Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-19 / 29. szám

Szeged madártávlatból. SZEGED, szeptember 18. III. Az iris szerint tudvalévőig nem­csak igével él az ember s ezt az igazságot most odafordi­tatjuk, hogy az ember igével — szellemi táplá­lékkal — is él. Mivel pedig ez a táp­lálék valóságos életszükséglet ma, jogos a kíváncsiság, hogy a város mennyiben terjeszti ki reánk gondos­kodásának palástját, a szellemi életet illetően. A kulturügyek fontosságát hirdeti, hogy ellátásuk go­ndja külön tanács­nok vállaira nehezedik, föltéve, hogy azt az illető egyáltalán súlyosnak érzi. Ezt azonban Szegeden bajos elképzelni, ahol a tanácsnok úr minden kulturális ténykedése az iskolai gondokban merül ki. Tudjuk, hogy fölötte izgatja őt az egyes iskolák sorsa, a legkomolyabban tudta követelni az iskolák felszaba­dítását, ami fontos is és némileg kultúra is, de talán mégsem minden és semmi esetre sem annyi, amennyit az ország első városának szellemi intézőjétől túlzás nélkül elvárhatnánk. Évek óta figyeljük: kipattan-e egy szikra a torony alól, amely alkalmas arra, hogy világosságot gyújtson, terem­-e ott egyetlen ötlet, amelynek egyórányi komoly lelki épülést, szel­lemi gyönyörűséget köszönhetünk. De hiába a hosszú türelem, a kez­deményezés, a szükséges szellemi­ táplálékok felismerésének szüksége olyan idegen a berkekben, mint hogyha semmi köze sem volna a kultúrához. A múlt esztendő szinte tálcán kí­nálta a kedvező alkalmat, hogy a kulturtanácsos rátermettség­ét, széle­sebb látókörét igazolja. A színház­­kérdésre gondolunk. Alkalmunk volt annak minden fázisát figyelemmel kísérni és minden elfogultság nélkül elmondhatjuk, hogy soha tehetetle­nebb vergődést, szánalomraméltóbb ötlettelenséget nem láttunk, mint e kérdésben a kultúra őre részéről. Érdekes: a gazdasági, vagy pénz­ügyi gondokat viselők nem egy új ötlettel lepték meg a tanácsot. Mindez szomorúan természetes következménye annak, hogy a város kulturtanácsnoka pedáns, lelkiisme­retes, talán kitűnő hivatalnok, de minden koncepció nélkül. Már­pedig az aktaintézés művészete édeskevés ahhoz, hogy egy ilyen metropolis szellemi éhsége ellen sikerrel küzd­jön a város. Ahhoz ízig-vérig művész­embernek kellene a kulturtanácsnoki székben ülni, aki modernebb, meg­értőbb szemmel nézné a szellemi mozgalmakat, mint a mai, akinek igyekezeteit állandóan és kellemet­lenül keresztezi­­ a hozzánem értés. KORZO-MOZI Tfi­EFOfl: Igazgatóság 455. „ Pénztár 11­85. CSAK EGY NAPIG! Vasárnap, szeptember 19-én Gombaszögi Frida felléptével TLÁNI, az elvarázsolt hercegasszony kalandorregény 4 fő vonásban. Szereplők: Gombaszögi Fridi l­ukács Pál Balassa Jenő Tansy Frigyes Előadások köznapokon 5, 7 és 9 órakor, ünnepnap 3, 5, 7 és 9 órakor. szeoeo Magyar irodalom a megszállott területen. SZEGED, szeptember 18. (Saját tudósítónktól) A virágnak megtiltani nem lehet... A megszállott magyar területen is él, virul, sőt pompázik a magyar érzés és gondolat csodavirága: az irodalom, a költészet idegen cen­zúra vigyázza és nyesegeti, de a magyar szó nem hervad, nem sor­vad el ott sem. Petőfi és Ady nyel­vén tovább írnak az uj magyar poéták Váradon, Aradon, kincses Kolozsvár és Temesvár városában, Erdély, a Felvidék, B­aát és Bácska magyar gócpontjain. A költői ihlet és művészi forma csiszolt és töretlen fegyvereivel küzdenek egy szebb jövő álmán merengve, egy jobb haj­nalt várva. Előttünk fekszik egy csomó szépirodalmi folyóirat a meg­szállott területeiről, csupa érdekes, színes, gazdag és tehetséges írás, a szemü­nk szinte könnybe lábbad, a szívünk hangosabban dobban, amint olvassuk az „erdélyi költők” új verseit, a megszállott vidékek magyar szín­padi bemutatóiról szóló kritikákat és — ez is természetes — külön­böző irodalmi irányzatok harcait, magyaros és huszáros verekedéseket — nmek és rigmusok miatt —mert hiszen politizálni, azt nem lehet, nem szabad a szegény, árva, meg­szállott magyaroknak. Nagyvárad, amely a modern ma­gyar irodalom ringató bölcsője és kirepitő fészke volt a háború előtt, ma is a legélénkebb kulturális