Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)
1926-09-01 / 201. szám
19. September 1. DÉLMAGYARORSZAQ A főbiztos helyett a pénzügyminiszter adott ki jelentést a magyar pénzügyi helyzetről. Budapest, augusztus 31. A népszövetségi pénzügyi főbiztos havi jelentései helyett most a magyar pénzügyminiszter ad ki havi jelentéseket az ország pénzügyi helyzetéről. Az első pénzügyminiszteri Jelentés, amely július hónapról számol be, ma karatt nyilvánosságra. A júliusi állami bevételek 51.2 millió pengőt tettek ki, vagyis az előirányzatot 1.75 millió pengővel meghaladták. Kedvező a postának és az állami vasutaknak Július hónapja is, mert az üzemek Jelentős felesleggel zárultak. Az ország külkereskedelmi forgalma az 1926. év első felében a múlt évhez képest fejlődést mutat. Úgy a behozatal, mint a kivitel mintegy 10 százalékkal emelkedett — mondja a pénzügyminiszter. A jelentés 14 mellékletet tartalmaz, amelyek teljes részletességgel közlik az állami igazgatásra vonatkozó számszerű adatokat. A nagykereskedelmi index aranykoronában számítva az élelmezés terén 1.14, az ipar terén 1.30. Egy négytagú család önfenntartási költségeinek indexszáma papírkorona alapon 14.823, aranykorona alapon 1.03, — állapította meg a miniszter. Bécsi lapjelentések szerint Bethlen és Gömbös megállapodtak a királykérdésben. (A Dimagyarország brit szerkesztőségitől.) Bécsi újságjelentések szerint Bethlen miniszterelnök és Gimási Gyula között megegyezés jött létre az alkotmányjogi kérdésekben. A megegyezés részletei ugyancsak a bécsi lapjelentések szerint a következők: Gömbüs és a fajvédők elfogadják Bethlen tervét a felsőház létesítésére és a nádori méltóság visszaállítására a trón betöltéséig. Beleegyeznek abba, hogy a nádori méltóságot József főhercegre ruházzák. Gömbös azt követelte, hogy Ottó ne a pragmatika szankció alapján kerüljön a trónra, mire Bethlen beleegyezett abba, hogy törvényjavaslatot nyújt be, amelynek értelmében a királykérdés kizárólag választás útján nyerhet megoldást. Gömbös ezzel szemben eláll a népszavazástól és megelégszik avval, hogy a királyt a képviselőháztól és felsőházból alakulandó nemzetg ülés válassza meg. Ilyen körülmények között Ottó királyságába is belenyugszik. A megegyezés következtében a kormány anyagilag és erkölcsileg támogatni fogja Gömbösöket. A bécsi kapjelentés, amely természetesen megerősítésre szorul, tudni véli azt is, hogy ezek az alkotmányjogi kérdések néhány hónapon belül ebben a szellemben végrehajtásra kerülnek. Elfogy Makó külföldi kölcsöne, mielőtt még felhasználta volna. Egy palotaépités, milyet (A Ditmagyarortzág makit ladulUjától.) Makó város képviselőtestülete még ez év elején elhatározta, hogy a kilencmilliárdos külföldi kölcsönből a városházi melletti rozoga földsintes épülete, az úgynevezett kasznárlak helyébe egy kétemeletes palotát épít, melynek földszintes uccai frontján fizisthelyiségeket, magában az épületben pedig szállodát, hangversenytermet és kávéházit létesít. Ennek a nagyarányú építkezésnek részletes terveit el is készíttette Orth Ambrus fővárosi építésszel, de mire a többszázmilliós tervek elkészültek, a belügyminisztérium megsiemisítette a képviselőrendiéi határozatolt, mert nem tartotta a szállodaépítést jövedelmező befektetésnek. Erre a város új határozatot hozott. Kimondotta, hogy felépitteti a kétemeletes palotát, de csak bérpalotának. Az uccai fronton fizióek lesznek, az emeleteken 5—4—3 szobás lakások. Hogy a jelenlegi