Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-01 / 174. szám

Szeged, 1918. augusztus 1. IMLMÄ tí Y AEDESZ AG Robusztusban újabb sorozások lesznek. (­Saját tudósítónktól.) Körülbelül egy éve a mi miniszternél ár. Somogyi Szilveszter pol­­annák, hogy a honvédelmi miniszter a kato­­l­gármester is, azonban eredménytelenül. Az nai parancsnokságok előterjesztésére rendele- alkalmatlanoknak fegyvertelen segédszolgá­­lat bocsájtott ki az eddigi pótszem­léken ál­­latra való behívásához ugyanis a hadügy al­­kalmatlanoknak talált népfölkelőknek fegy­­niszter feltétlenül ragaszkodott, vérnélküli segédszolgálatra való behívásáról. Most aztán hitek terjedtek el a városban A rendelet megjelenése óta Szegeden már kér arról, hogy a két ízben behívott alkalmatla­­n­ben hívtak be fegyvernélküli segédszolgá­­ltokat rendeletileg el fogják bocsájtani a Hód­ítóra, alkalmatlanokat­ az utóbbi behívási pa- sereg kötelékéből. IA Délmagyarország tmin­­rancsnak pedig már csak a legnagyobb erő- határsa kérdéssel fordult a szegedi katonai feszítések­ árán tudott eleget tenni a rendelet ügyosztályhoz, ahol Hegedűs Antal jegyző a végrehajtásával megbízott katonaügyoszály a következőket mondotta: A rendelet tudvalevőleg azt a célt kívánta . Generális rendelet erről tudtommal sem szolgálni, hogy a katonai irodákba és mib­e- a katonai parancsnokságokhoz, sem hozzánk lvekbe beosztott harctéri szolgálatra alkal- nem érkezett. Arról lehet szó, hogy egyes pa­­mas egyéneket ezekkel az alkalmatlanokkal rancsnokságok, ahol kevésbbé van szükség az váltsák föl, hogy így a hadsereg ezen az uton alkalmatlanokra, elszabadságolják, vagy el­­is megkaphassa a szükséges pótlásokat. Por­ bocsájtják a fölösleges, munkaerőt. Bizonyos­sá, a­­ kivitel nem sikerült olyan szépen, mint n­ak látszik azonban, hogy újabb behívások ahogy azt eltervezték Csakhamar kiderült, nem­ történtek az átkáljztal­anok köréből. A­hogy a katonaságnál helyi szolgálatos beosz- magyarázata ennek a ténynek nagyon egy sze­­rásban volt arcvonalszolgálatra is alkalmas k­­: igen valószínű, hogy a legközelebbi időben legénysége túlnyomó részben nélkülözhetetlen rendelőtet fog kiadni a kormány, amely újabb ebben a beosztásában. Az egész katonai igaz­ pótszemlére hívja föl az alfafalatkfoökat, itatási veszedelemmel fenyegette az említett Budapestről telefonált a tudósítónk: A rendeletnek pontos és szigorú végrehajtása, legközelebbi időben miniszteri rendelet jelenik tehát a­­ honvédelmi miniszter rendeletet tér- meg, amely a 25—48 év közötti népfölkelésre­mészetesen legnagyobbrészt csak első felében kötelezett népfölkelőket szólítja ujjból ipar alá. hajtották végre, amely az alkalmatlanok be- A rendelet-tervezetet az egyik legközelebbi hívásáról rendelkezik. Ezért történt, hogy minisztertanács fogja tárgyalni ,és augusztus nem sokkal az els­­ behívások után inter­ köze­pén fogják kibocsájtani. A r­endelet-ter­­pelláció hangzott el Szeged közgyűlési termé­ vezet szerint a­­ sorozásokat szeptember elején­ben az alkalmatlanok szabadságolása ügyen fogják megtartani és a bevonulások október­ben. Ugyanilyen irányban eljárt a honvédés­ közepén lesznek. 