len­dületű város, a megszállás alatt. Két szépirodalmi hetilapja is támadt a forradalom után, a Magyar Szó és a Tavasz. Igen csinos, igen nívós lapok, az elsőt Tabéry Géza, a Sze­geden is jól ismert berletrista indí­totta, a másikat Zsolt Béla, egy igen tehetséges ifjú költő. A Magyar Szó címlapján egy Balassi-szerű magyar énekes pengette a lantot és­­ egy ideig diszkrét gyászkerettel jelent meg. Azóta meg is szűnt és a Ta­vasz lett a Tabéryék otthona is. Ide írnak Nadányi Zoltán, a kolozsvári Berde Mária, Szűcs Dezső, Ady régi cimborája, Ligeti Ernő, Szombati Szabó István református tiszteletes, akit Amerikából hozott vissza a hon­vágy. Versek, novellák, kritikák jön­nek a Tavaszban, amelynek talán legerősebb elbeszélő talentuma egy szegedi származású, szép szőke as­­­szony, Pálffyné Galálcsy Irin, aki szegedi tanyai történeteket fz­yama­tos magyar nyelven, aranyos humor­ral, a Tömörkény szellemét vará­zsolva a váradi szőlődombok alá, a százszinü Körös partjára, ahol Páz­mány prédikált és Ady dalolt. A váradi írók egy idő óta külön­ben hadilábon állanak a kolozsvári — emigráns írókkal, Robozzal és tár­saival, akik a Tavasz lelkes, fiatal gárdáját — horribile dictu­s — az­zal vádolják, hogy — népies, ma­gyar, keresztény és nacionalista! Koboz különben Temesváron pró­bálkozott először — egy Faun című lappal, de onnan csakhamar Kolozs­várra kellett mennie, — ahol szintén nem örvend valami nagy népszerű­ségnek. A váradi szép és intim Szigligeti-színházban külö­nben több új magyar szerző bemutatója volt az utóbbi időkben, így nagy siker­rel adták elő Zsolt Béla Forgószél című háromfe­vonásos drámáját és Marton Manó, Tabéry Géza és má­sok egyfelvonásosait. A­ Tavaszban különösen egy­ tőlük elszakadt köl­tőtől közölnek állandóan verseket: Juhász Gyulától. Két költeményét tavaly nyáron küldötte el és­­ az idén, áprilisban érkeztek és jelentek meg a Tavaszban. Megható és az ötvenes évek világára emlékeztető, hogy a Tavasz minden számában, külön oldalon jön egy-egy vers Csokonaitól, Berzsenyitől, Vörös­­martt­ól, Petőfitől, Aranytól és­­ Tompa Mihálytól. Régi versek, gyö­nyörű versek, drága hazai kincsek, aki magyar olvassa, eszébe jut múlt, jelen, jövendő — elbúsul, megvi­gasztalódik és — remélni kezd. Ara­don Szezon címen indult meg egy irodalmi revü, Temesváron Szemle néven. Ide Budapestről és a meg nem szállott vidékről is küldöttek cikkeket neves magyar írók. ... Az egyik megszállott magyar vidék folyóiratában lapozgatunk. Egy rövidke írásra bukkanunk, amelyben ezeket olvassuk: Várnia kell, amíg minden ember karja oly hosszúra nő, hogy hegyeken és határokon keresztül kezet foghat egymással .. . Igen bizony, várni kell. Tűrni és várni. Fű­nni és remélni. Addig is boldogan és büszkén látjuk, halljuk, érezzük, hogy a mondvacsinált ha­tárokon túl él, virul, hódít a magyar érzés és gondolat, szív és lélek szí­nes, drága, remek csodavilága: a magyar ige, a magyar poézis. Várni kissé mit se tesz, mondotta Kemény Zsigmond bujdosó vitéze a nehéz napokban, amelyek a mai zord idők­höz olyan hasonlatosak. Mi várunk.... GRÓF TELEKI PÁL KÜLÜGYI EXPOZÉJA. A Virradat írja: A jövő hét politikai tekintetben nagy érde­­kességűnek ígérkezik. F­étfőn nagy­atádi Szabó István földmivelésügyi miniszter törvényjavaslatot nyújt be, amelyben felhatalmazást kér a ház­helyek számára szükséges földterü­letek kisajátítására. Kedden vagy szerdán ül össze a nemzetgyűlés külügyi bizottsága, melyen Teleki Pál miniszterelnök, aki ideiglenesen a külügyi tárcát is vezeti, expozét mond a külügyi helyzetről. Kívüle Andrássy Gyula fog felszólalni ezen a gyűlésen, amelyen arról fog szó­lani, hogy vájjon elérkezett-e az ideje annak, hogy Magyarország külpoliti­kája határozott irányt­ vegyen. MEGALAKULT A KERESZ­TÉN­YSZOCI­ALIST­A BLOKK. A M. T. I. jelenti: A Keresztény Egye­sülés párthelyiségében: tegnap este megalakult a keresztényszocialista blokk. Haller István nyitotta meg az ülést és kifejtette a blokk tervezé­sének szükségességét. Bejelentette, hogy a keresztényszocialista szervez­kedés nemcsak