Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-27 / 97. szám
MtMnttMB to U*dÖW*a. .*110tfk ferenc-nkí 2. (Pöwá] iskolával nemben.) Telelte IMB.A.Szeged* megjelenik Mttö kivitelivel minden :«*, Xfjre* team Éré 1200 ko- 10UL Klötlwtisl »rak: Égj Mfipi helyben 250CC, Hűd», meden *« enltken 30000 kor. ilye« «simám ár»» 2000 korona Hirdetési »raki Félhasábon 1 mm. 300, egy hasábon 100, másfél hasábon 000 K-SzOvír j közt 2 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 4000 kor. Szövegközti közlemények soronként 4500 korona. Családi értesítés 35000 kor. f. Wotgare. Szeged, 1924 április 27, VASÁRNAP. 97-ik szám. MMMMMMMMMNMMMMMMMMMMMMtMIMMIMMWUIMMMMMIMMIMM A técsői asszonyok bajusza. Azok a hírek, amiket odaátról kapunk, a magyar külföldről, nem igen szereznek több örömet nekünk, itthonvalóknak, mint amennyit az ideátról beszámoló hírek szerezhetnek odakint szegény testvéreinknek. Ők magukra ismerhetnek a mi híreinkben, mint ahogy mi magunkra ismerünk azokban, amiket őróluk olvasunk. Turániak vagyunk: ez, amit meg kell állapítanunk egymásról. De nem úgy turánok, ahogy Cholnoky Jenő nagyvezérünk, meg a többi Töhötömök tanítják, hanem úgy, mint ahogy a régi történelmünk tanítja, amely azzal kezdődik, hogy már az őshazában összevesztünk. Ez az egyetlen tradiciónk, amely igazán vérünkké vált s amiről le nem szoktatott se török, se tatár, se háború, se béke, se vörös világ, se fehér világ. Ha két magyar összekerül, az legalább háromfélét akar s csak egyen egyeznek meg, hogy mind a kettő hazaárulónak mondja a másikat. Ilyenek vagyunk itthon, ahol az ördög se bántana bennünket, ha magunk nem bántanánk magunkat és ilyenek vagyunk odakint, ahol még akkor is kínszenvedés volna a rab élet, ha minden magyar testvérként segítene a másiknak a bilincset hordani. Ahol aránylag legjobban meg van szervezve a magyarság, a felvidéken, a Szlovenszkóban, onnan jött az a hír, amelynek a legkegyetlenebbül szivén kellett találni mindenkit, akinek a szivében is magyarság van, nem csak a száján. Ott már iskolás korba serdült egy nemzedék, amely rabságban született s ez a nemzedék már zagyvább magyar nyelvet beszél, mint az amerikai magyarság második, harmadik magyar nemzedéke. Ezeknek a született magyaroknak már jánosik, a tót útonálló a nemzeti hős és Mátyás király a rabló. Ezt a gyászriportot a mai magyar határhoz ötven kilométerre levő helyről hozta egy harcos irredenta lapunk munkatársa, arról a területről, ahol politikaiag legszervezettebb a magyarság! Mi lehet a határtól száz kilométernyire és mi lehet ott, ahol tradicionális magyar kulturközösség sincs! A délvidék, a Vajdaság magyarsága alig játszik politikai szerepet a többség közömbössége és a kisebbség megosztottsága miatt Erdélyben megvolna a régi kulturközösség, de nincs meg a lelkek testvérisége. Szabolcska Mihály az új irodalom támadásai ellen az itthon való magyar lapokban kénytelen védekezni és az oláh kormány kisebbségi minisztériumának államtitkára azzal takaródzik, hogy az erdélyi Mgyar Párttal nem kezdhet tárgyalásokat az erdélyi magyarság érdekében, mert az csak a mágnásságot képviseli, nem a kis emberek érdekeit. Olyan vád, amit szeretnénk rágalomnak mondani, ha az erdélyi magyar sajtó tele nem volna a belső marakodások hírével. Csupa vigasztalan perspektíva, akármerre nézünk is ezt a perspektívát egy csöppet sem deríti fel a técsői magyar asszonyok bajuszának históriája. Técső Russzinkóban fekszik, ebben a furcsa kis provinciában, amelynek tizenkét képviselője öt nyelven tette le az esküt a cseh parlamenten és Técsőn szép magyar asszonyok vannak, akiknek nemzeti viseetébe nem