8BSiiSuvsfi3MuoxMa«i­jfniBa*»M«iu 3 Tisza IstVín interjidlicista a Sa­sssí§ dilimről. — A képviselt­ház ülése. — (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház szerdai ülését Szász Károly el­nök nyitotta m­eg. Az elnöki jelentések után Barta Ödön a pénzügyi bizottság együttes je­lentését tejesztette be a köztisztviselők adós­ságának konvertálásairól szóló törvényjavas­latról. Javaslatára a Ház­ kimondotta a sür­gősséget. Huszár Károly a munkásügyi bizottság jelentését terjesztette be az iparfelügyelők és a munkásbiztosító pénztár működéséb­ől. Ezután a Ház harmadszori olvasásban el­fogadta a tegnap letárgyalt törvényjavas­latokat. (A katonai ellátásról szóló javaslat.) Következett a katonai ellátásról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása, Barta Ödön előadó ismertette a javasla­tot. Hangsúlyozta, hogy a törvényhozás első­rangú kötelességet­­ teljesít, akikor kereset­­képtelenné vált hős katonáinkról és azok hát­­ramaradottairól kíván gondoskodni. Fényes László: Ez a javaslat nem elég. ■ Barta Ödön: A javaslat benyújtását már nem lehetett halasztani. Az előadó után Egry Béla szólt a javas­lathoz. Szükségesnek tartja, hogy a tisztek és a legénység­ illetményeit felemeljék. A kato­nákat a mai illetmény mellett éhhalál fenye­geti. 1. 1 Egy hang: Szégyeqletes állapot! Egry Béla: Statisztikai adatokat olvas fel annak bizonyítására, hogy a tisztek itthon kénytelenek adósságba verni magukat. A csendőrség ellátása annyira rossz, hogy a csendőraltisztek a háború után ott fogják hagyni a csendőrséget. Az elnök jelenti, hogy a Ház az interpellá­ciókra fog áttérni, eVb­b azonban javaslatára a képviselőház úgy határoz, hogy legközelebbi ülése csütörtökön délelőtt tíz órakor lesz. (Az interpellációk.) Gyapay Pál a csendőrség létszámának szaporításáról, valamint a csendőrség fizetésé­nek felemeléséről interpellál. Kérdi a b­elügy­minisztert, hajlandó-e a csendőrök ügyét el­intézni. (Majd a közélelmezési minisztert interpel­lálja a közgazdasági munkások fejadagjának felemelése ügyében. A távollevő miniszterelnök­ helyett Popovics Sándor pénzügyminiszter vála­szol az interpelláció első részére. — A csend­őrség létszámának szaporítása — mondja a pénzügyminiszter — tárgyalások anyagát ké­pezi és a tárgyalások már előrehaladott stá­diumban vannak. Ezzel együtt az illetmé­nyek rendezésére is sor kerül. Biztosítja a képviselőim­­át, hogy az e­rre vonatkozó jogos kívánságokat figyelemmel fogják kísérni. A választ úgy az interpelláló képviselő, mint a képviselőház tudomásul veszi. Graf­i Serényi Béla földmivelésügyi minisz­ter kijelenti, hogy a 15 kilogrammos fejadag elég, ha m­el­lék ter­mények is rendelkezésre ál­lanak. Kéri a képviselőket, hogy vigyék be­le a köztudatba, hogy a kormány nem gyako­rol jótéteményt az élelmezésnél, hanem a ren­delkezésre álló készletek elosztását védi. Fényes László (közbeszól): Ausztriának adják. Serényi miniszter (folytatja): Elsősorban a katonákra kell gondolni ... Huszár Károly: A fronton a katonák nem kapják meg a rendes adagokat. Serényi miniszter (folytatja): Kéri a kép­viselőket, menjenek hozzá és bizalmasan néz­zenek utána a rendelkezésre álló adatoknak. Arra fognak rájönni, hogy nem történik sem­mi igazságtalanság. (Oros­zországi hadifogly­aink sorsa.) Fényes László mondotta el ezután inter­pellációját az Oroszországban levő katonáink sorsáról. Hosszasan beszél a fogoly katonák szenvedéseiről és nélkülözéseiről. Az elnök kéri a szónokot, hogy az Orosz­országban levő hadifoglyokról beszéljen, mert úgy is sok interpelláció van. Fényes László: Tessék rám bízni. (Zaj a munkapárton. Tisza István: A tárgyhoz be­széljen.) Ez hozzátartozik hadifoglyaink dol­gához. Ugyanakkor, mikor a gabonát viszik Azután gróf Tisza István interpellál a közélelmezésről. Nem akar szemrehányást tenni a kormánynak azért, hogy a termésből Ausztriának és a többi szövetségesnek jutta­tott, mert az országnak csak dicsőségére vál­na, ha gazdaságilag is jobban támogathatná