Déli Hírlap, 1998. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-27 / 251. szám

4 Gyújtogató járt az épületnél? Kiégett a felsőtelekesi polgármesteri hivatal Szinte teljesen kiégett hétfő hajnalban Felsőtelekesen a pol­gármesteri hivatal. A szakembe­rek gyanúja szerint gyújtogatás történt, és a megyei rendőrfőka­pitány díjat tűzött ki a nyomra­vezetőnek. A felsőtelekesi emberek értetle­nül állnak a falujukban az utóbbi időben tapasztalható események előtt. A kiégett polgármesteri hiva­tal előtt összeverődött férfiak sze­rint a hivatal felgyújtása abba a folyamatba illeszkedik, amely ala­posan felbolygatta az itt élők nyu­galmát: - ’Telekesen korábban még egy tyúkot sem loptak el - emléke­zett vissza egy munkásruhás férfi mostanság azonban betörtek a sportpálya öltözőjébe, a kocsmá­ba, most meg felgyújtották a pol­gármesteri hivatalt. Hogy kik le­hettek? Még csak elképzelésünk sincs. Lehet, hogy helybeli volt, de már egy ideje sok idegen autót látni itt, nyugati kocsikat, amelyek erre­felé hajtanak át. Állítólag valami vizsgálat is kezdődött volna ma itt, meg is jöttek a hivatalnokok, de aztán elmentek. A megyei rendőr-főkapitányság forrónyomos csoportja még a hely­színi szemlét folytatta, amikor odaérkeztünk. A jelenleg rendelke­zésre álló adatok szerint a tűz haj­nali 4 óra előtt keletkezett az egyik hátsó szobában, majd átterjedt az egész épületre, amely szinte telje­sen kiégett. A lángok átcsaptak az ugyanebben a házban található postahivatalba is, de ott nem tettek túl nagy kárt. A tűzoltók még ide­jében érkeztek, és megakadályoz­ták, hogy a tűz elérje a szomszédos házakat. A kár így is több millió forint. A település új polgármestere, Fecske Sándor szerint ez a galád tett a község, és nem egyes embe­rek, vagy vezetők ellen irányult. Még csak tippelni sem szeretett volna arra, ki követhette el, ennek a kiderítése a rendőrség feladata. Arra a kérdésre, hogy tudják-e már, mi égett bent, bizonytalan vá­laszt kaptunk, hiszen még most fo­lyik ennek az ellenőrzése. Ami biz­tosnak tűnik: a lángok martalékává lettek az Állami Számvevőszék számára előkészített anyagok, il­letve az anyakönyvi iratok. Kató János nyolc évig volt Fel­­sőtelekes első embere, ám az egy héttel ezelőtti választást elveszítet­te. - Mintegy három héttel ezelőtt kaptunk levelet az Ál­lami Számve­vőszéktől, hogy általános vizsgá­latot tartanak október 26-án az ön­­kormányzatnál. Utasítottam a jegyzőt, hogy készítsen elő min­den iratot, és úgy tudom, ez meg is történt. Engem hajnali fél 5-kor éb­resztettek fel azzal, hogy füstöl a hivatal, de akkor már a tűzoltók is a helyszínen voltak. Szerintem a tűznek és a vizsgálatnak semmi köze egymáshoz, az én lelkiisme­retem nyugodt, hiszen olyan ered­ményes önkormányzati munkát tudhatok magam mögött, amelyre büszke vagyok. Semmiféle fenye­getés nem érkezett az utóbbi idő­ben hozzánk, elképzelni sem tudom, ki vetemedhetett ilyen szörnyűségre. H. Sz. A polgármesteri hivatal szinte teljesen kiégett. (Jakubik László felvétele) Jutalom a nyomravezetőnek A Felsőtelekes községben, a polgármesteri hivatalban keletkezett tűz ügyében a B.-A.