Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-02 / 102. szám

4 török állások ellen, véres veszteségek árán kellett visszahúzódnia. Ezeknek a­­ támadá­soknak végre maga Aym­ler is áldozata lett,­­a múlt hó elején, Londonból elcsapták és Gor­­ringe generálist küldt­ék a mezopotámiai csa­patok élére. Gorringe új haderővel, új 'felszereléssel 'érkezett és a Felahie mellett támadta meg a török hadállásokat. Több napi heves harcok után vereséget szenvedett ő is, sok ezer ha­lottat és sebesültet hagyott a harctéren. Ezt a győzelmüket a törökök csak az­ért nem tudták kellően kihasználni, mert a Tigris kiáradt s­­ az üldözést lehetetlenné tette. Általában a skót-el-amarai vereség az angoloknak több mint egy hadtestjükbe ke­rült. A meddő támadások, amelyek a vár felszabadítását célozták, halottakban és se­besültekben húszezer főnyi veszteséget okoz­tak az angoloknak. Az éhség­ és a betegségek is sok száz embert elpusztítottak az ostromlott várban, mert i maguk az angol lapok tizenhatezerben állapították meg a körülzárt angolok szá­mát , a likvidálásnál most csak tizenhárom­­ezerháromszáz angolt számoltak össze. Igen jellemző tünet, hogy Townsend tábornok meg sem kísérelte a kirohanást, a­mit végső elkeseredésében minden ostrom­lott tábornok meg szokott tenni, ellenben egy millió font sterlinget kínál fel és összes ha­diszereit, ha a törökök megengedik a sza­bad elvonulást. A török sereg persze vissza­utasította ezt a nevetséges és alacsony üz­letet. Öt tábornok és ötszáz tiszt esett fogságba Kut-el-Amaránál. Konstantinápoly, május 1. Kut-el-A­ma­réban öt angol tábornokot és ötszáz angol tisztet ejtettek foglyul. Az angol sajtóiroda a kapitulációról. Rotterdam, május 1. Az angol sajtóiroda tegnap a követező hivatalos jelentést adta közre: Lovaglás, bátor, 143 napos ellentállás után, amely­ feledhetetlen lesz, Townsend tá­bornok a készletek kimerülése következtében kénytelen volt Kar-el-Amarát átadni. Elő­zően elpusztította az ágyukat és lövészert. Csapatai különböző rangú és fegyvernemhez tartozó 2970 angol, valamint, körülbelül hat­ezer indus katonából állottak. »ÉOVÍÉAöYÁKOiBSZAO A negyedik hadikölcsön szegedi sikere. (Saját tudósítónktól.) A­­ most folyó hadi­­kölcsönjegyzés alkalmával igen időszerű, ha fogla­lkozunk az általános pénzügyi hely­zettel­. Tagadhatatlan,­­h­ogy egész Európa el­tekintve egy-két semleges államtól, a múlt­hoz viszonyítva, igen nagy és súlyos ter­heket vett magára. A modern háború hatal­mas összegeket emészt fel. Az államadóssá­gok legalább meghláb­címszorozódtak, sőt el­­lens­égeink adósságterh­ei i még ennél is job­ban emelkedtek. A külföldi kölcsönszerzés, mely az álla­moknál eddig leginkább dívott, a most folyó világháborúban a legtöbb helyen kivihetetlen volt, illetve­­ siker telen neki bizonyult. Ez­ a helyzet minden kormányt az ország népei­nek vagyoni erejére utalt, ennélfogva álta­lánossá lett a nemzeti kölcsön. Ez­ természe­tesen teljesen eltér az eddigi általános szo­kásoktól, m­­ert mint tudjuk, a múlt háborúit a népek­ csak k­ifegyverrrel! küzdötté­k­ végig, miig a szükséges tőkéket az államok min­dig idegenből szerezték be.­­Hisz ezekből a kölcsönzésekből és ezekből a kölcsönökből gazdagodtak meg annak idején részben ál­lamok, sőt egyesek is, régen­te­­­ pl. a Fogger­­bankház, újakban pedig a Rotsehild csopor­tok. Eddig minden háborús hitelező meggaz­dagodott, a háborús hitelezők nagy tömege jutott nagy vagyonhoz, holott ezek a hitele­zőik nemcsak a győzőknél, hanem a legyő­­zötteknél is erősen érdekelve voltak. Pedig ezek vagyona k­is vagyoni ereje kihelyezett tőkéikkel szemben sokkal gyengébb volt, mint a jelenlegi hitelezőké. Az üzletük­­ sok­kal kockázatosabb volt, de végeredményben mindig, csak nyereséggel zárult. Most pedig, midőn