Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)
1933-10-01 / 223. szám
SZEGED, Szerkesztőség: Somogyi ucca 22. L. cm. Telefon : 23—33. c Umdóhivatal. kölctönkonyvtAr is jegyiroda ■ Aradi ucca L. Telefon: 13 00. Nyomda: LDw LunAt ucca 19. Telefon: 13 com. TArlntlis levélcím Délmwny Morvay Szeged Vasárnap, 1933 okt. 1. Ara 20 fillér IX. évfolyam, 223. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken is Budapesten 3.001 £ Ui»ldtín 0.40 pengd, c Egyes cAm Arik hétköznap 12, vaskris Ünnepnap ZÄHIl^DUrdesisek felvitele tarifa szerdt^LMegjelenik hétrrt kivitelivel naponWfkíqdl ■ az ember és a bogár Olvassuk, hogy racionalizálni fogják a selyemhernyók munkáját. A selyemtermelést nem lehet tovább ezeknek a buta bogaraknak intelligenciájára és tanultságira rábízni. Az emberi munka teljesítményei azért tökéletesednek, mert tökéletesedik a munkavégzés módja is. De a selyemhernyók éppen úgy termelik a selymet, mint ahogy szőtték gubójukat a villanyosság felfedezése előtt. A selyemhernyók nem vesznek tudomást a nagyipari termelés kialakulásáról, ők még mindig slejdszerűen, háziipari termékként készítik a selyemfonalakat. Pedig talán nem is lehet őket ezért hibáztatni, mert ha a termelés más módjára tértek volna át, akkor nekik is találkozniuk kellett volna a termelés kísérő jelenségeivel. Ha fogyasztási adót kellene fizetniük az eperfalevél után, ha kereseti, jövedelmi, vagyonadót, kereseti, jövedelmi vagyonadópótlékot, mindennek városi pótlékát, a gubójuk után házadót, pótadót, betegápolási adót és útadót, a selyem után pedig fényűzési forgalmi adót kellene fizetniök s mindazt a közvetett adót, illetéket és egyéb közterhet, amivel az ember a saját termelését s a saját ellátását megnehezíti, — akkor talán ezek az ostoba állatok is rájöttek volna már, hogy a termelés patriarchals módjával szakitaniok kell. Az igazság azonban az, hogy mindeddig nem látták be s ezért most az embernek kell kezébe venni a selyemhernyók munkásságának megszervezését. Mert szervezni, ugyebár, azt tudunk. Csak szét kell nézni az emberi társadalom gazdasági és politikai helyzetén s már nem kell bizonyságot szerezni az ember szervező zsenije felől. Igaz, hogy a hangyák sokkal tökéletesebb államot tudtak megszervezni, mint az emberek, pedig nekik nem volt sem Platonjuk, sem Montesqieu jök, igaz hogy a méhek sokkal tökéletesebben tudták termelő tevékenységüket megszervezni, mint az emberek, dehát — egyelőre még — senki sem akar sem a hangyák államéletébe, sem a méhek munkatervébe s munkafegyelmébe beleszólni. Az ember csak a selyemhernyók munkáját akarja racionalizálni, eredményesebbé s talán még olcsóbbá is tenni. Ezek a selyemhernyók ugyanis nem tudnak semmit a Taylor rendszerről s ha valaki Bedeaux-ról beszél nekik, a fülük botját sem mozdítják meg. Ezek a selyemhernyók egyáltalában nem vesznek tudomást a munkaszervezés fejlődésének eredményeiről. Azt hiszik, hogy úgy termelnek ma is legtökéletesebben, ahogy első ősük 5.473.216 évvel ezelőtt rájött a selyemgyártás titkára, amikor eperfalevéllel elrontotta gyomrát s orvosa tanácsára hánytatót vett be. Az első selyemfiú észrevette, hogy eperfalevelet eszik, de selymet hány. A legnagyobb mértékben helyeselnünk kell ezt a törekvést, amivel a selyemhernyók munkáját gazdaságosabbá akarják tenni. A munka megszervezése az emberi tökéletesedés legnagyobb vívmánya. A technika fejlődése csudákat teremtett, de ezek a csudák csak eszközei a munka megszervezésének. Az ember a saját munkáját olyan tökéletesen tudta megszervezni, hogy csak annyit termeljen, amennyire szükség van. Ha ugyanis kevesebbet termel, akkor háború lesz, mert az ellátatlanok meg fogják támadni azokat, akiknek készleteik vannak, ha pedig többet termel, akkor is háború lesz, mert a készlettulajdonos nép meg fogja támadni azokat, akik nem akarnak vásárolni. Az embernek azért olyan mérhetetlenül fontos az, hogy a termelés a szükséglethez igazodjon, mert a termelés és fogyasztás kiegyensúlyozatlanságából születik a háború. Ezért fontos az, hogy az ember ne termeljen több búzát, több zsírt, több kávét, több textilárut, több gépet és több muníciót, mint amennyit el tud fogyasztani. Éppen azért, mert az élet és Halál kérdése ezen múlik, az ember a maga gazdasági tevékenységét már tökéletesre szervezte. Mi már annyi