-Z. Megyeri Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya folytat eljárást, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, közveszélyokozás bűntettének alapos gyanúja miatt, ismeretlen tet­tes ellen. A megyei rendőrfőkapitány 100 ezer forint díjat tűzött ki annak a nyomravezetőnek, aki érdemleges adattal segíti az ügy felderítését. A bejelentéseket személyesen a bűnügyi osztályon, il­letve telefonon a 46/324-509-es számon várják. Kedvezményt csak a rászorulóknak! (2.) Kevesebb az „önjelölt” mozgássérült A miskolci belvárosban nem könnyű és nem is olcsó a parko­lás: sokan a mozgássérültek szá­mára biztosított kedvezménnyel visszaélve igyekeznek megtaka­rítani a parkolási díjat. A mis­kolci közgyűlés a közelmúltban változtatott a mozgássérültek parkolásának szabályain: június óta a kék mozgássérült igazol­vány birtokában a számukra fel­festett, kijelölt helyeken parkol­hatnak ingyen (a kijelölt parko­lóhelyek számát ezért 74-ről azóta 370-re növelték. Ez nyilvánvalóan bevétel­kie­sést jelent a Telpark rendszerben, de mindenki egyetért abban, hogy a rászorultak megérdemelnek en­­­nyit. Más a helyzet a hamisított igazolványokkal. A mozgássérül­tek egyesületének 870 tagja van, a tapasztalatok szerint ennél 2-3- szor több kék színű, tolószékes piktogrammal ellátott igazolvány van forgalomban. Az ingyenes parkolási kedvezménnyel vissza­élőkkel szemben igen nehéz eljár­ni: az igazolvány egy országszerte használatos, egységes nyomtat­vány, így azon helyben nem lehet változtatni a hamisítás megnehezí­tése érdekében sem. Tovább bo­nyolítja a helyzetet, hogy a parko­lási igazolvány nem autóra szól, hanem személyre, adott esetben tehát nehezen bizonyítható, jogos­­­ a használata. A Telpark rendszert üzemeltető Városgazda Kft. illeté­kesét, Nagy Péter osztályvezetőt kérdeztük a tapasztalatokról:­­ Miskolc példáját követve ma további öt városban (Kazincbarci­kán, Szegeden, Sopronban, Szé­kesfehérváron és Veszprémben) működik Telpark rendszer: az in­gyenes parkolást biztosító moz­gássérült igazolványokkal minde­nütt tapasztalhatók visszaélések. Ez egyaránt sérti a ténylegesen rá­szoruló, és a parkolójegyet, bérle­tet megvásárló autósok érdekeit. Mindaddig azonban, amíg orszá­gos szinten nem vizsgálják felül az igazolványok formai megoldását, illetve az igazolványok kiadásának körülményeit, csak meglehetősen korlátozott eszközök állnak ren­delkezésünkre az ellenőrzésre. Ennek ellenére sokat javult a hely­zet Miskolcon. Néhány évvel eze­lőtt a becslések szerint 8.000(!) engedély forgott a városban, egy­­egy piaci napon a parkolóhelyek 60-70%-át „mozgássérültek” vették igénybe, a Zsarnain 2000 forintért lehetett fénymásolt iga­zolványt vásárolni, sőt elhunyt személyek igazolványát is hasz­nálták. Úgy tűnik, hogy a kitartó és következetes ellenőrzés vala­mit a szemléleten is változtatott: az utóbbi időben lényegesen csök­kent a visszaélések száma. Meg­nyugtató megoldást csak új, hami­síthatatlan, megszigorított körül­mények között kiadható igazolvá­nyok bevezetése jelentene, ami azonban - szokás szerint - elsősor­ban azoknak jelentene kellemet­lenséget, akik eddig sem éltek vissza a helyzettel. (Vége) DÉLI HÍRLAP • BELPOLITIKA 1998. október 27., kedd Jordán erdő'telepítő' Farkaslyukban Folytassa, (Ata) doktor! Egy jordán származású, ma­gyar állampolgárságú ózdi szü­lész-nőgyógyász orvos mindig kitalál valamit, amivel felhívja magára a figyelmet. Hol a hátrá­nyos helyzetűeknek tart szexuá­lis felvilágosítást, hol óvszereket osztogat, de kiáll a nyilvánosság elé is és elmond­ja, hogy minél több a gyermek egy családban, annál nagyobb a szegénység. A múlt hét szombatján azonban „szakmát” váltott. Erdőtelepítő lett. Dr. Abukamar Ata, (felvételün­kön) az Ózdi Cigány Kisebbségi Ön­­kormányzat szociális bizottságának az elnöke, polgárőr, egészségügyi társadalmi munkás, kórházi orvos és ki tudja még, mi mindent lehetne a neve mellé írni. Akar, nyughatatlan ember, aki mindig azon szeretne vál­toztatni, amit nem tart helyesnek. A kisebbségi