Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-01 / 1. szám

Szombat, 1938. január T. DÉLMAGYARORSZÁG és fekete antilop estélyi cipők iászlékban . Hócipők, hócsizmák Ha Há ^',Szepp­i.Kelemen-ui2. Ili ■ [UNK] [UNK] [UNK]•V•---■====Zr^^==E..... A magyar prispolhi kar pásztorlevele a lat és a vér mítosza, az OhOltog és a pogánság ellen Budapest, december 31. A Szilveszter-esti évvégi ájtatosság keretében az ország vala­mennyi templomában felolvasták a magyar katolikus püspöki kar közös pásztorlevelét, amelyet a Szent István-év alkalmából bocsá­tottak ki. A pásztorlevél országszerte nagy fel­tűnést keltett. A pásztorlevél azzal kezdődik, hogy a szent­­istváni szellemnek kell ma is szociális tör­vényhozásunkat áthatni. — Ma — folytatja a pásztorlevél — világ­szerte csodaszereket keresnek, amelyekkel né­peket megmenteni és fenyegető veszedelmet elhárítani lehet. Az ököljognak éppen úgy jelent­keznek szószólói, mint a lealko­­nyult pagányságnak bohóckodó szellemidézői, a levitézlett álszocializmus harsonásai , éppen olyan hangosak, mint a faji- és vérimádás megszállottjai. A meggondolatlan kisér­t­ek, felelőtlenül tolakodó törpe vezéregyéniségek követelőzései és fenyegetőzései aggasztó bi­zonytalanságot okozhatnak, de gyógyulást nem hoznak. A pásztorlevél befejezésében kimutatja, hogy a magyar nemzeti lét és nagyság alapfeltétele a szentistváni szel­lem, alkotmány és kormányzati irány, amely a hit és polgári élet szövetségét, egyház és állam barátságát, jobb és keresztény er­kölcs összefonódását a Szentkorona misztiku­mában, nemzeti hagyományainkban és nép­szokásainkban egyaránt juttatja kifejezésre. Minden pogánykodás ellenére és közepette ér­tessük meg az egész emberiséggel, hogy amíg nekünk az örvény szélén ez volt menedékünk, a fenyegetett világrendnek is csak e szellem útján int a szabadulás reménye- Darányi minisz úrévi beszéde Állást fotylalt a szentistváni gondolat, az al­kotmányos Parlamentarismus, a keresztény világnézet, a békés fejlövés mellett és szem­­befordult minden felforgató, izgató szélsősé­ges tör­ek­vés ellen . A szociális gondoskodás és a gazdasági beavatkozás „Meg kell védeni a keresztény világnézetet attól, hogy diszkreditálják és el kell hzárítani olyan törekvéseket, amelyek ennek az eszmé­­nek nevében erőszakot és felforgatást akar­­nak elkövetni* Budapest, dec­ember 31. Darányi Kálmán minisz­terelnök pénteken délután beszédet mondott a rádióban az ország nyilvánosságához. Újévi üzene­tében ezeket mondotta: — Az 1938. esztendő Szent István éve. Az ő emlékének szenteli a magyar állam és a magyar nemzet. Az ő emlékének szenteli a római ka­tolikus egyház, amelynek kanonizált szentje és a többi krisztusi alapon álló egyház is, amely ugyan­csak benne ünnepli azt az aposto­l lelkű uralkodót, aki a pogány magyarokat a keresztény hitre térí­tette. Szent István úgy állt előttünk, mint egy öreg, bölcs, jóságos szent király, amilyennek őt az egyház tart­ásából ismerjük. De ha életét vizs­gáljuk, a magyar állam alapítása és a nemzet szempontjából, akkor végig kell mennünk azon az uton is, amit ő, mint kemény, acélos férfi járt be. Ez az út pedig sok akadályon vezetett keresz­tül. Sok nehézséget hárított