Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-07 / 219. szám

SZEGED A r.e,5?sten a szem ébe erre szó megtudni, mivel kapcsolatban említették a nélkül elhaladt mellette és a háta mögött lévő nevem? harmadik padsorban foglalt helyet. Kisvártatva Fábián megbízta Láti Ernőt és Pakots odaszólt Benárd: Kinek volt kifogása ellenem ? Józsefet elégtétel kéréssel. Benárd a két meg-Erre Fábián hátrafordult és így szólt: Én bízottnak kijelentette, hogy a közbeszólástól tettem a közbeszólást. Miért van itt a kép meg volt lePedve és hogy Fábián tette a viselő úr a mi padsorainkban? közbeszólást, miután Fábián mondását most Fri pti fpipKo Apperw. í . u . . . ismeri, nem emel ellene kifogást, hanem azono Erre ezt felelte Benárd. Én csak azt akartam sirja magét vele. Ezzel az ügy befejeződött. Az egész országban csak a „Szegedinek nincs kolportázsjoga. A „Szeged“ az igaz emberi ideálokért kuzu! A pápa jegyzéke Lausanneban. A lausannei értekezlet a pápa jegyzékének Nincsics, a lausannei konferencia első jogohatása alatt áll, amely a legsürgősebben kívánja szláv delegátusa hétfőn este visszaérkezett a Konstantinápoly, örményországi és a többi Belgrádba. tartományokban lakó keresztények védelmét Musztafa Kemal basa a sajtó képviselői előtt biztosító intézkedéseket. A törökök válaszjegy kijelentette, hogy a lausannei értekezletet ír?székükben visszautasítják azt az állítást, hogy a jeges vitákkal húzzák el. A szövetségesek eddig törökországi keresztény lakosok fenyegetett semmi bizonyítékát nem adták annak, hogy a helyzetben vanának. török követelések jogosságát elismerik. Az oroszok körében kijelentik, hogy a szovjet Lausannei jelentés szerint tegnap lord Curzon küldöttség ragaszkodni fog a tengerszorosnak megbeszélést folytatott Rizával, a törökök teljes elzárásához a hadihajókkal szemben, második delegátusával. Még mindig nincs csend Sztambulban. Konstantinápolyban tegnap komoly incidens felfegyverzett angol csapatok szállták meg a történt. A török rendőrök megakadályozták azok vámvidéket, hogy lehetővé tegyék a benszülöttnak a görögöknek és örményeknek hajóra szál- keresztény menekültek hajóra szállását, akiktől lását, akik el akartak utazni Konstantinápolyból, a török rendőrség török útlevelet követel. Rifaat Erre az angol apátok megszállották a vám- és a szövetséges főmegbízottak között ideiglenes hivatalt és gépfegyverrel fedezték a hajóra szál- megegyezés jött létre, melynek értelmében a lást. Ma délután a török rendőrség megaradó menekülteknek kedd estig megengedik a hajóra hyozta a szamoszui menekültek partraszállását, szállást, kik francia hadihajón érkeztek ide. A tömeg- Rifaat basa elrendelte a konstantinápolyi vebizottak behatóan foglalkoznak a két incidenssel. gyes törvényszékek feloszlatását. Kontaninápolyból jelentik: Géppuskákkal | y Az egymillió márka büntetést nem fizeti Németország. Cuno birodalmi kancellár fontos tanácskozást négymillió aranymárka értékű háború előtt és folytat Knilling bajor minisztere nökkel, az án- után kiadott könyvei fognak az olasz könyvtáránt legutóbbi jegyzékére küldendő válaszról, raknak szállítani. A két államférfiú még nem egyezett meg vég Ma délután a birodalmi kancellár elnöklettlegesen, de azonos az a felfogásuk, hogy azzel a birodalmi kormány tagjai és az egyes azegymillió aranymárkás pénzbüntetést nem fogszágok miniszterelnökei értekezletet tartottak, jják kifizetni. Az írásos bocsánatkérésbe sem bat- amelyen az összes országoknak a birodalmi landók beleegyezni, csupán arról lehet szó, gyűlésre kiküldött meghatalmazottai részt