Déli Hírlap, 1986. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1986-10-30 / 254. szám
a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikos Imre. — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-225 Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8— 14 óra között keressenek fel bennünket. Ember a barlangban Miután megtudták, hogy a barlangászat a szenvedélyem, sokan és sokszor nekem szegezték már a kérdést: veszélyes kedvtöltés-e ez? S erre mindig egyértelmű igennel feleltem. Igen veszélyes — válaszoltam —, ha valaki egyedül megy barlangba, ha a barlangot nem ismerők társaságában történik a túra; ha valaki nem a képzettségének, testi és lelki állapotának megfelelő barlangba megy (például részegen a Kecske-lyukba); ha nem megfelelő eszközzel történik a túrázás (például egy pislákoló zseblámpával a Kő-lyukban). De nem veszélyesebb tevékenység (sport, tudomány, emberformálás), mint amit az ember nap mint nap csinál, ha betartja a szükséges óvórendszabályokat. Mire gondolok? Terepi túrázás során sokszor találunk ásító, sötét üregeket. Mind hív, hogy gyerünk befelé. De egyedül, vagy a barlangot nem ismerőkkel a legegyszerűbb barlang is veszélyes lehet. (Például a rossz fényviszonyok miatt a csúszós, sáros, vizes talajon nagyon bizonytalanná válik a mozgás.) Viszont ha van képzett, az adott barlangot ismerő vezető, (s ilyen a négy miskolci barlangkutatócsoportban száznál is több akad), be lehet oda menni. Természetesen megfelelő védőruhában, sarat, vizet, mászást bíró lábbeliben, megbízható világítóeszközökkel, üzemképes mászó- és ereszkedőeszközökkel, jól karbantartott kötelekkel, hágcsókkal, fémlétrákkal. Emellett van egy másik kérdéskör, amit általában elhallgatunk, bár ide tartozik. Mégpedig az, hogy az ember veszélyes-e a barlangra, az élőlényeire, más barlangászokra? Sajnos, a válasz itt is igen. Ezért kérek minden túrázót, barlangászt, barlanglátogatót, hogy a következőkre legyen tekintettel: Ne zavarja a barlang állatvilágát! Elsősorban a mindenkinek szemet szúró, előítéletekkel is sújtott denevéreket ne bántsa, őket a fény és a mozgás is zavarja. Rendkívül kegyetlennek, barbárnak, természetellenesnek tartom, ha valaki a fürtökben lógó denevéreket bottal vagy kővel kívánja leverni, vagy füsttel akarja kiűzni a barlangból. A denevér nemcsak hasznos, de minden magyarországi faja védett is. S légióként: a denevér a barlangban jobban otthon van, mint mi! Ne szemeteljen a barlangban, mert megváltoztatja az élővilág táplálékláncát, szennyezi az átszivárgó vizeket, esetleg lehetetlenné teszi a barlang bejárását. A sörösüveg, csokoládépapír, nejlonzacskó, stb. a szemétgyűjtőbe való, nem a barlangba! — Ne törje le a barlang képződményeit, mert, egyrészt pótolhatatlan károsodást okoz a barlangban, másrészt otthon a polcon közel sem olyan szép a cseppkő. Ne dobáljon követ az éppen előtte ásító üregbe; lehet, hogy abban éppen emberek vannak, akiket egy lehulló kő is halálosan megsebesíthet! Végezetül ne feledje senki, ma Magyarországon minden barlangtörvényesen védett természeti érték, azt megőrizni magunk és utódaink részére kötelességünk. t. L. L. , az újságcikkben szereplő hatvanéves iskolai osztálytalálkozót Kovács János, az LKM egykori igazgatója szervezte, készítette elő. Hosszas utánajárással sikerült felkutatnia 10 osztálytársát az egykori melegüzemi végzősök közül. Egykori iskolatársaival is egyeztetve, valamint az 1930. július 1-én készült osztályfényképet is átvizsgálva megállapítható, hogy a melegüzemi végzősök között Ön nem szerepel. Ez az oka annak, hogy ön nem kapott Kozma István miskolci olvasónk két javaslatát azzal a szándékkal közölte szerkesztőségünkkel, hogy a rovatunkon keresztül tolmácsoljuk az illetékeseknek meghívást erre a találkozóra, amely — ismételjük — a melegüzemi végzősök találkozója volt. A cikkből