Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-24 / 168. szám

Ara 2 korona. •»»eged,* 1921 julius ELŐFIZETÉSI Arak: t­ évre 600 kor. I Ntgyedévre 150kor fél évre 300 „ I KI. hóra 50 Vasárnap, 11. évf., 163 szám 8ZIRKESZTŐSÉG­ES KIADÓHIVATAL: Köl­»«y-utca 6. • Telefon 13-33. Tömeges kommunista letar­tóztatások Jugoszláviában. BUDAPEST, július 23. Újvidék­iéi jelentik a Magyar Kurír­nak. A régensherceg elleni merénylet ügyé­ben eddig összesen 5000 letartózta­tás történt, a vádlottak nagyrészét azonban a vizsgálat folyamán sza­badon engedték. BELGRÁD, július 23. A régens­­herceg és a polgári kormány ellen ter­vezett nagyszabású merénylet ügyé­ben szenzációs részleteket derített ki a vizsgálat. Három újonnan le­tartóztatott terrorista vallomásából kiderül, hogy Kovacsevics képviselő formális terrorbizottságot szervezett, amely Moszkvából kapott állandóan utasításokat. A magyarországi kommün idején a budapesti szovjet propa­­ganda-bizottság is nagyobb összeget utalt ki a terrorbizottságnak, így a pétyi (Délszerbia) kommunisták 35 milliót, az újvidékiek 25 milliót, a becskerekiek 5 milliót kaptak. BÉCS, július 23. (M. T. I.) A Neue Freie Prei­se jelenti Belgrád­itól : Tegnap este a Belgrádban lévő miniszterek tanácskozásra gyűltek össze a Draskovics belügyminiszter ellen elkövetett merénylet ügyében. Elhatározták, hogy a kommunisták­kal szemben szigorú rendszabályo­kat foganatosítanak. A Belgrádtól távol levő összes minisztereket fel­hívták táviratilag, hogy nyomban térjenek vissza, hogy a miniszter­­tanács teljes ülésében határozhasson a kommunisták ellen foganatba teendő rendkívüli rendszabályok ügyében, amelyek jóváhagyásával azután a nemzetgyűlést ülésre fogják egybehívni. Az államellenes tenden­ciával bíró lapok ellen is szigorú rendszabályokat fognak alkalmazni. SARAJEVO, július 23. (M. T. I.) Tegnap délután a sarajevoi lakos­ság tiltakozó nagygyűlést tartott nemzetiségre és vallásra való tekin­tet nélkül a kommunista­ párt terror­akciói ellen. A polgárság késznek nyi­atkozott, hogy a hatóságokat mindenkép segíteni fogja a kom­munisták ellen vívott harcokban. ZÁGRÁB, július 23. (M. T. I.) A Draskovics elleni merénylet ügyében indított vizsgálatból kiderült, hogy Pabicsevics Szvetozár belügyminisz­ter ellen is merényletet terveztek. BELGRÁD, július 23. (M. T. I.) A belgrádi közvéleményben mind na­gyobb a felháborodás a kommu­nista rendzavarókkal szemben, ame­lyek állandóan a fennálló állami rend felforgatására irányulnak. Kö­vetelik, hogy a kormány elhatáro­­zottan lépjen fel a kommunista ter­ror ellen. Parlamenti körökben az hírlik, hogy a nemzetgyűlést rövi­­desen egybehívják, hogy foglalkoz­zék a kommunista­ kérdéssel. Szegeden járt a határkiigazitást előkészítő bizottság. Gróf Csáky Imre, Cholnoky Jenő és Traeger Ernő a tagjai. — Három hét múlva jön Szegedre az ántantbizottság. — • SZEGED, julius 23. (Sat. tud.) Az ujszegedi területek kiürítéséért való szakadatlan sóvárgásunkra egy kis könnyítő balzsamot kaptunk tegnap este. Félkilenc óra tájban két autó futott végig a korzón s a Tisza-szálló előtt álltak meg. Tekintélyes urak szálltak ki belőle s elfoglalták fen­­tartott