Szeged, 1921. január (2. évfolyam, 3-24. szám)
1921-01-16 / 12. szám
Szeged, 1921 január 16. Mi lesz az egyetemmel? SZEGED, január 15. (évs.) Az az ügyefogyottság, az önérdeknek az a nemtörődöm közömbös védetten hagyása, amely egész Magyarországot jellemzi, tipikusan és nagymértékben elhatalmasodott tulajdonsága Szeged városának is. Az a szomorú tény, hogy bennünket, magyarokat, a külföld alig ösmert, szörnyen megbosszulta magát rajtunk, mert amikor Apponyi ékesszólása és Teleki Pál geniális és szorgos munkával gyűjtött bizonyítékai odafektették az ezeréves magyar balsors véren vásárolt igazságát a Legfelsőbb Tanács elé, akkor már későn volt: a hazugságok, az igazságtalanságok, a lehetetlenségek előre elkészített mozaik-térképébe akkor már csak ez a leghazugabb, legigaztalanabb, leglehetetlenebb országtorzó illett bele és a győztesek az erősebb jogán állva sem kezdették a hosszú idők munkáját előről. És amint az egész országot jellemezte az önérdek teljes figyelmen kívül hagyása, úgy jellemzi ez Szegedet is. Tele van Szeged ma is panasszal, hogy az ország és a mindenkori kormányok mily keveset tettek eddig is éct. Nem akarjuk ezzel itt azt mondani, hogy tisztán Szeged közömbösségén múlott volna az intéző körök szűkkeblűsége, — nem, sőt megállapítjuk, hogy automatikusan, minden utánjárás nélkül is többet kellett volna Szegedért tenniök, mint amennyit tettek, de az tagadhatlan, hogy Szeged maga sem viselte úgy a saját érdekét a szívén, ahogyan azt tennie kellett volna, így van most például az egyetem dolga. Debrecen teljes aktivitással dolgozik Szeged érdekei ellen, bejárja a tanárokat, megkörnyékezi az újságokat, hangulatot csinál maga mellett és Szeged ellen. Biztosra vesszük, hogy Debrecen már számol azzal, hogy a kolozsvári tanárokat el kell helyeznie és lakásokat biztosít a számukra. Szóval Debrecen megtesz mindent, míg Szegeden szépen beszélnek, gyűlést is tartanak, de ha valamelyik tanár levélben a városhoz fordulna, hogy miképen is lesz maj« a tanárok elhelyezésével, — ez a kérdés a legnagyobb zavarokat váltaná ki a hivatalos és a nem hivatalos faktorok csak beszédre beidegezési agyában. Tenni kell valamit, produkálni kell valamit előzetesen már az egyetem érdekében, mert különben igazán nem kívánhatjuk a kolozsvár tanároktól sem, hogy ide jöjjenel Szegedre s a Stefánia néhány padja és a korzó sok széke legyen az egyetlen helyük, ahol lepihenhetnek A kormány, a kormányelnök és a szakminiszter jóindulata biztos - tessék megnyerni a tanárok hajlamosságát is. Ära 2 korona» Vasárnap, ll.évf., 12. szám. Mégis Szegedre jön a kolozsvári egyetem. — Dr. Menyhárt Gáspár és dr. Dézsy Lajos dékánok nyilatkozata a Szeged számára. — BUDAPEST, január 15. (Kiküldött tudósítónk telefonjelentése.) A kolozsvári egyetem elhelyezésének esélyei valósággal kaleidoszkópszerűen változnak. Tegnap még az volt a látszat, hogy Debrecennek sikerült Szeged elé kerülnie, ma aztán, amikor a Szegednek sikerült a legautentikusabb nyilatkozatokra szert tennie s a kérdésben végre tiszta képet nyerni, az az érzésünk, hogy a sokhónapos reménykedés nem volt hiábavaló s az egyetem hamarosan Szeged falai között talál otthonra. A Szeged budapesti munkatársa fölkereste a kolozsvári egyetem több érdemes professzorát, akik kimentő részletességgel nyilatkoztak a Szeged számára. Nyilatkozataikat telefonon közölte velünk munkatársunk s azokat alább adjuk. Ugyancsak Szeged város javára billenti a mérleget az a néhány nyilatkozat, amely egy vezető cikk visszhangjaképpen a budapesti Szózat [UNK] barn jelent meg, kolozsvári egyetemi tanárok tollából s amelyeket alább ugyancsak ismertetünk . 'r t A Szeged számára elhangzott nyilatkozatok a következők : Dr. Menyhárt Gáspár, a kolozsvári egyetem jogi kari dékánja: — Nem felel meg a valóságnak az a hír, hogy a kolozsvári egyetem tanárai csatlakoztak volna a debreceni mozgalomhoz. Annyi történt, hogy a debreceni egyetem meghívását egyes tudományos karok tárgyalták s azt a véleményt nyilvánították, hogy a meghívás olyan uj mozzanat, amellyel foglalkozni kell. Evégből bizottságot küldöttek ki, mely megvizsgálja, hogy az ország szükséglete s a tudományos munka eredményes folytatásának szempontjai alapján mi volna jelenleg kívánatosabb : a debreceni egyetemmel való együttműködés, vagy külön Szegeden az egyetem felállítása, — hogy aztán a bizottság véleménye alapján az egyetem a meghívásra érdemben nyilatkozhasson. — Az egyetemi tanács is ilyen értelemben határozott és kérte a kultuszminisztert, hogy amennyiben