Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1921-05-05 / 103. szám

Szeged, 1921 május 5. Ad multos annos! SZEGED, május 4. Jubileumot ülünk. A kegyesren­diek vezetése alatt álló városi fő­gimnázium ünnepli kétszáz eszten­dős jubilemát. Ünnepel velük a vá­ros apraja-nagyja, akiket a becsülés, a szeretet és a hal i köteléke fűz Kalazanti szent József rendjének lelkes, nagyérdemű tanáraihoz. A magyar kultúra önzetlen, ke­­resztény-szeretetű, melegszívű mun­kásait ünnepeljük mindannyian, aki­ket paptanárok neveltek, akiknek lelkébe paptanárok ültették el az Isten, a király és a haza szeretetét, akikben paptanárok ébresztették fel a műveltség, a tudás iránt való ér­deklődést és kivánkozást Kalazanti szent József gyönyörű példája megtermékenyíti rendje tag­jainak lelkét: megannyi hivatott ker­tésze az emberi lélek virágának, meg­annyi szerető és megértő lelki atyja a nemzeti jövő nevelésükre bízott támaszainak. Amit szeretettel, oda­adással és szorgalommal fel lehet építeni a gyermeki lélekben, azt a piarista atyák mindig megépítették, amit szeretettel, odaadással és lan­kadatlansággal ki lehet gyomlálni a gyermeklélekből, azt a piarista atyák mindig kigyomlálták. Lelkes, tudós, életerős és életképes drága ember­életükkel áldoznak a paptanárok a nemzeti érzés, a nemzeti tudás, a nemzeti jövő oltárán, önzetlenül és szerényen, a maguk számára semmit nem kívánva, de önmagukból min­dent odaadón, a lüktető, az életet kívánó ifjúságtól a megnyugovó, de nyugodalmat vágyó öregségig. Lan­kadatlanul, szünetlen, soha nem csüggedő lélekkel, soha nem lankadó lelkiismeretességgel — és nincs egyéb jutalmuk, mint az az érzés, hogy Istenüket és hazájukat becsü­letesen és legjobb tehetségükkel szol­gálták. Nekik ez minden: élet, cél és jövő, — nekünk ez más: nemes, gyönyörű, emberfeletti mártírium. A szegedi városi gimnázium ju­bileumot ül. Kétszáz éve nevelik a magyar ifjúságot, kétszáz esztendőn át számtalan hasznos és munkás polgárt nevelve a hazának. A diákok névsorából annyi név emelkedett becsületre, rangra, elösmerésre és ez a sok név fennen hirdeti a sze­gedi gimnázium nagy hivatását, nagy hivato­­ságát. A jubileum körül elhangzó meleg és súlyos üdvözlőszavak között hadd csendüljön­­ el a mi szavunk is. Néhány lelkes, magyar írómesterem­­ber szava. Hiszen a mi mestersé­günk alapösmereteit, a műveltségi sokoldaluságot, éppen a középisko­lában szereztük meg. Hadd mondjuk mi is ez ünnepé­lyes alkalommal a mi üdvözlésün­két : Add multos annos: (s. c) Ara 2 korona. Ünnepük a piarista­ gimnáziumot — Garmadával érkeznek az üdvözlőlevelek. — SZEGED, május 4. (Saját tudósítónktól.) Nemcsak Szegedet, de a főváros illetékes köreit is napok óta állan­dóan élénken foglalkoztatja a sze­gedi kegyesrendiek vezetése alatt álló városi főgimnázium fennállásá­nak 200 éves jubileumi ünnepsége, mely holnap reggel veszi kezdetét. Az ünnepség programját már több ízben ismertettük s most csak rövi­den rekapituláljuk, hogy holnap reg­gel 8 órakor ünnepi Te Drum lesz a belvárosi templomban, utána fél 11-kor emlékünnep a városi szín­házban, melynek dús műsorát dr. Somogyi