szobáikat. A bámészkodók rögtön kipattantották az óriási szenzá­ciót, amely futótűzként terjedt végig a városon: Megjött az ántánt-bizottság! Munkatársunk nyomban utánajárt az eseménynek, hogy a szenzációk valódiságáról tájékoztathassuk a közönséget. Megtudtuk, hogy gróf Csáky Imre volt külügyminiszter, Cholnoky Jenő kolozsvári egyetemi professzor és dr. Traeger Ernő miniszteri titkár, mint a határkiigazítást előkészítő bizottság magyar részről delegált tagjai érkeztek tegnap Sátoraljaújhelyről Szegedre, mert Budapestről azt az utasítást kapták, hogy itt várják be a mára ideérkező ántant-bizottságot. Az ántant-bizottság azonban ismeretlen okok miatt elhalasztotta jöve­telét , így ma reggel a magyar delegáltak is visszautaztak a fővárosba, hogy további utasítást kapjanak. Távozása előtt gróf Csáky Imre kijelen­tette, hogy legújabb értesülése szerint az antant bizottsága három hét múlva érkezik meg Szegedre. Érdeklődtünk az iránt is, hogy nem-e léptek a delegáció tagjai érintke­zésbe a szegedi hatóságokkal. Megtudtuk, hogy sem a főispánnal, sem a polgármesterrel nem folytattak itt tartózkodásuk alatt tárgyalásokat. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester kérdésünkre a következőket mondotta: “ Ma reggel levelet kaptam Cholnoky Jenő kolozsvári egyetemi pro­fesszor úrtól, aki üdvözlése mellett bejelentette hogy megérkeztek, de korai távozása miatt nem áll módjában a hatóságot meglátogatni. A határkiiga­­zítás kérdésében egyébként teljesen függetlenül intézkedik a kormány s így a városnak semmit sem hoz ebből az ügyből kifolyólag tudomására. Sztupka alezredes befejezte tanúvallomását. — A Tisza per mai főtárgyalása. — BUDAPEST, július 23. (Magyar Távirati Iroda) Nagy érdeklődés mellett nyitotta meg Gadó István elnök a mai fő­tárgyalását. Folytatták dr. Sztupka alezredes tanúkihallgatását. Dr. Sztupka nagy iratcsomóval érkezett s­irat­ot a birói emelvány előtti kis asztalra helyezi. Gadó: Igaz, hogy az, amit Sztany­­kovszky mondott jegyzeteivel kap­csolatban, nevezetesen, hogy ezeket a jegyzeteket Hüttner vallomása alapján készitette ? Megkapta Sztany­­kovszky Hüttner vallomási jegyző­könyvét ? Tanú: Ki van zárva. Sztany­­kovszkyt általánosságban és szóbeli­leg hallgatta ki, épp úgy, mint itt történt. Elnök: Hüttner milyen körülmé­nyek között tette beismerő vallo­mását ? Tanú: Legelőször azt mondta el, amit a miskolci jegyzőkönyben­ is elmondott. A csendőrparancsnok bizonyos jegyzeteket adott át, melye­ket Dobó készített és meglehetősen bizalmas után kezembe került Hütt­ner és Sztanykovszky levelezése. A­­ levélben Hü­ttner oktatta Sz­any­­kovszkyt, hogy kell vallomását visszavonni. Elnök: Igaz-e az, hogy Hüttner hozzáférhetett Sztanykovszkyhoz mi­előtt Sztanykovszky beismerő vallo­mást tett és Hüttner volt az, aki rá­beszélte, hogy ismerje be a Tisza­­gyilkosságban való részességét és igy akarták Friedrichet, Fényest és Kérit mindenben befeketíteni. Tanti: Jelenlétemben soha ilyen­ről szó nem volt. A fogházban érint­keztek, erről nem tehetek. Mindenik vádlottra megvolt a parancsom, azt a rendelkezést adtam, hogy azok a Tisza-ügyben akár mint vádlo­tak, akár mint tanúk