tartozik bele a bajusz. Técső szépei csak úgy jutottak a bajuszhoz, hogy a szolgabirói hivatalban a határátlépési igazolványhoz mellékelt arcképeikre valami kamasz férfidíszt festett tintával. Ez bizonyára otromba tréfa volt és megértenénk, ha a técsői férfiak kikeritenék valahol azt a sihedert és úgy nyakon vernék, zsu Pán korában is megemlegesse. Csakis csö férfiak nem ezt tették, hanem repgyűlést tartottak és azon tiltakoztak a hölgyek megbajuszosítása ellen. De még többet is tettek ennél. Küldőtséget vezettek Ungvárra Russzinkó nagyhatalmú elnöke elé és úgy követelték a bűnös kerék betörését, amit az elnök meg is ígért, mihelyest sikerül a gonosztevőt kinyomoztatni. De még itt se álltak meg a vérig sértett técsői magyarok. Kijelentették, hogy a Népszövetséghez fordulnak és a férfiúi szőrökkel eléktelenített fotográfiákkal fogják bizonyítani a világ itélőszéke előtt, hogy egy demokratikus köztársaságban miképen teszik csúffá az emberi jogokat! És el lehetünk rá készülve, hogy ha a Népszövetség nem fog is vésztörvényszékké összeülni és Kína és Uruguay képviselője nem fog is a szőnyegen forgó tárgyhoz hozzászólni, Európa minden vicclapja vezérverset fog írni a 'écsői asszonyok bajuszáról és a világ közvéleménye megkönnyebbülten fog felsóhajtani: — Hála Istennek, csakhogy már oda jutottunk, hogy a magyar kisebbségeknek nincs egyéb panaszolni valójuk, minthogy az asszonyoknak valaki bajuszt festett. És így lesz a bohózatból igazi magyar tragédia és így fog a mi keserűségünkön, dühünkön, fogcsikorgatásunkon kedélyesen kacagni jóindulatú semlegesség és ellenséges káröröm. És írhatnak a magyar költők irredenta verseket és tehet a magyar kormány vaskos köteteket a Népszövetség asztalára, amelyek az elszakított magyarság véres szenvedéseiről, anyagi kifosztásáról, erkölcsi megalázásáról, minden törvényben biztosított joga csuffátételéről szólnak, mind nem ér semmit, ha valami lord Hemhem elkacagja magát, mert eszébe jut neki, hogy a técsői asszonyok tintával rajzolt bajusza bosszúért kiált az égbe! Közzétették a Nemzeti Bank jegyzési tervét. Budapest, április 26. A Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló törvényt a mai napon az Országos Törvénytárban kihirdették. Ugyancsak a mai napon tette közzé a pénügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegyzésére vonatkozó alapítási tervezetet. A Magyar Nemzeti Bank alapítási tervezete a következő: A Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 1924. V. t.c. 16 §-ban a törvény végrehajtására nyert felhatalmazás alapján az alapítandó Magyar Nemzeti Bank részvényeit ezennel nyilvános aláírás alá bocsátom. Az alapítandó Magyar Nemzeti Bank célja, hogy alapszabályai keretében Magyarország területén a pénzforgalmat szabályozza, a fizetések kiegyenlítését megkönnyítse és a rendelkezésre álló tőkék hasznosításáról gondoskodjék, mindenekelőtt azonban az, hogy a készpénzfizetéseket — aranynak és értékállandó valutákra szóló követeléseknek gyűjtése által — előkészítse és a készpénzfizetések törvényszerű megkezdése után fenntartásukat biztosítsa. A bank köteles lesz továbbá minden rendelkezésre álló eszközzel gondoskodni arról, hogy a bankjegyek pénzre való beváltásának törvényes szabályozásáig jegyeinek az az értéke, amely az aranyvalutás vagy értékállandó valutával bíró országokra szóló váltók árfolyamában kifejezésre jut, állandó maradjon. A társaság a jegykibocsátás kizárólagos jogával a törvényben és az annak kiegésszítő részét alkotó alapszabályokban foglalt feltételek mellett az 1943. évi december hó 31. napjáig terjedő időre van felruházva. Egyébként a társaság fennállásának