önkormányzatban azért vállalt szerepet, mert látta, hogy milyen sok 13-14 éves cigánylány szül gyermeket, és hogy egyre több Ózdon a nyomorban élő családok száma. Olyanoké, akik rossz hely­zetükön úgy szeretnének némileg javítani, hogy újabb gyermeket vállalnak, mert ezáltal nő a családi pótlék összege. Csakhogy ez az összeg kevés az átlagos szintű élet­vitelhez. Az a doktor fel merte vál­lalni ennek közlését, melyet ki­sebbségi szervezetek vezetői elí­téltek. Következő lépésként pályá­zatot nyújtottak be a Soros Alapít­ványhoz, az elnyert pénzből óvsze­reket és spirálokat vásároltak. Eddig 150 többgyermekes nő fo­gadta el és kérte ezt a fogamzásgát­ló eszközt. - Doktor úr járja az Ózd kör­nyéki cigánytelepeket is. Hogy fogadják a felvilágosító prog­ramját? - Eleinte nem volt könnyű ez a munka, de ma már látják, hogy mi a helyes megoldás. Elszomorító országos adat, hogy egy év alatt 10 730 tizennyolc év alatti lányon vé­geztek abortuszt, amit megfelelő felvilágosító munkával csökkente­ni lehetne. Következő pályázatunk fogamzásgátló tabletták beszerzé­sére irányult, amihez a tb döntése is kell. Még mindig olcsóbb és biz­tonságosabb, mint a nem kívánt gyermek, vagy a terhesség-meg­szakítás.­­ Elsősorban a betegség-mege­lőzés. Ezeken a napokon kollégá­immal és asszisztensekkel az előre meghirdetett településen végzünk rákszűrést, vérnyomásmérést, szemvizsgálatot és egyéb orvosi vizsgálatot­­ társadalmi munká­ban. Olcsóbb és könnyebb mege­lőzni a betegséget, mint gyógyíta­ni. - Mostani riportunk aktuali­tását mégis a múlt szombati er­dőtelepítés adja. Mi köze van egy orvosnak az erdőhöz? - Ózdon 1978-tól élek, és Far­­kaslyukban négy éve vettünk egy kertes házat. Szomorúan tapasztal­tam, hogy milyen mértékben irtják az emberek a környezetükben lévő erdőket. Mivel feleségem - aki szintén orvos - és három gyerme­kem is szereti a természetet, elha­tároztam, hogy egy tarra vágott te­rületet Farkaslyukban betelepí­tünk. Barátaim támogattak és sike­rült ezer darab facsemetét kedvez­ményes áron beszereznünk. Szom­baton az akcióra mintegy negyve­nen gyűltünk össze. Mivel 47 éves vagyok, tudom, ezt az erdőt csak a gyerekeim látják majd... (kovács) - Többször lehetett hallani egészségügyi napok szervezé­séről, melynek ön mindig résztvevője volt. Ennek mi a célja? Kérdések és válaszok a nyugdíjról A gyermekek növelik a szolgálati időt Sorozatunkban a nyugdíjjal kapcsolatos téma részleteit dol­gozzuk fel. Kérjük olvasóinkat, hogy írják meg szerkesztősé­günknek, mire kíváncsiak, mit szeretnének megtudni a nyugdíj­ról. Kérdéseikre, problémáikra az érvényben levő jogszabályok értelmében, szakemberek segít­ségével adjuk meg a választ.­ ­ 1946. november 15-én szület­tem, 1962-től 1997-ig dolgoztam. Egészségem romlása miatt 50 szá­zalékos munkaképesség-csökke­nést állapítottak meg nálam. Három gyermeket szültem (1966, 1968,1974). Az első gyermekemet is beszámítva 36 év 259 nap mun­kaviszonyt igazoltak nekem. Két évre kaptam meg az 50 százalékot, 1999-ben kell újra megjelennem a bizottság előtt. Azt szeretném megtudni, hogy ha továbbra is megkapom ezt a járandóságot, akkor 57 éves koromban milyen öregségi nyugdíjra számíthatok? A másik kérdésem pedig az, hogy ha pénztárosként 4 órás munkát válla­lok, az beleszámít-e a szolgálati időbe? K. L.