külön tartandók. Elnök: Azt vallották­ ktt, hogy ő nem is járt velük. Tanú: A fogházkönyvből kitűnik, ki miért és mikor ment ki. Láng hadapródot kérés­ük, okvetlenül kézre akartam keríteni s csak azokkal nyo­moztattam, akik ismerik. írásbeli utasítással, fedezettel küldtem ki őket a városba, de ezt hivatalból tettem . Hüttnerrel és Lengyellel ma­gam is kint jártam. Ez alapon meg is találtuk Kovács László főhadna­gyot, aki megjelenésünkkor elsápadt és mindent tagadott. Mikor beren­­deltem, közölte, hogy h­algatódzó felesége miatt nem mer beszélni. Vallomása lényegtelen volt, azonban Hüttner azt állította, hogy Kovács főhadnagy volt kiszemelve a gyil­kosságra, de az elállott és mást szerzett maga helyett. Az elnök kérdésére, hogy hogyan került az ügybe Gärtner neve, tanú azt válaszolta, hogy nyilatkozatot kapott, mely szerint Gärtner dicse­kedett a gyilkossággal. Ez ügyben is nyomozott, de a tanúk nem is­mertek rá Gärtnerre. Kiderült, hogy öccséről lehet szó. Ekkor történt az, hogy Gärtner nekem rontott, mire én csakugyan revolveremhez nyúl­tam, de nem történt egyéb, mint­hogy Gärtner nekem kezet csókolt. Elnök: Hogy lehet az, hogy a vádlottak vendéglőbe jártak, sőt dr. Ulain is megjelent közöttük. Tanú: Nem az én tudtommal tör­tént. Két esetről tud, az egyikről tegnap volt szó, a másik akkor tör­tént, mikor a Roheim-villában hely­színi szemle volt. A szemle fél 9-ig tartott. A cellába való kisérés előtt Dobó a tanú elé állt s kérte őt, hogy vásárolhassanak valamit vacsorára. Úgy képzelte, hogy a nyomozók kíséretében valami sön­­tésben vesznek élelmet magukhoz. Másnap Paksytól tudtam meg, hogy vendéglőbe mentek Budán. Paksyt ezért meg is fenyi­ettem. Az elnök kérdésére, hogyan tett Dobó beismerő vallomást, tanú ki­jelenti, hogy Dobót hosszú taga­dása után kivitte a helyszínre, ahová Dietz volt főkapitány is kiment. Odakinn Dietz csodálkozva hallotta, hogy Dobó beismerő vallomást tett . Dobó ezt feltűnően plauzibilis mó­don megismételte a Roheim-villában történteket. Tanú kijelenti, hogy Hüttnernek nem volt módja a szö­vetségeseivel való érintkezésre. További kérdésre, hogy Dobó miért vonta vissza a főtárgyaláson vallomását, tanú kijelenti, hogy Dobó rendkívül ideges ember volt, félt a halaitól. Midőn védője, Lévai dr. fel­állt és jelentette, hogy Dobó beis­merő vallomást kíván tenni, akkor újra megtette. A hadbíróság által el­rendelt újabb helyszíni szemlén azon­ban már nem ugyanazt a vallomást tette, mint azelőtt. Szerdán kezdődik az osztrák— magyar határmegállapítás. PÁRIS, julius 23. (M. T. I.) A nagykövetek tanácsa az osztrák— magyar határmegállapító bizottság első ülését július 27-re tűzte ki. Megakadtak az angol-ír béketárgyalások. LONDON, július 23. (Bud. Tud) Az angol-ír béketárgyalások Lloyd George és De Valera között azért akadtak meg, mert De Valera válto­zatlanul ragaszkodott a független ír köztársaság elismeréséhez, míg Lloyd George csak a dominiumszerű álla­potig akart elmenni. A SZÉCHÉNYI­­MOZIBAN ma a Telefon 16—33. Qqó főszereplő LOTH ILA, ezenkívül BRÓDY S — regénye, A NAP LOVAGJA filmen, kerül bem Előadások 5, 7 és 9 órakor. SÁNDOR kutatásra. Telefon 16—33.

Next