Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-01 / 50. szám

1929 március T.’ Wf.vai.vaw«««*T.mí ______ litM la wiKa­­ s ^qg.#ny»ér_próbaházasság graiSi Szegeden elfogták a hónapok óta körözött kecskeméti gyermekgyilkos cselédlányt A gyermekgyilkos anya nyomára a bejelentő hivatalban bukkantak rá a detektívek (A Délmagyarország munkatársától.­) Még a múlt év nyarán történt, hogy Kecskeméten Fazekas Mária cselédleány megfojtotta, majd elásta 8 hónapos leánygyermekét. A lelketlen cselédleány tettének elkövetése után nyomtala­nul eltűnt Kecskemétről. A nyomozó rendőr­­hatóságok pontos személyleírást szereztek Fa­zekas Máriáról és személyi adatait meg is küldték a közeli társhatóságoknak. Az elbujdosott cselédleány hollétét azóta titok fedte. Néhány nappal ezelőtt történt azután, hogy a szegedi rendőrség bejelentő hivatalában dol­gozó detektívek egyik bejelentő lapon Farkas Mária nevére bukkantak, akiről tudták, hogy ellene országos körözést adtak ki A­ detektívek a bejelentő lapon megjelölt lakást fel is keresték és előállították a reme­gő és halálsápadt cselédleányt. Fazekas Mária első kihallgatása alkalmával tagadta a gyer­mekgyilkosság elkövetését. Később azonban megtört és töredelmesen vallott. Leánygyerme­két nyomora miatt gyilkolta meg. Munkája nem volt és éhezett Bűnét nagyon megbánta és amint kijelentette, szívesen szenvedi el a legszigorúbb büntetést is. A gyermekgyilkos cselédleányt töredelmes vallomása után letartóztatták és a kecskeméti ügyészségnek adják át. A Belvárosi Bank csődnyitási tárgyalását ismét elnapolta a bíróság A hitelezők két hónap múlva esetleg megkapják pénzüket l Budapesti tudósítónk telefonjelentése.A Belvárosi Bank régóta húzódó csődnyitási ügyét csütörtök délelőtt ismét tárgyalás alá vette dr. Molnár József törvényszéki bíró. A törvényszék első emeleti folyosóját már a kora reggeli órákban ellepték a kétségbeesett kis egzisztenciák. Százával szorongtak a folyo­sókon. Mindenki azt hitte, hogy a régóta hú­zódó ügyben végre döntés lesz. A csütörtöki tárgyalási napon azonban ismét legalább két hónappal elhalasztódott a döntés és ezzel megint kitolódott a nehezen várt nap, ame­lyen­­ a Belvárosi Bank hitelezői megkaphat­ják betett pénzük kvóta szerinti 40 százalé­kát A csődnyitási tárgyalás megnyitása után az adós bank képviseletében dr. Szekerke Lajos bejelentette, hogy a Bach-örökösök által indí­tott igényperben a tőzsdebíróság ítéletét meg­hozta ugyan, de a tőzsdetitkár betegsége miatt az ítélet írásos megszerkesztése még nem tör­tént meg. Ebbe beletelik még 7—S nap. Utána az ítélet különböző bírói fórumok elé kerül és annak ellenére, hogy az igazságügyminisz­ter a Belvárosi Bank ügyében soronkívüli tár­gyalásokat rendelt el, legalább két hónap kell, hogy a hitelezők végre pénzhez jussanak. Ezért a tárgyalás újbóli elhalasztását kéri. Dr. Molnár József csődbíró az újbóli elha­lasztást elrendelte és a tárgyalást bizonyta­lan időre elnapolta. Tárgyaláson kívül dr. Molnár törvényszéki bíró a türelmetlenkedő hitelezők megnyugtatására a következőket mondotta: — Ha csőd lesz, a hitelezők nem 40 szá­zalékot, hanem öt százalékot, vagy még an­nál is kevesebbet kapnak... Csak idő kérdése az egész... Legyenek egy kis türelemmel, mert én azt mondom, hogy ha csőd nem lesz, két hónap múlva megkapják pénzüket. A türelmetlenkedő hitelezők megnyugvás­sal vették tudomásul a bíró szavait és nagy­­szomoruan hagyták el a törvényszék épü­letét. f Szerdán Szegeden újabb 24 centiméterrel áradt a Tisza A mérnöki hivatal teljesen­­ elkészült a védekezésre (A Délmagyarország munkatársától.) A Tisza vízállása Szegeden legutóbb, a keddi mérés alkalmával 178 centiméter volt a null­­pont alatt. Huszonnégy óra alatt újabb huszon­négy centiméterrel áradt és szerdán elérte az­­ 54 centiméteres nívót. Óránkint tehát egy centiméterrel áradt a víz, ami egyelőre nem jelent veszedelmes tünetet. A vízrajzi osztály jelentése szerint az olva­dás és ezzel együtt a folyók nagyarányú ára­dása az egész országban megindult, a Tisza jege azonban még mindenütt áll, zajlást egyik­­ szakaszról sem jelentettek. A Tisza mellékfo­lyóiról, különösen a Marosról és a Körösök­ről szintén nagyobb arányu áradásokat jelez­nek és így igen valószínű, hogy a Tisza rö­vid időn belül szintén rohamos áradásnak indul, hacsak a hirtelen lehűlt levegő és a meglehetősen kemény éjszakai fagyok meg nem akasztják a további gyorsütemű olvadást.