búzát termelünk csak, amennyit elfogyasztunk, sem hőség, sem ínség nem okozhat már problémát. Mi már nem sütjük búzával a mozdonyokat, nem öntjük a kávét a tengerbe s a hagymát a Marosba. Nekünk nem kell a gépeket összetörnünk, mert minden ember pontosan annyit dolgozhatik, aminek eredménye a gondtalan és kényelmes megélhetéshez elegendő. Nálunk már nincs dolgozó gyerek és nincs munkanélküli felnőtt. A termelvények ára olyan, hogy érdemes dolgozni, a munka nálunk már nem kedvezmény, hanem kötelesség s a termelt javak igazságos szétosztásáról maga a társadalom gondoskodik. S amikor ilyen tökéletesen megszerveztük az emberi munkát s amikor már csak legsötétebb emlékeink közé tartozik az a kép, hogy zsúfolt magtárak mellett pusztított az éhhalál s amikor a termelő tönkrement, mert a zsírt eladni nem tudta, ugyanakkor a fogyasztó elpusztult, mert a zsírt nem tudta megvenni, — akkor mégis csak emberi kötelességünk, hogy a gondviselés által belénk oltott szervező zsenit az emberi munka megszervezése után se hagyjuk pihenni, hanem az alacsonyabb élő társadalmak s az állatvilág javára fordítsuk azt a ragyogó képességünket, aminek az emberi társadalomban már nincs munkatere a bevégzett fejlődés örök időkre szóló intézményei mellett. Boldogítsuk hát a selyemhernyókat, azután majd a méhek munkaszervezetét alakítjuk át s rá fogjuk őket venni, hogy a heréket ne öljék meg, hanem hizlalják tovább s a hangyákat majd megtanítjuk arra, hogy demokratikus államformájuk elmaradottá, csökevénnyé vált s nekik is át kell térni a diktatúrára, ha másért nem, hát azért is, hogy Platon álmát s Aristoteles bölcseségét ne valósítsák meg az állatok, ha a jót, igazat és szépet, az emberhez egyedül méltót az ember magától elvetette. POZSONYBAN és KASSÁN a cseh kormány eltörölte a magyar lakosság jogait A két magyar város nem számít többé magyar kisebbségi területnek • Eltiltották a magyar nyelv használatát Kassa és Pozsony a hamisítás ellen a Népszövetségtől kér jogorvoslást (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pozsonyból jelentik: A cseh kormány szombaton következményeiben beláthatatlan jelentőségű, jogfosztó rendeletet léptetett életbe a magyar kisebbség ellen. A rendelet szerint a két legnagyobb felvidéki magyar város, Pozsony és Kassa nem számít többé magyar kisebbségi területnek. Mindkét városban eltiltották a magyar nyelv használatát úgy a hatóságok előtt, mint a közélet minden vonatkozásában. A jogfosztó rendeletet a statisztikai hivatal készítette elő. A statisztikai hivatal a legutóbbi népszámlálással kapcsolatban most közölte a felvidéki tartomány kormányzóságával, hogy a magyar kisebbségi jogot ebben a két városban nem lehet többé érvényesíteni, mert a cseh statisztika szerint „a magyar lakosság számaránya egyik helyen sem éri el a törvényes százalékot...“ A hivatal különböző manipulációk után a színmagyar Kassán 16, Pozsonyban 13,2 százalékban állapította meg a magyarság számarányát. A Felvidék tartomány kormányzósága már közölte is a két város tanácsával, hogy a magyar kisebbségnek ebben a két városban többé nincs joga hivatalos helyen anyanyelvét használni. A magyar feliratokat, cégtáblákat is el kell távolítani a városokból. A rendelet a Felvidék magyarsága körében óriási izgalmat és felháborodást keltett. A magyar pártok mindent elkövetnek, hogy leleplezzék ezt az újabb manipulációt, amelynek segítségével Kassán 82 százalékos, Pozsonyban pedig 55 százalékos cseh többséget állapítottak meg. A pártok el vannak szánva arra is, hogy végső esetben a Népszövetséghez fordulnak jogorvoslatért. „A Népszövetség biztosítsa minden államban az egyéni szabadságjogokat nemzetiségi, faji és vallási különbség nélkül" Genf, szeptember 30. MTI. A Nemzetek Szövetsége szombati közgyűlésén a holland külügyminiszternek a németországi menekültek ügyének rendezése tárgyában tett indítványára elhatározták, hogy a napirend előtti bizottság vizsgálja felül a kérdést és a bizottság mielőbb jelentést tesz a közgyűlésnek. A közgyűlés első szónoka a görög származású Trengaális delegátus volt, aki Haiti képviseletében szólalt fel. Felhívta a közgyűlés figyelmét a Nemzetek Szövetsége alapokmányára, amely az államok egyenjogúságát biztosította, ugyanakkor azonban hallgatással megszüntetik az egyes polgárok jogait. ame-