ez sajnos nem derül ki, ez okozhatta a félreértést az ön számára. Sajnáljuk, hogy akaratunkon kívül fájdalmat okoztunk, de reméljük megérti, milyen oknál fogva alakult így a helyzet.” (A választ Fülöp István, miskolci olvasónk panaszos levele kivizsgálása nyomán kaptuk Kalóczkai Istvánnétól, az LKM személyzeti és szociális igazgatójától.) Eltömődött a vízlevezető Az elmúlt napok esőzése után az Uitz Béla utcában, az OTP és az Állami Biztosító mellett levő autóbuszmegállóban eltömődött a vízlevezető akna. Véleménye szerint ki kellene tisztítani, mielőtt beköszönt a csapadékos időjárás, mert a várakozók vallják a kárát, ha a megállóba érkező buszok — mégha óvatosan állnak is be , összefröcskölik a ruhájukat. De az ott levő intézmények fehérre festett falainak sem használnak a sárfoltok. A másik észrevétele, hogy ugyanitt a megállónál elkelne egy újságospavilon. Véleménye szerint a buszra várakozók közül sokan szívesen vásárolnának úti olvasnivalót. Gergő keresi átékbabáját Kisírt szemű fiúcska tipegett be a szerkesztőségünkbe, édesanyja kíséretében. Gergő napok óta sirdoggi elveszett a játékbabája után. A nappal még csak elmúlik valahogy, de az esték keservesek. Nem tud elaludni Gergő. Keresi az „apababát”, amely távol élő édesapjára emlékezteti. Ez a bábu 30 centi nagyságú, s kis vörös szakálla van. Édesanyjával együtt nagyon kérik, ha valaki megtalálta a fura szakállas babát, juttassa el a Rácz Ádám u. 38.V sz. (Berták) címre, vagy szerkesztőségünk levelezési rovatához. Két kulcscsomó kulcscsomót találtak a múlt hét végén a Győri kapuban, s egy másikat a József Attila utcában, október 24-én. Tulajdonosaik átvehetik szerkesztőségünk levelezési rovatánál. Sima járdán A miskolci Városgondnokság — reagálva korábbi lakossági észrevételekre is — az elmúlt napokban sokat tett azért, hogy a Diósgyőri Vármúzeum környéke rendezettebb, kulturáltabb legyen. Az elmúlt héten ismét sikerült egy lépést tenni előre. A Vár utca páros, nyugati oldala az óvodától a háztartási boltig bitumenborítást kapott. A sok évtizedes járda ugyanis nagyon megkopott már, nem egy helyen összetöredezett, megsüllyedt, s esőzéskor tócsák között kellett ügyeskedniük a gyalogosoknak. Nos, mindennek már vége, a sima, por- és vízmentes bitumenborítást igen nagy tetszéssel fogadták az ott lakók. —ny—s— Csúfítják a városképet Örömmel olvastam a Déli Hírlapban, hogy a városi tanács intézkedni fog a sátorgarázsok ügyében. Nekem sem kocsim, sem garázsom nincsen, de mint miskolci lakos, teljes egészében egyetértek azzal, hogy a sok tákolmány csúfítja a város képét. Az újságban közölt egyéb körülmények is indokolttá teszik a rendezést. Megemlítem, hogy a Vologda városrészben éktelenkedő bekerített akármi — valószínűleg az építkezésnél volt szükséges bizonyos anyagok tárolására — sem valami szép látvány! Az építkezés már sok-sok éve befejeződött, ugyan minek éktelenkedik itt?! Tavasszal észlelhető volt valami mozgás pár napig, gondoltuk, rendet csinálnak, de abbamaradt minden ... Jó lenne arról is olvasni az újságban, hogy a Szonditelepet is felszámolják, az sem dísze a városnak. „ M. Kovács László Miskolc % Az egészségügyiek igyekeznek jó példával elöljárni, mozdulnak az egészségük érdekében, ha tehetik. Minden évben a birtokukba veszik egy-egy napra a városi sportcsarnokot, hogy erejüket, ügyességüket próbára tegyék. Az idén novemberben a megyei kórház szervez majd egy ilyen sportnapot. E rendezvények sikerén felbuzdulva, a Semmelweis Kórház szakszervezeti bizottságának sportfelelősei „fut a kórház” versenyt hirdettek, amire meginvitálták Miskolc valamennyi egészségügyi dolgozóját, családtagjaikkal együtt. Szombaton csaknem kétszázan álltak rajthoz, s kitűnő hangulatban kocogták végig a kórháztól a Népkerten át vezető háromkilométeres távot. A szervezők azt mondják, hogy ezzel a jó