-né Kazincbarcika - A levélíró a munkaképesség­csökkenés megállapítása utáni rendszeres szociális járadék mel­lett vállalhat munkát - tudtuk meg Balogh Zoltántól, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Nyugdíj­­biztosítási Igazgatóság nyugellátá­si főosztályvezető-helyettesétől. Amennyiben 4 órás munkakörben helyezkedik el és fizetése a mini­málbérnél kevesebb, akkor az így eltöltött idejét csak arányosan szá­mítják be a szolgálati időbe. Az olvasó 61 éves korában éri el a rá irányuló öregségi nyugdíjkorha­tárt. Előrehozott, csökkentés nél­küli öregségi nyugdíjat 56 éves ko­rában igényelhet, melyhez 38 év szolgálati idő szükséges. A három gyermek után járó kedvezménnyel 2(X)2-ben nem lesz akadálya a csök­kentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjnak. Ha egészségi állapotá­ban nem történik változás, akkor addig folyamatosan kaphatja a rend­szeres szociális járadékot is. * NATO-közelben 2. Nemzetközi béketeremtő Várhatóan 1999. április 4-e lesz az Észak-atlanti Szövetség­be történő belépésünk dátuma. A feltételes mód még azért szük­séges, mert Magyarország csat­lakozását nem ratifikálta vala­mennyi tagország parlamentje. De milyen katonai szervezetbe tart hazánk? A NATO-közelben című írásaink a Tények könyve sorozat NATO-kötetének segít­ségével ad bepillantást a szerve­zet életébe, illetve véleményeket olvashatnak lapunkban az integ­rációval kapcsolatban. A kétoldalú katonai szembenál­lás eltűntével sokan megkérdőjele­zik a NATO fennmaradásának ér­telmét. Szerintük konkrét, egyér­telműen meghatározható fenyege­tés­ sem az elmúlt néhány évben nem volt, sem jelenleg nem értel­mezhető. Ezért egy tisztán, vagy túlnyomóan katonai védelmi tömb fenntartása és finanszírozá­sa (nem is beszélve annak továb­bi bővítéséről) nehezen lenne in­dokolható. A NATO azonban nem tekinthető tisztán katonai szervezetnek. Sőt, a szervezet po­litikai szerepe 1990 óta egyre in­kább kidomborodik. A rövid, kezdeti bizonytalanság és útkeresés után kitűnően alkal­mazkodott a megváltozott bizton­ságpolitikai környezethez a NATO. Együttműködést alakított ki a volt Varsói Szerződés közep­es kelet-európai tagállamaival, a Független Államok Közösségének számos tagjával, sőt magával Orosz­országgal is. Ez az együttműködés a mára Euro-atlanti Partnerségi Ta­náccsá alakult Észak-atlanti Együttműködési Tanácsban, a nemrégiben megalakult NATO- orosz Közös Tanácsban, a NATO és Ukrajna közötti együttműkö­désben, valamint a folyamatosan fejlődő Békepartnerségi Program­ban testesül meg. Bár korábban sok vita folyt a NATO potenciális szerepvállalá­sáról a nemzetközi béketeremtés­­ben és békefenntartásban, ma már igen nehéz volna elképzelni példá­ul a koszovói békefolyamat jövőjét a NATO aktív szerepvállalása nél­kül. A NATO katonai ereje és po­litikai eszközrendszere a követke­ző időszak nélkülözhetetlen kellé­ke a nemzetközi béke megőrzésé­ben. A magyarok is részt vesznek a békefenntartásban. Képünkön feladatvégrehajtás közben Cipruson. Véradónaptár Megyénkben ezen a héten az alábbi cégek, lakóterületek bizto­sítják a betegellátáshoz szükséges vérmennyiséget: Kedd: Hejőpapi - Nemesbikk, Hollóháza, Kossuth Gimnázium Miskolc. Szerda: Borsodszent­­györgy, Andrássy Gy. Műszaki Kö­zépiskola Miskolc, Bláthy O. Villa­mosipari Szakközépiskola Miskolc. Csütörtök: Mezőkeresztes, Tiszaka­­rád. Péntek: Korányi S. Egészségü­gyi Szakközépiskola Miskolc. Gyertyagyújtás a színészmúzeumban Már több mint ötven elhunytjára emlékezik a Miskolci Nemzeti Színház társulata. Ilyenkor, halot­tak napja közeledtével, minden évben megemlékeznek róluk, s mert ennyi sírhelyet nem tudnak felkeres­ni, a Miskolci Színészmúzeumban gyújtanak majd egy-egy szál gyer­tyát a régi pályatársakra emlékezve. Pénteken, október 30-án 17 órakor várják a tisztelőket, a színházbaráto­kat a gyertyagyújtásra.

Next