Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)
1916-11-01 / 257. szám
Szerda, 1916. november 1. Í)RIZMAGYARORSZÁ(Í 4500 sertés megvételére kötött szerződést a közélelmezési hivatal. (Saját tudósítónktól.) Két hete körül Ez a szerződés kétségtelenül pompás, belül, hogy a városi közélelmezési üzem sertéseit a hadügyminisztérium megbízásából a Hús- és Vásárpénztár rekvirálta. A sertések közül ez ideig mindössze azt a húszat oldották fel, amelyeket a belügyminisztérium felhatalmazása alapján Cvetty Radkótól foglalt le a polgármester. A Kovácsféle 280 sertés sorsa még mindig bizonytalan, az eddigi eljárások eredménye mindössze az, hogy biztató ígéretek vannak. Ilyen körülmények között elég sivár remények közepette várta a szegedi közélelmezési hivatal a legközelebbi heteket és hónapokat. A városi sertések rekvirálása ugyanis abba a kínos helyzetbe juttatta a hatóságot, hogy a közélelmezés épp egyik legfontosabb feladatát egyáltalán nem tudta teljesíteni: nem volt módjában zsírhoz juttatni azokat, akik nem tudnak egy évre, vagy csak hónapokra is berendezkedni. Kedden azután örvendetes fordulat állott be, amely ezt a kérdést a legteljesebb megelégedésre oldja meg, ha a továbbiakban nem merülnek fel olyan elháríthatatlan akadályok, amelyek a közélelmezési hivatalnak ezt a munkáját is illuzóriussá teszik. Az történt ugyanis, hogy Balogh Károly, tanácsnok, a közélelmezési hivatal vezetője 4500 darab olyan sertés szállítására kötött szerződést, amelyeknek párja 250—300 kiló. A sertések szállítása november elején kezdődnék és a vállalkozó tizenöt héten át hetenkint 300 darab sertést köteles Szegeden a maximális árért átadni, ha realizálni lehet, a legteljesebb mértékben sikerült Szegeden a zsír- és szalonna-kérdést rendezni. A dolognak azonban még egy akadálya van, de az az egy azután a legkomolyabbak közül való. A szállítást ugyanis mindaddig nem lehet megkezdeni, amíg az üzlet megkötését a hadügyminisztérium jóváhagyólag tudomásul nem veszi. Ennek érdekében is megtörténtek már a lépések, s ki tudná megjósolni ma, hogy milyen eredményük lesz. Azt hisszük, nincs fórum, amelyik előtt vitás lenne, hogy Szegedet az elrekvirált sertésekért kárpótolni kell. Közismertek azok az okok, amelyek miatt Szeged csak ilyen kevés sertést hizlalhatott. Bizonyos az is, hogy a közélelmezési hivatalnak abban az esetben is gondoskodnia kellett volna újabb sertésmennyiségekről, ha a városi sertéseket nem rekvirálták volna el. A rendelkezésre állott mennyiség ugyanis távolról sem fedezte volna a szükségletet, az új vásárt tehát a város kihizlalt sertéseinek elvétele csak jogosabbá, kedvező elintézését indokoltabbá teszi. Ahhoz nincs sok bizalmunk, hogy a kedden megkötött szerződés teljes egészében lebonyolítható lesz. Valószínű ugyanis, hogy sokalni fogják azt, hogy Szeged 4500 sertést akar magának biztosítani. De nem tudjuk elképzelni, hogy a szükségletnek legalább egy részére ne tudja a fedezetet biztosítani a hatóság, ha ez alkalommal a helyzet komolyságához mért eréllyel mer föllépni. »•■■■■»•■■■«■■inmisaseaigBssasigigiaigsiMianimMnusiniuuiiaaiBinuiHunniinuagnMii'ini Xukács Xászló a j* gazdasági politikájáról. — A Délmagyarországi tudósítójától. — Budapest, október 31. (Fölkerestem Lukács László belső titkos tanácsost, Magyarország volt miniszterelnökét és megkérdeztem, hogy véleménye szerint a győzelmes háború után milyen változások várhatók a központi hatalmak gazdaságpolitikájában. A kegyelmes úr a következőkben volt szíves válaszolni: — Németország, Magyarország és