Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1938-01-01 / 1. szám
Szombat, 1938. január T. DÉLMAGYARORSZÁG és fekete antilop estélyi cipők iászlékban . Hócipők, hócsizmák Ha Há ^',Szeppi.Kelemen-ui2. Ili ■ [UNK] [UNK] [UNK]•V•---■====Zr^^==E..... A magyar prispolhi kar pásztorlevele a lat és a vér mítosza, az OhOltog és a pogánság ellen Budapest, december 31. A Szilveszter-esti évvégi ájtatosság keretében az ország valamennyi templomában felolvasták a magyar katolikus püspöki kar közös pásztorlevelét, amelyet a Szent István-év alkalmából bocsátottak ki. A pásztorlevél országszerte nagy feltűnést keltett. A pásztorlevél azzal kezdődik, hogy a szentistváni szellemnek kell ma is szociális törvényhozásunkat áthatni. — Ma — folytatja a pásztorlevél — világszerte csodaszereket keresnek, amelyekkel népeket megmenteni és fenyegető veszedelmet elhárítani lehet. Az ököljognak éppen úgy jelentkeznek szószólói, mint a lealkonyult pagányságnak bohóckodó szellemidézői, a levitézlett álszocializmus harsonásai , éppen olyan hangosak, mint a faji- és vérimádás megszállottjai. A meggondolatlan kisértek, felelőtlenül tolakodó törpe vezéregyéniségek követelőzései és fenyegetőzései aggasztó bizonytalanságot okozhatnak, de gyógyulást nem hoznak. A pásztorlevél befejezésében kimutatja, hogy a magyar nemzeti lét és nagyság alapfeltétele a szentistváni szellem, alkotmány és kormányzati irány, amely a hit és polgári élet szövetségét, egyház és állam barátságát, jobb és keresztény erkölcs összefonódását a Szentkorona misztikumában, nemzeti hagyományainkban és népszokásainkban egyaránt juttatja kifejezésre. Minden pogánykodás ellenére és közepette értessük meg az egész emberiséggel, hogy amíg nekünk az örvény szélén ez volt menedékünk, a fenyegetett világrendnek is csak e szellem útján int a szabadulás reménye- Darányi minisz úrévi beszéde Állást fotylalt a szentistváni gondolat, az alkotmányos Parlamentarismus, a keresztény világnézet, a békés fejlövés mellett és szembefordult minden felforgató, izgató szélsőséges törekvés ellen . A szociális gondoskodás és a gazdasági beavatkozás „Meg kell védeni a keresztény világnézetet attól, hogy diszkreditálják és el kell hzárítani olyan törekvéseket, amelyek ennek az eszmének nevében erőszakot és felforgatást akarnak elkövetni* Budapest, december 31. Darányi Kálmán miniszterelnök pénteken délután beszédet mondott a rádióban az ország nyilvánosságához. Újévi üzenetében ezeket mondotta: — Az 1938. esztendő Szent István éve. Az ő emlékének szenteli a magyar állam és a magyar nemzet. Az ő emlékének szenteli a római katolikus egyház, amelynek kanonizált szentje és a többi krisztusi alapon álló egyház is, amely ugyancsak benne ünnepli azt az apostol lelkű uralkodót, aki a pogány magyarokat a keresztény hitre térítette. Szent István úgy állt előttünk, mint egy öreg, bölcs, jóságos szent király, amilyennek őt az egyház tartásából ismerjük. De ha életét vizsgáljuk, a magyar állam alapítása és a nemzet szempontjából, akkor végig kell mennünk azon az uton is, amit ő, mint kemény, acélos férfi járt be. Ez az út pedig sok akadályon vezetett keresztül. Sok nehézséget hárított el és győzött le. Nagy energiával és keménységgel vívta meg harcait és messzi belátó szemmel rakta le birodalmának és a modern magyar államnak alapjait akkor, amidőn a királyi tanács szervezésével a mai alkotmányosság csiráját megteremtette. — Szent István nem nyugati birodalmat alapított itt, nem a keletet ágyazta be a nyugati institúciókba, hanem egy egészen sajátszerű különleges magyar birodalmat alapított, olyan nemzetközi intézményekkel, amelyekhez hasonlót másutt sehol sem találunk. — Ma a magyar probléma lényege ránk nézve csak az lehet, hogy történelmi hivatásunknak megfelelően a Duna medencében a magyarság faji és nemzeti egyéniségének megóvásával a keresztény kulura és az emberi civilizáció nagy értékeit megőrizzük és továbbfejlesszük első királyunk elgondolása alapján. Ez tevékeny aktív külpolitikát kiván. Fennálló baráti viszonyainkat békés céljaink * t{ érdekében szorgosan ápoljuk, emellett iparkodunk 3 a nemzetekkel is, hogy minél sikeresebben fordítsuk magunk felé az emberiség figyelmét, amely hazánk sérelmeinek lényegével ma már jórészt tisztában van. A középeurópai kérdés kielégítő megoldása felé az első lépés a teljes egyenjogúság és elszakított magyar testvéreink nemzetközi szerződésekben biztosított jogainak elismerése, helyesebben ezek gyakorlati érvényesülése. — A magyar sors rengeteg keserű gondja között — folytatta — az önmagára utalt népnek akkor lesz a legnyugodtabb az élet folyama, ha a belső rendet, a belső egyensúlyt, hasznos erők együttműködése által biztosítani tudja. — Szükség van erős pártra alapított kormányzásra, de ez nem elég önmagában nemzetünk jövőjének biztosítására és nyugodt kiépítésére. Amikor a nemzeti közösség nagy kérdéseivel állunk szemben, szükséges, hogy felemelkedjünk a pártok feletti szemponokig. Éppen így szükség van egységre annak felismerésében is, hogy ebben az országban csak az alkotmányos törekvések érvényesülését lehet megengedni. Ennek biztosítása: az illemfői te’iinté’y, a tör■vényhozás, az igazágszolgá’tatás és a közigazgatás egymástól való függetlensége, a parlamentarizmus, másfelől maga a nemzeti öntudat. — A diktatúra kérdésében félreérthetetlen nyilatkozatot tett szolnoki beszédében az ország főméltóságú kormányzója. Az egész világon dúl a világnézetek harca és nagy táborok vonulnak fel egymás ellen. Ismételten kijelentem, hogy ez a harc nálunk a nemzeti keresztény világnézet győz BevAro<i MoyA A LEGNAGYOBB KÖZÖNSÉG SIKER ma és mindennapi Noszti IlD CSCIC a Tóth Marcal Mikszáth örökbecsű műve filmen, főszereplők: JÁVOR, SZÖRÉNYI, RAJNAY, GÓZON, HALMAY. Az följelenti Énekkar és a Kalocsai Gyöngyös Bokréta. _______________________________3, 5, 7, 1 Széchenyi Mozi JÓL KEZDŐDIK AZ ÚJÉV! MA ÉS MINDENNAP ÓRIÁSI NEVETŐ ORKAN! -STAN és PAN urak falrengető burleszk vígjáték* Vadnyugati gurulni fog a nevetéstől ennek a hallatlanul mulatságos bohózatnak a láttán. 3,5,7,9 KorzóMojci ÚJÉV NAPJÁN ÉS VASÁRNAP A METRO filmgyár nagy attrakciója ROSE MARIE regényes filmjáték Kanada isteni szép vidékein. Főszereplők: Jeanette MacDonald, a film pacsirtája és Eddie Nelson, a csodás hangú tenorista. 3, 5, 7, 1 őrjárat