel ismerkedtek. Ma délelőtt Kövér Árpádnak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének kíséretében az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezetet keresték fel, ahol Hartmann Bálint, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a tsz elnöke tájékoztatta őket a kollektíva munkájáról, elsősorban a szövetkezet és a háztáji gazdaságok kapcsolatáról, együttműködésük formáiról. Szovjet vendégeink a késő délutáni órákban utaznak vissza Budapestre. Régész és orvos Rendkívül sokoldalú tudós volt Arányi Lajos, aki 170 évvel ezelőtt, ezen a napon született, ő honosította meg hazánkban a kórbonctan tudományát, az első magyar kórbonctani intézetet pedig saját költségén rendezte be. Elsőként népszerűsítette hazánkban az elsősegélynyújtást. Nemcsak orvos volt, hanem régész is: gyalogosan bejárta egész Magyarországot, s a történelmi nevezetességű tájakról, várakról alaprajzokat, illetve vízfestményeket készített. I \ Gyermekrajzok Ma délben nyitotta meg a kiállítást, s adta át a díjakat a nyerteseknek dr. Környey László, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központba A XI. megyei rajzpályát anyaga június 20-ig látható kívánatos is, hogy min több rajztanár hozza el tanítványait.