vettek. s hogy a kormány sajnálatának ad kifejezést, az új birodalmi kancellár Üdvözlése után az ■ amint ezt ilyen esetben a nemzetközi jog illetékes szakminiszterek jelentést tettek a bel- j előírja, és külpolitkai, valamint a pénzügyi, szociális j A Németország és Olaszország között folyta- és az élelmezés kérdéséről, amelyekkel az érte- í tett tárgyalások arra a megállapodásra jutottak, kéziél holnap fog foglalkozni. Az értekezlet hogy a németek, mihelyt a jóvátételi bizottság után a birodalmi kancellár lakásán fogadás volt, az egyezményt jóváhagyja, a jóvátételi számlára im\a.-jTUXTqiri.iri~rn~ri------------------------------ ■ ...........................................................^pppp. Mann Jakab pere a közérdekkel. (A Szeged tudósítójától.) Az utolsó évek egyik azon a nívón, amelyet a modern orvostudomány legérdekesebb perét tárgyalta mi is-rél a szó- megkívánt volna. Az intézetben nem volt insergedi törvényszék Fischer-tanácss. Emlékezetes, ciós szoba és igy a fertőző betegeket a közkórhogy az a nagy tragédia, amely a szegedi bá- házba kellett szállítani. Igen veszedelmes volt a baképző intézet körül 1919-ben játszódott le s többi betegekre épp úgy, mint a gyerekágyi , amely dr. Mészáros Ferenc és neje öngyilkos- lázban fekvő asszonyra. Sok olyan beteget hoz ,ságával végződött, egy sajtóper keretében 1921- tak a közkórházba rák miatt operálni, akikben a szegedi törvényszék elé került. Sz. Szí- előzetesen a korodában feküdtek, vagy Mannigethy Vilmos szerkesztő 1919 novemberben hoz táttak privát kezelésre, úgy hogy betegség cikket irt a Szegedi Naplóba a bábaképző ingük annyira elhanyagolódott, hogy az operáció tézetben uralkodó állapotokról, amelyek a Mé- sikerességét ez akadályozta meg. Hallomásból számos család tragédiájára vezettek. Dr. Mann tudja, hogy az intézet több szobájába becsöpö Jakab, a korona igazgatója rágalmazásért bepegöli a viz, a műszerek és általában a felszerelt a Cikk íróját, akit a törvényszék a múlt jeles igen hiányos volt. évben egyhavi fogfuzta és 4000 korona pénz- Dr. Bedő Imre a második tanú. 1913-ban birságra ítélt. A királyi itélőábla egy firmái volt a korodában tanársegéd. Szerinte az az hiba miatt megsemmistette az itéletet és elren alfaja a szülészeti intézetnek, hogy egy ir.feldelte a per újra tárgyalását, diós szobája legyen. Mann alig érintkezett az A mai tárgyaláson S Szigethy Vilmos vád- orvosoknál, akiket a szülésznőn előtt kritizált lottat hallgatták ki elsőnek. Nem érzi magát és lebecsüli. Mann nem engedte dolgozni Mébünösnek, mert a cMet közérdekből irta, a szárost. Mikor a korodába került, arra figyeltovábbi botrányok megakadályozása és a ké o- mezteték, hgy ha jó sorsot kíván, legyen dában uralkodó botrányos állapotok megszüntér*a a főbábával, aki Mann után a legnagyobb tetése miatt az volt a korodában. Elmesél, hogy egy alka-Dr. Szekerke Lajos védő kéri a bizonyítás lommal hasoperációt végeztek. Ekkor Mann elrendelését, amit a bíróság elfogadott, tanár hintőport vett elő és azt a hasüregben Dr. Boros József egészségügyi főtanácsos alkalmazta, ami abszurdum és csodás véletlen, volt az első tanú. Kijelenti, hogy az utolsó hogy nem lett a dolognak következménye, években a bábaképző intézet vezetése nem állott Dr. Machánszky László előadja, hogy a ko _____________ Szeged, 1922 december 7. rodában az orvosok a saját műszereikkel voltak kénytelenek dolgozni, mert az igazgató modern műszerek pótlásáról nem gondoskodott Fehérneműje sem volt az Intézetnek. Elnök: Az Orvos-Egyesület miért ragaszkodott akkor annyira Mann