épületben elhelyezkedett 18—20 kereskedő az épitkezés tartama alatt hajléktalan ne legyen, 100 milliós befektetéssel egy hatalmas banképületet emeltetett a Drscsóffy-téren. Azután átdolgoztatta a közel félmilliárdba került Orth-féle terveket. Az új tervek sohasem hagynak jóvá, is több mint százmillióba kerültek. Már megkezdték a régi épület lebontását, amikor megérkezett a belügyminiszter újabb leirata. Most azért aggályoskodik a belügyminiszter, hogy akad-e majd gazdájuk Makón a több mint 30 millió évi bérbe kerülő 5 szobás lukssai lakásoknak. A főispántól kér a belügyminiszter erre nézve megnyugtató választ és míg a főispáni jelenlét be nem érkezik, nem mondja ki a döntést a birpalota ügyében. Addig pedig felhasználatlanul hever a külföldi köszön és emészti a drága kamatokat. Háromnegyed milliárdot már elköltöttek belőle egy oly épitkezés előmunkálataira, amelyből — úgy lehet — semmi sem lesz. Ha a főispán! jelentés nem lesz kedvező, úgy könnyen meglehet, hogy az egész építkezési terv a kezdet kezdetének stádiumába kerül vissza és mire újból kiagyalnak valamit az illetéknek, felemésztődik az égési kölcsönösszeget a horribilis kamatok. Ha nem volt igaza Makó legkonzervatívabb városatyjának, az öreg Cserén Jánosnak, aki azt ajánlotta már a kezdet kezdetén, hogy adja vissza Makó az egész külföldi kölcsönt! Bizonytalan időre elnapolták a város kontra Andor-per tárgyalását. A szerződés hatálytalanítását célzó kereset ellen Andor pergátló kifogásokkal áll S5 Vita a Jiránbíróság illetékességéről. (A Délmagyarország szegedi munkatársától) A színház sokat vitatott ügye kedden jelentős állomáshoz jutott el. A járásbíróságon dr. Vadász Lajosárásbiró előtt a város és a színigazgató mint pörös felek találkoztak. A kernelet — mint ismeretes — a város tanácsa inditotta Ander Zsigmond szinigugató eien, arra kérve a bíróságot, hogy a város és a színigazgató szerződését hatálytalanítsa és kötelezze a híreség Andort arra, hogy nyolc nap alatt adja át a színházat a városnak. A nagy érdeklődésre vitt élté tárgyaláson persze érdemi döntés nem történt. A kereset ellen dr. Schwarz József, Andor jogi képviselője pergátló kifogásokat jelentett be és kérte, hogy szerezze be a bíróság a színházra vonatkozó összes tanácsi iratokat, amit a bíróság el is rendelt és csak az iratok áttanulmányozása után dönt majd a pergátló kifogások kérdésében. A reggel 9 órára kitűzött tárgyalást 12 órakor kezdte meg Vadász Lajos Járásbiró. A szűk birói szobában ügyvédek, az inészek, kiváncsiak. A tárgyaló biró asztalát is szoros gyűrűben körülveszik az érdeklődök. A teremben alig lehet mozogni. Dr. Simkó Elemér liszi főügyészé az első szó. Teljes egészében felolvassa a város keresetét, amelyet dr. Semogyi Sdlvesifer polgármester írt alá. A kereset elmondja, hogy a szakítás szükségességét a város és Andor közöt nem a város közönsége idézte elő, hanem a kényszeregyezségi eljárás során hozott az a 3 bírói ítélet, amely megállapította, hogy Andor alkalmatlan a színház vezetésére. A tanácsnak teljes felelőssége tudatában ilyen előzmény után foglalkozni kellett azzal a gondolattal, hogy szakít Andorral. — Véleményem szerint —■ folytatódik a kereset — a város és Andor közötti szerződés alaki hibákban is szenved, mert egyik szerződő fél részéről nincsen aláírva. E tény kizárja, hogy Andor okiratilag jogokat vindikáljon magának. Az nem szorul bizonyításra, hogy egy szerződés csakis mindkét fél aláírása esetén érvényes. Az 1926—1929. évekre szóló szerződést a polgármester nem írta alá s így az nem jött létre, annak alapján tehát Andor nem formálhat jogokat a színházra. Az előzményekhez tartozik még, hogy Andor a legutolsó sziniévad végén rájött arra, hogy adósságát rendezni nem tudja és hogy lélekzetet nyerjen, és időnkivüli kényszeregyezséget kért. A törvényszék a kérelmet elutasította. A bíróság megállapította, hogy Andor a bevételével elszámolni nem tud és hogy olyan jövedelme volt a színházból, hogy abból rendes, gondos, gazdaságos kezelés mellett színházát fentarthata volna, sőt vagyont is szerezhetett volna. Andor a fizetésképtelenségét már 1925 szép emberben észlelte. A rossz helyzetbe azonban saját hibájából került s így jóhiszeműséggel nem is védekezhet, ennek alapján a város közérdekből felkérte, hogy egyezzen bele a szerződés hatálytalanításába. Andor ezt írásban megtagadta. A kereset végül megemüti, hogy Andornak ma sincsen koncessziója , igy október 1-én a színházat nem tudja megnyitni. Szerződésfelbontó okoknak tekinti a város, hogy Andor április 30-áig nem jelentette be társulatának névsorát s mindezek alapján kéri, mondja ki a bíróság, hogy a szerződés nem bír hatállyal és érvénytelen. A kereset részletes ismertetése után a tárgyaló bíró kérdésére dr. Simkó Elemér elmondotta, hogy Andor súlyosan megszegta a szerződés kötelező pontjait, azonkívül financiális okok miatt képtelen a színházat vezetni. Az 1925—26. évben három és háromnegyed milliárd van a színház bevitele, amelyből Andor egymilliárd 845 millió koronával nem tudott elszámolni. Ez az összeg elsikkadt a keze között. Vadász biró: Nem értem. He Andor Zsigmond egymilliárd és 835 millió koronát keresett, miért mondják, hogy a színház jövője nincsen biztosítva. Simkó főügyész: Nekem olyan adatok vannak birtokomban, amelyeket az alkatommal részletezni nem akarok. De Andor teljesen képtelen a színház vezetésére. Ő mega is kijelentette, hogy enyigilag összeomlott és kérte a színház szanálását. Vadász bíró: Van-e a polgármesternek vétójoga egy olyan határozat ellen, amelyet a belügyminiszter jóváhagyott ? Simkó főügyész: Van ! A virosnál ez szokásjogon alapul. Csak akkor érvényes egy határozat, ha a polgármester aláírja. A kereset érdemi részére vonatkozóan a tárgyaló bíró felszólítására dr. Schwarz József kijelentette, hogy csak szigorú jogi keretek között reflektál az elhangzottakra. Érzelmi momentumokat nem akar felhozni, mert arra szükség itt nincsen. Bejelenti, hogy a kereset ellen pergátló kifogásokkal él. Pergellé kifogásai között előadta, hogy a színház és a város között bérléti vagy haszonbérleti szerződés nincsen. A legutolsó szerződést, amely újabb három évre Andornak adta a színházit, a belügyminiszter jóváhagyta s így az érvényes. Az, hogy a polgármester nem írta alá a szerződést, a jogi lényegen mit sem változtat, mert ez csak adminisztrációs hibából történt. Bérleti szerződés nem volt a város és a színház között s így a kereset bírósági elbírálása nem a Járásbíróság, hanem a törvényszék hatáskörébe tartozik, azért is, mert az újabb három évre szóló szerződésből hiányzik az a pont, hogy a vitás ügyekben a járásbíróság iletékes. A város ezzel szemben azzal érvel, hogy a régebbi Palágyi- és az azt követő átruházási szerződés kimondja a járásbíróság illetékességét. Ez megfelel e valóságnak, de az úgynevezett harmadik szenedében csak kikötés formájában szerepel a Járásbíróság illetékessége és nem a szerződés pontjai között. A