Ausztria a háború győzelmes befejezése után igen élénk gazdasági összeköttetésbe fognak jutni a balkáni államokkal és a távoli kelettel. Geográfiai fekvésünk arra predesztinál bennünket, hogy a Keletet mi lássuk el ipari és kereskedelmi termékekkel. ( Ami különösen a balkáni államokat illeti, ezekkel közvetlen összeköttetéseink vannak, ismerjük igényeiket, szokásaikat és sok vonatkozásban faji összetartozóság is van közöttünk. A központi hatalmak tehát a legszebb gazdasági perspektíva előtt állnak. És mégis: ez időszerin kiszámíthatlanok az esélyek. Hiszen e pillanatban nem láthatunk a jövőbe, úgyszólván fátyol takarja el szemeink elől a jövő fejlődését. A sok bizonytalanságból szilárdan emelkedik ki egy tény és ez az, hogy a világháború, amelyet mi nem kerestünk, akaratunk ellenére főtényezővé tett bennünket és hogy a háború egész új szituációt fog teremteni a nemzetek részére. A központi hatalmak, különösen Magyarország gazdaságpolitikáját igen jelentékenyen fogja érinteni a kérdés, hogy a Közép-Dunának háborítatlan birtokába jutnak-e? Ez az olcsó és nagyszerűen kihasználható viziót még intenzívebbé tenné a balkáni államokkal L, I való összeköttetéseinket. Azt hiszem, hogy a háború nemcsak Európa geográfiai térképét változtatja meg, de az államokat és a népeket egészen új feladatok elé fogja állítani. A változás nem csupán internacionális vonatkozásban várható, de eltolódások lesznek a politikai, szociálpolitikai, gazdasági és állampénzügyi relációkban is. Hiszen láttuk mindjárt a háború kitörése után, hogy az állam és a társadalom egészen új, eddig még nem ismert feladatokkal kezdett foglalkozni. Az évtizedekre kiható alapvető problémák csak a háború után fognak felmerülni, amikor feladatunk lesz a háború eseményeit likvidálni és az új helyzetbe beilleszkedni. — Az államok egész sora sodródott a világháborúba, de a békekötésnél minden állam arra fog igyekezni, hogy a maga érdekeit minél jobban biztosítsa. Hogy a gordiusi csomót miképen fogják megoldani, arra a kérdésre ma csak a politikai kuruzslók tudnának pozitív választ adni. Annyi bizonyos,hogy Magyarország és Ausztria az eddiginél sokkal intenzívebb gazdasági összeköttetésbe kerülnek Németországgal. Ez az átmenet természetesen bizonyos áldozatokat igényel a monarchia mindkét állama részéről, amelyeket azonban, — tekintettel a nagy előnyökre — nem lehet kikerülni. Vécsei Miklós. Forrongás Indiában. Amsterdam, október 31. Brit-India lakosságának különböző részei a Times indiai tudósítása szerint minden angol tagadás ellenére is igen erős forrongásban vannak. Az idézett lap szerint Pemshap tartomány különböző kerületeiben házkutatásokat tartottak és az indiai honvédelmi törvény alapján a lakosság nagy számát letartóztatták. Zahoreban Riíah I-Am-ot, az ottani mohamedánok egyik vezérét és a Saski-mecset imámját elfogták. A román főhadiszállást Moldvába helyezték át. Berlin, október 31. A Lokalmzeiger egy stockholmi távirata szerint a román főhadiszállást Moldvába, Botosanitól délre helyezték át. Ez az intézkedés a szövetséges hadvezetőség kívánságára történt, amely ezáltal az orosz hadvezetőségnek a román hadviselésre való befolyása fokozását akarja elérni. A jalovitzai fogolytábort is Moldvába, Jasitovától délre helyezték át. A bukaresti sajtó egy része is átköltözködik. A Journal des Balcans már Odesszában jelent meg. A lapok a költözködési előkészületek miatt egészen kis alakban jelennek meg. fifetIA % ««•' grammonként tóiéi. 2 :80 AranyértFISCHER öi’ás, őszeim M 8-UÍU 14. Korzó-kávéház illett 'TAu“