tanárhoz, hogy a proletárdiktatúra után ismét visszahelyezte állásába. Tanú: Mert a proletárdiktatúra után az volt az elv, hogy bárkit bármely okból fosztottak meg állásától, azt vissza kell abba helyezni. A Mann tanár ügyében hozott határozat azonban azt is leszögezte, hogy Mann mellett feltétlenül szükségesnek látja Mészáros és a többi tanársegédek működését is. Dr. Kovács Ödön és dr. Kovács József közvetett tapasztalatból tudják, hogy az utóbbi években a koroda nem felelt meg a követelményeknek. Dr. Kiss Menyhért elmondja, hogy háború alatt, nem tudja miért, Mann tanár őt mentette fel, pedig Mészáros volt az idősebb és első tanársegéd. Mann majd minden beteget lebeszélt, akit ő, vagy Mészáros meg akart operálni. Egy alkalommal hasoperációt végzett a tanú. Mann lelete az volt, hogy valami daganat van a hasüregben. Kiss jelentette Maimnak, hogy daganat nincs, mire Mann utcai ruhában állt a beteg mellé, szublimátba mártotta a kezét és úgy nyúlt a beteg hasüregébe.. Más alkalommal operációra készültek és kezeit mostak. Mann rájuk szól, hogy elég a kézmosásból, pedig alig két perce mosakodtak. Mann maga írja az egyik könyvébe, hogy legalább 15—20 perces kézmosás kell operáció előtt. Mikor ezt felhozták neki, Mann a bábanövendékek előtt kijelentette, hogy ezt csak azért írta, hogy legalább a fele időt betartsál. A gummikeztyüre azt mondta Mann, hogy "újabb bolondság". A műszerek és fehérneműk hiányosságáról beszélt még a tanú. Végül dr. Csohány János volt korodai igazgatót hallgatták ki, aki Mann után az intézet vezetését átvette. Elmondja, hogy egy millió kellett az intézetben talált hiányok pótlására. Nagy átalakításokat kellett végezni, vízvezetéket bevezetni, fertőtlenítő osztályt berendezni, a műszereket, fehérneműt pótolni. Még a sterilizátorok is használaton kívül, megrozsdásodva hevertek. A bíróság a többi tanú kihallgatását mellőzte és ítélethozatalra vonult vissza. A vádlottat bűnösnek mondották ki rágalmazás vétségében, mert bár a tanúk egybehangzóan igazolták az intézet hanyosságait, mégsem lehetett azt állítani, ami a cikkben előfordult, hogy az intézetet Mann tanár lezüllesztette. Ezért a bíróság 3000 korona fő- és 1000 korona mellékbüntetésre ítélte, az ítélet végrehajtását azonban felfüggesztette. Az ügyész súlyosbításért, a védő a bűnösség kimondása miatt felebbezett. Nitti levele Ciemence.auhoz. Nitti, volt olasz miniszterelnök a Berliner Tagblattban nyílt levelet intézett Clemenceauhoz, az Egyesült Államokban tett propaganda utja alkalmából. A levél többek között a következőket mondja: — A versaillesi szerződés és a következő szerződések a legtökéletesebb megtagadásai azoknak az elveknek, amit Briand 1917 január 17-én valamennyi szövetséges állam nevében az antant vezérelveként állapított meg és egy évvel később Wilson elnök 14 pontban foglalt össze. A háború után négy esztendővel még mindig megszálló hadsereg áll a Rajnán azzal az ürüggyel, hogy garantálják a kárpótlék megfizetését. A versaillesi szerződésnek nem az a célja, hogy lefegyverezze a császári Németországot és álhassa demokrata birodalommá, hanem valódi célja a német nemzet megfojtása. A háborúban részt vett valamennyi államnak valutája tönkrement. Egész Európa kereskedelme 40 százalékkal csőnként. Ha Amerika hitelt nyújtana, nem kellene attól tartani, hogy a kölcsön cssak újabb hadsereg, újabb erőszakosságok és újabb önkényes akciók életbeléptetésére fog szolgálni, ennek meg kellll ®dania Amerikában, hogy Európa szakadék felé támolyog és önnek is a béke nagy jelszavát kellne hangoztatni.