el és győzött le. Nagy energiával és keménységgel vívta meg harcait és messzi belátó szemmel rakta le birodalmának és a modern magyar államnak alapjait akkor, amidőn a királyi tanács szervezésével a mai alkotmányos­­ság csiráját megteremtette. — Szent István nem nyugati birodalmat alapí­tott itt, nem a keletet ágyazta be a nyugati insti­túciókba, hanem­­ egy egészen sajátszerű különle­ges magyar birodalmat alapított, olyan nemzetközi intézmények­kel, amelyekhez hasonlót másutt sehol sem találunk. — Ma a magyar probléma lényege ránk nézve csak az lehet, hogy történelmi hivatásunknak meg­­felelően a Duna medencében a magyarság faji és nemzeti egyéniségének megóvásával a keresztény ku­lura és az emberi civilizáció nagy értékeit meg­őrizzük és továbbfejlesszük első királyunk elgon­dolása alapján. Ez tevékeny aktív külpolitikát ki­ván. Fennálló baráti viszonyainkat békés céljaink * t{ érdekében szorgosan ápoljuk, emellett iparkodunk 3 a nemzetekkel is, hogy minél sikeresebben fordítsuk­­ magunk felé az emberiség figyelmét, amely ha­­­­zánk sérelmeinek lényegével ma már jórészt tisz­­­­tában van. A középeurópai kérdés kielégítő megol­dása felé az első lépés a teljes egyenjogúság és elszakított magyar testvéreink nemzetközi szerző­désekben biztosított jogainak elismerése, helye­sebben ezek gyakorlati érvényesülése. — A magyar sors rengeteg keserű gondja kö­zött — folytatta — az önmagára utalt népnek akkor lesz a legnyugodtabb az élet folyama, ha a belső rendet, a belső egyensúlyt, hasznos erők együtt­működése által biztosítani tudja. — Szükség van erős pártra alapított kormány­zásra, de ez nem elég önmagában nemzetünk jövőjének biztosítására és nyugodt kiépítésére. Amikor a nemzeti közösség nagy kérdéseivel ál­lunk szemben, szükséges, hogy felemelkedjünk a pártok feletti szemponokig. Éppen így szükség van egységre annak felismerésében is, hogy ebben az országban csak az alkot­mányos törekvések érvényesülését lehet megengedni.­­ Ennek biztosítása: az illemfői te’iinté’y, a tör­­■­vényhozás, az iga­zágszolgá’tatás és a közigazga­tás egymástól való függetlensége, a parlamenta­rizmus, másfelől maga a nemzeti öntudat. — A diktatúra kérdésében félreérthetetlen nyi­latkozatot tett szolnoki beszédében az ország fő­­méltóságú kormányzója. Az egész világon dúl a világnézetek harca és nagy táborok vonulnak fel egymás ellen. Ismételten kijelentem, hogy ez a harc nálunk a nemzeti keresztény világnézet győ­z Be­vAro<i MoyA A LEGNAGYOBB KÖZÖNSÉG SIKER ma és mindennapi Noszti IlD CSCIC a Tóth Marcal Mikszáth örökbecsű műve film­en, főszereplők: JÁVOR, SZÖRÉNYI, RAJNAY, GÓZON, HALMAY.­­ Az följelenti Énekkar és a Kalocsai Gyöngyös Bokréta. _______________________________3, 5, 7, 1 Széchenyi Mozi JÓL KEZDŐDIK AZ ÚJÉV! MA ÉS MINDENNAP ÓRIÁSI NEVETŐ ORKAN! -STAN és PAN urak falrengető burleszk vígjáték* Vadnyugati gurulni fog a nevetéstől ennek a hallatlanul mulatságos bohózatnak a láttán. 3,5,7,9 KorzóMojci ÚJÉV NAPJÁN ÉS VASÁRNAP A METRO filmgyár nagy attrakciója ROSE MARIE regényes filmjáték Kanada isteni szép vidéke­in. Főszereplők: Jeanette MacDonald, a film pacsirtája és Eddie Nelson, a csodás hangú tenorista. 3, 5, 7, 1 őrjárat

Next