példával akarnak másokat is hasonló versenyekre buzdítani. A verseny után a legjobbak díja sem maradt el. A legnépesebb családdal Korom Lászlóné vezető védőnő futott — hatodmagával —, s ezért különdíjban részesültek. A fiatalabb „férfi” befutó a hároméves Győrfi Ákos, a „nők” közül Futott a kórház a három és fél éves Virág Viktória lett. A leggyorsabbak természetesen a férfiak voltak. A dobogós Sárvári Péter, a mentőszolgálat dolgozója, a második Bényei Zsolt, a Semmelweis Kórház, a harmadik pedig Szabó István, a Vasgyári Kórház versenyzője. A nők közül dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Kórház képviselője futott elsőként a célba. . . Az izmokat megmozgató futás után valamennyien jött' ízűen fogyasztották a ‘tejipari vállalat által felajánlott ínyencségeket, amelyek, szintén nem ártottak az egészségnek. O. E. •, ■ i + Így jutottak a kórháziak Dr. Jánváry Anna, a Semmelweis Kórház igazgatója átadja a legfiatalabbnak kijáró díjat (Csorba Zoltánná felvételei) Körülkerítve sem szebb... A felvételünkön látható szemétgyűjtő konténer Tapolcán, a sétány mellett, a pecsenyesütők közelében található. Igaz, körülkerítették, ám így talán még csúnyább látványt nyújt. Üdülőterületen nem is volna helye ilyen konténernek: adni kellene az esztétikumra is. • K. J. Miskolc MELYEK A JOGORVOSLATI FÓRUMOK ADÓZÁSNÁL? Az adóigazgatási eljárás az államigazgatási eljárás része, ezért az adóhatósági fórumrendszer szervesen illeszkedik az államigazgatási szervek alá-, fölérendeltségi rendszeréhez. Általános jogorvoslati út a fellebbezés, amelyet a közvetlen felettes szakigazgatási szerv bírál el. Rendkívüli jogorvoslati lehetőség (bizonyos értelemben szűkebb körű felülvizsgálatot tesz lehetővé) a felülvizsgálati kérelem és az adómegállapítás jogalapjának keresettel való megtámadása a bíróság előtt. A fellebbezési fórumrendszer a következő: azon községek esetében, amelyek valamely — megyei irányításban közreműködő — városhoz vagy nagyközséghez tartoznak, másodfok az említett irányításban közreműködő városi, nagyközségi adóhatóság. Azoknál a községeknél, amelyek közvetlenül a megyei irányítás alá tartoznak (nincs körzetközpontjuk), illetőleg a megyei irányításban közreműködő városok, vagy községek esetében másodfok a megyei adóhatóság. Megyei illetékhivatali, továbbá a megyei adómegállapító hivatali előírás esetén másodfok szintén a megyei adóhatóság. Megyei városi adó- és illetékhivatali adómegállapításnál másodfok a megyei városi adóhatóság, továbbá akkor is, ha a megyei adómegállapító hivatal olyan kisiparos vagy magánkereskedő adóját állapítja meg, akinek a megyei városban van telephelye. A felülvizsgálati kérelemnél a másodfokú szerv felettese jár el, bírósági út igénybevétele esetén a megyeszékhely szerint illetékes járásbíróságnál lehet a keresetet benyújtani. Az adók — néhány kivételtől eltekintve — évente két ízben, félévenként egyenlő részletekben» a fél év első napján esedékesek és a fél év harmadik hónapjának közepéig (március 15-ig és szeptember 15-ig) fizethetők adópótlékmentesen. Az adóív (fizetési meghagyás) kézhez vételéig az előző évi adómegállapítás alapján kell az első félévi fizetési kötelezettséget teljesíteni. Soron kívüli adómegállapítás esetén az adó az erről szóló határozat kézhezvételének napján esedékes és 15 napon belül fizethető meg adómentesen. Aki az adó pótlékmentes fizetési határidejét elmulasztja, késedelmi kamatként adópótlékot is köteles fizetni. Az adópótlék mértéke a késedelem minden megkezdett hónapja után 1 százalék, (azaz az ötéves elévülési időn belül maximum a tőketartozás 60 százalékára emelkedhet). N. L. (Miskolc): A postánál dolgozók esetében a munkavédelmi munkakör betöltése szempontjából felsőfokú munkavédelmi szakképesítésnek minősül az 1980 előtt sikeresen elvégzett SZOT felsőfokú munkavédelmi tanfolyam IS.