­­A polgármester, mint ismeretes, az árvíz­védelem műszaki irányításával Mihályffy László műszaki tanácsost bízta meg. Mihályffy­­ érdeklődésünkre elmondotta, hogy egyelőre nem fenyegeti komolyabb veszedelem a vá­rost, de azért a szükséges óvintézkedéseket már megtette, hogy felkészülten várhassa az esetleges nagyobb veszedelmet. Az elöljáró­sági ügyosztály a polgármester utasítására összeírta a közerőket és elkészült a pontos kimutatás, hogy szükség esetén hol talál­ható nagyobb mennyiségű fáklya, csákány, ponyva, létra és földdel, homokkal való meg­töltésre alkalmas zsák. Kijelölték azokat a helyeket is, ahol a zsákokat megtölthetik. A mérnöki hivatal elsősorban a Széchenyi-teret és a Stefániát jelölte ki erre a célra. Mihályffy László műszaki tanácsos átirt a Magyar Ál­lamvasutak szegedi üzletigazgatóságához és kérte, hogy abban az esetben, ha megindul a jég a Tiszán és a vasúti híd körül nagyobb jégtorlasz képződne, a vasút tegye meg a szük­séges intézkedéseket a torlasz eltávolítására, mert különben a Tisza egyre duzzadó vize nem találna szabad lefolyást. A v­izenjáró emberek­, Tömörkény István örökké élő, eleven regényalakjai, akik soha­sem olvasnak meteorológiai jelentéseket, de 3 akik jobban ismerik a Tiszát és a víz szeszé­lyeit minden műszerekkel dolgozó tudósnál, szintén komolynak tartják a helyzetet. Még most tréfálkozva túloznak mindent, de sze­mükben már ott lappang a komoly aggodalom. Evődve mondogatják, hogy a bárkákat haza­szállítanák és a kapufélfához kötik ki, mert a víz az idén besétál a városba és akkor jó lesz, ha kéznél vannak ezek a halászszerszá­mok. Amikor azután komolyra fordul a be­széd, aggodalmasan néznek a Tiszára és erős hittel, nagy meggyőződéssel mondogatják, hogy baj lesz az idén a sok vízzel, vigyázni kell nagyon a Tiszára. „Nagy vízszinemelkedések állhatnak elő.. Budapestről jelentik. Tekintettel az idei hosszantartó és abnorm is hideg időjárásra, minek következtében a folyók jégpáncéljai a­ szokottnál sokkal erősebbek, a Dunát átlag 35—40, a Tiszát átlag 40—60 centiméter vas­tag jégpáncél borítja, úgyhogy a jégzajlás megindulásával veszélyes jégtorlódások, en­nek folytán nagy helyi vizszinemelkedések állhatnak elő, a földmivelésügyi miniszter kér­­rendeletben felhívja az ármentesítő és belvíz­­szabályozó társulatokat, hogy a szokottnál fo­kozottabb figyelemmel kísérjék a jég és árvíz levonulásának minden mozzanatát és tegye­nek meg minden óvintézkedést az esetleges­ veszélyek elhárítására. így például a véd­­töltések ismert gyengébb pontjaira szállítsa­nak ki előre pótanyagot, az esetleg hiányzói védőeszközöket szerezzék be, a segédgötöröket idejekorán rendeljék ki. Egyelőre... Budapest, február 28. A csonkamagyaror­szági folyószakaszokon egyelőre még sehol­ sincs árvizveszedelem. ’A jég, amely a nagyi hideg miatt meglehetősen vastaggá növekedett,’ mindenütt áll és megindulásáról a legköze­lebbi napokban még nem lehet szó. Az új színi szezonban a tanács köt szerződést a színészekkel (A Délmagyarország munkatársától.) Mostaná­ban nagyon vérszegények és eseménytelenek a tanácsülések. Nem történik rajtuk semmi. Ami történne, az zárt ajtók mögött történik és a nyilvánosság legfeljebb akkor tud meg róluk vala­mit, ha interpelláció formájában kerül a dolog a közgyűlés napirendjére, mint ahogyan a sevillai kiküldetéssel is történt A tanács pontosan k­s órakor összeül és sokszor egy óra után is együtt­ van, de mintha az ügyosztályok nagy gonddal válogatnák össze a tanácsülések napirendjére ke­rülő aktákat egyik jelentéktelenebb a másiknál. Egyetlen érdekesebb téma mégis van, amely majd minden tanácsülésen visszatér és kimeríthe­tetlen forrása a beszélgetésnek. Ez a színház, legutóbb a szegedi és a debreceni színházak tervbe vett olimpiai versenyén lelkesedett a ta­nács. Most csütörtökön pedig már a jövő szezon új társulatának megszervezéséről folyt az eszme­csere. Nem kell megijedni, személyekről nem volt szó, csak elvi kérdések kerültek szőnyegre. A polgármester minden előzmény nélkül, két szürke kulturalita aláírása közben hirtelen oda­fordult dr. Pálfy József tanácsnok-intendánshoz és így szólt: •­ A jövőben változtatni kell majd a színházi szerződtetések jelenlegi rendszerén, mert az új társulatot nagy pénzügyi óvatossággal szervezhet­jük csak meg. A legjobb tehát az lenne, ha a színház minden szerződést előbb a tanács elé­ terjesztene jóváhagyás végett és ezek a szerződé­sek csakis akkor emelkednének jogerőre, ha azo­kat a tanács is elfogadja. Pálfy Józsefnek a polgármesteri kívánság ellen nem volt komolyabb észrevétele és igy valószínű­leg a színházi szervezkedés körül is érvényesül már a? • új szezonban a polgármesteri legfőbb at­yaf ........ " ' ■» 'J' —

Next