a tartama határozatlan. A társaság alaptőkéje 30 millió aranykorona, mely 300.000 darab egyenként 100 aranykorona névértékű részvényre oszlik. Az egész részvények 25 aranykorona névértékű negyed részvényekre is oszthatók. A jegyzett részvények névértékének felét a jegyzés alkalmával, másik felét a megalakulást követő két hónapon belül készpénzben kell az alábbiak szerint befizetni: A befizetés az alant megjelölendő helyeken történik: A befizetés történhetik a részvényt jegyző választása szerint a korona koronaértékű aranyértékérmékben, vagy más, a kereskedemi forgater tárgyát alkotó aranyérmékben, amely utóbbiak a koronaérték pénzlába szerint számítandók, vagy végül északamerikai, angol, svájci, hollandi, vagy svéd értékrendszerre szóló fizetési eszközökben. Ez esetben 100 aranykorona 20 dollár 261/* centtel számítandó egyenlő értékűnek. Ha a befizetést nem dollárban, hanem a felsorolt többi pénznemben történik, a dollár összegének átszámítása az illető pénznemre a Devizaközpont által ebből a célból hetenként megállapítandó átszámítási árfolyam alapján történik, amely árfolyam az illető valutának Zürichben, Londonban és Amsterdamban jegyzett középárfolyamának átlaga alapján állapítandó meg. A jegyzés történhet az alább megjelölt jegyzési helyek külföldi levelezői útján is. Az aláírás az 1924. évi április hó 28. napján kezdődik és az aláírás határideje az 1924. évi május hó 7. napjának déli 12 órája. A Magyar Nemzeti Banknak a bankjegyek kibocsátására vonatkozó szabadalmát, az intézetet, valamint az államot megillető jogokat és kiváltságokat, valamint az intézet szervezetére, üzletkörére, ügyvitelére és az évi tiszta nyereség felosztására vonatkozó részletesebb határozmányokat az 1924. évi V. t.-c és az annak kiegészítő részét alkotó alapszabály szöveg állapítja meg A pénzügyminiszter a kibocsátandó részvényeknek a részvényaláirók közt való felosztását magának tartja fenn. A jelen alapítási tervezet eredetijét a m. kir. pénzügyminisztérium irattára őrzi. Budapest, 1924. évi április hó 26. napján. Walkó Lajos s. k., a m. kir. pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízón m. kir. kereskedelemügyi miniszter. Az aláírási helyek a következők: Budapesten: a m. kir. fegyintézet, a m. kir. Postatakarékpénztár, a Pénzintézeti Központ, az Országos Központi Hitelszövetkezet, továbbá a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó budapesti pénzintézetek. Vidéken: A m. kir. állami Jegyintézet Fiókintézetei, továbbá a következő helyeken működő azok a pézintézetek, amelyek a Pénzintézeti Központ tagjai, mégpedig: Baja, Balassagyarmat, Békéscsaba, Cegléd, Debrecen, Eger, Esztergom, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hódmezővásárhely, Kalocsa, Kaposvár, Kecskemét, Makó, Mohács, Moson, Nagykanizsa, Nagykőrös, Nyíregyháza, Pécs, Sátoraljaújhely, Sopron, Szarvas, Szeged, Szentes, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Újpest, Veszprém, Zalaegerszeg. Mint a Devizaközpont közli, a Magyar Nemzeti Bank részvényeire idegen pénznemekben teljesíthető befizetések átszámítási árfolyamai az 1924. évi április 28. napjától az 1924. évi május hó 3. napjáig bezárólag terjedő időre a következők: 100 aranykorona *■ 20 dollár 26V* cents, ** 114 svájci frank 19 centimes, — 4 font 12 shilling 6 penny, - 54 hollandi forint 45 cent, — 77 svéd korona 5 őre. A részvényjegyzéssel kapcsolatban * gyár királyi Állami Jegyintézet budapesti főintézete és vidéki képviseletei arra• é. vannak jogosítva, hogy ezüst forintoson értékes ezüst érmeket súlyban lapított és dollárban kifejezett lvr^7d0^ dollárra átcserélhessenek s az így y