a nemzet önmagának hitelezője és mi­dőn a nemzet polgárainak hadi kölcsönbe fek­tetett tőkéit maga a nemzeti vagyon garan­tálja, kétségtelen az, hogy miután mindkét­­ tényezőnek előnyösebb a helyzete­­­ a nyere­ség, illetve a biztonság természetes követ­kezmény. Az­­ álla­m nagy­­ terheket kénytelen elvál­lalni, aminek természetes folyománya az, hogy magánosok terhei­­ is jóval növekednek. De, lép ezért, mert ezek a kölcsönök belföldi kölcsönök voltak, azok a terhek , részben.' hivit 'javak fogják szolgálni a hadik­ölcsönt jegyző feleket. Szegeden é a negyedik­­ hadikölcsönre most indulnak meg nagyobb arányokban a jegyzések. A N­őisipáni hivatalban másfél1 millió körül tartanak, az­­ eredmény a ban­koknál is nap-nap után kielégítőbb. A Sze­géd­ Kereskedelmi és Ipar­banknál többek között a következőik jegyeztek: Szegedi Ken­­­derfonógyár rt. 200.000, Schwalm János 130.000, iDannejr Péter Fia 50.000, Mülller János 47.000, Orosz Lipótné (Csanádpalota) 25.000, Kovács István 22.000, Meisl Ignác 10.000, Deutsch Salamon 10.000, Máté Test­vériek 10.000, Hús­ és Vásár,pénztár 10.000, Marni Jakab 5000,­­lletvényi Klára 4000, Kö­nig Péter 200 korona. Az eddigi jegyzések­­ ennél a pénzintézetnél meghaladják az­ egy millió koronát. ■ Szives tudomására hozom a n. é. közön­­­­ségnek, hogy vegyiruha tisztitó és kelmefestő fióküzletemet Mikszáth Kálmán­ utca 9. sz. alól május 1-től Attila­ u. 10. sz. alá (Valéria-tér sarok) helyezem át. A n. é. közönség sz. pártfogását a jövőben is kérve, vagyok kiváló tisztelettel LUCZA JÓZSEF vewitttiÄ,.iLk„r“6 Szeged, 1916. máju­s 1 Orosz-görög viszály, Bécs, május 1. Athénből jelentik: Orosz­ország­­ és Görögország között új viszály tá­madt az Atosz hegye ügyében. Állítólag ott tani görög szerzetesek erőszakkal­ betörtek az ott fekvő Penteleimon nevű orosz kolos­tor birtokára, kiirtották az oroszok erdejét és a Zerdam nevű orosz szerzetesi birtokot egyszerűen eltulajdonították. Demidov her­ceg, athéni orosz követ, emiatt heves tilta­kozást jelentett be Siculudisnál, ami annál feltűnőbb, mert szokatlanul heves fellépése közismert előkelő modorával élénk ellentété­ben áll. Annál nagyobb nyugtalanságot kelt Athénben most egyes orosz csapatoknak Marseillebe­n történt partraszállítása, melyet Athénben összefüggésbe hoznak az Ato­sz hegye miatt kitört orosz-görög viszállyal és attól tartanak, hogy a marseillei orosz csa­patok célja­­ váratlanul Atosz­­ hegyét meg­­szállani és végleg birtokukba venni. Az olaszok nagy akcióra készülnek. Chiasso, május 1. Az olasz hadvezetőség el­határozta, hogy az idén nem ad aratási szabad­ságot a katonáknak. Ez arra vall, hogy Olasz­­oszág nagyobb katonai vállakozásba­ akar fog­ni. Behívták azonkívül a Svájcban lakó nagy­részt nős idősebb olasz állampolgárokat is, a­miből szintén a nagy katonai előkészületekre következtetnek, i*BBSaBaBa*aaaaBBaBaaaBaBaBBBBBBBwaaBBaaasaBBii>KBBS' KÖNYVET A HARCTÉRRE! Az Országos Hadsegélyző Bizottság és a Magyar Szent Korona Országainak Vörös­­kereszt Egylete könyveket, füzeteket, képes újságokat kér a harctéren levő katonák ré­szére. a A küldemények a Vöröskereszt Szere­­tetadomány-osztályhoz (Budapest V., Lipót­­körút 1.) címzendők. A kir. posta bérmentesen szállítja a cso­magot, ha ráírjuk: „Szeretetadomány a harctéren levő katonák számára.“ Órás-és ékszer­üzletemben Kölcsen­-utjában a Royal szállóitól szemben (Szipáky-féle házban.) Teljesen felszerelt raktárt tar­tok órák és ékszerekben Javítások olcsón és pontosan eszközöltetnek. Törött aranyat és ezüstöt legmaga­sabb árban veszek. Szives pártfogást kér JUSZK­CZ DEZSŐ _______ órás és ékszerész. Az összes harcterek legjobb és legát­­om--■—- tekinthetőbb térképei legolcsóbb áron Hl Várnay L. =■..... könyvkereskedésében (Kárász-utca 9.)

Next