a centrális fekvésű Magyarországon indult meg, hanem Nyug­aton is, valamint a Balkánon és Bajorországban is hatalmas lendületet vett a keresztényi gondolat érvényesü­lése. Ugyancsak most van­ alakulóban Bulgáriában is a keresztényszocialis­ták szervezkedése, mely nemzetközi kapcsolatot kíván teremteni az­ orosz nacionalistákkal s ezáltal hasznára len­ni az országnak újra való felépítésében és az integritás megvédésében. Semmi más célja nincs a tömörülésnek, mint összefűzni a keresztény szocialista érzésű lelemeket és ezek munkáját beállítani a magyar nép és a ma­gyar nemzet szolgálatába. Steiner ógu­a kormánybiztos javaslatot ter­jesztett elő az országos keresztény­szocialista kongresszus egybehívására. Ki akar olcsó cipőt? Sápi Uszitetű box és serró félcipők ilO és Irt­ korona, férfi magas cipő (*)0 korona. HORVATH cipésznél Valéria-tér 10. HS Bokor-palota. w­wwwwww ▼ ▼ ” V­W­V­V­T­T V­V­V­V1 Szeged, 1920 szeptember it A népbiztosok pere. BUDAPEST, szept. 18. Az Est írja: A népbiztosok bűnpörének mai tárgyalásán a bíróság folytatta Ügeti Istvánnak, Haubrich volt parancsőr­­tisztjének kihallgatását. Ligeti el­mondta, hogy Haubrich mindig küz­dött Kun Béla és Szamuelli politi­kája ellen és tud arról, hogy Haub­­rich­ kikelt Kun Béla előtt Szamuelli ellen és csirkefogó gazembernek nevezte. A mai napra kitűzött tár­gyaláson több tanú nem jelent meg, ennélfogva a bíróság újból vissza­tért a gyilkossági vád tárgyalására. Titkos román toborzóiroda Budapesten. BUDAPEST, szept. 18. A Virra­dat írja: A rendőrség még hóna­pokkal ezelőtt megtudta, hogy Buda­pesten rendszeres toborzás folyik a román hadsereg részére és hogy titkos ügynökök százával szöktetik át a katonasorban levő fiatalembe­reket a demarkációs vonalon Er­délyben. A megindult nyomozás szálai a Károly­ körút 10. sz. alá vezettek, ahol egy Lebovitz Lipót nevő ismert cionista izraelita hiva­tala van, mely tulajdonképen nem volt egyéb titkos kivándorlási ügy­nökségnél Az irodában Lebovitzon kívül Rappoport nevű volt élelme­zési száz idős, egy Friedmann nevű egykori rabbi és Weisz Böske iroda­­kisasszony voltak alkalmazva. A rendőrség megállapította, hogy Le­bovitz tehermentesítés örve alatt ravasz módon hamis útleveleket szer­zett a katonaköteles fiatalemberek­nek. Lebovitzot és Rappaportot elő­állították és megindították ellenük az eljárást Perújítást kér a Klub­kávéház egyik gyilkosa. BUDAPEST, szept. 18. A Klub­kávéházi gyilkosság egyik tettese, Rigóczky György felett a honvéd had­osztálybíróság mondott ítéletet és Verebélyi bankigazgató meggyilkolása miatt 12 évi­­egyházra ítélte el Rigóczky György most perújításért­­ folyamodott és kérvényében azt adja elő, hogy a gyilkosságot nem ő kö­vette el, bár azt a nyomozás során és a főtárgyaláson is beismerte. Azt állítja, hogy Verebélyi bankigazgatót az egyik önkéntes szúrta agyon. Koronatanú képen Illy Lászlóra, a Klub-kávéházi gyilkosság egy másik tettesére hivatkozik. A hadosztály­­bíróság a jövő héten dönt a kérelem felett. Statisztika a bolsevista­­pörökről. BUDAPEST, szept. fa A Nap Írja : A budapesti ügyészség tavaly augusztus eleje óta összesen 27.278 bolseviki ellen indította meg az el­járás, a nők közül 5000 ember volt letartóztatásban. A mai napig 930 embert ítéltek el rövidebb és hos­­­szabb tartamú börtönre és fegyház­büntetésre, ezekből 36 embert ki­végeztek, 2 pedig kegyelmet kapott. AL ® RxVÉNYMÍZÓ8Agi bizottságok «BCVALASZTASA. A M. T. I. jelenti: Pénteken délután 6 órakor Ferdinandy Gyula belügyminiszter elnöklésével és közigazgatási szakemberek bevonásával a belügyminisztériumban értekezlet volt. Ezen a vármegyei törvényhatósági bizottságok megalakításáról szóló törvényjavaslatok előadói tervezetét tárgyalták meg. A ter­vezet szerint a vármegyei törvényhatósági bizottságok teljesen demokratikus alapon fognak kiépülni, amennyiben a választás­i törvényhatóságokban és községekben általános titkos választói jog alapján tör­ténik. A belügyminiszter a törvényjavas­latokat a közeli napokban fogja a nemzet­­gyűlés elé terjeszteni.

Next