maga is helyénvalónak látja, járuljon hozzá a bizottság kiküldéséhez, ellenben az egyetem, mint ilyen, állást nem foglalt s legkevésbé csatlakozott a Debrecenbe menés gondolatához. — Egyes tanároknak lehet az a meggyőződésük, hogy jó volna a debreceni meghívást elfogadni,amint mások abban a meggyőződésben élnek, hogy ez nem szerencsés megoldás és Szegedre menni okkal helyesebb, de az egyetem hivatalosan még nem nyilatkozott. — Haller volt kultuszminiszter már döntött Szeged mellett. Az a kérdés, hogy a jelenlegi miniszter fentartja-e elődje elhatározását. Ha igen, a bizottság kiküldése is fölösleges. Az egyetem csak véleményt nyilváníthat, de érdemben még véleményt sem nyilvánított. Dr. Dézsy Lajos, a filozófiai kar dékánja: — Az egyetem kérdésében nincs semmi novum. Bizottság kiküldését kérték s most várják a miniszter engedélyét. A kérdés csak az : mi felel meg jobban a tudományos érdekeknek ? Hangsúlyozni kívánom, hogy minden kolozsvári egyetemi tanár a hála és szeretet hangján beszél Szeged város közönségéről s annak meghívásáról. A kérdés eldöntésének legnehezebb része az orvosi fakultás elhelyezése. De hol vagyunk még ettől? Korb Flóris pesti munkatársunk, de az nevű tervezőművész súlyos fekszik lakásán s igy nem okozhatott.5. A szegedi egyetem figye a budapesti sajtóban. A Szózat csütörtöki számában Erdély egyeteme címen megjelent vezércikkre, amely a kolozsvári egyetemnek Debrecenben való elhelyezése mellett felhozott érvekkel foglalkozik. Tóth Károly és Hornyánszky Gyula kolozsvári egyetemi tanárok ma a következő nyilatkozatot tették: — Az a memorandum, melyről a cikk szól, nem hivatalos munkálat, még a hivatalos állásfoglalás előtt készült és az egyetem jelenleg Budapesten működő tanárainak többsége, tekintet nélkül kélt hovatartozandóságukra, elfogadta azt. A hivatalos tárgyalás során két krar már el is fogadta a memorandum álláspontját, a másik két kar pedig végleges állásfoglalását a helyszínre küldött bizottságoktól letfüggővé. Az egyetemi tanács ugyanerre az álláspontra helyezkedett. Minthogy az említett memorandum kivonatos ismertetése könnyen azt a látszatot keltheti, mintha a memorandumban foglaltak az egyetem hivatalos álláspontjának felelne meg, szükségesnek véltük a tényálás ismertetését. Az Erdély egyeteme című közleményre vonatkozólag egy magát meg nem nevező kolozsvári egyetemi tanár is nyilatkozott s többek között ezeket írja: — Debrecen javaslata az egyetem tanácsától származik, mit az ottani orvosi kar (három tanár) külön véleményben nyújtott be a kultuszminiszterhez, melyben azt vitatja, hogy a terv (három egyetem egyesítése Debrecenben) végre nem hajtható. Az orvosképzés érdeke egyenesen megköveteli, hogy legalább három, de ha lehet négy (vagy még több) orvosi kar legyen. A szegedi elhelyezéshez minden helyiség megvan. A debrecenihez, mint tudjuk, három év múlva lenne elég hely egyszeres tanszékek esetén is. Semmivel sem kerülne kevesebbe a három egyetem Debrecenbe vitele, mint egy harmadik, a szegedi felállítása a meglévő tanári karral. És ami a fő, szűkösebb vonatkozásban többet ér három-négy egyetem, mint kettő. Francia lap Magyarország helyzetéről. I PÁRIS, jan. 15. A Le Temps 4ira^ budapesti tudósítója nyomán: Magyarországon valamennyi politikai I tábor a nagykövetek konferenciájának határozatait végső keserűséggel tárgyalja. Azt tartják, hogy ez ellentétben van a múlt évi május 6-iki kisérő levéllel, amely kijelentette, hogy amennyiben az érdekelt felek egyike kívánja, az eredetileg tervezett határvonal egyes helyeken barátságosan helyreigazíttassék. A magyarok pártkülönbség nélkül kijelentik, hogy hazájuk nem adja ki Ausztriának a nyugatmagyarországi területeket, amíg minden lehető jogorvoslatot ki nem merítettek. A német propaganda, amely az utóbbi események hatása alatt erősen dolgozott Budapesten, igyekezett meggyőzni a közvéleményt, hogy Franciaország az, amely Magyarországgal szemben állandóan rosszakaratú és hogy Németországban megvan a szükséges jóakarat és képesség, hogy ennek az országnak felemelése és újjáépítése terén segítségére legyen. Szrájkolnak a bécsi telefonkezelők. BÉCS, jan. 15. A postások sztrájkja átterjedt a telefonistákra is. Budapesttel ma hajnali 3 óra óta nincs összeköttetés. Remélik, hogy a fenyegető általános sztrájk elkerülhető lesz. Ma van a LENGYELVÉR-nek a bemutatója a SZÉCHENYI-MOZIBAN. A főszerepekben: PETROVICH és BOJOR JUCI. Az első része „KAKUKFIÓK“ alcímmel ma, szombat, vasárnap és hétfőn van műsoron. Előadások: S’»"1;USft»“ 5 £ 5: