Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-01 / 27. szám

1929 február 1. li [UNK]lli^li^lli>l Mi 11 ihiiii I im iimmun­pM­ iiw mi ii ii ■ [UNK]biwiinwhim n­iiihii uw iiii pi iiW DÉLMAGYARORSZÁG imw mil iiii mm mu i Rejtélyes gyilkosság Mezőkovácsházán (A Délmagyarország munkatársától.) Csü­törtökön jelentették a szegedi ügyészségnek, hogy Mezőkovácsházán egy jómódú gazdálko­dót átlőtt mellel halva találtak házának udva­rán. Az első feltevések öngyilkosság mellett szólottak és csak a későbbi nyomozás során merültek fel olyan adatok, hogy nem öngyil­kosság, hanem gyilkosság történt. Az ügyész­ség elnökének intézkedésére Zombory János vizsgálóbíró és a törvényszéki orvosszakértők kiutaztak Mezőkovácsházára, hogy a vizsgála­tot és a boncolást megejtsék. A tényállást csak a vizsgálat és a boncolás eredménye fogja pontosan megállapítani. A nyomozás eddigi adatai szerint a jómódú gazdálkodó a háborúban megrokkant. Bal­kezét elvesztette. Később belenyugodott sor­sába, meg akart házasodni, de olyan leány­nak udvarolt, akinek más lovagja is volt. A vetélytársak között állandó volt a viszályko­dás, úgyhogy a községben nyíltan beszéltek arról, hogy a vetélytársak harca egyik, vagy másik halálával végződik. Szerda reggel történt azután, hogy a szom­szédok bepillantottak a rokkant gazdálkodó házának udvarába és a legnagyobb megdöb­benéssel látták, hogy holtan fekszik az udvaron. A holttestül tíz lépésre egy revol­vert találtak. A holttest körül megfagyott vér látszott, a revolver golyója a szív körül ha­tolt be a testbe. Az első jelek az öngyilkosság mellett szólottak. Értesítették a csendőrséget, majd hozzáláttak a holttest felravatalozásáh­oz. Eközben történt azután, hogy a nyomozást végző csendőrök megállapították, hogy a sze­rencsétlen ember jobbkeze mélyen bent volt kabátja zsebében. Ez a körülmény kizárja, hogy önkezével vetett volna véget életének. A csendőri megállapítások után a lakóház aj­tóit lepecsételték és megindult a nyomozás a rejtélyes haláleset körülményeinek megálla­pítására. 3 A közgyűlés megszavazta a városi téglagyár hetvenezer pengőért való eladását Pénteken folytatják a közgyűlést (A Délmagyarország munkatársától.­­ A januári közgyűlés második napján már sok­kal kisebb volt az érdeklődés, de azért i­gy a régi, mint az új városatyák elég szép számban jelentek meg. Az újak, a gólyák már egész otthonosan mozogtak a közgyűlési teremben, egyik-másik neheztelt is az újságírókra, akik kissé tréfás stílusban emlékeztek meg bevonu­lásukról. Dr. Ördö­gh Lajos tb. tanácsnok terjesztette elő az egyetemi kisajátításokhoz szükséges telkek megvételére vonatkozó ta­nácsi javaslatot. Hoff­er Jenő felvilágosítást kért a tanácstól, hogy a város eddig milyen összeget kötött le az egyetemi építkezésekre és mennyi kamat terheli ezen a címen a várost. A város kö­zönsége végre tudni akarja, hogy hol tart ezen a téren a város. A polgármester válaszolt Hoffer Jenő kér­désére. Elmondta, hogy a közgyűlés készpénzhozzájárulás cí­mén eredetileg 3.200.000 aranykoro­nát ajánlott föl. Ezenkívül a Templom-térre építendő inté­zetek építési költségének egy negyed részét, 900.000 pengőt ajánlott föl a város. Ez összesen négy és félmillió pengő. Ezenkívül a várost terheli a kisajátítások költsége, körülbelül 2.S00.000 pengő. A közgyűlés ezután elfogadta a tanácsi ja­vaslatot. Ördögh Lajos a kisvasut forgalmi és üzemi szabályzatát terjesztette be ezután. Dr. Kormányos Benő, majd dr. Farka La­jos szólalt fel. Tiltakozik az állandó létszám­­szaporítás ellen. Indítványozza, hogy a köz­gyűlés adja vissza a javaslatot a tanácsnak, mert a külön vasúti javítóműhelyt fölösleges­nek tartja. Foger Ede lehetetlenségnek tartja, hogy a köztisztasági telep műhelyét egyesítsék a kis­­­­vasút műhelyével, mert a vasút megrongáló­­­­dott mozdonyait nem lehet a köztisztasági telepen lévő műhelybe szállítani, viszont a megrongálódott autóbuszokat nem vihetik a kisvasút műhelyébe. A polgármester is felszólalt. Kijelenti, hogy nem tartozik minden a jogászokra. Most is két jogász szólalt fel, de felszólalásukat a fel­szólaló szakember néhány egyszerű szóval agyonbunkózta. Kormányos Benő felszólalása után a polgár­mester elrendelte a szavazást. A többség a tanács javaslatát változatlanul elfogadta. A közlekedési szabályrendelet tervezetét dr. Pálfy József ismertette. Dr. Bodnár Géza kifogásolta, hogy a ter­vezet nem szabályozza a városi járművek for­galmát Az utóbbi időben nagyon sok közle­kedési baleset fordul elő. Azt mondják, hogy a szerencsétlenségnek mindig a gyalogos az oka. Megállapítja, hogy a városi és az ál­lami autók soffőrjeiben túlteng a közhivatl­­noki önérzet. A levélgyűjtő autók, a locsoló­autók, a mentők repülőgépgyorsasággal szá­guldoznak. Ezek, különösen az autóbuszok az utakat is fokozottabb mértékben rongálják. A kormányrendelet szabályozza az autók se­bességét, amely a belterületen nem lehet több 25 kilométernél. A külföldön 15 kilométeres sebesség a maximum. Indítványozza, hogy ilyen értelemben intézzen a közgyűlés feliratot a kormányhoz. Indítványozza, hogy az autó­buszok belterületi sebességét tíz kilométerre maximálja a közgyűlés. _ __ Korom Mihály az országutak forgalmáról beszél. Elmondja, hogy az autók sokszor szinte az árokba szorítják a láfogatú járműveket. Dr. Farka Lajos rendelkezést kér, hogy az autóbuszok elől minden más jármű tér­jen ki. __ Mihálovics Dezső azt szeretné, ha a bi­cikli­kihágások ügyében az államrendőrség helyett a város kihágási bírósága ítélkezne. Magyar Péter a »kerepelő” soff­őrökre ha­ragszik. . — Addig kerepel, amíg a gazda egészen be nem megy a sárba — mondja —, aztán meg úgy szalad, mintha leginkább fizetnének neki érte. Pálfy József reflektált a felszólalásokra, majd a közgyűlés a tanács javaslatát elfo­gadta. Ezután gyors elemben tárgyalta le a közgyűlés a következő pontokat: jelentékenyebb hozzászólás nem történt egyik­nél sem. Fodor Jenő polgármesterhelyettes a városi téglagyár eladására vonatkozó javaslatot terjesztette elő. Elmondja, hogy a gyárra egyetlen vevő je­lentkezett, dr. Kertész Béla és társa, akik hetvenezer pengőt kínáltak A téglagyár anyag­­készletének egy részét a vevők szintén haj­landók átvenni. Dr. Tóth Imre nem fogadja el a tanács javaslatát elvi és financiális okokból. Ne adja el a város a gyárat, hanem inkább moder­nizálja. ^ __ Dr. Kormányos Benő tiltakozik a városi üzemek sorozatos b­eszüntetése ellen. Wimmer Fülöp szólal fel ezután. Az a döntő a kérdésben, hogy most mi a jobb, a gyár megtartása-e, vagy eladása. A téglagyár be­rendezése a lehető legprimitívebb. A város szerencsés, hogy vevőt talált rá. A gyár már nem jövedelmez, mindenki szabadulni akar tőle. A patkányok már el is hagyták ezt a sülyedő hajót. Dr. Szivessy Lehel szintén a tanács javas­latát fogadja el, mert a magángazdaság híve. A városnak nem lehet célja, hogy a magán­­vállalkozással konkurráljon. A város racioná­lisan nem használhatja már ki a téglagyárat, amelynek deficitje állandóan fokozódik. Dr. Farka Lajos szólal még fel. Kijelenti, hogy a városi gyár készítette a legdrágább és a leghitványabb téglát, tehát sohasem teljesí­tett szociális hivatást. Fenyő Mátyás sokkal szívesebben látta volna, ha a város úgy adja el a gyárat, hogy az tovább is funkcionáljon, mert így nagyon sok gyári munkás marad kereset nél­kül. Azt javasolja, hogy a város ne bizo­mányba adja át a gyár árukészletét a vevő­nek, hanem árusítsa azt ki­h­angzó­ áron. Ki­fogásolja, hogy nagyon kedvező fizetési fel­tételeket szabott meg a város. Doránszky Károly azt ajánlja, hogy a város parcellázza fel a gyár területeit, a gyárat bon­tassa le és anyagát adja el. Hoffer Jenő a tanács javaslatát fogadja el. Fodor Jenő reflektált ezután a felszólalá­sokra, majd elrendelték a név szerinti szava­zást. A tanács javaslatát hatvanhat szavazat­tal nyolc ellenében elfogadta a közgyűlés, tehát hozzájárult a városi téglagyár 70.000 pengőért való eladásához. Fodor Jenő polgármesterhelyettes negyed­nyolckor félbeszakította a közgyűlést és foly­tatását péntek délután négy órára tűzte ki. USS Renaissance Dar Ma a februári uj műsor bemi,­atóta 1 Farsangi újdonságok csipkek, nyBnítyök, csaltok, tUUOk stb. rtrlási választék*, a leg­kcsóbb b­akon­illák Testvéreknél Ionics uera és Széchenyi tér Dr. FELDMANN SÁNDOR j B művész esztön és lelki élete j elm?“» előadás* tar*. 365 J Jegyek * Körző Közi rénztárénál 50 fillértől 2 pengőig, » ««■» gpc H Csel azOrv s na'i'itMiS'ík ° >b'ui 13-án délelőtt 11­6» k • a Körzö ►Jobbén ficS'ríffes­té s«ía| ***' ***' **%'J ^ a * t:^ m­ir^l^rtül­!

Next