Szilveszter polgármesternek a város közönségének nevében mon­dandó beszéde is emelni fogja. Ez­után díszebéd lesz a Tisza-szálló külön termében, melyben a jelek szerint mintegy kétszázan vesznek részt. Ezután délután 5-kor a Du­­gonics­ Társaság tartja a városháza közgyűlési termében jubiláris fel­olvasóülését. Ma délután érkeznek a budapesti vonattal az ünnepség vendégei, kik közül elsősorban dr. L­as­s József kultuszminiszter érkeztére számíta­nak. Kilátásba helyezte lejövetelét Singer Kornél volt szegedi házfőnök, Vácról, dr. Révay József, Kecskemétről Simonidesz István igazg. és Ohmacht Nándor volt szegedi piarista­ tanárok, Budapestről dr. Schütz Antal egye­temi theologiai tanár, Biró Imre ta­nár, Sik Sándor, az ismert poéta és dr. Lukáits József, valamennyien kedves ismerősei a szegedieknek. Rajtuk kívül Szentesről öt, Hód­mezővásárhelyről pedig két világi tanár érkezésére számít dr. Prelogg József igazgató, aki az ünnepség rendezésének oroszlánrészét vállalta. Ugyancsak Prelogg igazgató szívé­lyessége folytán nyílott alkalmunk arra, hogy az üdvözlő­ levelek érde­kesebbjeinek tartalmát ismertethessük. * Glattfelder Gyula, Csanádi püspök». . . . Főpásztori szivem egész me­legével köszöntöm jubiláns ünnepén az intézetet és az élén álló kegyes­rendet s úgy a tanárok, mint az ifjak életére és r­­űködésére Isten bőséges áldását kérem. Dr. Nagy Sándor igazgató és dr. Ernyei István tanár a hódmező­vásárhelyi református főgimnázium nevében jegyzőkönyvi kivonat alak­jában gratulálnak a jubileum alkal­mából. Dr. R­iedl Samu, a szegedi zsidó hitközség elnöke. . . . Csak ma tudom igazán meg­becsülni azt a minden köznapiságon felülemelkedő pártatlanságot, amely a neveltekben mindig csak a ké­pességet becsülte, lett légyen valaki bármily nemzetiségű, fajú, vagy val­­lású, egyenlő tehetség mellett egy­formán érvényesült . . . Hivatali ál­lásom kötelességemmé teszi, hogy az évforduló alkalmából a szegedi zsidó­ság az enyémmel teljesen egyező gondolkodást és egyúttal elismeré­sét kifejezzem. Dr. Pintér Jenő tankerületi főigazgató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, gyö­nyörű, történelmi adatokban bővel­­kedő levelet intézett a szegedi piarista rendházhoz. Dr. Lukáts József piarista­ tanár, lapunk volt munka­társa, ki nemrég távozott Szegedről Schönauba, ahová Erzsébet királyi hercegnő gyermekeinek nevelőjéül hívták meg,szinttén meleghangú levél­ben üdvözölte a rendházat. Erzbrücker Aladár piarista-tanár, ki a Dugonics-Tár­­saság legutóbbi Tömörkény-emlék­ünnepén tartott felolvasást, tanít­­ványi­ hálája jeléül a Dugonics-Tár­­saság által küldött utiköltségmeg­­térítést utalta át annak az iskolának, mely — mint írja —, emberre lenni segítette. Homor István a szegedi állami főreáliskola igaz­gatója meghatóan kedves reminisz­cenciákban bővelkedő levelet intézett Prelogg igazgatóhoz. Kiss Ferenc miniszteri tanácsos buszként tekint vissza a rendház vallásos és szabad­elvű nevelésére. Dr. Landesberg Jenő, a volt tanítvány hálától és szere­tettől sugárzó levelének egy részét az alantiakban közöljük: — A mindennapi élet köznapi zsivajában letesszük egy pillanatra a munka szerszámát, hogy ünnepel­jünk és odaseregeljünk a jó piarista atyák reverendái mögé, amiként azt hajdan, gimnazista korunkban tettük volt. Midőn őszinte szeretettel kö­szöntöm volt piarista­ tanáraimat, a csatolt 500 koronát oly kéréssel juttatom igazgató úrhoz, hogy azt annak az özvegynek szíveskedjék kiadni, aki a piarista­ gimnáziumba járó fiát piarista atyává óhajtja nevelni.