Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)
1938-02-01 / 24. szám
Kedd, 1938. február 1. Politika napilap XIV. évfolyam 24. sz. A törvényhatósági városok és a választójog A szombati közgyűlés ünnepélyesen egyhangú határozattal fogadta el a szegedi Polgári Szabadságpárt részéről előterjesztett azt az indítványt, hogy a város közgyűlése felirattal kérje a kormánytól és a törvényhozástól a választójogi törvényjavaslat szegedi sérelmeinek megszüntetését. A parlamentarizmusnak, a demokráciának, a népképviselet elvének sok, súlyos sérelmét vészi fel az ismertté vált javaslat. A Polgári Szabadságpárt közgyűlési képviselete azonban ebben az esetben többre becsülte az egyhangú közgyűlési határozat ünnepélyességének súlyát és jelentőségét, mint a leszavazott elvi deklaráció kötelességteljesítését. Ez volt az oka annak, hogy a közgyűlés elé terjesztett indítványuk csak azokat a sérelmeket tette szóvá, melyek kizárólag szegedi sérelmek. Ez az indítvány azonban nem jelenti azt, hogy a törvényjavaslatnak csak szegedi sérelmei vannak. S még a szegedi sérelmek felsorolása sem teljes. Talán azt mondhatnánk, hogy Szegednek vannak közvetlen és közvetett sérelmei. Közvetlen sérelmek azok, amelyek csak Szegedet fenyegetik. Ilyen a haszonbérlők választójoga, amit a törvényjavaslat el akar venni s ilyen a három mandátum, amelyik a város lakosságának számát tekintve, a legkedvezőtlenebb arányt állapítja meg Szeged számára a képviseltek és a képviselők között. Csak Szegeden esnek minden mandátumra 45 000 lakos, mindenütt másutt 28—30—52.000 lakosra már egy teljes mandátum jut s van törvényhatóság, melyben minden 18.000 lakosra már egy képviselő esik. Ezek közvetlen sérelmei a városnak s éppen ezért elégtétellel állapítjuk meg, hogy ezen a téren nem volt vita a pártok között s a Polgári Szabadságpárt indítványát mindegyik párt elfogadta. Van azonban közvetlen sérelem is, amelyik sérelme valamennyi törvényhatósági városnak. Mert amíg a megyék választói és a megyei városok szavazói két menetben gyakorolhatják választói jogukat, addig a törvényhatósági városokban élők csak egy választásban vehetnek részt. Ami azt jelenti, hogy az országban csak a törvényhatósági városokban lesz szinguláris a választói j o<*, de mindenütt másutt legalább két szavazat fogja megilletni a választékát. A kormányjavaslat szerint tehát minél nagyobb a választók tudása, műveltsége, gazdasági ereje, önállósága és függetlensége, annál kevesebb jorr illeti meg őket a törvényhozás testültének összeállításában. S minél függőbb helyzetben vannak, minél közelebb állnak a csak írni-olvasni tudás primitívségéhez, minél kevesebb önállósággal rendelkeznek, annál több alkotmányos jogot gyakorolhatnak. Ez a törvényjavaslat oly módon nem a tudásnak, a műveltségnek, a kulturális színvonalnak pluralitását biztosítja, hanem éppen ellenkező tendenciákat szolgál. S amíg egyfelől bizonyos műveltségbeli paranoiákat követel meg azoktól, akiknek választójogot akar adni, addig másfelől kevesebb jogot ad azoknak, akik a műveltség, a tudás és önállóság magasabb színvonalával rendelkeznek. Így történt azután az, hogy a falvak népe több joghoz jut, mint a városoké s amíg például Tápén, Sövényházán és Szegváron a választók két menetben szavaznak s kevesebb lakosra jut egy mandátum, emellett a választójog megszerzésének feltételei is enyhébbek, addig Szegeden, az egyetemi városban a választók csak egy menetben szavazhatnak, lényegesen több lakosra esik egy mandátum s a választói jog megszerzésének feltételei is szigorúbbak. A kultúrának, a műveltségnek, a függetlenségnek és önállóságnak ezt a kontraszelekcióját