Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-11 / 34. szám

c tyomban fennálló rendszert elősegítik azzal, hogy a zite-munkásoknak bőrárut szolgáltat­nak. S mivel ezeknek úgyszólván semmi re­zsijük nincs, a bőrt drágábban tudják vá­sárolni a kereskedőktől, s akik természetesen szívesebben adják magasabb áron. A bajon a cipész iparos­ok úgy kívánnak­­ segíteni, hogy a kereskedőket rá akarják bírni, hogy ne szol­gálják ki a zitc-munkásokat. Ezért határoza­­tilag kimondották, hogy bojkottálják azokat a bőrkereskedőket, akik zitc-munkásoknak árut adnak. Ezután az elnökség bemutatta a cipő­árak emelésére vonatkozó árszabályt, ame­lyet a közgyűlés néhány lényegtelenebb mó­dosítással egyhangúlag elfogadott és köte­lezte a szakosztályba tartozó cipész-iparoso­kat, hogy üzleteikben a kötelezőnek elismert árszabályt függesszék ki. DÉLMAGYARORSZÁG Egy bécsi cég manipulációi Szegeden. — Újabb hólabda-ügy. — „Egy pár cipő: 1 korona 50 fillér. — A rendőrség munkája. (Saját tudósítónktól.) A szegedi rendőr­ség érdekes, hóliabdaszerü ügyben indított el­járást. Ezúttal cipőkről van­ szó és Mór. Schöngut bécsi cég keres piacot ilynemű gyártmányainak a magyar városokban. Per­sze, a hólabda-eseteknél tapasztalt furfangos és tisztességtelen módon. A közönséget az­zal téveszti meg, hogy egy pár cipő csak 1 korona 50 fillér. Igen sokai­ vannak már Sze­geden, akik felültek ennek a csalogató rek­lámnak, arra azonban n­em gondoltak, hogy dehogy is 1 korona 50 fillérért adja Mór. Schöngut a cipők párját. Ha a cég reklám­­blankettáit jól megnézzük és az ott kikötött feltételeket vizsgáljuk, világosan kitűnik, hogy a bécsi cég busás profittal manipulál az olcsóság leple alatt, ennek 1 korona 50 fil­lérjébe kerül csakugyan a cipő,­­ ha a ki­kötött mennyiségű szelvényeket el méltóz­­tatik sózni. És így mások bőrén tízszeresen, sőt húszszorosán is visszatérül a cégnek nem csak a cipő előállítási költsége, hanem a ha­szon is. Szóval: egy-egy vevő csak akkor kapja meg a cipőt, ha annyi szelvényt ho­zott forgalomba, hogy a cég a maga számí­tását busásan megtalálhassa. Eltekintve azonban a szédelgésnek et­től a módjától, Mór. Schöngut tisztességte­len konkurenciát űz a helybeli iparosokkal és kereskedőkkel szemben, míg az adóját Bécsben fizeti. Már eddig is érzékenyen megkárosította a szegedi cipő­készítőket és kereskedőket. Ma azonban rájött a manipu­lációra a rendőrség és a legszigorúbb eljá­rást indította meg a bécsi cég szédelgései el­len. Azok a reklám-blanketták, amelyekkel a cég a szegedi közönséget elárasztotta, szövegben így festenek: De egy törzsszelvényért 1 korona 50 fil­lért fizetett. Azután küldtem önnek azt az egész szelvényfüzetet. Ezen szelvényfüzet második oldalának jobb felén 3 szelvényt ta­lál. Kérem, szakítsa ki ezen szelvényeket és adja el őket darabonként 1 korona 50 fillér­ért, rokonainak, barátjainak, avagy egyéb is­merősieinek. Ezt igen könnyű szerrel eszkö­zölheti, mert mindenki szívesen fog egy szel­vényt vásárolni. Mint mondom, minden egyes szelvényt 1 korona 50 fillérért ad el ,és így ezen füzet­ben l­evő három szelvényért 4 korona 50 fil­lért fog bevételezni. Ezen összeg önt illeti, az ön tulajdonát képezi és igy az utánvéttel beszedett 4 korona 50 fillér önnek egészen megtérül. Ezen szel­vényi f­üzet második oldalának bal felére Ön azután leírja 3 vevőjének pon­tos címét és lakhelyét. Ezen vevők mind­egyike kap tőlem szintén 4 korona 50 fillérért ugyancsak utánvéttel egy ilyen szelvényfü­zetet, mint ez ,és ha mind a három vevő az utánvétet megfizette, önnek haladéktalanul egy pár, körül irt, tetszése szerinti cipőt kül­dök. Tehát, összes kiadásai egy pár ilyen cipő­ért tényleg csak 1 korona 50 fillért, azaz egy korona 50 fillért fognak kitenni. A reklám-blanketta hátsó lapján cipő­­minták és a következő sorok találhatók: „Vevőinek eiimével küldje be nekem egyút­­tal cipőmértékét is. A pontos lábmértéket megál­lapítani­­ igen könnyű dolog. Tessék lábát, egy papírlapra helyezni (lábbeli nél­kül) és ceruzával a lábát körös-körül rajzol­ni. A rajznál kérem a ceruzát lehetőleg egye­nesen, függőlegesen tartani. Elegendő azon­ban, ha közli velem, hogy milyen számú ci­pőt szokott a boltban vásárolni.“ A­l világos színű szelvény előlapján ez áll: Mör. Schöngut, Wien. III., Marxergassie 38. 61128. számú szelvény ára 1 korona 50, azaz egy korona 50 fillér. A hátsó lapján ,a következő sorok van­nak: „Mindenki egy ilyen szelvény vá­sárlása által könnyű szerrel egy pár box- vagy Chevrean-bőrből készített gombos- vagy fűzős-, férfi- vagy női cipőt szerezhet és egy pár cipő csak 1 korona 50 fillérbe kerül.“ Értesülvén a bécsi cég manipulációjáról a szegedi cipőiparosok, rögtön akcióba lép­tek és Gaál Márton cipőkészítő élén küldött­ség utján fölkeresték Somogyi Szilveszter dr. ■főkapitányt, akitől a hatóság közbelépését és érdekeik megóvását kérték. Szalay József dr. randőrbiró fogja megindítani a kihágási el­járást azok ellen, akik a bécsi cég gyárt­mányainak terjesztését Szegeden elősegitet­­ték. Eddig a következő neveket sikerült ki­­deriteni: Náthy József hentes, Nikolics Ti­vadar hentessegéd, Kitka Rezső üzletvezető­ségi hivatalnok, Soltész András ü. ,v. hivatal­nok, Tary Tibor ü. v. hivatalnok, Prágay Mihály ü. v. hivatalnok, Bányainé ü. v. hiva­talnoknő, Pilisi Gizi ü. v. hivatalnokné és Milhoffer N. Kálvária­ utca 14. szám alatti lakos. Amint ebből a listából­­ látható, külö­nösen a Máv. üzletvezetőségi hivatalnokok között akadt jó talajra a szélhám­oskodó bé­csi cég. Ezzel azonban még nem merült ki a névsor és nagyon valószínű, hogy a to­vábbi nyomozás során még újabb nevek­kel fog szaporodni. anBaaBHaasBBacBMaiiHHHBHanHaMaaBiiiiiiaBHiiaBBua Lukács miniszterelnök a királynál. Bécsből jelentik­ Lukács László miniszterel­nököt, aki szombaton este érkezett titkárá­val, Latinovits Endrével Bécsbe, vasárnap délelőtt tíz órakor fogadta kihallgatáson a király. Lukács egy óra hosszat időzött az uralkodónál és referált az általános politikai helyzetről, főleg a választójogi bizottság tár­gyalásáról s­ azokról az intézkedésekről, a­melyeket a kormány tenni fog. A miniszterel­nök azután két előterjesztést tett; az egyik a budapesti főpolgármesteri, a másik a kul­tuszügyi államtitkári állás betöltésére vo­natkozólag. őfelsége első helyen Heltai Fe­renc képviselőt jelölte a főpolgármesterség­re, államtitkárrá pedig Jankovich Bélát, a Ház elnöke nevezte ki. Audiencia után Da­­ruváry kabinetirodai osztályfőnök és