­­ Ennyi megható levél és üdvözlet regisztrálása után mi más szerepe maradhattál a sajtó munkájának, kinek lelkét most hasonló érzések duzzasztják nagyobbra, minthogy fáradt tollát kezéből kiejtve, a piaris­ták komor, de kedves épülete felé tekintsen és emlékezzék. CintttrteMI. évf., IOS.szám. IV. Károly Ertensteinbe költözik. Egyik német­ nevéve á ütötték ki ex útlevelet. GENF, május 4. A szövetségi tanács arra utasította IV. Károlyt, hogy családjával, a Wirwaldstadti-tó melletti Weggin közelében lévő Ertenstein községbe költözzék, ahol egy egész szállodát bocsátanak ren­delkezésére. A svájci hatóságok által végrehajtott vizsgálat során kiderí­tették, hogy IV. Károly nem álnév alatt, hanem az egyik nemesi nevére kiállított útlevéllel hagyta el Svájcot, amelyen azonban nem volt kitüntetve uralkodói mivolta. A­ király Divonne les bainsnél lépte át a svájci határt. Hogy miképpen szerezte meg a passzust és ki láttamozta, ezt még nem derítették ki. Fölbomlik a német kommunista­ párt. LIPCSE, május 4. A németor­szági kommunista­ pártok felbom­lása gyors ütemben halad előre. Naponta tömegesen jelentik be a pártból való kiválásukat, még­pe­dig főleg azokon a vidékeken, ame­lyeket eddig a k­om­m­nisták főfesz­­kének tartottak. Bruno Holtge, ke­rületi titkár és tartománygyűlési képviselő, aki egyike volt a leg­radikálisabb kommunista vezérek­nek, szintén kilépett a pártból. Figyelemreméltó, hogy ezzel szem­ben ugyanabban az időben a ke­resztény szakszervezetek hallatlan mértékben megszaporodtak. Különö­sen a katolikus vidékeken. A kom­munisták ellen az elkeseredés akkora, hogy a szociáldemok­aták és a kommunisták a gyárakban nem so­káig fognak megférni egymással. Harc a zsidók és arabok között BÉCS, május 4. N. F. P.-nek je­lentik Londonból: Jeruzsálemi táv­irat szerint Jaffában a zsidók és az arabok összeütköztek­­ egymással. A harcnak húsz halottja és százötven sebesültje lett. ANDRÁSSY ÉS APPONYI BE­SZÉLNEK A HÉT FOLYAMÁN. A nemzetgyűlés szerdán folytatja a költségvetés vitáját, melyen gróf Andrássy Gyula felszólalására kerül a síír, aki a bel- és külpolitikai kér­déseket felölelő hosszabb beszédet mond. Alkalmasint pénteken szólal fel gróf Apponyi Albert, aki az angol parlamentben elhangzott nyilatkoza­tokra fog reflektálni. „ BE A KERESZTÉNY­ PÁRTBA. Őrgróf Pallavicini György és Reischl Richard nemzetgyűlési képviselők, a disszidens-csoport két vezető tagja levélben jelentették be gróf An­drássy Gyulának,a keresztény­ párthoz történő csatlakozásukat. A SZÉCHENYI-MOZI holnap mutatja be a XA-XA IV. (befejező részt) és MARY OSBORNE amerikai gyermekszínésznő legújabb vigjátékát. Telefon 16—33. Előadások 3, ' ,5, 6,1 ,8 és 9 órakor. Telefon 16—33.

Next