szövetségeseit és a közös harcokban is kive­hetné részét. A kiöntött magyar vér sok te­kintetben hiábavalónak bizonyult, mert gaz­dasági téren gyengéknek mutatkoztunk. Gaz­dasági politikánk kellő megvilágosítására az osztrák kormány egyik tagja legutóbb azt a kijelentést tette, hogy Magyarország csak­ csekély töredékét adja át Ausztriának. Saj­nálja, hogy a magyar kormány egyik tagja is tett hasonló kijelentést. Ezen a téren Ma­gyarországot szemrehányás egyáltalán nem­ érheti. Szól azután a falusi lakosság ellátásá­ról. A magyar nép nagy része a télen eleget éhez­et­t, most pedig még fokozottabb mérték­ben.­­Már júniusban, figyelmeztette a közélel­mezési minisztert, hogy nagy szükséglet fede­zéséről kell gondoskodnia, az elrejtett kész­leteket fel kell­­ kutatni. Sajnos, a megfelelő intézkedés elmaradt. Kéri a közélelmezési mi­nisztert, hogy gondoskodjék az éhséget szen­vedő lakosság segítéséről.­­A másik fontos kérdés a mezőgazdasági­ lakosság saját szükségletének fedezése. A havi fejadagokat nemcsak azokra kell érteni, a­kiknek saját termésük van, hanem azokra is, akiknek maguknak nincs termésük. Szóvá te­szi a bevásárlási igazolvány körüli eljárást is. Ha a gazdasági kampány idejére a sze­gény ember elől elzárjuk a legális bevásár­lás lehtőségeit, uzsoraáron fog magának élel­met szerezni. Reméli, hogy a közélelmezési miniszter azalatt a pár nap alatt, amíg a Ház együtt van, megjelenik a parlamentben, hogy megnyugtató kijelentéseket tegyen. Egy­ újabb rendeletre van szükség, mely a vásár­lást megfelelően korlátozza A községekben lehetővé kell tenni, hogy helyben vásárolhas­sanak. Fontosnak tartja, hogy a szegényebb nép ne lisztben, hanem gabonában kapja meg részét, mert azzal a korpát is megkapja, a­melyre feltétlen szüksége van. Végül előter­jeszti következő interpellációját: 1. Hajlandói-e a közélelmezési miniszter sürgősen intézkedni, hogy a lakosság ellátá­sa a jelenlegi átmeneti idő alatt biztosíttas­­sék; 2. hajlandó-e a rendeletet akként módo­sítani, hogy a mezőgazdasági népességnek fejadagja 15, illetve 12 kilogram búzában ál­lapíttassák meg; 3. ki fogja-e egészen vagy a Vésziben •n’4 ^llá^tlám^k szeptember „Kl­ika utáni szükségletének vásárlás utján való fe­dezésére vonatkozó rendeletet sürgősen bo­csátani s módot fog-e abban nyújtani .reá, hogy a szükséges gabonamennyiséget a köz­ségek a Haditermény közbenjöttével lehetőleg helyben vagy közelben megvásárolhassák és gabonában oszthassák ki az ellátatlanok köz­zl a németek,­ a mi hadifoglyaink nem­ tudnak hazajönni. A semleges diplomáciai képvise­­letek megtagadják részükre a kölcsönadást, mert, mint mondják, az eddig kifizetett ősze-­­geket nem kapták meg kormányunktól. Fényes után Förster Aurél interpellált a falusi nép gabonaneműekkel való ellátásáról. Gabonáikat elviszi a Haditermény, a gazdák pedig kenyér nélkül maradnak. Letesz a Ház asztalára egy darab kenyeret, hogy a kor­mány is kóstolja még. (Nagy derültség. Sü­r­gős intézkedést kér a falusi nép kenyérrel va­ló ellátásáról. Fényes László a fiumei tengervédelmi szakasznál a magyarságot ért sérelmek miatt interpellál. A magyar katonák ott horvát vezénylet alatt állanak és horvát zászlóal­jakba osztják be. Azután e­gy másik inter­pellációt terjeszt elő, amelyben a parlamenti őrség panaszait sorolja fel. A baloldalról több képviselő állandó közbeszólással zavarja, azt kiabálják, micsoda dolog az, hogy erről az oh­dákról védik a darabontokat. Fényes kifejezi meggyőződését, hogy az elnökség segíteni fog az őrség tagjain. __ Tisza István interpellációja.)

Next