Wickenburg Márk gróf külügyi osztályfőnök látogatását fogadta Lukács ,a Magyar Ház­ban. Azután Berchtold gróf külügyminiszter­hez hajtatott a miniszterelnök és a nemzet­közi helyzetről tájékozódott. Délután öt óra­kor visszautazott Budapestre, ahová este ki­lenc órakor érkezett. ______________ 1913. február 11. H­ÍREK • EJ. %i Szegedi kalendárium. IDŐJÁRÁS: A meteoroló­giai intézet jelentése sze­rint: Hősü­lyedés várható északon meg keleten némi csapadékkal. Sürgönyprog­nózis: Hidegebb, elvétve csapadék. Déli hőmérsék­let — 6,2 C volt. A VÁROSHÁZÁN­ délelőtt 10—1-ig fo­gad a polgármester, a főkapitány pedig 11—1-ig. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg látoga­tási idő délután 1—3-ig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor „Kedves Augusztin“, operett. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 6 órától kezdve „Sába királynője“. Este kilenc óra­kor tudományos előadás: „Japán“. V­ASS-MOZI: délután hat órától kezdve „A végzetes nyakék“. Bűnügyi drá­ma 3 felvonásban. APOLLÓ-MOZGÓ: Délután hattól este fél 11-ig. „A szobrász remekműve“, dráma. A TÖRVÉNYSZÉKEN délelőtt 9 órakor esküdtszéki tárgyalás. Szeged törpe riválisai. (Saját tudósitónktól.) Köztudomású,­­hogy a kisebb szomszédos városok — különö­sen Hódmezővásárhely és Szentes — állan­dóan megtiszteltnek bennünket azzal, hogy riválisaiknak csapnak föl. Folyton Szeged miatt fáj a fejük és most is példáiul azon ve­szekszenek, azon a világproblémán tördelik gyönge kis fejecskéjüket, hogy a jövőben hol tartsa a békésbánáti egyházmegye­i gyűléseit. Szegeden? Hódmezővásárhelyen? Szentesien? Mindenhol inkább, mondják a jó, az édes szomszédok, Kalkuttában is inkább, csak Sze­geden nem. És mi­közben nekünk rontaná­nak, az­­ egymás fejét törik be. Egyik szen­tesi lapban így elmélkedik a kérdésről egy dr K. J. m­evü úr: „Hogy hol legyen a gyűlés egyházi tör­­vény­einek értelm­ében ennek tmmeg­határ­ozása s az egyházmegyei elnökség diskrecionális jo­gai közé tartozik. Mindazonáltal az eddig kö­vetett gyakorlat szerint felváltva: hol egyik, hol másik városiban tartottak a gyűlések, sőt emlékszem rá, hogy 1896-ban ahol a reformá­­tusság elenyésző csekély számban van — még Nagykikindán is tartatott egyházmegyei közgyűlés.­­Még Hódmezővásárhelyt értem, Debre­cen után a legnépesebb református egyház­­község, de Szeged? Quo jure et titulál Hiszen Szegeden nincs is tőzsgyökeres református, akik van­nak, azok is bevándorlóitok. Ennélfogva nemcsak azért, mert az egy­házmegye kettős elnöksége szentesi emberek kezében van letéve, hanem azért is helyesnek tartom, hogy az egyházmegyei gyűlések jö­vőben Szentesen is tartassanak, mert Szentes ,az egyházmegyei vezetőség részéről eddig, meg nem érdemelt íróellőztetésben részesült. Hát tartassanak ezután !Szemtesen is egy­házmegyei közgyűlések. Legyen Szentesen megtartva az újonnan választott egyházi me­gyei méltóságok beiktatása. Mint örömmel értesülök, a szentesi református presibisterium a gyűlésre érkező vendégeket magyaros ven­dégszerettel fogja látni s ebben Szentes höl­gyei is dicséretreméltó buzgalmat fejtenek ki, azonban ne feledkezzünk el Hódmezővá­sárhelyről se­m, mint a békés bánáti egyház­megye legnagyobb református hitközségéről.

Next