valósítja meg a törvényjavaslat. A szombati közgyűlésen felmerült az az aggodalom, hogy a városok politikai súlya szenvedne azáltal, ha választóinak a megyei lajstromra kellene szavazni. Ennek az aggodalomnak jogosultságát egyáltalában nem tudjuk belátni már csak azért sem, mert a városok a maguk politikai súlyát a megyei lajstromok összeállításánál és érvényesíteni tudnák abban az esetben, ha a megyei lajstromokra kellene szavazni a városokban is. Van azonban olyan megoldás, melynek útjába ezek az aggodalmak nem állhatnak. Legyen közös lajstroma a törvényhatósági városoknak s a törvényhatósági városokban élők választhassanak előbb a saját határaikon belül képviselőket s azután vehessenek részt méga abban a szavazásban, melyben lajstromosan közös képviselőket választhatnak a törvényhatósági városok. Ha a kormány fenn akarja tartani a választások kettős menetének rendszerét, akkor adja meg a kettős választás jogát a városoknak is , ha a törvényhatósági városok szavazóit nem akarják a megyei lajstromokra leszavaztatni, szavazhassanak másodszor a törvényhatósági városok közös lajstromára. Ennek az elgondolásnak bizonyára súlyt adna az, ha szegedi tervként kerülhetne a politikai élet nyilvánossága elé. A szegedi politikai pártok találták meg módját annak, hogy a városok és a városok érdekeinek védelmében még a kormány sámára is elfogadható megoldási módot javasoljanak a törvényhatósági városokat fenyegető jogfosztás kivédésére. Anglia és Franciaország a romániai kisebbségellenes intézkedések megszüntetését követeli Hétfőn végetért a Népszövetség ülésszaka Genf, január 31. • Eden angol, Delbos francia és Mirescu román külügyminiszter vasárnap elutazott Genfből. A három miniszter elutazása előtt újabb megbeszélést tartott a Romániában élő kisebbségek ügyében. A megállapodás szerint a különféle zsidószövetségek három kérvényét a Népszövetség főtitkársága a tárgyalások alapjául elfogadta, a petíciók azonban egyelőre nem kerülnek a Népszövetség Tanácsa elé, mert a román külügyminiszter a múlt hét folyamán folytatott magánbeszélgetések során a Tanács tagjainak külön-külön megígérte, hogy kormánya egyelőre ideiglenesen felfüggeszti a zsidók ellen folyamatba tett és tervbe vett intézkedéseket. Az utolsó percben, amikor a petíciókat már nem lehetett a tanácsülés napirendjére tűzni, Micescu bejelentette, hogy „élénk sajnálkozására‘‘ Goga rendelkezésére — ígéretét vissza kell vonnia. El lehet képzelni, milyen hatást váltott ki Genfben ez az eljárás. A főtitkár most életbe lépteti a szokásos népszövetségi eljárást A bizottságban helyet kap Eden és Delbos is. Ennek a bizottságnak az lesz a feladata, hogy „figyelemmel kísérje a romániai eseményeket". Anglia és Franciaország együttesen követeli a romániai intézkedések megszüntetését. A Népszövetség tanácsának hétfőn délutáni nyilvános ülésén kizárólag az alexandrettei választás kérdésével foglalkoztak. Az elnök a tanácsülést 7 óra tájban berekesztette, a legközelebbi tanácsülés időpontját közzé fogják tenni. Duhai Újabb román támadás Magyarország ellen A Vasgárda lapja a roma—berlini tengelyről Bukarest, január 31. A Vasgárda lapja vasárnap újabb fékezetlen támadást intézett a kisebbségek ellen. A párisi zsidó szervezetek — a „Cuvantul" szerint — azt tanácsolták a román zsidóknak, hogy egyetlen egy se kérelmezze közülük az állampolgársági jogok revízióját. Ha ez így megtörténne, akkor az ügyből nemzetközi jprobléma lenne, amelyet nemzetközi fórumnak kellene rendeznie. A „Cuvantul“ szerint ha a román zsidóság követné ezt a tanácsot, a kormány az összes zsidók állampolgárságát megsemmisítené és valamely-i